Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-26 / 24. szám

24-ik szám JStYÍOTlDÉK. 1916. március 25 3 kapával, berenával konserválja, éppen o­Iyan hasznos munkát végez, vagyonát épp ugy gyarapítja), mint az a takarékos gazda, aki megtakarított pénzét pénzintézetben gyümölcsözően helyezi el. Az ilyen megtakarított nedvességre a gazda mindig bizton számithat, nem jaj­gat a szárazság miatt, de éppen ugy van vele, mint a megtakarított pénzzel, akkor veszi hasznát, amidőn arra a mostoha vi­szonyok reákényszeritik. Határozottan állítom, hogy Magyar­ország földjén a meg nem takarított, el nem raktározott viz nagyobb veszteséget jelent, mint földjeink adósságainak ka­matja. Az okszerűen megőrzött talajnedves­ség révén olyan többtermelési eredmény állna elő, ami terméseinket 30—50 száza­lékkal fokozná. Természetesen a többtermelésnek nem csak ezt az egy előmozdítóját kellene fo­ganatosítani, de ezzel karöltve a vetés fo­lyó megjavítása, vetőmagvak helyes meg­váiasztásaj s a (növények gondos ápolása is tartson lépést. A mély szántás csak ott nem indokolt, ahol futóhomok van, vagy kavicsos, ri­kacsos terméketlen altalaj van, mert ott mély kárt is teszünk. A szántással nemcsak a nedvességet óvjuk meg, de magházat biztosítunk az elvetett magnak, levegőhöz juttatjuk a nö­vény gyökerét, megkönnyítjük a csira elő­törését, a gyökér mélyre hatolását s ez­zel a növény szilárd állását. Irtjuk a gyo­mot, és a káros állatokat, s szaporítjuk a termést fokozó baktériumokat. Pontos dolog, hogy a növény szilárdan álljon, mert a szélvész nem dönti le köny­nyen. A féregirtásnak legbiztosabb és leg­egyszerűbb módja a szántás. Jói tudjuk, hogy a rovarok petéiket vagy a földbe rakják, vagy a gyomokra, vagy a kikelő vetésre. \ Ha a szántás napfényre hozza azt, ami a földben él, elpusztul," mert a napfény, eső elpusztítja, az álcákat a varjú, sere­gély, barázdabillegtető, pacsirták, össze­szedik, viszont ami arra van teremtve, — hogy a felszínen éljen, a növénnyel együtt elkorhad, ha a földbe lefordítom. A legveszedelmesebb rovari kártevők a íutura, drótféreg, mocskos pajor, cse­rebogár a szántással elpusztul, vagy a ma­darak prédája lesz, viszont a legyek — ga­bonadarázs, hesseni, íritt légy, csikoshá­tu barna légy, sőt a mocskos pajor lep­kéjének, a vetési bagolypillének petéje stb. — petéi elpusztulnak, ha a földbe kerül­nek, mert nem kapnak levegőt s a ned­ves föld elkorhasztja védőburkukat. A mezei egér — pocok — is földön­tutóvá lesz, ha az eke kiborítja a fészkét, s öröm nézni, hogyan pusztítja ilyenkor a vércse, egerész ölyv és a varjú. Ellenben, ha a tarlóimat fel nem szán­tom, a tarló tele lesz káros gyommal, s ez nemcsak hogy elszívja a talaj termő ere­jét, de búvó helyet, táplálékot ád minden káros élősdinek. A fel nem szántott tarlókon Magyar­országon a férgek milliárdjai élnek és sza­porodnak s milliókra menő károk állnak igy elő. Az igy elkészített tarlóban azonnal ki­kél minden mag, megzöldül. A legyek petéiket a kikelő kalászo­sokra dudvákra rakják, s a növény sárgu­ló, beteges színe elárulja azt. Amint a gyom kikelt, fordítsuk le másodszor, lehetőleg jó mélyen, ezzel el­pusztítunk minden gyomot és férget; s ez a szántás mint őszi szántás végleges is ma­radhat. A trágyát legjobb az őszi szántást meg­előzőleg kihordani s ugy leszántani. A fel nem szántott tarlót mindeneset­re az ősz folyamán jó mélyen szántsuk le a tavaszi kapás növények alá, de az ilyen ősziszántást nem kell elberenálni. A tarlószántás megóvja a nedvesség elpárolgását, ki keleszti a gyomot és pusz­títja a férget, s az eső, napfény következ­tében múlnak el, — korhadnak a tarló­maradványok s egy erjedési folyamat áll be, amely, felér egy trágyázással, s a ta­laj baktériumok vígan szaporodnak. Ma már a kisgazdának is számot kell vetni a baktériumokkal. Müveit kis gazdát érdekelni fogja, — hogy. a baktériumok igen sok félék, s ezek okozzák a betegségeket, a kolerát, typhust, vörhenyt, veszettséget, a bor erjedesét, a tej megsavanyodását, a szalonna, zsír, ava­sodását, viszont a baktériumok terméke­nyítik meg a talajt, s gazdagítják egy fon­tos táplálékkal a nytrogénnel, amelybői a növény, igen sokat fogyaszt, s ami nélkül nincs növényi élet. Ezek a talaj gazadgitó, nytrogén ter­melő baktériumok a talajban egy méter mélységig is élnek, életfeltételük, hogy a talajban korhadó anyag legyen — trágya —, a talaj porhanyó, nedves és meleg le­gyen s jól szellőzőn. Mindezekből látható, hogy nem pénz­kiadásról, nem drága védekezési szerek­ről van szó, termelésünk megjavításáról, talajunk termő erejének fokozásáról, de — szorgalomról és okszerű munkáról. Szomorú dolog az, ha már mérgezés­sel, kiszántással, rovarszedéssel kell vé­dekezni a baj ellen, mindenesetre jobb a bajnak elejét venni. A védekezésnél fontos dolog, hogy a növények változtatva kerüljenek egyik má­sik táblába, hogy a férgek és növényi be­tegségek meg ne telepedhessenek. A szántás egyszersmindt egyetlen mód ja a gyomirtásnak. A mi talajunk termő erejét jobban el­szívja a gyom, mint maga a növény, amit rajta termelünk. Semmi sem soványitja jobban a föl­det, mint a muhar, vadrepce — helyeseb­ben mustár —, tarack, gurdin stb. A termény is értéktelenebb a konkoly, vadóc, — másutt taklác —, vad bükköny­félék, vadsob stb. által, miért termeljük hát ezeket? Némelyik még az egészségre is káros. Ha tiszta vetőmagot vetünk, s földün­ket tisztán tartjuk, nem szabad a vetés közt gyommagnak előfordulni. Vannak földek, ahol az acat kiszámít­hatatlan károkat okoz. Mindezeket a káros növényeket szán­tással, boronálással féken lehet tartani, de tisztogassuk a mesgyéket, utok mentét, — árokpartokat is, nehogy ott vigan, háborí­tatlanul tenyészhessenek. Felmerül a kérdés, mikor szántsunk ? A tarlót azonnal szántsuk fel, vagy tárcsázzuk, amint a kereszteket felállítot­tuk, s a tarlót felgereblyéztük. A tarló hir­telen szárad nyáron, azért sietni kell, ne­hogy az ekét kivesse. A lefordított tarlót azonnal boronál­juk és hengereljük meg. iSaoinjus Gusztáv. — Hadifoglyok részére pénz kül­demények: A Nyírvidéki takarékpénz­tár részvénytársaság igazgatósága érte­siti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Adárn-utca 7 szám) az összes ellensé­ges államokban internált hudiloglyok ré­szére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel pielíett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyéhb ki­adásokat számítja fel é.s ezt is csak ön­költségben. 228-3-1 ÚJDONSÁGOK. — Püspöki körlevél. Geduly Henrik, tiszakerületi ev. püspök a hatósága alá tartozó iskolák igazgatóihoz nagyon meg­szívlelendő körlevelet intézett. A püspök felszóllitja az igazgatókat, hogy növendéke iket a mezei munkálatokban való részvé­telre serkentsék. Március második felétől kezdve a lehetőségig be kell szüntetni a délutáni iskolai foglalkozásokat s helyi közlönyökben kell közzétenni, hogj r az önként jelentkező ifjak egy-egy csoportja tanári vezetés mellett, megfelelő munka­eszközök rendelkezésre bocsájtása és a háztartási intézetekre adandó szeretetado­mányok ellenében naponként délután 2— 5 óráig réten, mezőn, szántóföldön rendel­kezésére áll a munkástkeresőknek. — Gyászrovat. Súlyos csapás érte Kég­ly Serene úrhölgyet, édesanyja, özv. dr. Juhász Kálmánné e hó 23-án 71 éves ko­rában elhunyt. A jótékony tevékenység­ről megyeszerte általánosan ismert" ur hölgy Kégly Serene iránt általános nagy; részvét nyilvánul meg gyásza alkalmából. A halálesetről a következő gyászjelentést kaptuk: ...Legyen meg a Te akaratod, mi­képen a menyekben, ugy itt e földön is... Kégly. Serene és Kégly Ida férjével tövisi Füzesséry Péterrel, ugy a magok, mint egyetlen kis unokája Márta, Dalmy Tibor nejével és gyermekeivel, Dalmy Barna, — mint unokaöccsei, ugy. a magok, valamint tövisi Füzesséry Erzsébet és Zoltán, tar­nóci I arnóczy 1,1 i s a nagyszámú rokonság nevében is, fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában megnyugodva, tudat­ják, hogy. felejthetetlen jó édesanyujközv. dr. Juhász Kálmánné született imolai Os­váth Ida életének 71-ik évében, rövid szen védés után folyó hó 23-án este b órakor, nemes lelkét visszaadta teremtőjének. At felejthetetlen kedves halott földi maradvá­nyait e hó 25-én délután fél 4 órakor az Eötvös-utca 17. sz. gyászházban tartandó ref. gyászistentisztelet után Debreczenbe szállítjuk s az ott lévő családi sírboltban heiy.ezzük örök nyugalomra. Nyíregyhá­za, Í91b. március 23. Nem váltunk el örök­re! — A kállósemjéni és kislélai anyaköny, vezető helyetteseket Héjjas Sándort és Ku­nosi Ármint dr. Ujfalussy; Dezső várme­gyénk főispánja megbízatásuk alól felmen­tette. — Halálozás. A következő gyászjelen­tést kaptuk: Gyermeki fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy. a legjobb édesanya, nagy­anya és anyós, özv. Botaridesz Jánosné szül. Miskolczy Mária hosszú szenvedés után, életének 73-ik, özvegységének 15-ik évében az örök Isten magához szólította. Drága tetemei a Csillag-utca 21. számú házból folyó hó 24-én, pénteken délután b órakor fognak az ág. ev. egyház szertar­tásai szerint az alsó temetőben örök nyu­galomra helyeztetni. Nyiregyháza, 1916. március hó 23-án. Béke hamvaira. Gyer­mekei: Botariedsz Vilma férjével Prisz­tauka Lajossal. Gyermekük: Lacika. Bo­taridesz Emília férjével Droppa Edével. Gyermekeik: Olga, Irén, Margit, Ede, Emi­lia, Vilmos, Anna, Ferenc. — Köszönetek. A háborúban hősi ha­lált halt birák, ügyészek és igazságügyi al­kalmazottak árvái javára létesítendő ösz­töndíj alapítvány; céljaira a követkző ujabb adományok érkeztek: Szakértői dijról tör­tént lemondás folytán: Hoffer Bertalan 20 K, Baruch Artúr 20 K, eddigi gyűjtésünk 3114.60 K. Végösszeg 3154.60 K. A nagy­lelkű adományokért az Országos Birói és ügyészi egyesület nyíregyházi osztalya ne­vében köszönetet mond Szakolczay. Lajos kir. törvényszéki elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents