Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-26 / 24. szám

24-ik szám JStYÍOTlDÉK. 1916. március 25 3 kapával, berenával konserválja, éppen oIyan hasznos munkát végez, vagyonát épp ugy gyarapítja), mint az a takarékos gazda, aki megtakarított pénzét pénzintézetben gyümölcsözően helyezi el. Az ilyen megtakarított nedvességre a gazda mindig bizton számithat, nem jajgat a szárazság miatt, de éppen ugy van vele, mint a megtakarított pénzzel, akkor veszi hasznát, amidőn arra a mostoha viszonyok reákényszeritik. Határozottan állítom, hogy Magyarország földjén a meg nem takarított, el nem raktározott viz nagyobb veszteséget jelent, mint földjeink adósságainak kamatja. Az okszerűen megőrzött talajnedvesség révén olyan többtermelési eredmény állna elő, ami terméseinket 30—50 százalékkal fokozná. Természetesen a többtermelésnek nem csak ezt az egy előmozdítóját kellene foganatosítani, de ezzel karöltve a vetés folyó megjavítása, vetőmagvak helyes megváiasztásaj s a (növények gondos ápolása is tartson lépést. A mély szántás csak ott nem indokolt, ahol futóhomok van, vagy kavicsos, rikacsos terméketlen altalaj van, mert ott mély kárt is teszünk. A szántással nemcsak a nedvességet óvjuk meg, de magházat biztosítunk az elvetett magnak, levegőhöz juttatjuk a növény gyökerét, megkönnyítjük a csira előtörését, a gyökér mélyre hatolását s ezzel a növény szilárd állását. Irtjuk a gyomot, és a káros állatokat, s szaporítjuk a termést fokozó baktériumokat. Pontos dolog, hogy a növény szilárdan álljon, mert a szélvész nem dönti le könynyen. A féregirtásnak legbiztosabb és legegyszerűbb módja a szántás. Jói tudjuk, hogy a rovarok petéiket vagy a földbe rakják, vagy a gyomokra, vagy a kikelő vetésre. \ Ha a szántás napfényre hozza azt, ami a földben él, elpusztul," mert a napfény, eső elpusztítja, az álcákat a varjú, seregély, barázdabillegtető, pacsirták, összeszedik, viszont ami arra van teremtve, — hogy a felszínen éljen, a növénnyel együtt elkorhad, ha a földbe lefordítom. A legveszedelmesebb rovari kártevők a íutura, drótféreg, mocskos pajor, cserebogár a szántással elpusztul, vagy a madarak prédája lesz, viszont a legyek — gabonadarázs, hesseni, íritt légy, csikoshátu barna légy, sőt a mocskos pajor lepkéjének, a vetési bagolypillének petéje stb. — petéi elpusztulnak, ha a földbe kerülnek, mert nem kapnak levegőt s a nedves föld elkorhasztja védőburkukat. A mezei egér — pocok — is földöntutóvá lesz, ha az eke kiborítja a fészkét, s öröm nézni, hogyan pusztítja ilyenkor a vércse, egerész ölyv és a varjú. Ellenben, ha a tarlóimat fel nem szántom, a tarló tele lesz káros gyommal, s ez nemcsak hogy elszívja a talaj termő erejét, de búvó helyet, táplálékot ád minden káros élősdinek. A fel nem szántott tarlókon Magyarországon a férgek milliárdjai élnek és szaporodnak s milliókra menő károk állnak igy elő. Az igy elkészített tarlóban azonnal kikél minden mag, megzöldül. A legyek petéiket a kikelő kalászosokra dudvákra rakják, s a növény sárguló, beteges színe elárulja azt. Amint a gyom kikelt, fordítsuk le másodszor, lehetőleg jó mélyen, ezzel elpusztítunk minden gyomot és férget; s ez a szántás mint őszi szántás végleges is maradhat. A trágyát legjobb az őszi szántást megelőzőleg kihordani s ugy leszántani. A fel nem szántott tarlót mindenesetre az ősz folyamán jó mélyen szántsuk le a tavaszi kapás növények alá, de az ilyen ősziszántást nem kell elberenálni. A tarlószántás megóvja a nedvesség elpárolgását, ki keleszti a gyomot és pusztítja a férget, s az eső, napfény következtében múlnak el, — korhadnak a tarlómaradványok s egy erjedési folyamat áll be, amely, felér egy trágyázással, s a talaj baktériumok vígan szaporodnak. Ma már a kisgazdának is számot kell vetni a baktériumokkal. Müveit kis gazdát érdekelni fogja, — hogy. a baktériumok igen sok félék, s ezek okozzák a betegségeket, a kolerát, typhust, vörhenyt, veszettséget, a bor erjedesét, a tej megsavanyodását, a szalonna, zsír, avasodását, viszont a baktériumok termékenyítik meg a talajt, s gazdagítják egy fontos táplálékkal a nytrogénnel, amelybői a növény, igen sokat fogyaszt, s ami nélkül nincs növényi élet. Ezek a talaj gazadgitó, nytrogén termelő baktériumok a talajban egy méter mélységig is élnek, életfeltételük, hogy a talajban korhadó anyag legyen — trágya —, a talaj porhanyó, nedves és meleg legyen s jól szellőzőn. Mindezekből látható, hogy nem pénzkiadásról, nem drága védekezési szerekről van szó, termelésünk megjavításáról, talajunk termő erejének fokozásáról, de — szorgalomról és okszerű munkáról. Szomorú dolog az, ha már mérgezéssel, kiszántással, rovarszedéssel kell védekezni a baj ellen, mindenesetre jobb a bajnak elejét venni. A védekezésnél fontos dolog, hogy a növények változtatva kerüljenek egyik másik táblába, hogy a férgek és növényi betegségek meg ne telepedhessenek. A szántás egyszersmindt egyetlen mód ja a gyomirtásnak. A mi talajunk termő erejét jobban elszívja a gyom, mint maga a növény, amit rajta termelünk. Semmi sem soványitja jobban a földet, mint a muhar, vadrepce — helyesebben mustár —, tarack, gurdin stb. A termény is értéktelenebb a konkoly, vadóc, — másutt taklác —, vad bükkönyfélék, vadsob stb. által, miért termeljük hát ezeket? Némelyik még az egészségre is káros. Ha tiszta vetőmagot vetünk, s földünket tisztán tartjuk, nem szabad a vetés közt gyommagnak előfordulni. Vannak földek, ahol az acat kiszámíthatatlan károkat okoz. Mindezeket a káros növényeket szántással, boronálással féken lehet tartani, de tisztogassuk a mesgyéket, utok mentét, — árokpartokat is, nehogy ott vigan, háborítatlanul tenyészhessenek. Felmerül a kérdés, mikor szántsunk ? A tarlót azonnal szántsuk fel, vagy tárcsázzuk, amint a kereszteket felállítottuk, s a tarlót felgereblyéztük. A tarló hirtelen szárad nyáron, azért sietni kell, nehogy az ekét kivesse. A lefordított tarlót azonnal boronáljuk és hengereljük meg. iSaoinjus Gusztáv. — Hadifoglyok részére pénz küldemények: A Nyírvidéki takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága értesiti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Adárn-utca 7 szám) az összes ellenséges államokban internált hudiloglyok részére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel pielíett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyéhb kiadásokat számítja fel é.s ezt is csak önköltségben. 228-3-1 ÚJDONSÁGOK. — Püspöki körlevél. Geduly Henrik, tiszakerületi ev. püspök a hatósága alá tartozó iskolák igazgatóihoz nagyon megszívlelendő körlevelet intézett. A püspök felszóllitja az igazgatókat, hogy növendéke iket a mezei munkálatokban való részvételre serkentsék. Március második felétől kezdve a lehetőségig be kell szüntetni a délutáni iskolai foglalkozásokat s helyi közlönyökben kell közzétenni, hogj

r az önként jelentkező ifjak egy-egy csoportja tanári vezetés mellett, megfelelő munkaeszközök rendelkezésre bocsájtása és a háztartási intézetekre adandó szeretetadományok ellenében naponként délután 2— 5 óráig réten, mezőn, szántóföldön rendelkezésére áll a munkástkeresőknek. — Gyászrovat. Súlyos csapás érte Kégly Serene úrhölgyet, édesanyja, özv. dr. Juhász Kálmánné e hó 23-án 71 éves korában elhunyt. A jótékony tevékenységről megyeszerte általánosan ismert" ur hölgy Kégly Serene iránt általános nagy; részvét nyilvánul meg gyásza alkalmából. A halálesetről a következő gyászjelentést kaptuk: ...Legyen meg a Te akaratod, miképen a menyekben, ugy itt e földön is... Kégly. Serene és Kégly Ida férjével tövisi Füzesséry Péterrel, ugy a magok, mint egyetlen kis unokája Márta, Dalmy Tibor nejével és gyermekeivel, Dalmy Barna, — mint unokaöccsei, ugy. a magok, valamint tövisi Füzesséry Erzsébet és Zoltán, tarnóci I arnóczy 1,1 i s a nagyszámú rokonság nevében is, fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában megnyugodva, tudatják, hogy. felejthetetlen jó édesanyujközv. dr. Juhász Kálmánné született imolai Osváth Ida életének 71-ik évében, rövid szen védés után folyó hó 23-án este b órakor, nemes lelkét visszaadta teremtőjének. At felejthetetlen kedves halott földi maradványait e hó 25-én délután fél 4 órakor az Eötvös-utca 17. sz. gyászházban tartandó ref. gyászistentisztelet után Debreczenbe szállítjuk s az ott lévő családi sírboltban heiy.ezzük örök nyugalomra. Nyíregyháza, Í91b. március 23. Nem váltunk el örökre! — A kállósemjéni és kislélai anyaköny, vezető helyetteseket Héjjas Sándort és Kunosi Ármint dr. Ujfalussy; Dezső vármegyénk főispánja megbízatásuk alól felmentette. — Halálozás. A következő gyászjelentést kaptuk: Gyermeki fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy. a legjobb édesanya, nagyanya és anyós, özv. Botaridesz Jánosné szül. Miskolczy Mária hosszú szenvedés után, életének 73-ik, özvegységének 15-ik évében az örök Isten magához szólította. Drága tetemei a Csillag-utca 21. számú házból folyó hó 24-én, pénteken délután b órakor fognak az ág. ev. egyház szertartásai szerint az alsó temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Nyiregyháza, 1916. március hó 23-án. Béke hamvaira. Gyermekei: Botariedsz Vilma férjével Prisztauka Lajossal. Gyermekük: Lacika. Botaridesz Emília férjével Droppa Edével. Gyermekeik: Olga, Irén, Margit, Ede, Emilia, Vilmos, Anna, Ferenc. — Köszönetek. A háborúban hősi halált halt birák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak árvái javára létesítendő ösztöndíj alapítvány; céljaira a követkző ujabb adományok érkeztek: Szakértői dijról történt lemondás folytán: Hoffer Bertalan 20 K, Baruch Artúr 20 K, eddigi gyűjtésünk 3114.60 K. Végösszeg 3154.60 K. A nagylelkű adományokért az Országos Birói és ügyészi egyesület nyíregyházi osztalya nevében köszönetet mond Szakolczay. Lajos kir. törvényszéki elnök.