Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-16 / 21. szám

4 21 -ik szám. 1916. március 16 A nyíregyházi udvarok szemét és pi­szok halmazaikkal a munkácsi és mara­marosszigeti ghettók udvaraival bátran kiállják a versenyt. Mírazír?! Mert hát van Nyíregyháza városnak papíron ma is érvényben levő szabályrendeletének egy olyan paragrafu­ísa, amely szerint köteles a Város olyan sze­mét kihordásra alkalmas jármüveket tar­tani, amelyeken a feleknek költségére a szemetet, t. i. a bicillusok melegágyát ve­szélytelenné lehetne tenni. Azonban három korona, kézcsók és nagy utánjárás nélkül ilyenre taligás nem vetemedik, mert hát fedett, ládás taliga csak álomban létezik, de meg nem is túlsá­gos kifogásuk az, hogy lisztet és szemetet ugyan azon taligán hordani nem is egé­szen illendő. Ha ezt tennénk, még a magyi elöljáróság is kinevetné Nyíregyházát. — De hát mint mindennek, ugy ennek is meg van a maga magyarázata. Néhány hét előtt felhoztam ezt a mi­zériát dr. Konthy városi orvosfőnök ba­rátomnak, aki érthetően megmagyarázta, hogy a város a mai háborús viszonyok miatt óriásilag felcsigázott lóárak mellett, ilyen célra alkalmas fogatokról nem gon­doskodhatik. Hamarjában bólintottam is, mert be­láttam, hogy ami igaz, igaz az — még ha nem is igaz. Mert hát a mult év február hónapja óta dr. Bodor Károly barátommal mint barakk-felcserek, naponta furikolunk ki a barakk-kórházba. Szerdán és szombaton — a heti vásárok napján — szakadatlan sorban jönnek a tanyai gazdák kettő, há­rom, de leginkább négy paripás fogato­kon. Nem merem lovaknak nevezni, mert sértve érezhetvén magukat a lebecsülés miatt, oldalba találnak rúgni. Kényesek is, mert az útnak keskeny kikövezett ré­Bíéről, megszokott, méltóságteljes lépte­ikkel egy köröm feketényit sem húzódná­nak félre, hogy a szembe jövő féderes ko­csinak fél utat átengedjenek, pedig terhet egyik sem huz, — amire azonban egy sem lenne képes — mert különben a hadsereg ágyú húzásra, vagy munició és élelmiszer szállításra használná fel őket. Üresen is ugy másznak, mintha jó hí­rüket kisérnék temetésre. A mult ősszel egy ilyen ünnepélyes lépéssel haladó hatos fo­gatot láttam (mindeniknek volt legalább is egy tenyérnyi szalonnája) irgalmatla­nul megterhelve — hat tökkel. A hetedik a kocsisnak a nyakára volt illesztve, szá­nalmasan mosolyogva felém; akit nyilván őrültnek nézett, mert ezt a komikus lát­ványt kacagás nélkül meg nem állhattam. Contingálni kellene a lótartást, azaz: megszabni azt, hogy hány hold földre hány lovat kell maghagyni a gazdának, hogy azokkal földjének bizonyos száza­lékát megmivelhesse. Önként értetődik, hogy ezen arány nagy és kisbirtokra egy­formán állapíttassák meg. Igy talán a kop­lalástól való alaptalan rettegés csökkenne. Ilyen rendszabály talán igen sok lo­vat menthetne meg az ásitástól, szivelzsi­rosodástól és ütér elmeszesedéstől. Ezek közül a hízók közül lehetne — talán néhányat szemét hordásra elilélni, hogy ha már hadiszolgálatra nem alkal­masak, legalább a közegészség ügyét ve­gyék szivükre, mert ilyen célra alkalmas rokkant ló a világon nem létezik, de ha ilyen akadna is, annyira növelné közkölt­ségünket, hogy nyilt lázadástól lehetne tartani, bár az eltartási költséget fedeznék azok, akiknek puttonyuk nincs, hogy a (sze­métjüket hátukon maguk vihetnék ki a városnak végére. Nagy, jótétemény volna, ha a trafikok­ban két lovas, egy, lovas és taligás bérsza­bályt lehetne Jcapni, mert a kapitányság­nál az utóbbit meg nem kaphattam, mert elfogyott. ... De talán ez felesleges is lenne, mert a taligás urak az eféle rendeletekre fütyül nek, bár tapasztalatból tudhatják, hogy tulkapásnak esetén még arra is elitélhet­nék, hogy. a panasztevőtől bocsánatot kér­jenek. Ha már épen a piszokról beszélünk, megemlítem, hogy a napokban egy mind­két szemére vak lovas konflissal mentünk dr. Bodor kollegámmal a barakk-kór­házba. Oda érve, mint reguláris katona-or­vos viselt lember — azt (mondja a kocsisnak hogy tulpiszkos, sáros kocsiját holnapra mossa meg. Erre egy ott ácsorgó felnőtt konflis kocsis oda kiált, hogy «felesleges az uram, mert holnap megint csak ilyen piszkos lesz!» Azt hiszem, hogy ezt az embert utol­jára a fürösztő bába mosta meg, mert hi­szen — ha ma megmosdana, holnap me­gint csak piszkos lenne. Egy szuszra talán elég is ennyi a felső piszokról, de van egy alsó piszkunk is, a mely a városnak igen sok pincéjét állati és növényi rothadék termékékkel telitett talajvízzel tölti meg és a házakat össze­omlással fenyegeti. Én inkább szerelnék pincémben bor­ban gázolni, de ilyen luxus c ikk helyett csak térdig érő talajvízben gázolok, mert a talajvizet levezető és a városon végig fo­lyó nyirviz-csatorna, mely 1888-ban ké­szült, azóta ugy feliszaposodott, hogy a csatornának feneke magasabban áll, mint­sem, hogy abba a talajvíz beszivároghatna és azt levezetné. A viznek pedig olyan ku­tya természete van, hogy felfelé nem fo­lyik. Ugy látszik, hogy az intéző körök egy véleményen vannak a konflis kocsissal; t. i. felesleges a csatornát az eredeti mély­ségre kikotorni, mert hát évek multán mé­gis csak újból fel fog iszapolódni. Ha pénzem volna, falábat csináltat­nék magamnak, mert esős időben házam­tól száraz lábbal járdára nem juthatok. A chinin is keserű, de néha használ. Kóstolóra, egyelőre elég ennyi a pi­szokból! Nyíregyháza, 1916. március 9-én Dr. Jósa András. Vasúti itienetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* este 9 1 6.** Debrecen-felé reggel 5Ü, este 92!. CSap-felé reggel 6 3 8, d. u. 3 5 5. i-felé este 8 4 5. •felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622­Nyíradony-felé este VI. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reggel 6 4 7,*** este 8E**** Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 82Z. •felől reggel 6 0 5. r-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nyíradony-felől reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csat­lakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. ** Budapestre induló személyvonathoz van csat­lakozása ; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor. **" Budapestről jövő személyvonathoz van csat­lakozása; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor. **** Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatla­kozása ; Budapestről indul d. u. 2 órakor. Ha valaki saját szükségletén felüli ga­bonanemüjét be nem szolgáltatja — meg­érdemli, hogy közmegvetés tárgyává le­gyen! Bessenyei-est. A Szabolcsvármegyei Bessenyei- Kör nagy jótékony célú estélye iránt a szokott­nál is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. A tüdőbeteg katonák javára rendezett nagy müvészestély jegyei mind elkeltek, ugy, hogy igen sokan maradtak, akik már nem tudtak megfelelő jegyeket szerezni maguknak. Szinte előre látható volt ez a nagy érdeklődés, mert bizony más időkben is esemény számba megy egy vidéki város­ban, ha a művészek elejének olyan gár­dáját hallhatja az ember mint a milyenek a ma esti Bessenyei est szereplői. Sándor Erzsi, Burián, Rozgonyi Ág­nes, Pilisi Lajos, Dienzl Oszkár ma, szer­dán este már városunkba érkeznek, ugy, hogy az előadás a kitűzött időben, pont­ban 8 órakor kezdetét veszi. 'A már mult számunkban is közölt mű­sor a következő: I. 1. Háborús rajzok. írta és előadja: Pilisi Lajos, a Világ haditudósítója. 2. a) A Tisza-parti jelenet Erkel Bánk-Bánkjából, b) Cavatina Rossini Szevillai Borbély c. operájából. Énekli; B. Sándor Erzsi úrnő, a m. kir. Opera művésznője. 3. a) Handel-Hubay : Largetto. b) D'Ambrozio: Serenad. c) Hubay: Zefir. Hegedűn előadja: Rozgonyi Ágnes úrhölgy. 4 Tavaszi dal Wagner Walkürök c. operájából. Énekli: Burián Károly, a m. k. Opera művésze II. 1. Költemények. írta és előadja: Kosztolányi Dezső. 2. Nagy ária Donizetti Linda c. operájából. Énekli: B. Sándor Erzsi úrnő. 3. Ernst: Magyar ábránd. Hegedűn előadja: Rozgonyi Ágnes úrhölgy. 4. Grál meséje Wagner Lohengrin c. operájából. Énekli: Burián Károly. Zongorán kísér: Dienzl Oszkár. * A szünet alatt a kis teremben Buffet lesz Geduly Henrikné, Schey Pál né és Ujfalussy Dezsőné úrnők vezetésével. * Jegyek válthatók március hó 11-től március hó 16-ikán este 6 óráig Jakabovits Fanny ;dohány­tőzsdéjében s este 7 órától kezdve a pénztárnál, és pedig a középszékek I.—4. sorában s az emelvény­től jobbra és balra eső első és második sorban tagnak 6 K-ért, nem tagnak 8 K-ért; az emelvénytől jobbra és balra eső harmadik és negyedik sorban és a középszékek 5., 6., 7. sorában tagnak 5 K-ért, nem tagnak 7 K-ért; a középszékek 8. és 9. sorában tagnak 4 K-ért, nem tagnak 6 K-ért; a 7., 5. és 3. sz. kis páholy ára tagnak 28 K, nem tagnak 40 K; a 6. és 4. sz. nagy páholy ára tagnak 35 K, nem tagnak 50 K; a 2. és 1. sz. páholy ára tagnak 20 K, nem tagnak 28 K, Számozatlan ülőhely ára tagnak 3 K, nem tagnak 4 K. Műsor a pénztárnál 20 f-ért kapható. * Tekintettel a rendkívüli nemes célra, felűl­fizetések igaz köszönettel fogadtatnak. A buffet szabott árai a következő ké­pen vannak megállapítva: Sült 1 Szárnyas 2 Hal 1 Szendvics — Torta szelet — Gyümölcs — Egy adag apró sütemény — Feketekávé — Tea — Pezsgőfröccs Egy üveg pezsgő Egy pohár erősbor 1 K Egy pohár likőr 1 K K 60 f K — f K 60 f K 30 f K 20 f K 30 K 30 K 50 f K 70 1 2 K 12 K f f f f

Next

/
Thumbnails
Contents