Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-12 / 20. szám

2. 20-ik szám. mK 19 16. március 12 nök, curiai biró stb. stb. folyó hó 9-én, délután 6 órakor, a halotti szentségek felvétele után, életének 68-ik évében csendesen elhunyt. Drága halottunkat f. hó 11-én délután 3 órakor fogjuk Nyíregyházán, a Rákóczi-utca 18. sz. háztól a róm. kath. egyház szertartása szerint a Morgó temetőben örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent mise áldozat 1916. év máricius 13-án délelőtt 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Urnák bemutattatni. Nyiregyháza, 1916. március hó 10. Áldás és béke hamvai felett! Kovách Jenő, Margitay Ernőné, Kovách Edith, Ko vách Lenke, Kovách Ödön gyermekei, mar gitai Margitay Ernő veje. Kovách Maricza, Kovách Nellike unokái. * A Szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesület őszinte részvéttel tudatja, hogy. Kovách István ur, az egyesület érdemekben gazdag elnöke, — folyó hó 9-én délután 6 órakor elhunyt. Temetése folyó hó 11-én, szombaton délután 3 órakor lesz a Rákóci Utca 18. számú gyászházból. Nyiregyháza, 1916. március hó. H hadiárvák és a Dár-üNtdám. A főrendiháznak legutóbbi ülésein esett szó a hadiárvákról. A felszólalások nyomán tudjuk, hogy a nemzet jövő generációjának emez elárvult tagjai, milyen sokat veszítettek harcos édes apjuk elvesztésével. Hiszen az árváknak juttatott segély olyan alacsony, hogy abból neveltetésük költségeit fedezni alig lehetséges, különösen a mai súlyosan terhes viszonyok közepette. De azok az árvák, akik csupán apjukat vesztették el, — pedig mily fájdalommal lehet ezt is leirni, — még nem olyan szerencsétlenek, mint pl. a szegény Vértessy árvák, akik anyjukat is elsiratni kényszerültek. És hányan lehetnek ilyenek? Kitartja őket számon? Ki és hogyan gondozza őket? De ha kétségtelen is, hogy az állam segélyezi őket, hogy a társadalom jó szive nem is fordul el tőlük, mégis lehetetlen erről nem szólani, amikor a testvér török nemzetnek egyik háborús fiatal intézményéről szerzünk tudomást, amely intézmény, — a Dár-ül-Itdám, — egyenesen a hadban elesettek árváinak ellátását, nevelését és oktatását célozza.

1). Még pedig főként, az egyelőre még csak «szép reményekre jogositó» török ipar érdekében. Ugy látszik, —< s e feltevésre feljogosít a Dár-ül-Itdám célja, — a török nemzet felismerte már az iparnak nemzetgazdasági kiváló jelentőségét. Ott talán nem kell védőbeszédet tartani amellett, hogy az ipar és kereskedelem nem decorum ellenes foglalkozás, mint ahogyan a magyar főrendiházban, egy. felszólalás kapcsán ezt Ullmann Adolf főrendiházi tagnak tennie kellett. De mintha a török kormánynak ez ujabb intézmény létrehozása kapcsán, valamely erős, nemzeti iparnak megteremtéise lenne a célja, — oly szinben tűnik fel ez alkotása. Mintha felkészülni igyekeznék arra a nagy gazdasági háborúra, amelyet az angolok máris hirdetnek, s amelyet valószínűleg a fegyveres háború befejezése után kell majd megvívnia, velünk együtt. És ha a gazdasági harcok jövendő har cos katonáit lehet keresni a Dár-ül-Itdám neveltjeiben, önkéntelenül a janicsárok jutnak eszünkbe, akiket szintén az árvák és a rablott keresztény gyermekekből nevelt, az ezek harcai nyomán oly nagyra nőtt török nemzet. Mintha valami készülne ott a keleten?! A Dár-ül-Itdám kb. egy éve alakult meg, máris több mint tiz telepen müköL. a „Magyar Ipar" 133, oldalán Hallóssy István cikkét. dik Konstantinápolyban és környékén. Ez évi január hóban, «3180 fiu- és leánygyermeket látott el az árvaház, de a tervezet szerint 15,000 árva fog a Dár-ül-Itdám-ban otthonra találni.» «A fiu- és leánygyermekek felvétele 4—17 éves korig történik, melynek első feltétele, hogy apjuk a lezajlott háborúk valamelyikében esett légyen el.» Az árvák 6 éves korukig óvodába, 12 éves korukig elemi iskolába járnak. «Azután képességeik szerint vagy tovább tanulnak, vagy pedig az árvaház keretén belül felállított szakiskolákba kerülnek.» «A leányokat a finomabb kézimunkák különféle ágaira, a fiukat pedig a kézművességek, illetve a kisipar számo? válfajára képezik ki.» Az intézet költségeit állami támogatásból, illetve a cigarettára és dohányra külön e célra kivetett adóból fedezik.» «Törökország speciális viszonyainak megfelelően a Dár-ül-Itdám a mezőgazdaságra való nevelést sem hanyagolja el.» E célra 300,000 dönüm

2) nagyságú birtok szolgál, melyből 120,000 dönüm szántóföld, 80,000 dönüm erdőség. Igy neveli a testvér török nemzet, a jövő nagy gazdasági harcainak janicsárjait. Mintha okulhatnánk ebből ? Mintha a hadiárváknak juttatott csekély segélyezéssel szemben nekünk is hasonló, — a messze jövőbe erősen bele világító, s a magyar ipart megerősíteni hivatott intézménnyel kellene hadi árváinkat ellátni, hogy nemzetivé, erőssé tegyük azt az ipart, amelyet fejlődése elején ért a háborúnak nagy megpróbáltatást okozott terhe. Hátha ebben «kelet» felől is láthatnánk ujjmutatást?! «Nyugatról» talán már úgyis eleget vettünk kölcsön!? Pisszer János. Közigazgatási bizottsági iiés. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklete alatt folyó hó 9-ik napján tartotta meg rendes havi ülését. Jelen voltak: Mikecz Dezső alispán, Mikecz István főjegyző, dr. Ivausay Ödön, Evva István másodfőjegyző, Dobos László aljegyző, dr. Gergelyffy Endre szolgabíró, dr. Osváth László tb. aljegyző, Dohnál József dr. tiszti főorvos, .Hoffmann Sán dor kir. főmérnök, Rimaszombathy Géza kir. h. pénzügyigazgató, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Kausay Tibor kir. gazdasági felügyelő, Füsthy Antal kir. ügyész, dr. Kállay Rudolf, dr. Járossy Sándor, Geduly Henrik és Haas Ignác biz. tagok. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás körében február hó folyamán előfordult nevezetesebb eseményekről Mikecz István főjegyző a következő jelentésben számolt be: A'z elmúlt hónapban is — sajnos — a még mindig tartó, sőt fokozottan dühöngő világháború adta meg vármegyénk közigazgatásának és minden életműködésének jellegét. Bevonulások. A honvédelmi miniszter urnák 1500 sz. alatt kiadott rendelete értelmében az 1865, 1866, 1867-ik évben született, valamint az 1870, 1871 és 1872-ik évben született és a népfelkelési bemutató szemlén népfölkelési felülvizsgálaton pótszemlén, illetőleg utószemlén alkalmasnak talált népfelkelésre kötelezettek február hó 28ik, illetve február hó 29-én vonultak be. Az öreg népfölkelők bevonulását lehetetlen meghatottság és elfogódás nélkül nézni. Hajlott korú, életük derekán levő polgárok kell, hogy ottan hagyják meg2). 1 dönüm = 1600 négyzet arsin •= 0-0752 ha. szokott életmódjukat, életpályájukat, családjukat, hogy felcseréljék eddigi nyugodt életüket a katonasors minden bizonytalanságával és megpróbáltatásával. Súlyos áldozatot hoznak e polgártársaink, s teszik ezt — tapasztalat szerint — panasz és zúgolódás nélkül átérezve, hogy e rendkívüli idők rendkívüli áldozatokat is igényelnek & a nemzet örök hálája fogja kisérni utaikon e deresedő fejű, de ifjú szivii és ifjú vidám kedélyű hü harcosait. A rokkantak. Megtettem a szükséges rendelkezéseket az irányban, hogy a járásokban, községekben különös figyelemmel legyenek arra, hogy egyes állások betöltésénél, illetve megfelelő munka alkalmakkor egyenlő feltételek mellett egyéb jelentkezővel szemben a rokkant katonákat részesítsék elsőbbségben. Lóosztályozás. A honvédelmi miniszter ur 2192. számú rendeletében foglaltak folytán intézkedtem, hogy a folyó hó 8-ik, illetve 10ikén megkezdendő ujabb lóosztályozás alkalmával a lovak értékének megállapításánál a mai tényleges forgalmi lóárak vétessenek figyelembe és tekintettel arra, hogy a most foganatosítandó osztályozásnál szabványosnak tekintendő árak nem fognak megállapittatni és közzététetni, valamennyi alkalmasnak osztályozott ló értéke becslés utján állapíttassák meg. Szekér vásárlás. Amennyiben pedig a cs. és kir. katonai parancsnokság 1500 drb könnyű gazdasági szekeret és 2000 pár hámszerszámot akar a körletébe tartozó törvényhatóságok területéről vásárlás utján beszerezni, megtettem az intézkedéseket, hogy a katonaságot ezen vásárlásánál a hatóságok támogassák. Közél'clmezés A közélelmezés körül nem volt nagyob nehézség észlelhető a piacokon egyedül a tejtermékek lés tojásban volt hiány. 'Nyíregyháza január hó második felében és február hó első felében a hentesek a sertés vágást azon okból, hogy a hatóságilag megállapított egységárak mellett kijönni nem tudtak, beszüntették. A 4291—915. M. E. sz. rendelet értelmében február 16-ikán esedékessé vált ujabb ármegállapítások alkalmával, szakértők meghallgatása után csupán disznózsír és szalonna árát állapítottam meg és a friss sertéshús árát 3 K 80 füléről 4 korona 60 fillére emeltem fel, mert csakis igy vállaltak garantiát a helybeli hentesek arra, hogy a helyi fogyasztás szükségleteit zavartalanul ki fogják elégíteni. Tekintettel pedig arra, hogy a csökkenő ármegállapítást az idegen sertés kupecek egészségtelen versenye s a katonaság minden árt megadó hajlandósága teszi lehetetlenné s idézi elő a helyi piaci rendkívül magas élősertés árakat, előterjesztést tettem[a m. kir. belügyminiszter ur hoz avégből, hogy az élősertés árának maximálását elrendelni szíveskedjék, mert mindaddig, mig ez meg nem történik, a sertészsír és husnemüek maximált ára és az élősertés forgalmi ára a 4291—1915. M. E. sz. rendelet mérséklő intencióval összhangba nem hozhatók s csakis a fogyasztó közönség megrövidítését idézik elő. A liszt készlel. Hogy az egyeseknél saját és családtagjai házi és gazdaság szükségletére viszszatartható termény és liszt mennyiség megállapítására és a felesleg beszolgáltatására vonatkozó eljárás az összes törvényhatóságnál egyöntetű legyen és eredménynyel járhasson, mult hó 16-án Rudapesten a törvényhatóságok és városok kiküldöttjeivel a m. kir. belügyminiszter ur el-