Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-12 / 20. szám

2. 20-ik szám. mK 19 16. március 12 nök, curiai biró stb. stb. folyó hó 9-én, délután 6 órakor, a halotti szentségek fel­vétele után, életének 68-ik évében csende­sen elhunyt. Drága halottunkat f. hó 11-én délután 3 órakor fogjuk Nyíregyházán, a Rákóczi-utca 18. sz. háztól a róm. kath. egyház szertartása szerint a Morgó teme­tőben örök nyugalomra helyezni. Az en­gesztelő szent mise áldozat 1916. év már­icius 13-án délelőtt 9 órakor fog a hely­beli róm. kath. templomban az Urnák be­mutattatni. Nyiregyháza, 1916. március hó 10. Áldás és béke hamvai felett! Kovách Jenő, Margitay Ernőné, Kovách Edith, Ko vách Lenke, Kovách Ödön gyermekei, mar gitai Margitay Ernő veje. Kovách Maricza, Kovách Nellike unokái. * A Szabolcsvármegyei Pártfogó Egye­sület őszinte részvéttel tudatja, hogy. Ko­vách István ur, az egyesület érdemekben gazdag elnöke, — folyó hó 9-én délután 6 órakor elhunyt. Temetése folyó hó 11-én, szombaton délután 3 órakor lesz a Rákóci Utca 18. számú gyászházból. Nyiregyháza, 1916. március hó. H hadiárvák és a Dár-üNtdám. A főrendiháznak legutóbbi ülésein esett szó a hadiárvákról. A felszólalások nyo­mán tudjuk, hogy a nemzet jövő generá­ciójának emez elárvult tagjai, milyen so­kat veszítettek harcos édes apjuk elvesz­tésével. Hiszen az árváknak juttatott se­gély olyan alacsony, hogy abból nevelte­tésük költségeit fedezni alig lehetséges, kü­lönösen a mai súlyosan terhes viszonyok közepette. De azok az árvák, akik csupán apju­kat vesztették el, — pedig mily fájdalom­mal lehet ezt is leirni, — még nem olyan szerencsétlenek, mint pl. a szegény Vér­tessy árvák, akik anyjukat is elsiratni kényszerültek. És hányan lehetnek ilye­nek? Kitartja őket számon? Ki és hogyan gondozza őket? De ha kétségtelen is, hogy az állam segélyezi őket, hogy a társadalom jó szi­ve nem is fordul el tőlük, mégis lehetetlen erről nem szólani, amikor a testvér török nemzetnek egyik háborús fiatal intézmé­nyéről szerzünk tudomást, amely intéz­mény, — a Dár-ül-Itdám, — egyenesen a hadban elesettek árváinak ellátását, ne­velését és oktatását célozza. 1). Még pedig főként, az egyelőre még csak «szép re­ményekre jogositó» török ipar érdekében. Ugy látszik, —< s e feltevésre feljogosít a Dár-ül-Itdám célja, — a török nemzet felismerte már az iparnak nemzetgazdasá­gi kiváló jelentőségét. Ott talán nem kell védőbeszédet tartani amellett, hogy az ipar és kereskedelem nem decorum elle­nes foglalkozás, mint ahogyan a magyar főrendiházban, egy. felszólalás kapcsán ezt Ullmann Adolf főrendiházi tagnak tennie kellett. De mintha a török kormánynak ez ujabb intézmény létrehozása kapcsán, va­lamely erős, nemzeti iparnak megteremté­ise lenne a célja, — oly szinben tűnik fel ez alkotása. Mintha felkészülni igyekeznék arra a nagy gazdasági háborúra, amelyet az angolok máris hirdetnek, s amelyet va­lószínűleg a fegyveres háború befejezése után kell majd megvívnia, velünk együtt. És ha a gazdasági harcok jövendő har cos katonáit lehet keresni a Dár-ül-Itdám neveltjeiben, önkéntelenül a janicsárok jutnak eszünkbe, akiket szintén az árvák és a rablott keresztény gyermekekből ne­velt, az ezek harcai nyomán oly nagyra nőtt török nemzet. Mintha valami készül­ne ott a keleten?! A Dár-ül-Itdám kb. egy éve alakult meg, máris több mint tiz telepen mükö­L. a „Magyar Ipar" 133, oldalán Hallóssy István cikkét. dik Konstantinápolyban és környékén. Ez évi január hóban, «3180 fiu- és leány­gyermeket látott el az árvaház, de a ter­vezet szerint 15,000 árva fog a Dár-ül-It­dám-ban otthonra találni.» «A fiu- és le­ánygyermekek felvétele 4—17 éves korig történik, melynek első feltétele, hogy ap­juk a lezajlott háborúk valamelyikében esett légyen el.» Az árvák 6 éves korukig óvodába, 12 éves korukig elemi iskolába járnak. «Azután képességeik szerint vagy tovább tanulnak, vagy pedig az árvaház keretén belül felállított szakiskolákba ke­rülnek.» «A leányokat a finomabb kézi­munkák különféle ágaira, a fiukat pedig a kézművességek, illetve a kisipar számo? válfajára képezik ki.» Az intézet költsé­geit állami támogatásból, illetve a ciga­rettára és dohányra külön e célra kive­tett adóból fedezik.» «Törökország speciális viszonyainak megfelelően a Dár-ül-Itdám a mezőgazda­ságra való nevelést sem hanyagolja el.» E célra 300,000 dönüm 2) nagyságú birtok szolgál, melyből 120,000 dönüm szántó­föld, 80,000 dönüm erdőség. Igy neveli a testvér török nemzet, a jövő nagy gazdasági harcainak janicsár­jait. Mintha okulhatnánk ebből ? Mintha a hadiárváknak juttatott csekély segélye­zéssel szemben nekünk is hasonló, — a messze jövőbe erősen bele világító, s a magyar ipart megerősíteni hivatott intéz­ménnyel kellene hadi árváinkat ellátni, hogy nemzetivé, erőssé tegyük azt az ipart, amelyet fejlődése elején ért a háborúnak nagy megpróbáltatást okozott terhe. Hátha ebben «kelet» felől is láthat­nánk ujjmutatást?! «Nyugatról» talán már úgyis eleget vettünk kölcsön!? Pisszer János. Közigazgatási bizottsági iiés. Szabolcsvármegye közigazgatási bi­zottsága dr. Ujfalussy Dezső főispán el­nöklete alatt folyó hó 9-ik napján tartot­ta meg rendes havi ülését. Jelen voltak: Mikecz Dezső alispán, Mikecz István főjegyző, dr. Ivausay Ödön, Evva István másodfőjegyző, Dobos Lász­ló aljegyző, dr. Gergelyffy Endre szolga­bíró, dr. Osváth László tb. aljegyző, Doh­nál József dr. tiszti főorvos, .Hoffmann Sán dor kir. főmérnök, Rimaszombathy Gé­za kir. h. pénzügyigazgató, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Kausay Tibor kir. gazdasági felügyelő, Füsthy Antal kir. ügyész, dr. Kállay Rudolf, dr. Járossy Sán­dor, Geduly Henrik és Haas Ignác biz. tagok. Mikecz Dezső alispánnak a közigaz­gatás körében február hó folyamán elő­fordult nevezetesebb eseményekről Mikecz István főjegyző a következő jelentésben számolt be: A'z elmúlt hónapban is — sajnos — a még mindig tartó, sőt fokozottan dühöngő világháború adta meg vármegyénk köz­igazgatásának és minden életműködésének jellegét. Bevonulások. A honvédelmi miniszter urnák 1500 sz. alatt kiadott rendelete értelmében az 1865, 1866, 1867-ik évben született, vala­mint az 1870, 1871 és 1872-ik évben szüle­tett és a népfelkelési bemutató szemlén népfölkelési felülvizsgálaton pótszemlén, illetőleg utószemlén alkalmasnak talált népfelkelésre kötelezettek február hó 28­ik, illetve február hó 29-én vonultak be. Az öreg népfölkelők bevonulását le­hetetlen meghatottság és elfogódás nélkül nézni. Hajlott korú, életük derekán levő polgárok kell, hogy ottan hagyják meg­2). 1 dönüm = 1600 négyzet arsin •= 0-0752 ha. szokott életmódjukat, életpályájukat, csa­ládjukat, hogy felcseréljék eddigi nyugodt életüket a katonasors minden bizonytalan­ságával és megpróbáltatásával. Súlyos ál­dozatot hoznak e polgártársaink, s teszik ezt — tapasztalat szerint — panasz és zú­golódás nélkül átérezve, hogy e rendkívüli idők rendkívüli áldozatokat is igényelnek & a nemzet örök hálája fogja kisérni utai­kon e deresedő fejű, de ifjú szivii és ifjú vidám kedélyű hü harcosait. A rokkantak. Megtettem a szükséges rendelkezése­ket az irányban, hogy a járásokban, köz­ségekben különös figyelemmel legyenek arra, hogy egyes állások betöltésénél, il­letve megfelelő munka alkalmakkor egyen­lő feltételek mellett egyéb jelentkezővel szemben a rokkant katonákat részesítsék elsőbbségben. Lóosztályozás. A honvédelmi miniszter ur 2192. szá­mú rendeletében foglaltak folytán intéz­kedtem, hogy a folyó hó 8-ik, illetve 10­ikén megkezdendő ujabb lóosztályozás al­kalmával a lovak értékének megállapítá­sánál a mai tényleges forgalmi lóárak vé­tessenek figyelembe és tekintettel arra, hogy a most foganatosítandó osztályozás­nál szabványosnak tekintendő árak nem fognak megállapittatni és közzététetni, va­lamennyi alkalmasnak osztályozott ló ér­téke becslés utján állapíttassák meg. Szekér vásárlás. Amennyiben pedig a cs. és kir. katonai parancsnokság 1500 drb könnyű gazdasági szekeret és 2000 pár hámszerszámot akar a körletébe tartozó törvényhatóságok terü­letéről vásárlás utján beszerezni, megtet­tem az intézkedéseket, hogy a katonasá­got ezen vásárlásánál a hatóságok támo­gassák. Közél'clmezés A közélelmezés körül nem volt nagyob nehézség észlelhető a piacokon egyedül a tejtermékek lés tojásban volt hiány. 'Nyír­egyháza január hó második felében és február hó első felében a hentesek a ser­tés vágást azon okból, hogy a hatóságilag megállapított egységárak mellett kijönni nem tudtak, beszüntették. A 4291—915. M. E. sz. rendelet értelmében február 16-ikán esedékessé vált ujabb ármegállapítások al­kalmával, szakértők meghallgatása után csupán disznózsír és szalonna árát álla­pítottam meg és a friss sertéshús árát 3 K 80 füléről 4 korona 60 fillére emeltem fel, mert csakis igy vállaltak garantiát a helybeli hentesek arra, hogy a helyi fo­gyasztás szükségleteit zavartalanul ki fog­ják elégíteni. Tekintettel pedig arra, hogy a csök­kenő ármegállapítást az idegen sertés ku­pecek egészségtelen versenye s a katona­ság minden árt megadó hajlandósága te­szi lehetetlenné s idézi elő a helyi piaci rendkívül magas élősertés árakat, előter­jesztést tettem[a m. kir. belügyminiszter ur hoz avégből, hogy az élősertés árának maximálását elrendelni szíveskedjék, mert mindaddig, mig ez meg nem történik, a sertészsír és husnemüek maximált ára és az élősertés forgalmi ára a 4291—1915. M. E. sz. rendelet mérséklő intencióval össz­hangba nem hozhatók s csakis a fogyasztó közönség megrövidítését idézik elő. A liszt készlel. Hogy az egyeseknél saját és család­tagjai házi és gazdaság szükségletére visz­szatartható termény és liszt mennyiség megállapítására és a felesleg beszolgáltatá­sára vonatkozó eljárás az összes törvény­hatóságnál egyöntetű legyen és eredmény­nyel járhasson, mult hó 16-án Rudapes­ten a törvényhatóságok és városok kikül­döttjeivel a m. kir. belügyminiszter ur el-

Next

/
Thumbnails
Contents