Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-05 / 18. szám

6 18-ik szám JWYÍRVIDÉK. 1916. március 5 Vármegyei közlemények. 2517—1916. K. A járási főszolgabiráknak Nyíregyháza város polgármesterének, rendőr-kapitánya Inak és a községek elöljáróságának! A' vértetü kötelező irtása tárgyában 1899. évi február 14-én kelt 9679. számú földmivelésügyi körrendelet és az ezzel egyidejűleg szétküldött védekezési utmutató határozmányainak végrehajtása körül a közigazgatási hatóságok gyakran nem jártak el oly szigorral és körültekintéssel, amint az ezen kártékony rovar kiirtása és terjeszkedésének megakadályozása céljából közérdekből szükséges lett volna. Ennélfogva a fent emiitett körrendelet pontos és szigorú végrehajtására, — amennyire azt a mai súlyos és kivételes állapotok megengedik. Cim figyelmét ismételten felhivom, mert csakis az előirt és az emiitett «Útmutató»-ban jelzett védekezési módozatok pontos és lelkiismeretes betartása, illetve végrehajtása utján érhető el az, hogy a gyümölcstermést, különösen pedig az almatermesztést felette veszélyeztető eme kártékony rovar pusz titásai ellen sikeresen megvédessék. Tekintettel a megfogyott munkaerőre, felhivom, hogy a cél érdekében a végrehajtandó munkálatokra figyelmeztesse a kerttulajdonosokat több izben és jóindulattal és igy a rendelkezésre álló csekélyebb munkaerő — az itthon maradt fiatalság és a női kézierő —esetleg többször is felhasználható legyen. Felhivom ennélfogva, hogy fent emiitett és alant közölt körrendelet gondos végrehajtása tekintetében a legnagyobb körültekintéssel intézkedjék és odahatni igyekezzék, hogy az «Utmutató»-ban körülirt védekezési eljárás a tél folyamán, — mint a vértetü irtására legkedvezőbb időszakban, — a község területén mindenféle rendszeresen és pontosan teljesíttessék. Megjegyzem, hogy a vértetves foltoknak a védekezési eljárásban emiitett petróleum emuisióval, vagy egyébb zsírral való kezelése egymagában eredményre nem vezet, hanem feltétlenül szükséges, hogy. a sebek oly anyaggal (pl. kátránynyal vagy az esésnek ellentálló más fatapasszal) vonassanak be, amelyek azokat a vértetünek hozzáférhetetlenné tegyék. Felhivom, hogy erről az érdekelt köröket a legkiterjedtebb és a mai viszonyoknak leginkább megfelelő módon oktassa ki és világosítsa fel s a tél folyamán szerezzen meggyőződést arról, hogy az előirt Védekezési eljárás mindenütt pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetett e és erről a főszolgabíró ur utján hozzám 60 nap alatt jelentés teendő. A fentebb emiitett és 9679—1899. szám alatt a «vértetü kötelező irtása tárgyában® kibocsátott itteni körrendelet másolatát alant közlöm. Nyíregyháza, 1916. évi január hó 29-én MIKECZ DEZSŐ, alispán. Másolat. A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 1899. évi február 14-én kelt 9679— 1899. számú rendelete «a vértetü kötelező irtása» tárgyában. Körrendelet valamenynyi vármegye^ alispánjának. Szakközegeim, valamint a gazdasági tudósítók jelentéseiből sajnálattal értesültem, hogy a gyümölcstermesztés egyik ágát, az almatermesztést a vértetünek nevezett rovar a legnagyobb mértékben veszélyezteti és azon szabályrendeletek, melyeket nem kártékony rovar irtása céljából egyes törvényhatóságok megalkottak, a kivánt cél elérésére és a fenyegető veszély elhárítására nem elegendők: ez oknál fogva tehát, midőn egyrészt a vértetü irtására vonatkozó, érvényben levő törvényhatósági szabályrendeleteket hatályon kívül helyezem, egyúttal a többször említett kártékony rovar kötelező irtására nézve az 1894. évi XII. t.-c. 58. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. §. Minden birtokos köteles birtoka egész területén, minden mező — hegy — őr pedig az őrizetére bizott egész területen az almafákat és alma csemetéket folytonos figyelemmel kisérni s ha azok törzsének vagy ágainak kérgén kisebbnagyobb, — a vértetü jelenlétét feltüntető — fehér, gyapjas foltokat észlel, erről az elöljáróságnak azonnal jelentést tenni. 2. §. Törvényhatósági és rendezett tanácsú városok tanácsának, valamint a községi elöljáróságoknak meghagyom, hogy a birtokosokat, mező (hegy) őröket az 1. §-ban körülirt kötelességük pontos teljesítésében szigorúan ellenőrizzék, a község határában levő almafákat, városokban a tanács által kiküldött tisztviselővel, nagy és kisközségekben az elöljáróság egy tagjával és a községi faiskola szakértő kezelőjével, vagy ha a községben faiskola kezelő nem volna, más alkalmas egyén közbenjöttével az ezen körrendelettel egyidejűleg kiadott «Utmutató» segítségével a birtokosok, mező vagy hegyőrök jelentése folytán esetről-esetre azonnal, — a folyó 1916. évben pedig hivatalból, — tehát jelentés nélkül is — a város vagy község egész területén legkésőbb március hó 31-ig vizsgálják meg. 3. §. Ha a vizsgálat teljesítésével megbízott előljárósági tag és szakértő a vértetü jelenlétét megállapították, a birtokos vagy megbízottját azonnal felhívják, hogy annak irtását az «Útmutató* szerint és az 1894. évi XII. t. c. 52. és 59. §-aiban megszabott büntetés terhe alatt 48 órán belül kezdje meg és ezen irtást mindaddig folytassa, mig a vértetü a fákról teljesen elpusztult. 4. §. Ha a vizsgálattal megbízott tisztviselő, előljárósági tag és szakértő az «Utmutató» segélyével sem lenne képes megítélni és eldönteni, hogy a vértetü jelen van, abban az esetben a megvizsgált almafa gyanúsnak talált részét (ágát, gályát, vagy gyökér darabját) köteles az elöljáróságnak beszolgáltatni, az elöljáróság pedig közvetlenül a m. kir. rovartani állomásnak (Budapest, II. Kitajbel Pál-u. 1. sz.) felküldeni. 5. §. Az elöljáróság illetve a tanács által kiküldött tisztviselő kötelessége megvizsgálni azt, hogy a 3. §. értelmében elrendelt irtást a birtokos, avagy helyettese az «Útmutató» szerint lelkiismeretesen telj esitette-e és ha arról győződnék meg, hogy. valaki az elrendelt irtást a meghatározott időn belül elmulasztotta, vagy hiányosan foganatosította, ezt az 1894. évi XII. t. c. 52. §-ában foglaltak értelmében a mulasztó költségére saját hatáskörében elvégezteti, egyidejűleg a mezőrendőri kihágási eljárást is megindítja, esetleg nagy és kisközségekben/ amennyiben a mulasztás mértéke a 40 koronát meghaladó pénzbüntetés kiszabását indokolná, az eljárás megindítása végett a mulasztót a járási főszolgabírónak bejelenteni. 6. §. Az utak mentén levő almafákon, ha azok nem magánosok tulajdonai a vértetü irtása az utfentartó költségére foganatosítandó. 7. §. A vértetü irtása f. 1916 évben ápr. 30-ig, a következő években azonban, amennyiben szükségesnek mutatkoznék, mindig március hó 31-ig hajtandók végre. 8. §. Miután a vértetü nagymértékű elterjedésének a fertőzött községi faiskolákban rejlik a legfőbb oka, amenynyiben az azokból eladott alma vagy körtefa, oltvány és vadcsemete vértetüvel fertőzötten kerül forgalomba, a községi elöljáróságok, illetve a városi tanács figyelmébe ajánlom, hogy a község, illetve város területén levő valamennyi, tehát a magán és kereskedelmi faiskolákat is a legszigorúbb felügyelet alatt tartsák s az ezekben netalán szükséges irtási munkálatokat fokozott éberséggel ellenőrizzék. 9. §. Ha a vértetü jelenléte valamely városban vagy községben megállapittatott, erről a szokott hivatalos uton hozzám azonnal jelentés teendő. 10. §. A törvényhatóság első tisztviselője tartozik folyó évi március hó 31-ig hozzám jelentést tenni arról, hogy ezen körrendelet a törvényhatóság területén a szokott módon a legkiterjedtebben kihirdette és ennek szigorú végrehajtását elrendelte. Köteles továbbá a törvényhatóság első tisztviselője minden év okt. 31-ig hozzám bejelenteni, hogy, törvényhatósága területén mely városban, községben stb. fordult elő és állapíttatott meg a vértetü jelenléte? továbbá megtörtént-e az irtás és milyen eredménnyel? végül hány esetben indíttatott meg a mulasztók ellen a mezőrendőri kihágási eljárás? Elvárom a törvényhatóságoktól, hogy a fenyegető veszély nagyságát kellőképen felismerve, annak elhárítása céljából a legodaadóbb buzgalommal közreműködnek és ezen rendeletem végrehajtásában esetleg résztvevő szakközegeimet, valamint a rendeletem végrehajtását ellenőrző központi tisztviselőket eljárásukban minden irányban támogatni fogja. A másolat hiteléül: Olvashatatlan s. k. miniszteri segédhivatali főigazgató. Városi közlemények. K. 5201—1916. Hirdetmény. A m. kir. minisztériumnak 714—1916.. M. E. számú rendeletével a fogyasztási cukor alapjára Nyíregyháza város területére 1916. évi március hó 1-től kezdődő hatállyal métermázsánként 113 K 80 fillérben állapíttatott meg. A rendelet erejénél fogva a cukrot ipari üzemükben feldolgozó egyének és cégek az 1916. évi március hó 1-ső napján birtokukban volt azon cukorkészleteikkel, melyeket nem a cukorközpont utján, vagy nem a cukorközpont utasítása szerint szereztek be, mindaddig nem rendelkezhetnek, mig az 1916. március l-e előtt érvényben volt s az ezen napon érvénybe lépett árak közötti különbözetet — métermázsánként 14 K — a cukorközpontnak be nem fizettek, vagy, a cukorközpont cimére postán fel nem adták. A cukor vételével és eladásával foglalkozó egyének és cégek az 1916. évi március 1-ső napján birtokukban levő készletek 25 métermázsát meghaladó részét: szintén csak az esetben bocsájthatják a forgalomba, ha az előző bekezdésben ismertetett árkülömbözetet a cukorközpont nak befizetik. Ugy a cukrot ipari üzemükben feldolgozó vállalatok, mint a cukor vételével és eladásával foglalkozó egyének és cégek tartoznak a birtokukban levő cukorkészletet első izben az 1916. március 1-én volt állapot szerint legkésőbb 1916. március hó 8-ik napjáig, azután minden hónapban a hó 1. és 15. napján volt állapot szerint legkésőbb az illető hónap 5. )és 20-ik napjáig a cukorközpontnak bejelenteni. A bejelentő lapok a városi I. fokú iparhatóságnál szerezhetők be. Kelt Nyíregyházán, 1916. évi március hó 2-án. Balla Jenő, polgármester.