Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-05 / 18. szám

6 18-ik szám JWYÍRVIDÉK. 1916. március 5 Vármegyei közlemények. 2517—1916. K. A járási főszolgabiráknak Nyíregyháza város polgármesterének, rendőr-kapitánya Inak és a községek elöljáróságának! A' vértetü kötelező irtása tárgyában 1899. évi február 14-én kelt 9679. számú földmivelésügyi körrendelet és az ezzel egyidejűleg szétküldött védekezési utmu­tató határozmányainak végrehajtása körül a közigazgatási hatóságok gyakran nem jártak el oly szigorral és körültekintéssel, amint az ezen kártékony rovar kiirtása és terjeszkedésének megakadályozása cél­jából közérdekből szükséges lett volna. Ennélfogva a fent emiitett körrende­let pontos és szigorú végrehajtására, — amennyire azt a mai súlyos és kivételes állapotok megengedik. Cim figyelmét is­mételten felhivom, mert csakis az előirt és az emiitett «Útmutató»-ban jelzett vé­dekezési módozatok pontos és lelkiisme­retes betartása, illetve végrehajtása utján érhető el az, hogy a gyümölcstermést, különösen pedig az almatermesztést felet­te veszélyeztető eme kártékony rovar pusz titásai ellen sikeresen megvédessék. Tekintettel a megfogyott munkaerőre, felhivom, hogy a cél érdekében a végre­hajtandó munkálatokra figyelmeztesse a kerttulajdonosokat több izben és jóindu­lattal és igy a rendelkezésre álló cseké­lyebb munkaerő — az itthon maradt fi­atalság és a női kézierő —esetleg többször is felhasználható legyen. Felhivom ennélfogva, hogy fent em­iitett és alant közölt körrendelet gondos végrehajtása tekintetében a legnagyobb körültekintéssel intézkedjék és odahatni igyekezzék, hogy az «Utmutató»-ban kö­rülirt védekezési eljárás a tél folyamán, — mint a vértetü irtására legkedvezőbb időszakban, — a község területén min­denféle rendszeresen és pontosan teljesít­tessék. Megjegyzem, hogy a vértetves foltok­nak a védekezési eljárásban emiitett pet­róleum emuisióval, vagy egyébb zsírral való kezelése egymagában eredményre nem vezet, hanem feltétlenül szükséges, hogy. a sebek oly anyaggal (pl. kátrány­nyal vagy az esésnek ellentálló más fa­tapasszal) vonassanak be, amelyek azokat a vértetünek hozzáférhetetlenné tegyék. Felhivom, hogy erről az érdekelt kö­röket a legkiterjedtebb és a mai viszo­nyoknak leginkább megfelelő módon ok­tassa ki és világosítsa fel s a tél folya­mán szerezzen meggyőződést arról, hogy az előirt Védekezési eljárás mindenütt pontosan és lelkiismeretesen teljesíttetett e és erről a főszolgabíró ur utján hozzám 60 nap alatt jelentés teendő. A fentebb emiitett és 9679—1899. szám alatt a «vértetü kötelező irtása tárgyában® kibocsátott itteni körrendelet másolatát alant közlöm. Nyíregyháza, 1916. évi január hó 29-én MIKECZ DEZSŐ, alispán. Másolat. A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 1899. évi február 14-én kelt 9679— 1899. számú rendelete «a vértetü kötelező irtása» tárgyában. Körrendelet valameny­nyi vármegye^ alispánjának. Szakközege­im, valamint a gazdasági tudósítók jelen­téseiből sajnálattal értesültem, hogy a gyü­mölcstermesztés egyik ágát, az almater­mesztést a vértetünek nevezett rovar a legnagyobb mértékben veszélyezteti és azon szabályrendeletek, melyeket nem kártékony rovar irtása céljából egyes tör­vényhatóságok megalkottak, a kivánt cél elérésére és a fenyegető veszély elhárítá­sára nem elegendők: ez oknál fogva te­hát, midőn egyrészt a vértetü irtására vo­natkozó, érvényben levő törvényhatósági szabályrendeleteket hatályon kívül helye­zem, egyúttal a többször említett kárté­kony rovar kötelező irtására nézve az 1894. évi XII. t.-c. 58. §-ában foglalt fel­hatalmazás alapján a következőket ren­delem el: 1. §. Minden birtokos köteles birtoka egész területén, minden mező — hegy — őr pedig az őrizetére bizott egész területen az almafákat és alma csemetéket folytonos figyelemmel kisérni s ha azok törzsének vagy ágainak kérgén kisebb­nagyobb, — a vértetü jelenlétét feltün­tető — fehér, gyapjas foltokat észlel, erről az elöljáróságnak azonnal jelentést tenni. 2. §. Törvényhatósági és rendezett tanácsú városok tanácsának, valamint a községi elöljáróságoknak meghagyom, hogy a bir­tokosokat, mező (hegy) őröket az 1. §-ban körülirt kötelességük pontos teljesítésében szigorúan ellenőrizzék, a község határá­ban levő almafákat, városokban a tanács által kiküldött tisztviselővel, nagy és kis­községekben az elöljáróság egy tagjával és a községi faiskola szakértő kezelőjé­vel, vagy ha a községben faiskola kezelő nem volna, más alkalmas egyén közben­jöttével az ezen körrendelettel egyidejűleg kiadott «Utmutató» segítségével a birto­kosok, mező vagy hegyőrök jelentése foly­tán esetről-esetre azonnal, — a folyó 1916. évben pedig hivatalból, — tehát jelentés nélkül is — a város vagy község egész területén legkésőbb március hó 31-ig vizs­gálják meg. 3. §. Ha a vizsgálat teljesí­tésével megbízott előljárósági tag és szak­értő a vértetü jelenlétét megállapították, a birtokos vagy megbízottját azonnal fel­hívják, hogy annak irtását az «Útmutató* szerint és az 1894. évi XII. t. c. 52. és 59. §-aiban megszabott büntetés terhe alatt 48 órán belül kezdje meg és ezen irtást mind­addig folytassa, mig a vértetü a fákról teljesen elpusztult. 4. §. Ha a vizsgálattal megbízott tisztviselő, előljárósági tag és szakértő az «Utmutató» segélyével sem lenne képes megítélni és eldönteni, hogy a vértetü jelen van, abban az esetben a megvizsgált almafa gyanúsnak talált részét (ágát, gályát, vagy gyökér darabját) köte­les az elöljáróságnak beszolgáltatni, az elöljáróság pedig közvetlenül a m. kir. ro­vartani állomásnak (Budapest, II. Kitajbel Pál-u. 1. sz.) felküldeni. 5. §. Az elöljáróság illetve a tanács által kiküldött tisztviselő kötelessége megvizsgálni azt, hogy a 3. §. értelmében elrendelt irtást a birtokos, avagy helyettese az «Útmutató» szerint lel­kiismeretesen telj esitette-e és ha arról győ­ződnék meg, hogy. valaki az elrendelt ir­tást a meghatározott időn belül elmulasz­totta, vagy hiányosan foganatosította, ezt az 1894. évi XII. t. c. 52. §-ában foglaltak értelmében a mulasztó költségére saját hatáskörében elvégezteti, egyidejűleg a mezőrendőri kihágási eljárást is megin­dítja, esetleg nagy és kisközségekben/ a­mennyiben a mulasztás mértéke a 40 ko­ronát meghaladó pénzbüntetés kiszabását indokolná, az eljárás megindítása végett a mulasztót a járási főszolgabírónak be­jelenteni. 6. §. Az utak mentén levő alma­fákon, ha azok nem magánosok tulajdonai a vértetü irtása az utfentartó költségére foganatosítandó. 7. §. A vértetü irtása f. 1916 évben ápr. 30-ig, a következő években azonban, amennyiben szükségesnek mu­tatkoznék, mindig március hó 31-ig haj­tandók végre. 8. §. Miután a vértetü nagy­mértékű elterjedésének a fertőzött községi faiskolákban rejlik a legfőbb oka, ameny­nyiben az azokból eladott alma vagy kör­tefa, oltvány és vadcsemete vértetüvel fer­tőzötten kerül forgalomba, a községi elöl­járóságok, illetve a városi tanács figyel­mébe ajánlom, hogy a község, illetve vá­ros területén levő valamennyi, tehát a ma­gán és kereskedelmi faiskolákat is a leg­szigorúbb felügyelet alatt tartsák s az ezekben netalán szükséges irtási munká­latokat fokozott éberséggel ellenőrizzék. 9. §. Ha a vértetü jelenléte valamely vá­rosban vagy községben megállapittatott, erről a szokott hivatalos uton hozzám azonnal jelentés teendő. 10. §. A törvény­hatóság első tisztviselője tartozik folyó évi március hó 31-ig hozzám jelentést tenni arról, hogy ezen körrendelet a törvény­hatóság területén a szokott módon a leg­kiterjedtebben kihirdette és ennek szigorú végrehajtását elrendelte. Köteles továbbá a törvényhatóság első tisztviselője minden év okt. 31-ig hozzám bejelenteni, hogy, törvényhatósága területén mely városban, községben stb. fordult elő és állapíttatott meg a vértetü jelenléte? továbbá megtör­tént-e az irtás és milyen eredménnyel? végül hány esetben indíttatott meg a mu­lasztók ellen a mezőrendőri kihágási eljá­rás? Elvárom a törvényhatóságoktól, hogy a fenyegető veszély nagyságát kellőképen felismerve, annak elhárítása céljából a leg­odaadóbb buzgalommal közreműködnek és ezen rendeletem végrehajtásában eset­leg résztvevő szakközegeimet, valamint a rendeletem végrehajtását ellenőrző köz­ponti tisztviselőket eljárásukban minden irányban támogatni fogja. A másolat hi­teléül: Olvashatatlan s. k. miniszteri se­gédhivatali főigazgató. Városi közlemények. K. 5201—1916. Hirdetmény. A m. kir. minisztériumnak 714—1916.. M. E. számú rendeletével a fogyasztási cukor alapjára Nyíregyháza város terü­letére 1916. évi március hó 1-től kezdődő hatállyal métermázsánként 113 K 80 fil­lérben állapíttatott meg. A rendelet ere­jénél fogva a cukrot ipari üzemükben fel­dolgozó egyének és cégek az 1916. évi már­cius hó 1-ső napján birtokukban volt azon cukorkészleteikkel, melyeket nem a cu­korközpont utján, vagy nem a cukorköz­pont utasítása szerint szereztek be, mind­addig nem rendelkezhetnek, mig az 1916. március l-e előtt érvényben volt s az ezen napon érvénybe lépett árak közötti külön­bözetet — métermázsánként 14 K — a cukorközpontnak be nem fizettek, vagy, a cukorközpont cimére postán fel nem adták. A cukor vételével és eladásával fog­lalkozó egyének és cégek az 1916. évi már­cius 1-ső napján birtokukban levő kész­letek 25 métermázsát meghaladó részét: szintén csak az esetben bocsájthatják a forgalomba, ha az előző bekezdésben is­mertetett árkülömbözetet a cukorközpont nak befizetik. Ugy a cukrot ipari üzemükben fel­dolgozó vállalatok, mint a cukor vételé­vel és eladásával foglalkozó egyének és cégek tartoznak a birtokukban levő cu­korkészletet első izben az 1916. március 1-én volt állapot szerint legkésőbb 1916. március hó 8-ik napjáig, azután minden hónapban a hó 1. és 15. napján volt álla­pot szerint legkésőbb az illető hónap 5. )és 20-ik napjáig a cukorközpontnak be­jelenteni. A bejelentő lapok a városi I. fokú iparhatóságnál szerezhetők be. Kelt Nyíregyházán, 1916. évi március hó 2-án. Balla Jenő, polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents