Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-25 / 16. szám

16-ik szám, jíyimndék. 1915. február 25. 3 azt a részét, amelynek éppen a legna­gyobb védelemre lett volna igénye. Termelőink e machinációihoz hozzá­járult még a közvetítő kereskedelem részéről megnyilvánult kapzsiság is. Pozi­tív tudomásunk van arról, hogy számos kereskedő a termelőknek a termés feles­leg átengedéséért a maximális árakon fe­lül jóval magasabb árakat kinált s nem egy esetről van tudomásunk, hogy a vé­tel búzánál 50 koronás, gabonánál 40 koronás ár mellett köttetett meg. Ezeknek a lelketlen, a fogyasztó kö­zönség érdekeit semmibe sem vevő s egyúttal az adott viszonyok között egye­nesen hazafiatlannak minősíthető üzel­meknek végét jelenti a kormányhatóság által megadott requirálási engedély, amely egyebekben amennyire nem célozza a termelők anyagi megkárosítását, mert hi­szen a termelők a kormányhatóságilag megállapított maximális árakban a maga számításait busásan megtalálhatják, egy­úttal ugyanannyira megvédik a fogyasz­tók érdekeit, akiknek mindeddig hiány­zottak a törvényes eszközeik arra, hogy saját legvitálisabb érdekeiket megoltal­mazhassák. Épen azért a mi kérelmünk elsősor­ban termelőinkhez fordul azzal, hogy ne rejtsék el felesleges készleteiket s bocsás­sák azt jó szívvel a requiráló bizottság rendelkezésére. De kötelességünk terme­lőinket arra is figyelmeztetni, hogy a készletek elrejtése, eltagadása haza­fiatlanság s egyúttal kihágást is képez, mely a requirálásról szóló kormány hatósági rendelet érteimé­hen szigorú büntetésekkel is jár. A requirálásssal megbízott rend­őrhatóságoktól pedig elvárjuk, hogy a requiiálást a személyekre való válogatás nélkül, a legnagyobb eré­lye1 s a legteljesebb lelkiismeretes­séggel fogja megkezdeni és lefoly­tatni. Összeírás 50 évig. Jelentleesési felhívás az 1877—1865. évi születésű nyíregyházi lakosokhoz. A hadiszolgáltatásról szóló 1912. LXVIII. t.-c. szerint minden munkaképes férfinemhez tartozó egyén, ki 50. életévét be nem töltötte, foglalkozásának megfelelően, hadicélokkal kap­csolatos személyes szolgálatok teljesítésére, a szolgálat, illetve munkanemének megfelelő térí­tés ellenében kötelezhető. Miután ilynemű szolgálatokra fbarakhoz, kórházakhoz, útépítéshez stb.) kirendelés iránti felhívásoknak a katonaügyosztály csak akkor tehet eleget, ha a kirendelhető évfolyambelíek­ről megbízható lajstromai vannak, mert eddig csak az 1878. évfolyamig tőrtént meg az össze­írás : az 1877—1865. években született nyíregy­házi lakosok összeírását elrendeltem. Felhívom mindazokat, kik ezen évfolya­mokban születtek s ezidőszerint Nyíregyházán s határában laknak, hogy 1915. március hó 6. napjáig a városi katonaügyosztályban összeírás végett személyesen jelentkezzenek. Jelentkezési kötelezettség alól mentesek: a) az állami s egyéb köztisztviselők és al­kalmazottak; b) lelkészek. A katonailag kiképzett A) alosztályu nép­felkelők, kik a mozgósítás alkalmával bevonul­tak s mint hazaszabadságoltak itthon tartóz­kodnak, — szintén fel vannak mentve a jelent­kezési kötelezettség alól. A jelentkezések megtörténte a B) alosztályu lajstromokból ellenőrizve lesz. Nyíregyháza, 1915. február hó 22, Májerszky Béla, kir. tan. polgármester. Világuralom Bűvös zenéjü szó. Ez után nyúl szikár, cson­tos ujjaival az angol, erre kancsalít titokzatos mosollyal a japán, ezért dolgozik éjjel-nappal a jenki. A diplomácia kusza szálai e körül fo­nódtak össze egy új gordiusi csomóba, most már csak az a kérdés : akad-e ennek a csomó­nak nagysándora. Talán sohasem volt nagyobb kérdőjele a kultúrnépek jövőjének, mint most, az annyiszor megjövendölt világháború idején. Az események a gondolatnál ís gyorsabb, tüneményszerű se­bességgel kövelik egymást s van-e olyan em­beri agy, amely mérlegelni tudná ezeket az eseményeket, hogy meggondolt, higgadt lépé­sekre határozna el magát? Annyi bizonyos, hogy amig a vén Európa népei százezerszámra ölik egymást és pusztít­ják el évtizedek gondos szorgalmát, azalatt Ke­leten és Nyugaton eddig ismeretlen energiák gyűlnek össze. Ha az ázsiai egyensúly megbon­tása bekövetkezik és bármerre is billen a tör ténelem mérlegének serpenyője, biztosra vehet­jük, hogy az európai befolyás az emberiség bölcsőjének diplomáciai könyvéből végleg ki lesz törölve, ez pedig ötven éven belül Európa fölényének elvesztését vonja maga után. És egy másik, bizonyosabb »ha«, t. i. ha Anglia ten­geri hegemóniájának megtörése elérhető lesz, a londoni tőzsde centripetális ereje, mint egy mágneses sarok, New-York-ot fogja újabb el­helyezkedési pontnak kiválasztani. Elmondhatjuk tehát, hogy a világháború úgyszólván a sarkaiból forgatja ki az emberi­ség politikai és társadalmi rendjét és ennek a gyökeres változásnak beláthatatlan következmé­nyeit átgondolni, sőt megjósolni is teljes lehe­tetlenség. Próbáljuk meg mindennek dacára a fent­említett események következményeit a lehetőség szerint értékelni. Az egyik következmény ugye­bár az, hogy Európa elveszti ázsiai befolyását s ezzel Kelet megalapozza magának a fejlődés önálló irányítását. Hogy a vezetőszerep ebben az irányításban Japánnak jut, az kétségtelen, hogy pedig Japánnak erre a szerepre minden előfeltétele megvan, arról ő már jó eleve meg­győzte az egész világot. A Japán politikának nyílt célja, hogy az ázsiai kontinensen területet, sőt minél nagyobb területet szerezzen s ezt vaskövetkezetességével keresztül is fogja vinni, annál is inkább, mert sohasem volt jobb al­kalma, hogy a konjunktúrák kedvező alakulásait kihasználja, mint most. Igaz, hogy Japánnak egy esetleges határozott föllépése szövetségesei­nek, Oroszországnak és Angliának egyenes el­árulása volna, de mit számit egy ilyen jelenték­telen erkölcsi motívum annak a Japánnak a szemében, amelyik a diplomáciát Angliától ta­nulta, sőt ebben mesterét már idestova fölül is multa s mit számit különösen akkor, amidőn egy gyors, határozott lépés a jövendőbeli Ja­pánnak, az ázsiai világbirodalomnak a meg­alapozását jelentheti. És itt jön a következmé­nyek következménye, hogy ez az általunk szá­mításba vett Japán világbirodalom lehetősége olyan okozatok magvát hordja méhében, ame­lyekre európai embernek s az európai kultúra hívőinek nem is jó gondolni. A másik következmény New-York-nak a világkereskedelem fókuszpontjává való avanzsá­lása. Ázsia függetlensége már magában véve elég ok arra, hogy Anglia megszűrjön az első tengeri hatalom lenni, ennek pedig szükségké­peni következménye a londoni tőzsde forgalmá­nak hanyatlása. Ha most tekintetbe vesszük az Egyesült Államok gigászi arányú gazdasági fejlődését s azt, hogy földrajzi fekvése egyszerre az Atlanti és a Csendes óceánnal hozza nagy­arányú kapcsolatba, lehetetlen másra gondol­nunk, hogy az átalakult világkereskedelmi for­galom az Egyesült Államok felé fog gravitálni, mely esetben a világtőzsde székhelyére New­York egyenesen praedestinálva van. Mindakét következmény kétségkívül Európa gazdasági és ezzel kapcsolatos kulturális éle­tére döntő befolyással van. Képzeljük el ma­gunknak annak a jövőbeli Amerikának az ipa­rát és kereskedelmét, amely az ázsiai konti­nensen talál piacot! Ennek a nagyarányú ipar­nak nyomába léphet-e Európa ipari termelése, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Amerikának mérhetetlen energiaforrások állanak rendelkezé­sére? Csak a Niagara vízesés ereje 7 millió lóerőt képvisel naponta, tehát annyit, amennyi naponként az egész földkerekség kőszénterme­lése. Igaz, hogy ebből a hét millió lóerőből eddig csak egy milliót hajtottak az ipar jár­mába. De az is igaz, hogy míg a Niagara mel­lett egy lóerőnek megfelelő villamos áram egy évi szakadatlan, tehát éjjel-nappali használata négy koronába kerül, addig Európában űgyanaz kétezernégyszáz koronába. Micsoda döntő kü­lönbség ez, ha elgondoljuk, hogy a Niagara erejével az egész világ kőszenet használó üze­meit helyettesíteni tudnók 1 De maguk a tények is megerősítik azt a felfogásunkat, hogy a világuralom hatalmi pál­cáját az Egyesült Államok fogják magukhoz ragadni. Az európai munkanélküliséget s az ez­zel kapcsolatos évtizedek óta tartó kivándorlást az Egyesült Államok ipari evolúciója idézte elő s hogy az olcsó és jó »amerikai* gyártmányok még nem árasztották el Európát, annak csak a hatalmas vámok az okai, amelyek lehetet­lenné teszik, hogy a jenki portéka versenyre keljen az európai ipar termékeivel. A városok fejlődése is hihetetlen gyorsasággal történik Amerikában. Ma még pusztaságot lát az utazó, holnap már egy-két lakóház, tíz év múlva pedig virágzó város nőtt ki a földből a modern hy­giénia minden kényelmével berendezve. A vi­lághírű francia, sőt angol ipar kénytelen az Egyesült Államokhoz fordúlni segítségért, mert az entente fegyverszükségletét nem képes ellátni. Nemde fényes bizonyítéka ez a jenki ipar fölé­nyének ? Az európai kivándorlás nézetem szerint a világháború befejeztével még nagyobb mérveket fog ölteni, épen a fent vázolt okoknál fogva. Ezen azonban nem kell kétségbeesnünk. A kivándorlás nem jelenti minden esetben egy állam életének a senyvedését, sőt sok te­kintetben hasznos is lehet az anyaállamra. Csak Japánra utaljunk, vagy a hollandi gyarmatokra s különösen az utóbbiaknál láthatjuk, hogy a kivándorlás gyakran megmentője egy állam életének, mert köztudomású, hogy Hollandia, gyarmatai nélkül ma nem volna Európa tér­képén. Az orosz birodalom előbb-utóbb részekre fog szakadni, magva pedig összezsugorodik egyrészt azért, mert nem rendelkezik az óriási területű államokat jellemző expansív energia kellő mennyiségével, belső viszonyait pedig épen hatalmas kiterjedésénél fogva nem> képes fejleszteni. A magyar állam gazdasági fejlődését pedig okos intézkedésekkel gyönyörűen lehet irányítani, hiszen még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Ki lát azonban a jövőbe? Az események vihara ismeretlen tájak felé sodor bennünket s ebben a nagy bizonytalanságban egyetlen erős várunk van: a magyar faj kultúrális hivatott­ságában való megrendíthetetlen hitünk. Diogene?. A m. kir. kassai honvédkerület hadbiztos­sága a kerületében lévő állomásokon elhelyezett honvéd és népfölkelő parancsnokságok, csapatok, osztagok, alakulások és intézetek kenyér, lótáp és anyagjárandóságának biztosítása céljából ki­adott pályázati hirdetménye az egyes szükség­letek megjelölésével az egyl. titkári hivatalban az érdeklődők rendelkezésére áll. Az Abauj Tornavármegyei gazd. egyesület ez évi tenyészbika vásárját Kassán, március hó 17-én tartja meg. Részletes tudnivalók egyesü­letünk titkári hivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents