Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-25 / 16. szám

Nyíregyháza, 1915. február 25. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 16. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évse 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. „Nem beszéd kell nekünk, ha'..." Régi adoma. A paraszt gyerek hazakerül délfelé az iskolából. Persze éhes. Kuncogni kezd az anyjának egy darab kenyérért. Az anya vagy azért, mert már amúgy is közel az ebéd ideje, vagy mert fogytán a kenyér, el akarja a gyermek figyelmét terelni, Beszélgetni kezd mindenféléről. A gyerek egy darabig állja a tréfát. Aztán kitör belőle a szó: „Édes anyám! Nem beszéd kell nekem, ha' kenyér!" Igy vagyunk immár mink is a kenyér kérdésével. Hónapok óta tartanak szóval bennünket. Egyik miniszteri rendelet a másikat éri. Csaknem mindenikben arra figyelmeztetnek minket, jámbor kenyérfogyasztókat, hogy takarékoskodjunk az élelemmel. Mondjunk le a luxus élelmicikkekről. Együnk árpával, burgonyával, tengerivel kevert lisztből készitett kenyeret. Olvasunk az újságokban szebbnél szebb, hangzatosnál hangzatosabb cikkeket a takarékos életmódról. Tanácsokat, hogy miként lehet a tengerilisztből Ízletes puliszkát késziteni. Szakértői véleményeket az árpával kevert búzaliszt tápláló értékéről, a burgonya nemzetgazdasági jelentőségéről. A malmokat megrendszabályozták, hogy csak kevert lisztet bocsáthatnak forgalomba- A vámőrléseknél elrendelték, hogy búzát, rozsot, csak ugy őrhetnek, ha ugyanakkor az előirt menynyiségü árpát, vagy tengerit is megőrik. Legújabban a pékeket arra kötelezték, hogy az otthon gyúrt kenyértésztát is csak akkor süthetik meg, ha az a meghatározott keverési arány szerint készült. Egyszóval vagyon minálunk rendelkezés bőven. Ugy vagyunk azonban mi is, mint az a bizonyos gyermek az édes anyjával : nem beszéd kell nekünk, hanem kenyér!. Mit ér mindez a sok rendelkezés, ha kenyérnek valót, egyáítalán nem lehet kapni? A luxus élelmicikkekről mi, közönséges halandók már régen lemondottunk. Borsót, lencsét csak a kiváltságosak ehetnek. Ami még a legkisebb baj volna. Hasonlóképen lemondunk idestova teljesen a húsfogyasztásról. A húsárak immár fizethetetlenek kispolgári háztartás- jj ban. A mészárosok és hentesek szinte f hétről-hétre kénytelenek emelni a húsárakat, mert hiszen az élő állat ára napról-napra szökik felfelé a végtelenségig. A szegény néposztály immár marhafaggyura fanyalodott disznózsír helyett. Szívesen ennénk mi már árpaliszttel, vagy tengeriliszttel felearányban kevert gabonalisztből való kenyeret, csak volna. A baj azonban ott van, hogy árpánk eddig sem volt, a tengeri meg még nem száraz. Ami tengerit most megőrnek, hamarosan el kell fogyasztani, mert a lisztje megáporodik, megsavanyodik. Apró mennyiségekben meg a malmok nem őrnek. Még nagyobb baj az, hogy gabonanemiit nem lehet venni. A megállapított maximális árak mellett azok a boldog tulajdonosok, akik készletekkel rendelkeznek, nem bocsátják azt a forgalomba. Mert gabona — buza és rozs — meg tengeri van nálunk elég. De mit ér, ha a magtárakban és a raktárakban pihen ? Várjuk a requirálást. Várjuk, várjuk, de ugy látszik, még jó darab ideig várhatjuk. Addig akár éhen is halhatunk. Itt a városnak kell közbelépni. ,Tessék a városnak, de mihamar, élelmiszer üzletet nyitni. Tessék gabonanemüeket vásárolni. Tessék búzát, rozsot, árpát — ha kap —, tengerit lisztté őretni és árusítani. Tessék burgonyát beszerezni, abból is van bőven Nyíregyházán és a vidéken. Tessék a már meg is szerzett babot is forgalomba bocsátani. A város az üzletre nem fizethet reá. Hiszen a terményeket a megszabott maximális árakon megszerezheti. Az őrléssel, elárusitással járó költségek fedezetet találnak a kicsinyben való elárusitásnál engedélyezett ártöbbletben. Nyerészkedni ugy sem akarhat a város. Ellenben a polgárságnak élelmiszerekkel való ellátása immár elengedhetlen és elodázhatlan kötelesség! Tessék felállítani illetőleg csak üzembe hozni a hatósági husszéket. Hogy vágni való marha legyen, — erről a gazdasági felügyelő kész gondoskodni. A hadbavonultak felöli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tndósitó irodája (Iskola-utea 6. Feminista Egyleti helyiség) Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7, ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig. Megyei közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága kedden délelőtt dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A főispán a szép számban megjelent bizottsági tagokat szívélyesen üdvözölte, bejelentette, hogy a bizottsági tagok sorából Leveleki Májer és dr. Herczog Ármin meghalt, indítványára a közgyűlés az elhunytak családjaihoz részvétiratot intéz. Az elnöklő főispán bejelentette a közgyűlésnek, hogy a miniszterelnöki sajtóirodától azon értesítést vette, hogy a Mazuri tavak vidékén küzdő szövetséges hadsereg a közelmúlt napokban az'"«orosz hadsereg felett fényes diadalt aratott, amely alkalommal hét tábornok és több mint 100,000 ember fogatott el, s azonkívül 150 drb. ágyú, igen sok géppuska és megszámlálhatatlan mennyiségű lőszerkészlet zsákmányoltatott. Indítványozza azért, hogy a miniszterelnök utján a törvényhatóság fejezze ki e dicső fegyvertény felett érzett határtalan örömét és a hű szövetséges német nemzet iránt érzett nagyrabecsülését. A törvényhatóság ezen elnöki bejelentést kitörő lelkesedéssel vette tudomásul s a miniszterelnökhöz az alábbi szövegű távirat elküldését határozta el: „Miniszterelnök Ur ! A szövetséges hadseregnek a Mazuri tavaknál aratott fényes diadaláról a miniszterelnöki sajtóiroda távirati értesítését a mai napon tartott közgyűlésünk folyama alatt vettük. Határtalan lelkesedéssel fogadtuk ezen örömhírt s megragadjuk az alkalmat, hogy Nagyméltóságodat tiszteletteljesen felkérjük, hogy hű szövetségeseink előtt ezen diadalmas fegyvertény felett érzett örömünknek kifejezést adni kegyeskedjék." Ezután következett a tárgysorozat 187 pontból álló tárgyainak tárgyalása. A vármegyei központi választmány tagjaiul megválasztattak: Bagdy Imre, Bleuer Lajos, Diener Gyula, Barta László, Elek László, Fejér Imre, ifj. Görömbey Péter, Groák Ödön, Halasi Mór, Jármy Miklós, id. Kállay András, dr. Kállay Rudolf, Virányi Sándor, Klár Leó, dr. Korniss Ferenc, dr. Konthy Gyula, Liptay Béla, Liptay Jenő, Martinyi József, Mikecz István, Nánássy Andor, Péchy Béla, Péchy Gyula, dr. Prok Gyula, dr. Rót Izsó, Szaláuczy Bertalan, Szakolyi Ignác, Szikszay András bizottsági tagok. A jövedelmi adót kivető adófelszólamlási bizottságba megválasztattak rendes tagokul Megyery Géza, Liptay Jenő és Groák Ödön, póttagokul Hermán Sándor, Bodor Zsigmond és Szalánczy Bertalan bizottsági tagok. Abaujtorna vármegye közönségének ismeretes feliratára a közgyűlés a következő határozatot hozta: „Tárgyalás alá vétetett Abauj-Tornavármegye közönségének pártolás végett megküldött 834/914. Kgy. számú azon felirata, melyben a magyar nemzet által a jelenlegi világháború során szerzett érdemek s meghozott nagymérvű áldozatoknak méltánylását, elismerését és kellő gyümölcsöztetését kivánja.