Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-21 / 15. szám

6 15-ik szám. .jnfrírarroék. 1915. február 21 Burgonyafaj. Legjobb a korai rózsaburgonya az ültetésre. Csiráztatás. Február közepén tojás nagyságú egészséges krumplit teszünk alacsony, 15—20 centiméteres ládikákba (melynek feneke lécezett), vagy kis'kosarakba olyképp, hogy a köldöke lefelé, a csiraszem felfelé álljon; lehetőleg egy sort, de kosarakban két sor is lehet egymáson. Ezután elhelyezzük ezeket (4 -5 egymásra) ugy, hogy ne nyomják egymást, világos, szellőztethető, meleg istállóba vagy félmeleg konyhába, szobába (10 C. hőfok). Nemsokára hervadni kezd a krumpli s megindul a csírázás. A csira csak 2—3 centiméternyi hosszura növeszthető, hosszabb könnyen törik. Ha a kiültetés előtt a csira nagyobbra nőne, ugy hűvös helyre kell a krumplit tenni kosárral együtt, hogy a csírázás megálljon (például padlásra), de oly melegben legyen azért, hogy a csira meg ne fagyjon. Gyors csiráztatás nem ajánlatos. Túlságos meleg és öntözés ártalmas. Ültetés. Mikor a föld már melegszik, március elején, ugy 5—10-ike között, szép időben a ládikákat és kosarakat kivissziík a megmunkált földre. Kapával a fészek helyét meglazítjuk. Csinálunk fészkelyukat kézzel vagy kapával (ha nagyban megy, ekével is lehet). Ezután a ládikából óvatosan, hogy a csira le ne törjön, egy krumplit elhelyezzünk és a porhanyitott földet óvatosan rászórjuk, ugy' hogf a csira le ne törjön. Ha nem volna eléggé homokos vagy porhanyós a föld, ugy előzőleg homokkal keverve készítsünk a takaráshoz kevés földet. Csak oly mélyre szabad ültetni (8—10 centiméter), hogy a csira fölött legfeljebb 3 centimétervastag földtakarék legyen, mert igy a föld gyorsabban átmelegszik. Az alkalmas és jó időjárást mindig ki kell választani. Csupán vastag csiráju krumplit ültessünk, a vékony csiráju nem ád termést. A sorok 60—70 centiméternyire, a fészkek 30—40 centiméternyire legyenek egymástól. Megmunkálás. Kétszeri kapálás, kevés (10 centiméteres) feltöltés. Május 15-ike után a déli oldalon kezdhetjük a kiszedést. Aki bárminemű tanácsra szorul, forduljon bizalommal a járási gazdasági intéző-bizottsághoz, 'ennek elnöke a főszolgabíró, a vármegyei gazdasági egyesülethez, a m. kir. gazdasági felügyelőséghez Nyíregyházán, de hisszük és reméljük, hogy tanitók, lelkészek, birtokosok legjobb tudásukkal állanak rendelkezésére bárkinek is. A kukorica vetésnél jól vigyázzunk, nehogy rossz csirázásu, éretlen magot vessünk; A magot csiráztassuk előbb. Ha jókor vethetünk, úgy lófogu és putyi tengerit vessünk, ha megkéstünk, cinquantinot. Jól vigyázzunk arra is, hogy ne kevert magot vessünk, mert az ilyen kevert kukorica, de más egyéb is - értéktelen, nem egyszerre érik. Arra is vigyázzunk, hogy a kukorica föld el ne gyomosodjék. Mindig jól jnegszikkadt földet kapáljunk. Azért jó a lókapa, mert azzal gyakrabban kapálhatunk. Jól tudja azt minden magyar gazda: „Egy kapa, egy kenyér " A kukoricának is meg van az az előnye, hogy egyúttal a szára takarmányt is ad. A bab olyan keresett cikk, hogy megérdemli, hogy magában termeljük. Itt is arra vigyázzunk, hogy egyfajtát ültessünk, ne keverjünk össze 4—5 félét is. A borsó, lencse nagyon kapós lesz. A victoria borsó beszerezhető a mezőgazdák szövetkezeténél a stokeraui magkereskedőknél. Igen nagy kár, hogy gazdáink a borsó termelést elhanyagolják! Juliusban már készen van, kevés dologgal jár, a földet igen javítja és holdanként 200—300 koronát jövedelmez. Nagy baj az, hogy a nagyapánktól tanult régi rosszat nem tudjuk elhagyni. A borsót jókor kell vetni és minden kapájával a vetőgépnek, egy magyar holdon elég 50—60 kg. mag. Tavaszbuzát csak az vessen, akinek tiszökmentes, tiszta jó vetőmagja van és a földjét már ősszel felszántotta és reménye van, hogy március 15-ig elvetheti. Másként a vetőmagot sem adja meg. Sőt vigyázzunk, nehogy őszi búzát vessünk tavaszi helyett, mert az nem hoz szemet. Vessünk bőven árpát. Ez kenyérpótló, sörgyártási anyag és takarmány. Ezt a célt a Hanna árpával érhetjük el legjobban. A Hanna árpa bőtermő, korai, telt szemű. Uradalmakban és a. mezőg. szöv. utján beszerezhető. Zabot is vessünk, mert a hadsereg számára sok kell. Kiásott foltokon, későn szabaduló alantos földeken vessünk kölest, ez most a rizskását fogja pótolni. A Csalamádé, répa, bükköny, cukorrépából vessünk kevesebbet. Ezeket pótolni fogja az aprós burgonya, csutka árpa, borsó, zabszalma. A kerteket, kipusztult szőlőket vessük be zöldséggel. Milyen kapós lesz most a gyenge tengeri, zöld borsó, saláta, korai káposzta, paradicsom, mikor minden elfogy! Az ügyes gazdasszony most ebből igen szépen pénzelhet. A kertimunkát felügyelet mellett az iskolásgyermekek is elvégezhetik. Milyen szégyene az a gazdának, hogy az udvarkertek csak dudvát, legfeljebb egy-két bokor tököt teremnek! Mennyivel szebb és hasznosabb dolog lenne a kertek hasznosítása. Egy pár száz négyszögöles kert kitenne tiz-husz család zöldség szükségletét. Ne hagyjuk, ne türjük, hogy a drágahazai jöld gyomot teremjen. Ültessünk virágot is, hogy legyen mit tűzni dicső fiaink sapkájához, majdan ha hazatérnek. Gyümölcsfáinkat már most tisztogassuk, ápoljuk, hernyózzuk. Irtsuk a gyomot az utakon, mesgyéken, udvarokon, árokpartokon, pusztítsuk a kártékony férgeket és rovarokat. Lóheréseinket, lucernásainkat tisztítsuk meg az arankától. Kíméljük a hasznos madarakat. Szoktassuk rá gyermekeinket, hogy szeressék a természetet, a fákat ne rombolják, az állatot kíméljék. Legyen gondunk a házi állatokra. Most a háború kipusztítja a szarvasmarha, ló, sertés és juhállományunkat Ezt pótolni kell. A borjut, bárányt, malacot neveljük fel gonddal, takarmányozzuk ugy amint kell. Még sokáig drága lesz a jármos ökör, hámos lő, a gyapjat hozó birka, a sertés. Aki jószágát a vágóra szánta, azt javítsa fel minél jobban. A hus is megfogyatkozik. A gazdasszony neveljen most sokkal több csirkét, kacsát, libát, pulykát, mert abból hamar pénzt lát és a városi ember keresve keresni fogja a baromfit, mivel hogy hus hiány lesz. A galamb és házinyúl tenyésztésre, méhesre is több gond fordítandó, mint máskor. Ha ezt a jó tanácsokat megfogadják kis gazdáink, ugy nem vesz rajtunk erőt semmiféle ellenséges hatalom, gyö- , zelmünk biztos lesz. Ha a harc hosszas lesz, lesz fiainknak kenyér és hus, ha haza jönnek, foszlós kalács. Aki szereti hazáját, nemzetét, családját, az nem fog a korcsmákban ülni, de szabad idejét a gazdakörökben tölti és hasznos gazdasági lapokat és tanácsokat fog olvasgatni, szivét, eszét azzal fogja nemesíteni, csak igy leszünk méltó apái dicső fiainknak. Isten áldása is csak úgy lesz munkánkon, ha eszünket, karunkat a hasznos munka szolgálatába állítjuk'. Ügy lesz nagy, dicső, a világ első népe a Magyar! Mikecz Dezső, Kausay Tibor. alispán. gazd. felügyelő.