Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-12-19 / 101. szám

2 101-ik szám JímviDÉK 1915. december 19 Kőzélelmezésünk. A tengeri rekvirálás ügyében f. hó 16-án tartott tisztiértekezleten a közélelmezés és rek­virálás érdekében Oíchváry Pál főszolgabíró a következőket adta elő : Rendkívül fontos dolog a közélelmezés biztosítása. A kormányelnök nyilatkozatából láthatjuk, hogy a mult évben sokkal kevesebb gabona volt, mint amennyi Magyarország és Ausztria fogyasztásának megfelel. A lakosságot aj éhe­zéstől csak ugy lehetett megmenteni, hogy a mezőgazdaságtól az állaltenyésztés és a hizlalás rovására jelentékeny mennyiségű tengerit von­tunk el. Meg fogyott a marhaállomány és a sertésállomány is a húsfogyasztás nagyobb mérve miatt, mert milliók fogyasztanak hust olyanok, akik rendes viszonyok közt hússal nem élnek. Be kellett állani a drágaságnak, viszont a kereslet folytán keletkezett rettenetes árfelhaj­tások a hatósági ármegállapítást eredme­nyezték. Ma tehát már megvannak a maximális árak, de óriási módon megnehezíti betartásukat a gabona és hushiány. Akinek van pénze, minden árat Képes megadni, csakhogy meg­szokott életmódját folytathassa. Nekünk elsősorban kötelességünk a köz­élelmezés biztosítása, de kötelességünk a kor­mány rendeletének a rekvirálás terén végre­hajtása. A kormány álláspontja az, hogy miután megadta a lehetségét annak, hogy élelmi kész­letét mindenki beszerezhesse, a felesleget most nemcsak hazánk, hanem szövetséges társaink javára lefoglalja és biztosítja. Nem szorul sok magyarázatra, hogy a világháború második éve a közgazdaság és közélelmezés mezején kedvezőbb helyzetet nem teremtett. Teljesen világos és érthető, hogy a köz­élelmezés biztonsága elsősorban nem a hús­készlet, hanem a gabona és a tengeri mennyi­ségétől függ. Kétségtelen, hogy most, midőn a tengeri készletet követeli az állam, az éhínség megelőzését tartja szem előtt s csak másod­sorban veheti figyelembe a hizlalás, a hús­készlet biztosítását. A tengeri összeírásánál tehát nekünk is ezt a körülményt kell szem előtt tartanunk, vagyis a termelőnél csakis a legszűkebb kor­látok közé szorított tengeri mennyiséget hagy­hatják meg. Ha erről a termelőt fel nem világosítjuk, az elkobzás és büntetés elé állítjuk. Erről a népet felvilágosítani hivatali, em­beri és hazafias kötelességünk. A közélelmezés biztosítása terén nagy és nehéz feladattal kell megbirkóznunk. Igaz, hogy évi szükségletét volt ideje min­denkinek beszerezni és biztosítani, de hogy ez nem történt meg, mindnyájan jól tudjuk. A lakosságnak igen jelentékeny százaléka a ta vaszi hónapokban naponként lesz kénytelen élelmét beszeszerezni, naponként igénybe fogja venni a hatósági lisztet. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy a malmokból az őrlemény, a boltokból a liszt, — lehet hogy később újra tengerivel kevert liszt ki ne fogyjon. Gondoskodásunk alapját mindennemű szük­ségleti cikk lelkiismeretes összeírásában, jobban mondva kinyomozásában látom, mert ha arra várunk, hogy önkéntes jelentkezés alapján tudjuk magunkat tájékozni, sikerre nem szá­mithatunk. Kötelességünk tehát a helyi és járási gaz­dasági bizottság tagjait felvilágosítani az ügyek állásáról, és kötelességünk velők karöltve az éhínség fenyegető rémét elriasztani. Kötelességünk a népet az élelmiszerekkel való legnagyobb takarékosságra figyelmeztetni, | viszont kötelességünk arra is ügyelni, hogy egyesek liszt- és husnemüekből naponként csak a legminimálisabb mennyiséget vásárol­hassák be, nehogy a szegényebbek élelem nél­kül maradjanak. Nálunk az aprómarha, a tejtermékek, a tojás jelentékeny hus és lisztpótló anyagot képeznek. Kötelességünk tehát a felesleget a fo­gyasztó közönség részére biztosítani, elárusi­tásukat maximális árakon lehetővé tenni. Általában az elöljáróság a mai rendkívüli időkben kötelességeinek csak ugy felelhet meg, ha a község lakosságának vagyoni helyzetéről tiszta képet szerez, ha a felesleg és a szük­séglet mérveiről pontos adatok birtokába jut. Ragadjanak meg tehát a község értelmi vezetői minden alkalmat, hogy a közélelmezés sikeres ellátásához minden adat rendelkezésre álljon, szóval leltározzák a népvagyont s a szükségletet egyénenkint és téielről-tételre álla­pítsák meg. I város közgyűlése. Ámbár a város 1916 évi költségvetésé­nek tárgyalása volt kitűzve a város pénte­ken tartott képviseleti közgyűlésének ügy­rendjére, a más években nagy érdeklődés­sel kísért költségvetés tárgyalása ez évben alig vett egy félórát igénybe s annak tár­gyalásához a képviseleti tagok is csak kis számban gyűltek össze. Oka e két körülménynek mindeneset­re az hogy egyrészt a költségvetés mind azokon a retortákon keresztül jutott, a melyek a költségvetés közgyűlési tárgya­lását megelőzni szokták, másrészt mert a városi tanács a költségvetés elkészítésé­nél a legfokozottabban érvényesítette a ta­karékosság elvéit s jnáreleve igyekezett kie­melni abból minden olyan részletet amely a képviselőtestület részéről bírálat tárgyát képezhette volna. A több mint 30 pontból álló tárgyso­rozat előadói derekasan végezték dolgukat s minden fölösleges kommentárt mellőzve tárták a képviselőtestület elé a megvita­tandó ügyeket. Tudomásul vette a képvi­selőtestület a kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter leiratát, melyben közli, hogy a vá­ros kövezetvám-engedélyét a jelenleg ér­vényben levő feltételek változatlan meg­tartásával 1916. december 31-ig meghosz­szabbitotta. Tudomásul vette Némethy Ká­roly belügyminiszteri államtitkárnak va­lóságos belső titkos tanácsossá történt ki­nevezése alkalmából a város polgármes­tere által a saját és a város nevében hozzá intézett üdvözletre válaszul adott köszönő iratát, a háborúban feldúlt tűzhelyeket uj­rafelépitő országos bizottság elnökének gróf Kimen- Héderváry Károly v. b. 1.1. elnöknek a város 10,000 koronás adomá­nyáért intézett köszönetét; a vármegye törvh. azon véghatározatát, mellyel a pol­gári fiúiskolában rendszeresített segédta­nítói állásnak rendes tanítói állássá való átszervezéséhez hozzájárul. A városok országos kongresszusának titkára a polgármester hozzá intézett kér­désére adott válaszában tudatta, hogy a város uj szabályrendelete a minisztérium által még nem volt jóváhagyható, mert bizonyos elvi kérdések eldöntésre várnak, melyek ezidőszerint a közigasgatási bíró­ság elé terjesztettek. A kongressusi titkár értesítését a közgyűlés tudomásul vette. Az U. 12. szánni tengeralattjáró hősi ha­lált halt parancsnokának Lerch Egon-nak emlékét megörökíteni alkotott bizottság kérelemmel fordult a képviselőtestülethez, az emlékmű felállítási költségeihez való hozzájárulás iránt. A képviselőtestület tel­jes mértékben méltányolta azokat az érde­meket, a melyeket a tengeralattjárónak hős kapitánya a monarchia flottája szá­mára szerzett, azonban arra való tekin­tettel, hogy a most duló világháború még nem ért végett s hogy annak befejeztéig még számos olyan esemény merülhet föl, amely nemcsak méltó a megörökítésre, de annak megörökítése egyenesen a nemzeti becsület kérdése, minthogy tehát ezidősze­rint még nem tekinthető át azon áldozat nagysága, amelyet e téren a városnak hoz­nia kell, a közgyűlés a tanács javaslatára kimondotta, hogy az emlékmű felállítási költségeihez való hozzáj járulásra nézve el­határozási jogát a háború befejezte utáni időre tartja fenn. A Zsófia Országos Germekszanatorium részére a közgyűlés egyszersmindenkorra 50 korona adományt szavazott meg. Elhatározta a közgyűlés, hogy a vá­rosi szinház helyiségeit 1916 márczius 1­től kezdődőleg adja bérbe mozgófénykép előadások czéljaira. Az erre vonatkozó bérleti feltételeket megállapította, kimond­ván, hogy a bérlet tartama 6 évre terjed, ugy azonban, hogy 3 év elteltével jogá­ban áll a városnak a további 3 évre a bér­lővel szemben felmondani. Az 1916 évi költségvetés ismertetése után dr. Vietórisz József főgimnáziumi i­gazgató indítványozta, hogy a közgyűlés a város vezetőségével szemben érzett bi­zalmának kifejezéseként a bemutatóit jö­vő évi költségvetést ugy általánosságban, mint részleteiben fogadja el. Balla Jenő polgármester válaszolva a felszólalásra megköszönte a megnyilvánult bizalmat, azonban kérte a képviselőtestület tagjait hogy éppen azért, mert az adott viszonyok között a költségvetési előirányzatnak meg­állapítása rendkívüli fontossággal bír, s mert a város vezetősége minden akaratá­val azon van, hogy az esetleg jelentkező hiányokat pótolja s mindazon intézkedé­seket megtegye, melyeket a polgárság ér­edke joggal megkövetel, a költségvetés té­teleihez a polgárság érdekében és a város érdekében szóljanak hozzá. A polgármester felszólalása után a képviselőtestület tagjai egyhangúlag kije­lentették, hogy a bemutatott költségveté­si előirányzatott ugy általánosságban, mint részleteiben egész terjedelmében változat­lanul elfogadják s azt vita tárgyává ten­ni nem kívánják. A gyámpénztári kölcsönökbe nem fek­tetett árvapénztárzi pénzek elhelyezésére vonatkozólag kimondotta a képviselőtes­tület, hogy a gyámpénztár felesleg készle­tét egyenlő arányban a Nyíregyházi Taka­rékpénztár Egesületnél, a Szabolcsi Hi­telbanknál, a Szabolcsi Agrár Takarék­pénztárnál, és a Nyírvidéki Takarékpénz­tárnál helyezi el. Néhány kisebb jelentőségű tárgy elő­adása után a közgyűlés 4 órakor véget ér. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-télé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*. Debrecen-félé reggel 5Ü, este 92!. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamény-feié este 8 5 0 • Polgár-felé este 622­Nyíradony-feié este 7ü. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről —• illetve Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents