Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-12-19 / 101. szám
2 101-ik szám JímviDÉK 1915. december 19 Kőzélelmezésünk. A tengeri rekvirálás ügyében f. hó 16-án tartott tisztiértekezleten a közélelmezés és rekvirálás érdekében Oíchváry Pál főszolgabíró a következőket adta elő : Rendkívül fontos dolog a közélelmezés biztosítása. A kormányelnök nyilatkozatából láthatjuk, hogy a mult évben sokkal kevesebb gabona volt, mint amennyi Magyarország és Ausztria fogyasztásának megfelel. A lakosságot aj éhezéstől csak ugy lehetett megmenteni, hogy a mezőgazdaságtól az állaltenyésztés és a hizlalás rovására jelentékeny mennyiségű tengerit vontunk el. Meg fogyott a marhaállomány és a sertésállomány is a húsfogyasztás nagyobb mérve miatt, mert milliók fogyasztanak hust olyanok, akik rendes viszonyok közt hússal nem élnek. Be kellett állani a drágaságnak, viszont a kereslet folytán keletkezett rettenetes árfelhajtások a hatósági ármegállapítást eredmenyezték. Ma tehát már megvannak a maximális árak, de óriási módon megnehezíti betartásukat a gabona és hushiány. Akinek van pénze, minden árat Képes megadni, csakhogy megszokott életmódját folytathassa. Nekünk elsősorban kötelességünk a közélelmezés biztosítása, de kötelességünk a kormány rendeletének a rekvirálás terén végrehajtása. A kormány álláspontja az, hogy miután megadta a lehetségét annak, hogy élelmi készletét mindenki beszerezhesse, a felesleget most nemcsak hazánk, hanem szövetséges társaink javára lefoglalja és biztosítja. Nem szorul sok magyarázatra, hogy a világháború második éve a közgazdaság és közélelmezés mezején kedvezőbb helyzetet nem teremtett. Teljesen világos és érthető, hogy a közélelmezés biztonsága elsősorban nem a húskészlet, hanem a gabona és a tengeri mennyiségétől függ. Kétségtelen, hogy most, midőn a tengeri készletet követeli az állam, az éhínség megelőzését tartja szem előtt s csak másodsorban veheti figyelembe a hizlalás, a húskészlet biztosítását. A tengeri összeírásánál tehát nekünk is ezt a körülményt kell szem előtt tartanunk, vagyis a termelőnél csakis a legszűkebb korlátok közé szorított tengeri mennyiséget hagyhatják meg. Ha erről a termelőt fel nem világosítjuk, az elkobzás és büntetés elé állítjuk. Erről a népet felvilágosítani hivatali, emberi és hazafias kötelességünk. A közélelmezés biztosítása terén nagy és nehéz feladattal kell megbirkóznunk. Igaz, hogy évi szükségletét volt ideje mindenkinek beszerezni és biztosítani, de hogy ez nem történt meg, mindnyájan jól tudjuk. A lakosságnak igen jelentékeny százaléka a ta vaszi hónapokban naponként lesz kénytelen élelmét beszeszerezni, naponként igénybe fogja venni a hatósági lisztet. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy a malmokból az őrlemény, a boltokból a liszt, — lehet hogy később újra tengerivel kevert liszt ki ne fogyjon. Gondoskodásunk alapját mindennemű szükségleti cikk lelkiismeretes összeírásában, jobban mondva kinyomozásában látom, mert ha arra várunk, hogy önkéntes jelentkezés alapján tudjuk magunkat tájékozni, sikerre nem számithatunk. Kötelességünk tehát a helyi és járási gazdasági bizottság tagjait felvilágosítani az ügyek állásáról, és kötelességünk velők karöltve az éhínség fenyegető rémét elriasztani. Kötelességünk a népet az élelmiszerekkel való legnagyobb takarékosságra figyelmeztetni, | viszont kötelességünk arra is ügyelni, hogy egyesek liszt- és husnemüekből naponként csak a legminimálisabb mennyiséget vásárolhassák be, nehogy a szegényebbek élelem nélkül maradjanak. Nálunk az aprómarha, a tejtermékek, a tojás jelentékeny hus és lisztpótló anyagot képeznek. Kötelességünk tehát a felesleget a fogyasztó közönség részére biztosítani, elárusitásukat maximális árakon lehetővé tenni. Általában az elöljáróság a mai rendkívüli időkben kötelességeinek csak ugy felelhet meg, ha a község lakosságának vagyoni helyzetéről tiszta képet szerez, ha a felesleg és a szükséglet mérveiről pontos adatok birtokába jut. Ragadjanak meg tehát a község értelmi vezetői minden alkalmat, hogy a közélelmezés sikeres ellátásához minden adat rendelkezésre álljon, szóval leltározzák a népvagyont s a szükségletet egyénenkint és téielről-tételre állapítsák meg. I város közgyűlése. Ámbár a város 1916 évi költségvetésének tárgyalása volt kitűzve a város pénteken tartott képviseleti közgyűlésének ügyrendjére, a más években nagy érdeklődéssel kísért költségvetés tárgyalása ez évben alig vett egy félórát igénybe s annak tárgyalásához a képviseleti tagok is csak kis számban gyűltek össze. Oka e két körülménynek mindenesetre az hogy egyrészt a költségvetés mind azokon a retortákon keresztül jutott, a melyek a költségvetés közgyűlési tárgyalását megelőzni szokták, másrészt mert a városi tanács a költségvetés elkészítésénél a legfokozottabban érvényesítette a takarékosság elvéit s jnáreleve igyekezett kiemelni abból minden olyan részletet amely a képviselőtestület részéről bírálat tárgyát képezhette volna. A több mint 30 pontból álló tárgysorozat előadói derekasan végezték dolgukat s minden fölösleges kommentárt mellőzve tárták a képviselőtestület elé a megvitatandó ügyeket. Tudomásul vette a képviselőtestület a kereskedelemügyi m. kir. miniszter leiratát, melyben közli, hogy a város kövezetvám-engedélyét a jelenleg érvényben levő feltételek változatlan megtartásával 1916. december 31-ig meghoszszabbitotta. Tudomásul vette Némethy Károly belügyminiszteri államtitkárnak valóságos belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából a város polgármestere által a saját és a város nevében hozzá intézett üdvözletre válaszul adott köszönő iratát, a háborúban feldúlt tűzhelyeket ujrafelépitő országos bizottság elnökének gróf Kimen- Héderváry Károly v. b. 1.1. elnöknek a város 10,000 koronás adományáért intézett köszönetét; a vármegye törvh. azon véghatározatát, mellyel a polgári fiúiskolában rendszeresített segédtanítói állásnak rendes tanítói állássá való átszervezéséhez hozzájárul. A városok országos kongresszusának titkára a polgármester hozzá intézett kérdésére adott válaszában tudatta, hogy a város uj szabályrendelete a minisztérium által még nem volt jóváhagyható, mert bizonyos elvi kérdések eldöntésre várnak, melyek ezidőszerint a közigasgatási bíróság elé terjesztettek. A kongressusi titkár értesítését a közgyűlés tudomásul vette. Az U. 12. szánni tengeralattjáró hősi halált halt parancsnokának Lerch Egon-nak emlékét megörökíteni alkotott bizottság kérelemmel fordult a képviselőtestülethez, az emlékmű felállítási költségeihez való hozzájárulás iránt. A képviselőtestület teljes mértékben méltányolta azokat az érdemeket, a melyeket a tengeralattjárónak hős kapitánya a monarchia flottája számára szerzett, azonban arra való tekintettel, hogy a most duló világháború még nem ért végett s hogy annak befejeztéig még számos olyan esemény merülhet föl, amely nemcsak méltó a megörökítésre, de annak megörökítése egyenesen a nemzeti becsület kérdése, minthogy tehát ezidőszerint még nem tekinthető át azon áldozat nagysága, amelyet e téren a városnak hoznia kell, a közgyűlés a tanács javaslatára kimondotta, hogy az emlékmű felállítási költségeihez való hozzáj járulásra nézve elhatározási jogát a háború befejezte utáni időre tartja fenn. A Zsófia Országos Germekszanatorium részére a közgyűlés egyszersmindenkorra 50 korona adományt szavazott meg. Elhatározta a közgyűlés, hogy a városi szinház helyiségeit 1916 márczius 1től kezdődőleg adja bérbe mozgófénykép előadások czéljaira. Az erre vonatkozó bérleti feltételeket megállapította, kimondván, hogy a bérlet tartama 6 évre terjed, ugy azonban, hogy 3 év elteltével jogában áll a városnak a további 3 évre a bérlővel szemben felmondani. Az 1916 évi költségvetés ismertetése után dr. Vietórisz József főgimnáziumi igazgató indítványozta, hogy a közgyűlés a város vezetőségével szemben érzett bizalmának kifejezéseként a bemutatóit jövő évi költségvetést ugy általánosságban, mint részleteiben fogadja el. Balla Jenő polgármester válaszolva a felszólalásra megköszönte a megnyilvánult bizalmat, azonban kérte a képviselőtestület tagjait hogy éppen azért, mert az adott viszonyok között a költségvetési előirányzatnak megállapítása rendkívüli fontossággal bír, s mert a város vezetősége minden akaratával azon van, hogy az esetleg jelentkező hiányokat pótolja s mindazon intézkedéseket megtegye, melyeket a polgárság éredke joggal megkövetel, a költségvetés tételeihez a polgárság érdekében és a város érdekében szóljanak hozzá. A polgármester felszólalása után a képviselőtestület tagjai egyhangúlag kijelentették, hogy a bemutatott költségvetési előirányzatott ugy általánosságban, mint részleteiben egész terjedelmében változatlanul elfogadják s azt vita tárgyává tenni nem kívánják. A gyámpénztári kölcsönökbe nem fektetett árvapénztárzi pénzek elhelyezésére vonatkozólag kimondotta a képviselőtestület, hogy a gyámpénztár felesleg készletét egyenlő arányban a Nyíregyházi Takarékpénztár Egesületnél, a Szabolcsi Hitelbanknál, a Szabolcsi Agrár Takarékpénztárnál, és a Nyírvidéki Takarékpénztárnál helyezi el. Néhány kisebb jelentőségű tárgy előadása után a közgyűlés 4 órakor véget ér. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-télé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*. Debrecen-félé reggel 5Ü, este 92!. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamény-feié este 8 5 0 • Polgár-felé este 622Nyíradony-feié este 7ü. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről —• illetve Budapestre.
