Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-12-12 / 99. szám

4 99-ik szám. JSfiiRfflDÉE. 1915. december 12. Nekünk az ellenség őnbeismerése, mely a fentebbi komoly összeomlás természetes fejlődése, bőven elég annak megismeréséhez, hogy sikereink nemcsak a mi képzeletünkben és tudatunkban élnek, hanem abban a gyötrelemben és vergődésben is, amelyet a négyesszövetség immár elárul. Bármennyire szerények akarunk is maradni sikereink közepette, bármennyire tudatában vagyunk is annak, hogy még sok erőfeszítésbe kerül, mig magunknak és Európának a békét megszerezzük, az ellenség ijedt ábrázatábói látjuk, hogy jogos a mi győzelmi reményünk s rémüldöző hangjából kiérezzük a katasztrófától való félelmet. A vésztjósló lángbetük megjelentek az entente palotája menyezetén: a gőgös, a mások húsára éhes, lehetetlen lakmározók alatt inog a padló, fejük lelett repedezik a tető. Már hallatszik a nagy összeomlás távoli döreje. (d. e.) Pinkerton hadnagy Azóta, hogy Pillangó kisasszonyt rútul faképnél hagyta a Felkelő Nap Országában, rangban avanzsált. Azt tudjuk a színpadról, hogy megházasodott, szőke, sovány angol nőt vett feleségül, s minden valószínűség szerint gyermekei is vannak, kedves kis leányok, avagy nyurga, csontos fiúk. Pinkerton űr szorgalmasan járta az óceánt, kötelességszerűen látogatta meg a gyarmatokat, amint éppen parancsolták neki, közben talán másodkapitány lett belőle, vagy isten tudja micsoda, mert távol áll tőlem, hogy az angol haditengerészet tiszti rangjainak sorrendjét és elnevezését tudjam. Időnként haza látogatott, egy-két hétre minden esztendőben; már hiába, ez a tengerészsors: vendégnek lenni a saját házában. Vájjon mit is gondolhatnak azok a szegény gyermekek, amikor megszállt náluk ez az idegen férfi, aki kurta fapipájával telefüstöli a házat, akinek hatalmas, érces hangja van, s járása alatt megremeg a föld? Pinkerton úr nem igen törődött vele, hogy mit gondolnak róla a gyerekek, egyszerűen fölkapta őket, majd térdeire ültette, s mesélt nekik a kínai sárkányról, meg a tengeri kígyóról, mire a gyerekek egyszeriben jóbarátságot kötöttek vele, kacagásuktól visszhangzott a lakás, s apjuk is örült, hogy jókedvre hangolta a kicsinyeket. Mikor azután letelt a szabadság, s Pinkerton úrnak ismét Indiába, vagy Transzválba kellett mennie, egy-kettőre csomagolt, megcsókolta feleségét és a gyerekeket, s nemsokára ott volt a túlfűtöttségtől remegő hadihajó födélzetén, várva az indulás percét. Családja nem kísérte el, olyan megszokott volt az ő elutazása, s olyan biztos a visszatérése, . . Csakhogy a hajó titkos paranccsal futott kí a kikötőből, melyet valahol Marokkó táján volt szabad fölbontaniok. Ott tudták meg, hogy kiütött a háború. Pinkerton úr első pillanatban a családjára gondolt, a nyugodt, biztos otthonra, most érezte először zaklatott életének rettenetes súlyát, de a következő percben ismét a régi katonagép lett belőle, az angol pénz vakon engedelmeskedő rabszolgája. . . A háború váltakozó szerencsével folyt, a németek hajszál híjjá, hogy Párisban nem teremtek, no de megállítottuk őket. S mikor ezeket elgondolta, boldogan fújta a pipafüstöt. A távolban a Kalkidike félsziget hármas körvonala kéklett, mert Pinkerton úr hajója a Dardanella expedícióba lett beosztva. Itt se tudtunk valamit elérni, folytatta gondolatait, de legalább nem nagy a veszély, s még láthatom valamikor a feleségemet, meg a kicsiket. A balkáni ügy azonban bonyolódni kezdett s Pinkerton úrnak (átkozott diplomatái!) mint különítmény parancsnoknak egy nehéz üteggel Szerbiába kellett mennie. Ez már komoly dolog volt, de a szigorú parancsot természetesen zúgolódás nélkül teljesíteni kellett. Mikor Szalonikiben beült a vasúti kocsiba, s egy kanyarodónál még egyszer megpillantotta kedves hajójának toronymagasságú kéményeit, elszorult a szíve. A vonat azonban könyörtelen gyorsasággal röpítette a Duna felé. mert ide kellett mennie, lévén akkor a német-magyar offenzíva készülőben. Pinkerton úr nem sokat hallott Magyarországról, pedig tengerész létére ismerte a föld minden tájékát. Kíváncsi sem volt, mert ez nem angol tulajdonság, hanem inkább valami sejtelmet érzett, hogy ez a sokáig tartó háború, s ez az erőitetetett kapkodás nem nagyon használ az ő egyéni biztonságának, pláne amikor vén tengerimedve létére szárazföldi patkányt csináltak belőle. Igy is volt. Az offenzíva első napján teli találatot kapott az egyik angol ágyú, amelyik közelében épen Pinkerton úr is tartózkodott. A rettenetes robbanás egy sziklához lapította mint egy rostbeaföt. A matrózok ijedten rohantak oda, hogy segítséget nyújtsanak neki, de már késő volt. Pinkerton úr, Pillangókisasszony csábitója meghalt. Idegen földön, idegen érdekekért halt meg, sírja fölött idegen virágok nyilnak ki tavasszal, s még a halottak napján sem jöhet ki hozzá a felesége. Ha Pillangókisasszony élne és megtudná, hogy Pinkerton hadnagy elesett, igaz könnyeket sírna, a kibékülés, az engesztelődés fájó könnyeit. Diogenes. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye köígyülése. A vármegye törvényhatósága e hó 21-én rendkívüli közgyűlést tart a megyeházán. A tárgysorozat 371 egynehány pontból van összeáltitva. —. Nyugalomba vonuló tb. főszolgabíró. A vármegyének egy érdemes tisztviselője ismét nyugalomba megy, Péchy Gábor kemecsei tb. főszolgabíró mai napon nyugdíjaztatása iránti kérvényét benyújtotta Mikecz Dezső alispánhoz, amelyben nyugdíjaztatását 1916. évi jannár 1-től kezdődőleg kérte. — Ülések a vármegyénél. A vármegyei tisztviselői nyugdíj választmány december hó 16-án, az állandó választmány december hó 20-án, az igazoló választmány pedig december hó 17-én ülést tart. — A Bolgár-est. Mint már megírtuk, e hó 14-én, kedden este fényes müvész-est lesz a Koronában. A meghívók már széíküldettek a következő szöveggel: Dr. Ujfalussy Dezső főispán és Schey Pal cs. és kir. alezredes, állomásparancsnok védnöksége alatt álló rendezőbizottság 1915. évi december hó 14-én, kedden este 8 órakor Nyíregyházán, a Korona-szálló dísztermében, a Bolgár Vöröskereszt-Egylet javára estét rendez a következő műsorral : 1. 1. A bolgár nemzethez. Irta dr. Vietórisz József. Előadja Klár Erzsébet úrleány. '2. a) Haydn: Andante. b) Popper: Tarantella. Előadja Zsámboky Miklós gordonkaművész. 3. Bajazzó. Prológus. Énekli Rózsa Lajos, a m. kir. Operaház tagja. 4. Grieg szonata C moll. Előadja hegedűn dr. Damokos Andor h. miniszteri biztos. 5. Dalok. Énekli Medgyaszay Vilma úrasszony. II. i. Rubinstein: Melodie. Gordonkán előadja Zsámboki Miklós gordonkaművész. 2. a) Bordal a Hamlet oporából. b) Dienzl: Dal a fáról. Énekli Rózsa Lajos, a m. kir. Operaház tagja. 3. a) Franz Drdla: Vision. b) Bameau : Gavotte. c) Godard: Berceuse. Előadja hegedűn dr. Damokos Andor h. miniszteri tanácsos. 4. Dalok. Énekli Medgyaszay Vilma úrasszony. Zongorán kisérnek: Dienzl Oszkár és Szirmay Károly. Jegyek válthatók december hó 10-től december hó 14-én este 6 óráig Jakobovits Fanny k. a. dohánytőzsdéjében s este 7 órától kezdve a pénztárnál, és pedig a középszékek 1—5. soraban s az emelvénytől jobbra és balra eső első és második sorban 6 K-ért; az emelvénytől jobbra és balra eső harmadik és negyedik sorban és a középszékek többi sorában 5 K-ért ; a 7., 5. és 3. sz. kispáholy ára 20 K ; a 6. és 4. sz. nagy páholy ára 25 K ; a 2. és 1. sz. páholy ára 15 K. Számozatlan ülőhely ára 3 K. Állóhely 2 K. Műsor a pénztárnál 50 fillérért kapható. A magasztos célra való tekintettel felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. — Jegyzői választás. A Nyírbogát községben nyugdíjazás folytán megüresedett jegyzői állásra az e hó 6 án tartott választás alkalmával Horváth János nyirpazonyi jegyző egyhangúlag lett megválasztva. — A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium Bessenyei Önképzőköre az intézet tornatermében december hó 19-én, vasárnap d. u. 5 órakor jótékonycélú háborús délutánt rendez. Részletes műsor a következő : 1. Prolog. Irta ifj. Piőhle Vilmos VII. o. t. Előadja : Rósenthal Mária VIII. o. t. 2. Beszéd. Tartja Szitha István VIII. o. t. az önképzőkör alelnöke. 3. VieniaWiky: „Románé". Hegedűn előadja : Szakolczay Eridre VII. o. t.; zongorán kiséri: Nagy Tibor VII. o. t. 4. Háborús költemények. Szavalja : Garay Etta úrleány VIII. o. t. 5. „Az ifjúkori barátok". Irta és felolvassa : Fogoly Mihály VII. o. t. 6. Csajkovsky : „Barcarolie" vonósnégyes. Előadják: ifj. Ébner Bela VIII. o. í., Éoner Sándor VII. o. t., Szakolczay Endre VII. o. t., Élek Gábor IV. o. t. 7. Szavalat. 8. Lázár Miklós: „Lembergi emlék". Előadják : Garay Etta úrleány, Czerovszky Zoltán VIII. o. t., Bleuer Miklós VII. o. t., Porkoláb Károly VII. o t. 9. Zihrer : „Zrínyi-induló" előadja a főgimnázium zenekara. Számozott ülőhely ára 2 korona, számozatlan üiőhoiy ára 1-50 korona, belépődíj ára 1 korona. — A katonákért. Tegnapelőtt a városká zán értekezlet volt, amelyen a Groák Ödönné elnöklese mellett hölgyeink kimondották, hogy a gyakorlatban nélkülözhetetlennek bizonyult szalmapapucsokat készítenek a katonák számára, melyet azok cipőjükre húzva hordanak. — Lesz fa, mert a városnak nagynehezen sikerült Gömörben nagyobb mennyiséget vásárolni. Az árakat még nem ismerjük, mert a szállítási költséget előre kiszámítani nem lehet, de annyit már is közölhetünk, hogy jóval kisebbnek Ígérkezik a mainál. — Késik a posta csak nem minden nap, aminek az az oka, hogy olyan nagy lett a postai csomagforgalom, hogy az egyes állomásokon való tartózkodásra előirányzott idő alatt nem lehet azokat darabszám szerint leadni. Ezért történik meg aztán hogy a budapesti vonat Szerencsre hetenkint 4—5 esetben hajnalonkint olyan késéssel jön be, hogy a csatlakozó vonat eljön és az utasok félnapra ott rekednek. A posta torlódáson pedig könnyen lehetne segíteni. Ha valaki 5 kilós csomagokban hozat árut, hozassa azt 10 kilonkint, mely esetben a csomagok száma felére csökken, és igy biztosítva volna az előirányzott idő alatt való számba vétel. A reggeli újságokat kellő időben kapnánk meg, levelezéseink nem vesztegelnének valamelyik csatlakozási állomáson, az utasok nem rónák idegenben az utcákat és végűi könnyitenénk az amúgy is agyon csigázott postások helyzetén. Ennek a tanácsnak különösen most van fontossága karácsony élőit. — A nyíregyházi vöröskereszt fiókegylet dec 3-án tartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyv hitelesítése, az ügyvivő alelnök betegsége miatt bizonytalan időre elhalasztalott.