Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-11-28 / 95. szám
4 95-ik szám. 1915. november 28. tettes utódjának megszűnik minden joga és igénye az illetőhöz. Az 1914. 100,000 számú pénzügyminiszteri utasítás mely ,a mozgósítás esetén bevonúltak gyámol nélküli családjának segélyezése tárgyában" adatott ki — 20. §-a azt mondja: a család részére megállapított segély a bevonúlt visszaérkezése előtt a kővetkező esetekben szűnik meg teljesen : a) ha a bevonúlt csapatjától megszökött stb. A fennti rendelet alapján juttatott segély természetszerűleg a gyámol nélkül maradt családnak jár, melynek sokszor a legszorosabb értelemben vett elsőrendű életszükségletét elégíti ki s amely nélkül a család — feleség, gyermekek, esetleg szülők — létfenntartási alap nélkül veszendőbe mennek, züllésnek vannak kitéve; már pedig az megvonatik az ártatlan családtól a fennti § esetében. Ugyan mit szólnak ehhez a mai büntető jogászok, kik egész életükön át azért küzdenek, dolgoznak, hogy e középkori Ítélkezés rabigájától kiszabadítsák a mai nemzedéket! ? A mai büntető törvénykönyvek longam per latam az egyént büntetik az elkövetett bűncselekményért, nem pedig annak legtöbbször ártatlan családját. A régi büntetőjog pl. alkalmazta a jószágvesztést egyes főbenjáró bűncselekményekre, mikor is a bűnösnek elkobozták minden vagyonát, mi által ártatlan családját, néha egész nemzetségét földönfutóvá tették. A mai büntetőtörvénykönyvek már teljesen az egyéniesités elvén épülnek fel s a bűnös és a bűntett viszonyaihoz és körülményeihez szabják a büntetést és csak az egyént büntetik, nem pedig annak ártatlan család ját is. E felfogástól visszazökkenés a 100.000. sz. pénzügyminiszteri utasítás 20. §-ának a) pontja, mely szerint annak a katonának a családjától, ki csapatától megszökött, meg vonatik a segély, és semmiféle járandóságot nem élvez utánna családja abban az esetben sem, ha valami megbélyegző cselekedetért halálos itélet hajtatott végre rajta. Ily esetekben a hadisegély elvonásával nem a tettest, hanem annak ártatlan családjait büntetik, kik semmiről sem tudva töltik napjaikat, várva-várják haza kenyérkeresőjüket, ki helyett azonban jön az irás, hogy e naptól kezdve megszűnt a segélyre való igényük. Büntetik tehát ezzel nemcsak azt ki a tettet elkövette s büntetnek nemcsak egyet, hanem büntetnek egész családot, mely néha 8—10 tagból áll, kik kenyérkereső nélkül mehetnek koldulni, növelhetik az erkölcsi züllöttek, a prostituáltak, az alkalmi bűnözők számát. Tehát e szerint ugy áll a helyzet, mint a régi törzsközi jogban, mikor egynek a bűnéért egész családnak, nemzetségnek, lakolnia kellett, vagy mint Kálmán és Szt. László törvényeiben foglaltatik, hogy ha valaki főbenjáró bünt követett el, egész családját kiirtották. Kis nagyítással a fenti állapotokat is a család kiirtásának lehet nevezni, mivel erkölcsi és anyagi megsemmisülés vár reájuk a fenti esetekben. Hát ezért kellett nekünk megérni a XX. századot, hogy a legmodernebb és legélethez alkalmazkodottabb jogunk, a büntető jog cégére alatt ilyen égbekiáltó igazságtalanságot követtessenek el ? * E kérdésből önként folyik egy másik: Ha egy katona valamely fentebbi cselekményből kifolyólag főbelövetik, milyen sors vár gyámol nélkül maradt családtagjaira ? Vájjon ez esetben megvonják-e tőle a megfelelő támogatást? Szerintünk az igy elesett katona családjának ugyanolyan támogatás jár, mint a lövészárokban, vagy a roham tusájában elesettének 1 Ugyanis, ki főbelövetik, már ez által megkapta büntetését, minek fejében mégf családját is büntetni, mely pedig ártatlan: indokolatlan, sőt igazságtalan. Ennek is kell segélyt kapnia, nevezzék azt bárminek, mivel nincs ok, hogy megfosszunk egy családot a megélhetés feltételeitől. A család az állam molekuláris eleme lévén, kell, hogy azok a köz szempontjából, mind egyenlő erővel bírjanak. Már pedig, ha az egyiket, mely megérdemelné az elítélést, favorizáljuk, a másikat pedig, mely ártatlan és minden tekintetben kifogástalan, megbüntetjük azért, mert a családfő bizonyos kényszerítő körülmények hatása alatt kötelességét nem teljesítette, mert nem teljesíthette előírás szerint, főbelövik büntetésből s így családja elesik a segélytől; igazságtalan, mert azon elemeit büntetjük a társadalomnak, melyek a haza és földszeretetükkel mindig értékesek voltak magyar nemzeti szempontból. E kérdésnek ma a háború alatt és a háború után nagy aktualitása van s lesz; nemcsak azért, mivel számos fájó lélek áhitozik ennek megfelelő megoldása után, hanem mivel törvényeink túlszigorúságát enyhíteni kell megfelelő intézkedéssel, mi által, ha csak néhány lélek menekül is meg a bizonytalanság megölő kohójából, már nem fáradtunk hiába! A magyar társadalomnak, a magyar államnak pedig ma minden fiára kétszeresen szüksége van ! A város közgyűlése. A város képviselőtestületének pénteken tartott november havi rendes közgyűlésén a képviselőtestület tagjai ezúttal kevés számban jelentek meg. A háborús állapotoknak hatása a közgyűléseken való részvételeknél is érezteti a maga hatását, bár a mostani közgyűlésén a város képviselőtestületének vezető egyéniségei részvételükkel biztosították azt a magas nivót, amelyet Nyíregyháza városának mindenkor meg kell tartani. A tárgysorozat elején csupa olyan tárgyak szerepeltek, amelyek a város közigazgatásának helyes irányban haladó működését és vezetését igazolják. Igy legelső sorban bemutattatott a m. kir. belügyminiszternek leirata, amellyel tudatta, hogy a Nyíregyháza város területén levő ingatlanok érték emelkedése után kivetett járulékokról készített szabályrendelet alapján a szabályrendeletben meghatározott járulékok szedését megengedte. A képviselőtestület tudomásul vette a belügyminiszter leiratát s elrendelte, hogy azt a kihirdetéstől számított 30 nap elteltével életbelépteti s annak végrehajtásával a tanácsot bízta meg. Az ingatlanok értékemelkedése után szedhető járulékokról készített és most már immár jogerős szabályrendelet alkalmat fog szolgáltatni a városnak egyrészt arra, hogy meglévő jövedelmeit fokozhassa, másrészt hogy ezek alapján testet ölthessen az az eszme, az a gondolat, amely kívánatosnak tartja, hogy egy oly állandó alap létesülhessen, melynek felhasználásával Nyíregyháza város szabályozási terve megvalósuláshoz, s keresztülvitelhez közelebb juthasson. Tudomásul vette továbbá a képviselőtestület Szabolcsvármegye törvényhatóságának azon véghatározatait, melyekkel jóváhagyta a város képviselőtestületének az általános tisztújítás alkalmával megválasztott tisztviselők javadalmazásának folyósítására a városi rendőrség fejlesztésére utalványozott államsegély megosztására a város közönségének tüzelőanyaggal való ellátására, a városi színháznak bérbeadására, a polgári fiúiskola udvarán létesíteni rendelt új furott-kút megépítésére vonatkozó véghatározatait. Az uj tisztikar működésének megkezdése idején az egyes előadói munkakörök beosztása tekintetében változtatások váltak szükségessé. A szabályrendelet megalkotása óta a viszonyok kényszerítő hatása alatt a városi közigazgatás szervezetében lényegesebb eltolódások állottak elő. A háború kitörése következtében ez a kényszerhelyzet még inkább fokozódott s különösen az által, mert tudvalevőleg a szorosan vett közigazgatás intézését a hadbavonulás következtében megfeszített munkaerővel ezidőszerint alig néhány előadó látja el, kik olyan ügykörökben is kényszerültek működni, amely ügykörök a szervezkedési szabályrendelet értelmében nem hozzájok tartoznak. Minthogy pedig a háború kitörése a katonai ügyek ellátása körüli teendőket tetemesen megszaporította, sőt a katonai ügyekkei szorosan kapcsolatos illetőségi ügyek már régebben szintén a közigazgatási tanácsnok munkakörébe vonattak be, a közigazgatási tanácsnok munkakörének és teendőinek csökkentése vált elkerülhetetlenné. E kényszerhelyzet következtében rendelte el a polgármester, hogy a közigazgatási tanáesnok ügykörének tehermentesítése érdekében az úgynevezett kultur-ügyek, a népoktatásra, színházra, a mozgókép-házakra, stb. vonatkozó ügyek a főjegyző által láttassanak el. Felebbezés következtében a vármegye alispánja felügyeleti jogköréből kifolyólag fölhívta a város polgármesterét, hogy a szervezkedési szabályrendelet idevonatkozó rendelkezéseit érintő ezen kérdésben provokálja a képviselőtestület határozatát. A képviselőtestület méltányolván a viszonyok szülte kényszerhelyzetet, melyek a polgármester fenti intézkedéseit nemcsak kívánatossá és szükségessé, de elkerülhetetlené is tették, teljes egészében magáévá tette a polgármester intézkedéseit, s elrendelte, hogy annak tudomásul vétele érdekében a vármegye alispánjához előterjesztés intéztessék. A budapesti m. kir. tudományegyetem rektora szélesköaü mozgalmat indított a híretérről visszatérő, szegény egyetemi hallgatók részére létesíteni tervezett segitőalap megteremtése érdekében. A képviselőtestület e célra 500 koronát szavazott mtg. Az osztrák flotta-egyesület nemzeti ajándékot akar nyújtani dicső haditengerészetünknek, amely a háborús idők alatt annyi dicsőséget szerzett a Monarchiának. Egy uj tengeralattjárót akar megépitteini. E célra a képviselőtestület a tanács javaslatára 100 korona hozzájárulást szavazott meg. Ezután megállapította a választás alá nem kerülő, legtöbb adótfizető képviselőtestületi tagoknak és póttagoknak az 1916. évre érvénynyel biró névjegyzékét. A fontosabb és közérdekübb ügyek ezzel előadásra kerültek. A többi s a tárgysorozatra fölvett nagyszámú ügyek közzül mindössze a járványkórház mellett létesíteni tervezett temető kijelölésére vonatkozó tanácsi előterjesztés keltett hosszab vitát, melynél a város pénzügyi érdekeinek képviselete a közegészségügy jelenvolt képviselőivel került szembe. A vita eredménye a közegészségügy eredménye lett. A képviselőtestület elhatározta, a járványkórház melletti temető létesítését s e célra 200 négyszögölnyi terület kihasitását határozta el. A képviselőtestület közgyűlése 4—5 óra tájban véget ért. Va9Úti menetrend. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reg. 6 4 7, d. u. I 2 2*, este 832*. Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8Í2. Csap-felől reggel 653, este 8E Mátészalia-felől reggel 6 0 5, este 712. Yásárosnamóny-felől reggel 6 3 0, d. u. 5 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7, d. u. 5 0 6. Nyiradony-felől reggel 6 5 1, este 612. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*, este 9^. Debrecen-felé reggel 5i2, 7 2 0, este 922. Csap-felé reggel 6 0 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé reggel 7™, este 8 t ó. Yásárosnamóny-felé reggel 7 1 0, este 8 5 0. Polgár-felé reggel 7 2 0, este 622. Nyiradony-felé reggel 7 5 0, este 712. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapettről — iü«tr« Budapestre.
