Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-11 / 12. szám
12-ik szám. j#ír¥ibér 1915. február 11. 3 törv.énybe ütközik, durva sértés a magyar közjog ellen is. Ugyancsak nemzeti felháborodással kell látnunk azt az osztrák kiadású tábori levelezőlapot, amelyen a „feladó" -8 nyelven fordul elő, de köztük egy sincs magyar. Látjuk ezekből, hogy Ausztriában nem ismernek, nem akarnak ismerni, nem méltányolnak, nem akarnak méltányolni elégé benünket, megfeledkezvén arról, hogy létezésük mennyire össze van forrva Magyarország létezésével, és hogy Európában, mint „nagyhatalom" csak igy mint Ausztria-Magyarország lehetünk jelentékeny tényező. „ — — — Majd, mikor a hullák halmai felett a béke fehér lobogójára hull a napsugár .. . Majd, mikor a vérázott sikon arany kalászok zizegő fodrai felett fut el a nólás alkonyi szél . . . majd akkor megismerik a magyart, kinek megismeréséhez kevés volt egy ezredévnek az a harca, mellyel Európa kapuját őrizte; megismerik, hogy a kultura fia, hogy hű és erős!" Gresztelyi Nagy László. iri|i ni r'ir»iiijriinmim wi mi ~i inr "rr A háború. [A „Nyírmdék" eredeti távirata) Budapest, február hó 9. Hivatalos. Lengyelországban és Nyugatgaliciában nincs változás. Tüzérségi harc folyt. Erdős hegységben sikerütt tegnap délután szövetséges csapatoknak, egy, oroszok által makacsul védett községet, a volóci-nyeregtől északra, több napi harc után elfoglalni. Számos foglyot ejtettünk, sok lőszert és hadianyagot zsákmányoltunk. Kárpáti arcvonal többi részén heves harcok folynak. Nyugati szakaszon több orosz támadás meghiusult, miközben háromszáznegyven embert ejtettünk foglyul és három gépfegyvert zsákmányoltunk. Elönyomulásunk Bukovinában tovább halad. Wamát megszállottul?. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóoszlálya ) Az elesettek osaiádjainak illetménye Mivel az ez irányban hozzánk intézett tömeges kérdezősködésre külön-külön teljes lehetetlenség válaszolnunk, közöljük az idevonatkozó törvényes rendelkezéseket : Monarchiánk hadseregének, tengerészetének, mindbét honvédségének és a népfölkelésnek a háborúban elesett tisztjei és legénysége hátramaradott családtagjainak nyugellátásáról az 1887. évi törvénycikk rendelkezik. E törvény 1891., 1896. és 1907. években tofábbi kiegészítést is nyert. A-tényleges, tartalékos és népfölkelő tisztek és rangosztályba nem sorolt katonai személyek családja az elhalt vagy elesett rendfokozatának megfelelően, a következő nyugdíjban részesül: I. és II. rangosztály 5.4C0 K táborszernagy 5.000 „ altábornagy 3.500 „ vezérőrnagy 2.500 „ ezredes 2.000 „ alezredes 1.500 ^ őrnagy 1.200 „ százados 1 000 „ főhadnagy 900 „ hadnagy 750 „ XII. rangoszfály 700 „ Ha a férj a csatatéren esett él, ugy illetmény még 50 százalékkal emelkedik. Rangosztályba nem sorolt havidijasok özvegyeinek nyugdiját akként állapítják meg, hogy az elhalt férj illetményeinek egyharmadát kapja az özvegy nyugellátmányul, az azonban évi 400 koronánál kevesebb nem lehet. Kiskorú gyermekek után azok 24 éves életkorának betöltéséig az özvegy nevelési járulékot kap és pedig minden gyermek után az özvegyi nyugdíj egyötöd részét, ez azonban egy-egy gyermek után 500 koronánál nem lehet több. — Ha az özvegynek több mint 5 gyermeke van, ugy az összes gyermekek nevelési járuléka nem lehet magasabb, mint az özvegy teljes nyugdija. Az özvegynek kötelessége — addig míg a neveltetési járulékot húzza — a gyermekek ellátásáról gondoskodni. Oly árváknál, kiknek édes anyjuk is elhal, a nevelési járulék árvajárulékká emeltetik föl ugy, hogy egy gyermeket a fél özvegyi nyűg díj illeti meg. Legénységi állományú egyének özvegyei, ha a férjők a harctéren elesett, vagy a háború fáradalmai következtében elhalt, a következő ellátást kapják: Idehaza. Mesélj még mamácskám, mesélj nekem szépet, Hogyan harcoltak az aranyos vitézek ? . . . Kis szőke fürtjein ül a lámpa fénye S oly kedves az ágyban esti csevegése Szive, ielke mélyén mesebeli csaták, Száguldó paripán látja édes apát. — — Anyja könnyes szemén pihenteti szemét, Gondolkodik mélyen : „Mért sir anyám, miért, Hiszen álmomban is, mikor csatát láttam. Aranyos paripán lovagolt a várban, Csupa virág volt az apukám csákója S láttam, hogy Istenke minden bajtól óvja. Hallottam a nótát, amit dalolgattak S annyám két szemében mégis könnyek vannak ? u — — — — — Az altató mese Legvégére jutván, lecsukódott szeme. Édes anyja most . már egy kissé elhallgat. — Meleg kandallóban parázstűz elhamvad. Hideg téli estijn künn a csendes utcán Angyalok pihéje száll, száll, nagy szaporán, Dalol a hideg szél, azt a nótát fújja : „Havas erdőszélen a paripám útja" . . . S azalatt a gyermek — halkan, félálomban, — Kezét összeteszi, lelke lángra lobban. Anyja, kitől a sok "szép mesét hallgatta, Imát mond s a gyermek szava után mondja, Utána gagyogja. Nyugalmas csendesség környezi a házat, Csak az asszony sóhajt : vájjon mit csinálhat ? (Nehéz is a bánat!) Az anyaföld keble jó védelmezőnek Akik órákhosszat fedezékből lőnek. Repülhet felettük akár ezer halál, Ezer közül csak egy — de még az sem talál. Hasztalan az ellen ostromló piunkája, Csak a csúfos kudarc várakozik rája. Megunja végtére az egyhangú mesét; Pihenni fordulnak Leborúl a setét A rejtett csapatnak^ jó lövészárkára, Vitézül harcoló honvéd-katonára. Az egyik épen most puskáját tette !e, Sok rém csatát látott szeme könnyel tele. Elmerengve nézi a fagyos föld-falat, Pihentében űzi, hej, de sok gondolat. Ott a fagyos pusztán, — mást nem tud, — hát azért Magához öleli hűséges fegyverét : Azt hitte hirtelen, hogy talán álmában, Hogy talán a gyermek s anyja van karjában. — Nem. Csak a képzelet hozta elő néki. Hogy aggódnak érte, tudja, szive érzi, Érzi azt is, sejti, hogy nem is hiába ; Beteljesül, mit vár, eljön nem sokára, S mig tábori misét tart a harcos csapat, Isten szine előtt mind térdrá hullanak, Forró imájába szövi szeretteit . . . — A hűvös szél hogyha felettük elsüvít, A baka sóhaját ereszti utjának: „Szegények most otthon, vájjon mit csinálnak?" Veress Sát.dor. Gyalogos özvegye kap évente 96 K-t, őrvezető özvegye kap évente 144 „ tizedes özvegye kap évenle 160 „ szakaszvezető özvegye kap évente 192 „ őrmester özvegye kap évente 240 „ Legénységi állományúak árvái (fiuknál a betöltött 16, leányoknál a betöltött 14 éves életkorukig) évi 48 korona nevelési járulékot kapnak. Az özvegyi nyugdíj és az árvák neveltetési járuléka összesen 540 koronánál több nem lehet. Szülők nélküli teljes árvák évi 72 korona árvasági járulékot kapnak, főbb árvánál azonban ez az összeg a 360 koronát meg nem haladhatja. Legénységi egyének árvái, ha honi iskolákban tanulnak és megfelelő előmenetelt tanúsítanak, ugy részőkre havonta külön kijáró 4, 5, esetleg 6 korona pótlék igényelhető. Ezt a havi pótlékokat 24 éves életkorukig élvezhetik. Az ellátási illetmények végleges megállapítását a honvédelmi minisztérium végzi, a kérvények tehát vagy közvetlenül oda, vagy a mi még célszerűbb: az elesett vagy elhunyt illetékes pótzászlóalj parancsnokságának gazdasági hivatala utján nyújtandók be. Minden közigazgatási hatóság (község, elöljáróság is) köteles iiy kérelmeket illetékes helyre leendő továbbítás végett átvenni, vagy Írástudatlanok ebbeli kérelmét jegyzőkönyvbe véve díjtalanul fölterjeszteni. — A kérvények bélyegmentesek. Gazdasági egyesületi közlemény. A cs. és kir. 7-ik sz. lóavató-bizottság Miskolcon tisztelettel felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek 1915. év tavaszán eladó 3 éves csikói lesznek, hogy azokat folyó év és hó 25-éíg ezen bizottságnál bejelentsek. Tájékoztatásul: Ezen csikó telepek részére vásárlandók csakis 3 éves?k lehetnek. A csikók minimális magasságuk 157 cm. Hátas lónak megfelelő alkat, jó v r, hibátlan mozgás kívántatik. A csikó származásának hiteles igazolása fellétJenül kívántatik. A megvett csikók azonnal legelőre mennek, miért is csak olyanok vehetők meg, melyeknek farka nincs levágva. A bejelentett csikókat a május, junius, juiius hónapokban nagyobb tenyésztőknél, vagy egyes központokban fogja a bizottság összegyűjtve megtekinteni. Bejelentések avagy egyébb megkeresések a 7. sz. cs. és kir. lóavató bizottsághoz (Miskolc, Csabai kapu 1.) intézendők. mummnkmii — Vasúti menetrend a debreceni üzletvezeíőség vonalain. F. hó 5. és 6-ika közötti éjféltől a debreceni üzletvezetőség összes vonalain a következő vonatok vannak forgalomban: Nyíregyházáról indulnak : SzereilCS-felé reggel 7 1 Q, este 912. Debrecen-felé este 92!. Csap-felé reggel 6 5 8. Mátészalka-felé este Yásárosnamény-felé este 822. Polgár-felé este 622Nyíradony-felé nem közlekedik. Nyíregyházára érkeznek: Szereacs-felől reggel 6 4 7, este 82!. Debrecen-felől reggel 6 3 5. Csap felől este 822. Mátészalsa-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felől 'reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nylradony-felől nem közlekedik. I
