Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-24 / 85. szám

85-ik szára. JHvfmmm 1915. október 24. 3 akár magyar, akár nem magyar, de eddig jog nélkül tengődő osztálya arra, hogy semmibe se vegyük őket. róluk nélkülök végezzünk ? Teljes kiskorúságban maradjon-e továbbra is az a nép, amely vérével szerzi meg a jogot a méltányosabb megítélésre, humánusabb elbánásra ?! Közéletünk eddig féligazságokkal volt tele, mert nem akartuk vagy nem mertük jobb érzésünk, jobb meggyőződésünk minden követelményét hangsúlyozni s minden következtetését levonni. A háború nem roboghat végig fölöttünk anélkül, hogy helyesebb, egészségesebb, teljesebb világnézethez szoktasson bennünket. Ha megengedi és megadja a gondviselés, hogy teljes készséggel és elszánt akarattal állhattok a sorompóba : ti boldogabb nemzedék lesztek majd részesei a szent harc ama gazdag termésének, amelynek mi reménykedő magvetői vagyunk. Járj nyitott szemmel, harcolj becsülettel, jöjj haza dicsőséggel! A folyamatban levő jegyzése alkalmából a közöu ség tájékoztatásául szolgáljon, hogy az Osztrákmagyar bank mily rendkívüli kedvezményekben részesiti azon feleket, kik a jegyzésüket a bankfióknál eszközük: A hat százalékot jövedelmező hadikölcsönre az Osztrák-magyar bank már a jegyzés alkalmával ad öt százalékos lombardkölcsönt a jegyzett ősszeg 75%-a erejéig, 100 koronával osztható összegekben. A hadikölcsön október 30 áig K 97.10, azontúl pedig november 17-éig K 97.40 árfolyamon kerül kibocsátásra, de az Osztrák-magyar bank ezen árfolyamból még 100 koronánkint 50 fillér kedvezményt is nyújt a feleknek, ugy hogy tiszta beszerzési ár K 96.60, illetve október 30-ika után K 96.90. Mivel minden 400 korona névértékre 300 korona lombardkölcsön folyósiiható, legkedvezőbb az olyan jegyzés, hol a jegyzett összeg 400-al osztható és teljes 75% lombardkölcsön vétetik igénybe. Ezen esetben a befektetett tőke 10'4% ot. (Tiz egész és négy tized százalékot) jövedelmez, azonkívül a fél, ha majd a kölcsön visszafizetésre kerül, a befektetett K 86.40 után K 13.60 tőkét nyer, ami 15

3/*% tőkenyereséget jelent. Tájékoztatásul szolgáljanak a következő példák: Árfolyamérték október Befizetandö 30-áig a fél Lombard- Készpénz- összeg tiszta százalék köllcsön: be

n, befcze- kam

athozatendS déka: Jegyzés K névérték kedvezmény levonásával: K 150.— K 144.90 K 100.— K 44.90 K 4.— , 400.— , 386.40 „ 300.— „ 86.40 , 9.— , 800.— , 772.80 . 600.— , 172.80 „ 18.— , 2000.- „ 1932.— , 1500.— „ 432.- , 45.— , 4000.— . 3864.— , 3000.— , 864.— „ 90.— , 10000.— , 9660.— „ 7500.— , 2t60.— „ 225.— , 40000.— , 38640-— „ 30000.— „ 8640.— „ 900.— Ki ily módon befekteti megtakarított pénzét, nemcsak nagy kamatjövedelemre tesz szert, hanem a hadikölcsön sikerét megsokszorositott mértékben is mozdítja elő, mert hiszen pld. a befektetett' 432.— koronájával 2000.— koronát tudott a hadikölcsön hazafias célja számára biztosítani. — Kézi számozógépek javítását lapunk nyomdája elvállalja. A A vadászat és sportszenvedély megbocsátható. Ugy a vadászat, mint a testedző mulatságok, ha tulságig nem hajtjuk, testet-lelket edző üditő szórakozások. Fejlesztik az izomerőt, tágítják a tüdőt, erősitik az éleslátást, s az idegrendszer a kellemes, enyhe inger következtében nemhogy fáradna, de erősödik. Jó hatással van a kedélyre, s igy emeli az életkedvet s az életvidám ember munkabírása is nagyobb, mint a csüggedt, beteges szervezetüé, A szabad természetben való tartózkodás természetkedvelővé teszi a sportembert, s aki a természetet igazán szereti, lelketlen rossz ember nem lehet. Aki a természet titkait fürkészi, éleslátásában s igy Ítéleteiben is csak erősbödik s a magyar nép lelkülete, kedélye, józanértelme, szorgalma, a magyar róna szabad levegője, s a magyar kéklő ég vidám derűje következménye. A magyar ég legderűsebben a Hortobágy felett kéklik. Sokat írtak és beszélnek a Hortobágy szépségéről, de akik megnézik, sok esetben csalódottan térnek meg onnan. Nem tudják megérteni, mi szép van abban, hogy semmit sem látnak. Egy nagy síkság, keresztül-kasul szőve szikes vizerekkel, két, három, négy gémű kutak, egy-két gulyástanya néhány csenevész akácfával, imitt-amott egy deszka szélfogó, nádcserény, mindössze öt kis akácos. Mi szép legyen ebben? Mégis a magyar lélek itt érzi jól magát, ahol a szem messze ellát, ahol még van egy kis emlékeztető az ős hazára. A ménes dübörgő rohanása, a gulya kolompjának mélabús csengése, a bibic féltő kiáltása, a daru kurgatása, a réti sas rikácsolása szolgáltatja a zenét, mig a díszleteket a távolban ringó délibáb nyújtja. Egyébként itt nagy csend van. Csak a tavak tájékán van nagy elevenség. A kacsák, sirályok, ludak ezreit találjuk itt, amint békés egyetértésben társaságba verődnek. Darvak, gémek, gólyák, fekete gólyák, túzokok már ritkábban kerülnek szemeink elé, de annál gyakoribb a vetési varjú és seregély. A gulyás kunyhókhoz az ember védelmét keresve odaköltözik az ökörszem és veresbegy, mig a rablómadarak nagy számmal ütik fel tanyájukat a Hortobágyon. Igen ritka példányok kerülnek itt puskavégre. A kőszáli, király és réti sas, a turkesztáni puszták lakója a fehérfarku ölyv is előfordul, a kigyász ölyv, réti héják és sólymok minden neme megfordul itt. A Hortobágy folyó nádasaiban költ a szárcsa, bubosvöcsök, feketenyakú vöcsök, a vizibika, vízicsibe, a nádizenér, és náditücsők madár, mig a posványos részeken gázol a sárszalonka, a cankó, a székibile s a billeggények. A levegőben felhangzik a szél kiáltó mélabús fütyölése; „Esőt érez" mondja a pásztor ember, ha hangját hallja. A Hortobágy folyóban bőven van kárász, csuka, ponty, esik és rák, s fűtytyenget esténként a teknősbéka, s a vízisikló. A fecskék ezrei vadásszák a szúnyogokat, s kőltőhely hiányában a kutakba rakják sárfészküket. Itt még a holló is elég gyakori. Az elejtett vad, amelyet, a vadász meg nem talál, a roszszul elásott állati hulla csalja ide őket. Ritka eset, hogy a vadász ebből a szemfüles madárból elejtsen egyet. A róka is el ellátogat a zsombékosokba, s nappal a zsombékban húzza meg magát, a félénk nyul társaságában. A madarak őszi és tavaszi vonulását a Hortobágyon lehet nagy eredménnyel megfigyelni. A láthatár peremén Hegyalja, Bükk és Mátra kéklik, mig a Tiszamentén levő nyárfások csak elmosódottan zőldelnek. Elvétve van egy-egy halom, valószínűleg régi határhalraok, egyébként minden sik. Ahol a vakszik nem uralkodik, buja, tippanos legelők vannak. A viz romboló munkája mindenütt látszik. A patkás sziket folyton nyaldossa a szélhajtotta hullám, s ezzel nagvobb-nagyobb lesz a terméketlen vakszik. Ahol egyenes a föld, egy-egy marha nyomban megáll a viz, s az a kis gödör mindig nagyobbodik, s eleinte csak „höpőrtyikes" „bibiclakta" .angyalhányásos" helyek képződnek, de kéiőbb ez mind a szik birodalomba olvad, s ezt nevezi a hortobágyi ember .csúnya földnek." Ezek a sós, szikes tavak, ezek a mérhetetlen nagy kiterjedésű legelő területek, az emberi lakás távola folytán kedves tartózkodó helyet adnak a tavasszal és ősszel átvonuló vadludaknak. A szőkelúd, mely nálunk költ (nyári ludnak is hívják), a vetési lud (múszkalúd), a lilik vagy gyöngyvér százezer számra telepszik itt meg. Örökös sürgés-forgás jellemzi ezeket a madarakat. Egyik csoport a vizet lepi, a másik gyepet, ismét más a távoli vetéseken legel, s sűrűn látogatják a szikes tavakat, hogy szomjukat oltsák. Ezt a jövés-menést hívják liba húzásnak, A vadász kikeres egy látogatott helyet, a vizet át nem bocsátó szikben mély gödröt ás a tó szélén, kibéleli jó puha szénával, s 10—12 órát tölt el leső helyén. A néma csendet csak néha zavarja egy-egy madárhang, mig be nem áll a liba húzás. Eleinte csak 1—2 drb. jelentkezik, majd mindig több és több. Harminc negyven, 400 — 500 darabból álló csapatok jönnek éktelen gágogással, mig a lilik klik-klik hangja szinte kellemes zenei csengésű. Megszólal a puska. A sebzett liba ijjedt sikkongással zuhan ,le, mig a holtra lőtt puffanó zuhanással esik a vizbe vagy a partra. A jó húzáskor nincs szünetje a gágogásnak, s a lövöldözésnek, csak a sötétség kényszeríti a vadászt, lesgödrének elhagyására. Összeszedik a zsákmányt, elődőcög a lőcsösszekér s néha órák hosszat tart az út, sokszor esőben, kődben, viharban, mig valami hajlékot ér a vadász. Kellemes idő esetén, sokszor kényszerűségből egy-egy gulyás tanyán üti fel a vadász tanyáját, s ilyenkor a felülnyitott vasaló téglázott belseje nyújtja a nyugágyat. A középen tőzegből rakott tűz felett lógó szolgafán fő a hajdúkása, s bizony jobban esik az ott, mint másutt a rossz parádli. A pásztorember csak néha-néha szól, csak akkor ha kérdezik, de szavában egyenesség, józan bölcsesség, éleslátás csendül meg. Csak akkor nem fogy ki a szóból, ha az ételt kínálja: .Tessék velünk tartani, ne tessék megvetni." .Tessék használni." A társalgás majd mindig az időjárásról, a mezőről, a jószágról folyik, hiszen ide alig jön a nagyvilágból hír, mig itt alig történik valami. A bojtárok elfogyasztják vacsorájukat, s kifeküsznek a gulyaszélre, míg a számadó társaságával elpihen a kemény téglán, s csak olyankor kél fel, ha a tűz ellobban. A vadászok elpihennek, s álmukban is a libagágogást hallják, ami nem szűnik egész éjjel. Hajnali virradatkor ébred a gulya, s a tehén bőgve hívja bornyát, mig a vadász szedi cók-mókját, hogy megismételje hajnalban a mulatságot ott, ahol az este elhagyta. Szomjas Gusztáv. |Megérkeztek:| 1 mindenféle fényképező-gépek és hazzávaló cikkek, \ ! fris „LEMEZEK" 96 fillértől feljebb. | „PERLUX" viliamlámpa 750 korj Bevonulóknak GUMMI-köpeny és minden felszerelés legolcsóbban |Megérkeztek:| 1 mindenféle fényképező-gépek és hazzávaló cikkek, \ ! fris „LEMEZEK" 96 fillértől feljebb. | „PERLUX" viliamlámpa 750 korj Blumberg József, j keztyü- és sérvkötő készítőnél.