Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-17 / 83. szám

88-ik szám. Jmyir¥idék 1915, november 4. 3 Füsthy Antal kir. ügyész jelentette, hogy a törvényszéki fogházban szeptember 30 ikán a létszám volt jogerősen elitélt 80, felebbezés alatti 04, vizsgálati fogságban 33, összesen 117, ebből 93 férfi, 24 nő. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy a tanév megnyitása iránt szükséges intézkedesek meglettek téve és a lehetőség szerint minden községben folyamatban lesz téve a tanitás. Hoffmann Sándor kir. főmérnök jelentette, hogy szeptember havában az utak állapota jó volt, közlekedési zavarok nem fordultak elő. Kausay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő a mezőgazdasági viszonyokról a következőket jelentette: Az őszi szántás és vetés mindenütt folyamatban van, de egyrészt az igaeiő és munkakéz hiány, másrészt a kedvezőtlen időjárás és egyes helyeken tapasztalható munkatorlódás következtében igen lassan halad előre, a mélyebb fekvésű földeken pedig a folytonos esőzés következtében a munka teljesen megakadt. Bár a gazdák megfeszített erővel igyekeznek a jövő évi élelmezésünk biztosítására szükséges munkálatokat végeztetni, hosszú enyhe őszre volna szükség, hogy az őszi kalászosokkal bevetni szokott terület folyó évben is jól megmunkállassék és mind bevettessék. A fenti munkálatokon kivül a tengeritőrés a burgonya és cukorrépa kiszedése és betakarítása, a szőllő szüretelése, sarjú és mesterséges takarmányok behordása, dohány szárítás és köles cséplése van folyamatban. A burgonya és cukorrépa várható termés hozama a mult havi jelentésem óta nem változott, a tengerié lényegesen csökkeni fog, mivel a beérkezett jelentések szerint a mult hó 23—25-iki éjjeli fagyok a késői vetésű tengerikben számottevő kárt okoztak. Mezey Béla kir. állategészségügyi felügyelő bejelentette, hogy a vármegyei állatállomány egészségügyi viszonyai szeptember baváben elég kedvezőek voltak. Az élelmiszerek árusítása köriili visszaélések meggátlása, Az élelmiszerek és az elsőrendű szükségleti cikkek árusítása körül tapasztalt nagymérvű visszaélések megszüntetése iránt Mikecz Dezső alispán Nyíregyháza város rendőrkapitányának a következő rendeletet adta ki. Tudomásomra jutott miszerint a piaci és az elsőrendű szükségleti árak megállapítása tárgyában tett hatósági intézkedést ugy az eladók, mint a vásárló közönség egyrésze akként igyekszik kijátszani, hogy a tanyákról és a közeli falvakból a hetivásárra bejövő árukat hozó közönségét még a vámházakon tul az uton feltartóztatják és ottan a megállapított legmagasabb áron felül és jóval nagyobb öszszeg mellett eszközlik az adásvételt, minek folytán már a piacon áru alig kerül eladásra, értesültem arról is, hogy különösen a Tokaj felé vezető törvényhatósági utmentén a tanya sorinál történik nagyobb mértékben ezen adásvétel, és viszontelárusitásra is vásárolnak nagyobb mértékben egyesek. Felhívom a rendőrkapitány urat, intézkedjék arra nézve, hogy ezen utakra a szükséges rendőrszemélyzet hetivásárok alkalmával kirendeltessék, az árusoknak a piacra való bejövetele előtti feltartóztatása, a piaci áruk adásvétele, tekkintettel a 44/909 Kgy. szabályrendelet 1 §-a rendelkezésére és különösen a megállapított maximális áron felüli árusítás erélyesen [megakadályoztassák, és ugy a magasabb ár melletti eladók, mint a vevők ellen a kihágási eljárás azonnal folyamatba tétessék minden egyes esetben. Miután a városi lakosság részéről az élelmiszerek és elsőrendű szükségleti cikkek árusítása körüli visszaélések miatt minduntalan panaszok vannak és a közönségnek a meghatározott árak melletti ellátásának biztosítása a hatóság legelső és legfőbb kötelességei közzé tartozik, ezen rendeletem szigorú pontos végrehajtásáért felelőssé teszem. Levél a harctérre. Akik Itthon maradtak, Vérzünk, de hallgatunk . . . Tompa. Édes fiam! A fény mellett mindenütt ott van az árnyék; a lelkesedés ünnepi perceit a lehangoltság hétköznapjai váltják fel. Egy. ami felejtető, megnyugtató és biztató mindenféle viszonyok között: az odaadó, becsületes, kitartó munka. Titeket a nemes hevület és nagy nekilendülés új meg új izgalmak karján visz előre, hogy a dicsőség útján végezzétek a honvédelemnek mindennél fontosabb feladatát; minket idehaza tart a kötelesség, hogy a magunk polgári fegyvereivel vívjuk meg a megélhetésnek, áldozatkészségnek és idegfeszültségnek nem kevésbbé súlyos küzdelmét. Mennyien vagytok távol, mily nagy ür támadt utánatok! Szinte kiszámíthatatlan elsősorban a munkaerő hiánya miatt szüntelenül érezhető értékveszteség, melyet a legjobb akarattal és legnagyobb igyekezettel sem tudunk teljesen pótolni. A tisztviselők, hivatalnokok, általában az úgynevezett lateinerek több időt és erőt kénytelenek dologra fordítani; kereskedő, iparos helyett felesége, családja áll munkába ; mezőgazdáink nagy része orosz hadifoglyok segítségére szorul. Érdekes, hogy a fogoly-munkások eléggé beváltak, különösen ott, ahol apró figyelmességben részesitik őket. Sokan vannak nálunk is, majdnem minden nagyobb háztartásra jut belőlük. Mutatis mutandis maholnap úgy beszélhetünk „a mi muszkánkról", mint egykor őseink „a mi lengyelünkről". A termelés meg' a szállítás nehézségeinek természetes következménye az egyre fokozódó drágaság, amit lelketlen közvetítők mesterséges úton a maguk boldogulására uzsoráznak ki. Ezt pedig annál könnyebben tehetik, mert az árak maximálásával nem egyszerre és nem mindenütt következett be a termények requirálása, Igy állott elő az az eset, hogy mindenünk van. és még sincs, mert nem juthatunk hozzá. A zsír kilója ma nyolc korona: ehhez szabjad a többi fogyasztási cikk árát I Húst tehát alig eszünk, ez inkább nektek kell. Rendjén van! Csak az furcsa egy kicsit, hogy a naptárban egy húshagyó keddet találunk — évenként, a hatóság két hústalan napot rendelt el — hetenként, a szegénység hústalanságban szenved — naponként . . . És még sem panaszkodunk. A báború bizony nem gyermekjáték; áldozatokat követel, s az áldozatok súlyát mindenkinek éreznie kell és meg kell éreznie. Tőkefölöslegek hadikölcsönné válnak; ugyanez a sorsa számos fizetésnek, járandóságnak, sőt előlegnek, hogy ne mondjam egyéb kölcsönnek is. Vájjon fog-e követőkre találni a te szerény jegyzésed, amellyel annak idején a második kibocsátáshoz járultál ? ! Aranyunkat már odaadtuk vasért, most a rézneműt kell beszolgáltatnunk. Ám ha nehezünkre esik a nélkülözés, jusson eszünkbe, hogy mindenki szenvedhet, de a hadviseléshez szükséges eszközöket a föld alól is elő kell teremtenünk. És előteremtjük újra meg újra, rémületére ellenségeinknek, bámulatára az egész világnak. Nyitott szemmel, nyitott kézzel, nyilt lélekkel várjuk sorsunkat, de magunk is igyekszünk megtenni mindent, hogy azt elviselhetőbbé, kedvezőbbé és biztosabbá formálhassuk. Ezt tudva meg fogod érteni, hogy idehaza a közhangulat nyugodt, bizakodó, lelkes ; hiszen a maga bajával kiki félreáll, gondjait munkába temeti és csak befelé sírja könnyeit. Csak az idegek feszültsége nagy ; csak az anyák aggodalma leírhatatlan, az anyák szenvedése mérhetetlen, az anyák fájdalma kimondhatatlan. Jól nevezi Herczeg Ferencz ezt a háborút és minden háborút az anyák harcának, s nem csoda, hogy a klasszikus korban anyaátkozta művészetnek modták a hadviselést. Kell-e mondanom, mennyire hiányzol ami meghitt körünkből, ahol képed, könyved, minden rád emlékeztet minket ? ! Hányszor homályosodik el az én szemüvegem ! Hányszor fordul el édes anyád, hogy valamit keressen! Hányszor kérdik a gyerekek: mit csinál most a mi kis katonánk ?! S ahol éppen sző sem esik rólad, nem tudom, nem ott gondolnak-e rád a legtöbbet... Család, rokonság, jóbarátok, ismerősök érdeklődése ezer meg ezer finom szállal fonja körül lelkedet, hogy óvjon a legnagyobb meszszeségben, védelmezzen a legnagyobb bajban is. Kis húgod imájából, amit maga szerkesztett, de sokszor el-elsóhajtjuk ezt a pár sort: Add, hogy golyó, szurony, kardcsapás ne érje, Ó hisz hányan, hányan imádkozunk érte... Add, hogy ne csapjon le közibénk a bánat — őrizd meg, Istenem, az én jó bátyámat! Minek folytassam ? Isten áldjon, édes fiam 1 A város közgyűlése. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tartott, melyen a képviselőtestület tagjai meglehetősen kevés számban vettek részt. A tárgysorozat előtt a tanács bejelentette a közgyűlésnek, hogy a háborúban feldúlt tűzhelyeket újraépítő Országos Bizottság köszönő iratot intézett Balla Jenő polgármesterhez, amelyben hálájának ad kifejezést azért, hogy a város közönsége a feldúlt kárpáti falvak rekonstruktiója céljára 10000 korona adományt szavazott meg. Tudomásul vette a képviselőtestület Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának azon véghatározatait amelyekkel jóváhagyja a képviselőtestületnek a vasúti felüljáró végében készült vasbetonhidtól a Bethlen-utcáig terjedő töltés kiépítése tárgyában, továbbá az Ér-csatorna felett, az úgynevezett Vasgyár- és Bethlen-utcákon levő fahidak helyett és a vasúti felüljáró irányában készítendő vasbeton-hidak építését határozta el. Minthogy ezen ügyek előkészítésénél és fölterjesztésénél nagyobb mérvű késedelem volt, az elnöklő polgármester bejelentette, hogy a felelősség megállapítása érdekében vizsgálatot kér. Már a legutóbb tartott közgyűlés alkalmával elhatározta a képviselőtestület, hogy a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottakat az őket legjobban sújtó drágaság enyhítése céljából segélyben részesiti. A segély mértékének és terjedelmének meghatározása érdekében a mult havi közgyűlés az ügyet a szakosztályok elé utasították. A pénteki közgyűlésen egyhangúlag elhatározta a képviselőtestület, hogy ezen háborus-segély a tisztviselők és egyéb állandó alkalmazottak nyugdíjba is beszámítható javadalmazásának 10 százalékban állapittassék meg. A községi iskolaszék elnöksége előterjesztést iett a községi polgári leányiskolában betöltött segédtanitónői állásnak, rendes tanítónői állássá leendő átszervezése iránt. A szakosztályok és a tanács javaslata az volt, hogy a kérelem teljesítését a képviselőtestűlet ezúttal mellőzze, tekintettel egyrészt arra, hogy az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő javadalmazás többlet a kultusz-tárcát kell, hogy terhelje, másrészt arra, hogy a városra a háborús viszonyok következtében már eddig is és még a közel jövőben is oly nagy mérvű kiadások hárulnak, amelyek a legnagyobb takarékosságot teszik kívánatossá. Dr. Prok Gyula indítványára aki bizonyította, hogy az átszervezéssel a városra nem hárul többlet kiadás, a képviselőtestület az ügyet a napirendről levette, ujabb megfontolás végett a szakosztályok elé utasította. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a néhai Horányi Lajosné hagyatékában maradt ruhafelszereléseket a rendőrség részére, a nyíregyházi bakkancskészitő szövetkezetnek készletében levő 80 pár csizmát és bakkancsot pedig