Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-14 / 82. szám

6. 82-ik szám. jstyíotidéic. 1915. október 14 — A sebesültek látogatása. A vármegye hivatalos lapja közli az alábbiakat : Másolat. M. kir belügyminiszter. Szám 105443—915. V—a) Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének. A sebesült és beteg katonák látogatása céljából a m. kir. államvasutakon engedélyezett 50% os menetdíj kedvezmény tárgyában 17664—915. eln. szám alatt kelt rendeletem kapcsán tudomásul és további megfelelő eljárás végett értesítem, hogy hasonló kedvezményt engedélyezett a sebesült és beteg katonákat látogató családtagok részére a cs. és kir. szab déli vaspályatársaság is,* azonban ezen menetkedvezmény elnyerésére a déli vasút csak oly igazolványokat ismer el érvényeseknek, amelyek : 1. Budapest székesfőváros területén a kerületi elöljáróságok, vagy a budapesti m. kir. államrendőrség kerületi kapitányságai által, 2. Törvényhatósági jogú és rendezett' tanácsú városokban a város polgármesteri hivatala által, 3- Kis és nagy községekben pedig a községi elöljáróság (biró vagy jegyző) által állíttatnak ki és emellett az illetékes járási főszolgabírói hivatal által is láttamoztatnak Szükségesnek tartom az igazolványt kiállító hatóságok figyelmét nyomatékosan felhívni arra, hogy miután a déli vaspályatársaság vonalaira nézve megállapított fenti határozmánvok a m kir államvasutakra nézve fennállottaktól eltérnek, a hatóságok esetleges elnézése az utazó közönség íelesleges zaklatásával járhat abban az esetben, ha pl. a községi elöljáróság által kiállított igazolvány nincs a járási főszolgabíró láttamozásával ellátva, vagy pedig ha az igazolványt városokban nem a polgármesteri, hanem a rendőrkapitányi hivatal állítja ki. A közönség tehát nem megfelelően kiállított igazolvány birtokában kellemetlenségeknek lehet kitéve és kedvezményes menetjegyhez ily esetekben nem juthat, mert azok kiszolgáltatását a vasúti közegek az igazolványok szabálytalansága miatt kénytelenek lesznek megtagadni. Felhívom ez okból alispán (polgármester) urat, intézkedjék az iránt, hogy a déli vasútra nézve érvényes igazolványok ezentúl a fentiekkez képest megfelelőleg állíttassanak ki. Budapest, 1915 évi szeptember 11-én. A miniszter helyett: Horváth Emil s. k. államtitkár. — Kézi számozógépek javitását iapunk nyomdája elwáliaija. Kereskedők pamutáruinak bejelentése. Miután az 0. M. K. E.-hez tömegesen érkeznek kérdezősködések aziránt, hogy a pamut es pamutfonalak bejelentéséről és a* pamut feldolgozásának korlátozásáról intézkedő miniszteri rendelet mennyiben érinti a kereskedőket az 0. M. K. E. tájékoztatás végett közli az érdekelt szakmák kereskedőivel, hogy a. roinisz teri rendelet ertelmében a kereskedők is tartoznak október hó l-e és 8 a kőzött pamut, pamutfonal és pamutárukészleteiket Összeírni és bejelenteni. E végből a detaiüsták kivételével a kereskedőknek mindazokról a pamutnemüekrői, amelyek szeptember 30-án birtokukban, vagy őrizetük alatt vannak, rendes leltárt kell feívenniök. Detaiüsták alatt érti a rendelet azokat a kereskedőket, akik üzemi telepükön és raktárukban külömböző fajtájú árukból együttvéve kevesebb mint 5000 méter bejelentendő szövetet vagy 500 darab bejelentendő konfekcionált cikkeket tartanak, egyfajiáju áruból pedig 1000 méternél, illetőleg 300 darabnál kevesebbet. Fel vannak mentve továbbá a bejelentés alól azok a kereskedők, akik a bejelentendő szövetfajiákat túlnyomó részben nem egész végekben, hanem leszabva, mértek szerint, konfekcionált árujukat pedig túlnyomó részben egyes darabokban adják el. A leitárba felveendők azok az áruk is, amelyeket a kereskedő már eladott, de még mm szállító!: cl, hanem birtokában tart. viszont nem veendők fel azok, amelyeket már megvásárolt, de még nem vett birtokba. A leltár alapján a kereskedők a Magyar és Osztrák pamutközpont utján beszerezhető bejelentési iveket kötelesek kiállítani. Azok a kereskedők, akik a bejelentés alól kivonják magukat, amennyiben cselekvésük súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követnek el és a rendelet értelmében büntettetnek. A bejelentési iveken a gyakorlati életben szokásos árumegnevezésekkel rovatok vannak megjelölve, ennélfogva a leltár ezek szerint a rovatok szerint készítendő el. Azokat az árukat, amelyek egyik külön rovatba sem esnek bele, a bejelentőlapokon „egyéb áruk* összefoglaló cim alatt kell bejelenteni. A bejelentés nem jelenti azt, hogy a kereskedő az áruval a jövőben nem rendelkezhetik szabadon. Requirálásról egyelőre szó sincsen és csak a hadsereg részére feniartott angol 17—21 számú nyersfonalakra, illetve az ezekből készült nyersárukra (például ingkalikóra) mondja ki a rendelet, hogy azokat eladni nem szabad. A kereskedőknek ezúttal is minden felvilágosítással szívesen szolgál az O. M. K. E. központi irodája (V. Rudolf rakpart 9 ), úgyszintén a Magyar és Osztrák Pamutközpont, amelyikben az 0. M. K. É. is képviselve van kiküldöttei által (irodája V., Zrinyi-u. 1.). Kívánatos, hogy a kereskedők címeiket mielőbb jelentsék be a központnak, hogy a bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a saját érdekükben minél egyszerűbben megkaphassák. Nincsen jobb szájápoloszer Ára: nagy üveg 2.— k, kis üveg 1.20 b. k harmadik magyar haiölcü A hosszan elhúzódó háború szükségessé feszi, hogy a hadi szükséglelek zavartalan ellátása céljából uj hadikőlcsön bocsátassék ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal kizárólag az első hadikőlcsön címleteinek megfelelő, 6%-kal kamatozó adómentes járadékkölcsön-kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát a harmadik hadiköicsön kibocsátásánál is közvetlenül fordul a közönséghez, a mint ez a legutóbb a Német Birodalomban is történt. A kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás egy hét leforgása után veszi kezdetét és 1915. október 18-tól november 17-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a pjstatakarékpénztár és közvetítő helyei, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) 1915. évi október 30-ig bezárólag történő aláírás esetén : 97 K 10 fillér, b) 1915. évi október 30-át. követő időben 1915. évi november i7-ig bezárólag történő aláírás esetén : 97 K 40 fillér. 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, ugy az 1915. évi október hó 18-tól november 17-ig bezárólag terjedő egész aláírási határidőben történő aláírásnál változatlanul 98 korona. A harmadik hadikölcsőnnél is a legkisebb jegyezhető ősszeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessek. A harmadik hadikőlcsön kötvényei 1915. november l-lől kezdődőleg évi 6%-kal, minden év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1916. május 1-én esedékes. Az aluirás illetve befizetés napjától a folyó évi november l-ig terjedő időre eső kamatok akként téríttetnek meg, hogy a lolyó évi október hó 31 e előtt eszközölt jegyzéseknél, illetve befizetéseknél a kötvények aláírási ára 30 fillérrel kisebb összegben van megaliapitva, mint az ezen időpont után történő jegyzéseknél. Az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával mindenkor az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés is meg van engedve, de ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 10%-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztárafcnál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898 : XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, mig a többi aláirisi helynél vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig az aláírási helynel a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915 december 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25% a legkésőbb 1915 december 18-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a iegkésőbb 1915 december 28-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1916 január 8-ig. Az utolsó részlet befizetése alkalmával az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatványűrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláirás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aiáiró fél az aláirási helytől pénztári elismervényt kap, a melyek a fél kívánságára 19

15 december 1-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium restéről ugy a szabad, mint a zárolt jegyzésekre vonatkozólag egységesen kiállított ideiglenes elismervényekre fognak kicseré tetni, amennyiben eddig az időpontig a végleges .kötvények kiállíthatok nem lesznek. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzétéietni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog történni, ahol a pénztári elismervények, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. A harmadik hadikőlcsön kötvényei — ép ugy, mint az első és második hadikőlcsön 6%-al kamatozó kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aiáiró, aki az általa jegyzett kötvényeket az aláírás alkalmával zárolja és ezt a zárolást öt éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az öt évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb azonban