Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-14 / 82. szám

4 82-ik szám. J^fimwtK. 1915. október 41. & feldúlt tűzhelyekért. Az elpusztult kárpáli falvak és lakóhelyek újraépítési céljára ujabban a következő adományok folytak be a város pénztárába : Kovács András kereskedő . . . 100 K — f. Előző városi gyűjtésből . . . 532 K — f. A Nyíregyházi Takarékpénztár . 2000 K — f. Az sg. hitv. evang. egyh. gyűjt. 51 K 70 f. Magyar András Varga bokori tanyabiró gyűjtése . . . 19 K — f. összesen . . 2702 K 70 f. A város polgármestere kéri azokat, akik adományaikkal a gyűjtéshez még hozzájárulni szándékoznak, szíveskedjenek adományaikat mielőbb beküldeni a városi pénztárba, hogy a gyűjtött összeg az Országos Bizottsághoz elküldhető legyen. Járási gazdasági értekezlet Báván. Olchváry Pál főszolgabíró f. hó 8-ára értekezletre hivta össze a járása birtokosait, lelkészeit, a jegyzőket stb. Mintegy 30-an jelentek meg a kiváló fontosságú ügyekkel foglalkozó értekezleten. Elnöklő főszolgabíró a megjelentek szives üdvözlése s az értekezlet megnyitása után főtárgyul as őszi vetési mánlcálatok silceres el végzésére szükséges intézkedéseket lűíte ki s a felszólalásokból megnyugvással értesült, hogy dacára annak, hogy 300 ember és 250 iga ment el a háború céljaira a járásból, az őszi vetések elég jól haladnak s csak egyes községekben tapasztalható a megritkult számú iga tulajdonosoknak: az igával nem rendelkező közönség kizsákmányolására célzó törekvése. E tapasztalat hatása alatt értekezlet szükségesnek tartja október 20 ára a még bevetendő területre közmunka erő kirendelését s ennek diját 1200 n-öles holdanként könnyebb és közelfekvő talajon szántás, vetés és borouálásért 15, erős agyag talajon, vagy 3 kilométernél meszszebb fekvő területen 18 koronában javasolja megallapitani. Az őszi vetési munkák sikere érdekében felhívja a községi gazdasági bizottságokat és a gazda testületi elnököket az őrködésre s az általok észlelt rendellenességek bejelentésére. A járás területén lakó s termény-készlettel nem rendelkező közönség részére a községi elöljáróságok összeírása alapján 5167 q liszt érésére kötött szerződést a vármegye. Ez a készlet azonban előreláthatólag oly csekély, hogy a szükségletet távolról sem fedezheti. Miért is értekezlet felkérte főszolgabíró elnökét, hogy még 5000 q liszt kötésére tegyen a vármegyénél előterjesztést járása számára. Szívesen értesült értekezlet, hogy a munkára kihozott foglyok ruhával ellátása a fogolytáborok részéről megígértetett. Elnöklő főszolgabíró melegen ajánlja a hadvezetőség felhívásának meghallgatását a katonák részére a téli háborúra kötött holmik ké szittetésére s a jelenlevők készségesen ajánlották magukat a hazafias munkára; a szükséges pamutmennyiség beszerzésére Szalay László lelkész kéretett fel. Végül még a harmadik hadikölcsön sikere érdekében buzdított tevékeny elnökünk s mindannyiunk szívesen ígértük közreműködésünket ; annyival is inkább, mert megvagyunk győződve, hogy itt a siker igazán előfeltétele a végleges győzelemnek s a szebb jövővel biztató békének. Tengeri requirálásról, cukor ármaximumról, felmentésekről, hadbavonúlt munkások családjának segélyezéséről s végül a járási vereskereszt kórházak ügyéről történtek még megbeszélések s javaslatok, amelyek hisszük könnyebbé teszik az úgyszólván naponként feltámadó feladatok megoldását, úgy a hivatalos, mint a társadalmi tényezőknek. Nagyon practikusoknak tartjuk ezeket az értekezleteket s szívesen látogatjuk mindannyiszor, mikor csak főszolgabiránk ilyenekre összehív. Egy jelenvolt. Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége Budapest, VII. ker. Erzsébet-körut 49. sz. II. em. A közönséghez! A nemzeti megpróbáltatásnak e vérzivataros korszakában, amelynek rengetését esztendeje birjuk immár növekvő erővel, a magyar közönségnek nem kell megmondani, hogy mi számára ma a magyar sajtó- Két legfőbb tényezője van ma a közéletnek : Hadsereg és Sajtó. A hadsereg a nemzet karja, amely a nemzet életéért küzd, de az ihletet, a szárnyalást, az erőt, amely a kart diadalra lendíti, mindezt a sajtó adja. Az otthon maradt társadalmat a sajló mozdítja, a sajtó ad szárnyat és leiket minden akciónak. A nemzeti munka legragyogóbb fejezete az, amit a háborús esztendő óta a magyar sajtó végez, és ezt a munkát a maga teljes egészében a történelem fogja tnajd méltányolni. Pedig a sajtó — és különösen a vidéki sijtó — helyzele a háború óta a lehető legnehezebb. A közönségnek, amely a folyton fokozódó drágaság miatti panaszait a sajtóban találja meg épen a leghűbb tolmácsolással, nem kell részleteznünk, hogy mit jelent a drágaság. De aligha van intézmény, amely a minden tekintetben megnehezedett életviszonyokat súlyosabban erezné, mint a legnagyobb önfeláldozással küzdő magyar sajtó. A nyomdai árak ma hihetetlenül magasra szöktek, a munkabérek minden téren egyre emelkednek, festék alig kapható és akkor is csak elképzelhetetlen drágán, a papír ára pedig egyenesen horribilis módon drágult meg. Hozzájárul még ehhez, hogy a közönség fokozott hírszolgálati igényeinek kielégítésére a vidéki lapok is sok pénzbe kerülő külön hírszolgálati berendezéseket vesznek ma igénybe és a lapok egyik legfőbb jövedelmi forrása a hirdetés a háborús viszonyok miatt természetszerűleg csaknem elapad... Mindezzel szemben ma, amikor a drágaság az életnek minden vonatkozásában érezteti hatását, a vidéki lapkiadók mostanáig vártak legelemibb létérdekük életbeléptetésével, az előfizetési árak felemelésével. A budapesti napilapok a háborút közvetlenül megelőzőleg emelték föl áraikat. A bécsi lapok a háború tartama alatt cselekedték ugyanezt. A magyar vidéki lapkiadás a végsőkig várt, de ma kénytelen az előfizetési arak minimális felemeléséhez folyamodni, ha továbbra is hiven akarja szolgálni közönségét, ha továbbra is folytatni akarja kulturális, nemzeti küzdelmét. A vidéki napilapok árának felemelése nem egyéni elhatározásból, hanem a Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége Vidéki Szakosztályának altalános meggyőződése alapján történik. A magyar vidéki sajtó bizik benne, hogy a közönség, amely törhetetlen szeretettel és ragaszkodással támogatja sajtóját e nehéz időkben, önként és szívesen járul hozzá ahhoz a minimumhoz, amely a magyar vidéki sajtó fenmaradásához ma egyszerűen nélkülözhetetlen. A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége. A fenti körlevélhez nem füzünk kommentárt és tisztelettel bejelentjük, hogy egynegyed évi 50 fillérrel emeljük fel az előfizetési dijakat. — Hadifoglyok részére pénzküldemények: A Nyírvidéki takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága értesiti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Adám-utca 7 szám) az összes ellenséges államokban internált hadifoglyok részére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel mellett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyébb kiadásokat számítja fel és ezt is csak önköltségben. 228-3-1 Terményárak szeptember hó 1-től. A terményárak tudvalevőleg kormányhatósági rendelettel vannak szabályozva. A megállapított és közismert maximális árak azonban búzánál 75 kilogrammos, rozsnál 70 kilogrammos minőségre vonatkoznak. A súlyosabb és könynyebb termények bizonyos összegekkel drágábbak, illetőleg olcsóbbak. I. Buza : 70 kilogrammos 34 K 80 f 71 , 35 K 10 f 72 „ 35 K 40 f 73 , 35 K 60 f 74 , 35 K 80 f 75 „ 36 K — f 76 „ 36 K 20 f 77 „ 36 K 40 f 78 „ 36 K 55 f 79 » 36 K 70 f 80 „ vagy nehezebb 36 K 85 f Amennyiben a buza 2%-nál több idegen keveréket tartalmaz, minden megkezdett 2% többlet után az árból 30 fillér levonandó. II. Rozs : 67 kilogrammos 28 K 55 f 68 , 28 K 70 f 69 , 28 K 85 f 70 kilogrammos 29 K — f 71 , 29 K 15 f 72 „ 29 K 30 f 73 , vagy nehezebb 29 K 45 f III. Árpa: A minőségére tekintet nélkül: . . 28 K — f IV. Zab : A minőségre való tekintet nélkül: 28 K — f V. Főzelékek. Bab 40 K - f Borsó 50 K — f Lencse 50 K — f Nyíregyháza, 1915. augusztus 28-án. A városi tanács. ÚJDONSÁGOK. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután gyűlést tart. A terjedelmes tárgysorozat folyó ügyeket tartalmaz, melyekből kiemelhető a tisztviselők drágasági pótlékának mérve és a szegődvényesek ruha- es csizmaszükséglrtének biztosítása tárgyában tett javaslatok. — Színielőadás a kárpáti falvak javára. A kárpáti falvak újjáépítése céljából megindult nemes mozgalom visszhangra talált azoknak a szivében is, akik a legdrágábbat: szivük vérét áldozták föl a hazáért. Elhatározták, hogy ők is tenni akarnak valamit a felvidéki hontalanokért, s ezen elhatározásukban városunk nemeslelkü úrinői támogatják. Ennek eredményeképen folyó hó 23 án a nyíregyházi csapatkórház lábbadozó betegei a városi színházban néhány urileány közreműködésével este 7Va órai kezdettel elő fogják adni „A harang" című 3 felvonásos színművet. Az előadást megelőző prológust Vietórisz József dr. {írta szokott brilliáns Stílusával. A felvonásközökben olcsó falatozó (buffet) fog a közönség rendelkezésére állni, melynek megteremtésén, miután az ételek és italok közadakozás útlán lesznek összegyűjtve, nyíregyházi úrnők, javarészt főtisztek feleségei, fáradoznak. — Halálozás. Részvéttel vettük a kővetkező gyászjelentést: Nozdrovitzky Kázmér, özv. Nozdrovitzky Jenőné született Gencsy Viola és gyermekei László, Pál, Sándor, Károly, Ilonka és leánya Szentimrey Mária mélyen elszomo-