Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-23 / 76. szám

Nyíregyháza, 1915. szeptember 23. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 74. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak fétór. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések H) szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Kérjük az alábbi célra szánt összegeket október l-ig hozzánk juttatni. Október 1-én túl is szívesen veszünk adományokat, de azok reszére akik október 1. után adakoznak már nem küldjük díjmentesen a Nyírvidéket! A közönséghez. A Nyírvidék a kárpáti falvakért. Szerény viszonyainkhoz mérten, mi is részt óhajtunk venni „Az Est" által megindított nemes akcióban: a kárpáti falvak újraépítésének szép munkájában. Elhatároztuk, hogy minden uj előfizetőnk előfizetési diját, a kárpáti íalvak felépítésére adott adomán

y ci

men íogjuk nyilvánosan nyugtázni, de azért a Nyírvidéket is megindítjuk a címére. Ha tehát valaki mint új előfizető beküld 10 koronát hozzánk, mi a Nyírvidéket egy évig küldeni íogjuk a címére és a beküldött összeget a kárpáti falvak felépítésére adott adomány cimen íogjuk nyilvánosan nyugtázni — ós rendeltetési helyére juttatni. Ez által kettős célt ér el az uj előfizető. Az előfizetési dijat a legszebb és legnemesebb célra adta — de a Nyírvidéket is megkapja a beküldött összegnek megtelelő időtartamra. Hisszük — hogy ha csak egy házzal is — de mi is hozzájárulhatunk igy az elpusztított kárpáti falvak felépítéséhez / Hazafias tisztelettel: a ^NYIRVIDÉK. szerkesztősége és kiadóhivatala. Ujabban a következő adományokat kaptuk : N. N 10 K Epbinder Károly 10 K Keszler Jakab, Kemecse . . . . 10 K Reichmann József 10 K Eltscher Simon 10 K Bayer Károlyné Kótaj 10 K Eggert Rózsika 1° K Csázik Péter 10K Kozák István . . 5 K Összesen . . 85 K Eddi

gi gyűjtés . . 567 K Együtt . . 652 K A gyűlölet. Hogy háború mindig volt és lesz is mindig, amig emberi szenvedélyek és ütköző érdekek lesznek, azt ma már a világbéke volt rajongói is elismerik. Ezen a kérdésen elmélkedni ma már nem is érdemes, azonban a mostan folyó háború előzményei és eddigi folyása közben felmerültek egyes olyan körülmények, a melyeknek nem kellett szükségképen bekövetkezniük és amelyeknek forrásai, rúgói ellen nem lehet elég korán megkezdeni a harcot. Franciaországban 1871. óta állandóan németgyülöletre nevelték az újságot s az egész francia népet. Arról, hogy a német nép józan, szorgalmas, kötelességtudó és általában békeszerető, a francia professzorok sohasem beszéltek s a francia iskolai könyvekben sem találni sehol semmit, ami a szomszéd nép nemes, elismerésre méltó tulajdonságok állítani oda a francia ifjúság elé. Igy lett a német nép a francia előtt részben gúny és nevetség, legnagyobbrészt pedig gyűlölet és megvetés tárgya. Hogy pedig a francia népnevelés ebbe az irányba terelődött, az a vezetőköröknek abból a téves felfogásból magyarázható, amely szerint a német gyűlöletből erőt és elszántságot meríthetett a francia nép a németséggel való leszámoló háborúra. Oroszországban a japáni háború után Mensikov, nyílván francia befolyás alatt, szakadatlanul arról cikkezett, hogy Oroszország a mandzsúriai háborúban azért lett vesztes, mert az orosz nép az előtte teljesen ismeretlen japáni néppel szemben érzelmileg tökéletesen közömbös volt és sehogy sem akarta megérteni, miért kell neki a japániak ellen harcolnia, mikor azok Oroszországot sohasem bántották. Ezért — igy okoskodott Mensikov — a népet egyenesen elő kell készíteni minden háborúra. Ha a nép gyűlöli az ellenséget, akkor elszántabban harcol ellene és a győzelem kivívásáért minden erejét latba veti. Hozzá is láttak azonnal a munkához. Éveken át szították az orosz nacionalisták a Németország és Ausztria-Magyarország ellen való gyűlöletet, amelynek a szlávok üldözéséről szóló eszeveszett mesékkel igyekeztek táplálékot nyújtani. Az orosz kormány természetesen mindezt nagyon helyén valónak találta, mert hiszen az ellenünk indítandó háború már 1907-ben elintézett dolog volt Franciaország, Oroszország és Angolország között. Teljesen hasonló volt a helyzet Szerbiában, Romániában és Montenegróban, s az ellenünk való gyűlölet, a mesterségesen való táplálás révén oly mélyre eresztette gyökereit az emiitett balkáni népek lelkében, hogy a hetvenkedéseikkel szemben éveken át tanúsított béketűrésünk nemcsak hogy meg nem szelídítette, hanem még megvadította őket, ugy hogy valóságosan megkótyagosodtak attól a gondolattól, hogy mi félünk tőtük, mert van okunk a félelemre és azért tűrjük vakmerő kirohanásaikat. Olaszországban akkurátusan igy ment minden. Ott egyenesen nemzeti hősök voltak azok az írredentisták, akik annak idején Ferenc József élete ellen merényletet követtek el. Angliában VII. Edward trónralépésével kezdődött a német gyűlölet korszaka s a Kitchener lord féle urak előbbre valónak tartották a németgyülölet szítását, mint az angol nemzeti hadsereg megteremtését. Ez a sok felhalmozott gyűlölet, sok őrült dicsvágygyal, hatalomvágygyal és üzleti érdekkel kapcsolatban lett a világháború szülő oka. Azóta pedig, hogy a világháború folyik, kitűnt, hogy a gyűlölet nem pótolhatja a hadvezéri tudást, a katonai szervezettséget, az igazi polgári és katonai kötelességtudást, az igazi vitézséget. Csak egy téren érvényesült a gyűlölet a maga igazi mivoltában: ellenségeink a front mögött s a fronton — ha alkalom kerül reá — hallhatatlanul brutálisak, embertelenek tudtak lenni. Már ma is sokat tudnak ezekről a brutálitásokról, hiszen Vilmos császár már a háború első hónapjában kénytelen volt Wilsonhoz levelet írni ezzel az intelemmel: „ellenségeink maguknak tálajdonítsák, ha ez a háború kíméletlenebb lesz, mint amilyennek lennie kellene

8; de igazában majd csak a háború után fogjuk látni, mit műVelt a mesterségesen táplált gyűlölet védtelenekkel szemben s milyen silánynak bizonyult mint harci felszerelés. És ha valami, ugy ez a tudat ösztökélhet bennünket arra, hogy megmaradva régi elveink mellett, ne a szomszédok gyűlöletére, hanem a hazának s az erénynek szeretetére neveljük az új nemzedéket is, mert a gyűlölet csak vak indulat, a szeretet pedig erő és erénynek forrása. Dr. Pröhle Vilmos. HM Apróhirdetés utón érdeklődőknek csak válaszbélyeg vagy levelezőlap beküldése mellett válaszolhatunk.