Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-19 / 75. szám

75-ik szám. j#xryíbbr.. 1915. szeptember 19 5 pai szövetségesein kivül ő maga is ezer sebből vérzik, mig Japánnak óriási katonai ereje úgyszólván érintetlen. Japán-angol szövetség ide, japán-angol szövetség oda, Angliának minden erős hatalom kényelmetlen szomszédság, nemcsak irigység és féltékenység okából, hanem azért is, mert Anglia a becsületből és szövetségi hűségbői eddig minden vizsgálaton megbukott, akárcsak a bájos Itália, és így ellenségeiben még inkább mer bízni, mint barátaiban. Japán pedig végigjárta az angol-orosz diplomáciai iskolát és amit jelenleg művel nem egyéb, mint szövetségesei szorult helyzetének kihasználása. Ketetázsiában most rakják le a japáni hegemónia alapjait. Ott, amig Japán meg nem töretik, se orosz, se francia, se angol nem fog többé parancsolni. Vaksággal voltak megverve ellenségeink, mikor a háborút megkezdették s a hályog még most is a szemükön van, mert még mindig arra fogadkoznak, hogy addig harcolnak, amig minket meg nem törnek. De hát hogyan is láthatnák meg, hogy mit veszítenek Ázsiában, mikor azt sem látják, hogy Európában már jóformán levitézlettek! Mezőgazdaságunk. Kau/say Tibor m. kir. gazdasagi felügyelő vármegyénk mezőgazdasági állapotáról a 'közigazgatási bizottság szeptember 15-iki ülésében a kővetkező jelentésben számolt be: Mult havi jelentésem után 3 hétig tartó hideg, borús, esős időjárás hátráltatta a cséplési munkálatok folytatását, ennek következtében még ma is több gazdaság van a csépléssel elmaradva, sőt ennek folytán még árpában és zabban még keresztek is maradtak künn, melyek az időjárástól minőségileg nagyon megron tattak. A cséplési eredményekről beérkezett jelentések szerint a terméshozamról mult hóban beterjesztett adatok mennyiségileg nem változtak, azonban a minőség az időjárás káros hatása folytán rosszabbodott igen sok a csirás és a nedves szem. Kat. holdankint búzából 7 mázsa 70 kgr., rozsból 5 mázsa 70 kgr., árpából 4 mázsa 70 kgr., zabból 5 mázsa 10 kgr. várható. A tengerik az eső folytán még ma is zöldek és tartós száraz időre volna szükség, hogy a kat. holdankint várható 8 mázsa 30 kgr. éretten betakarítható legyen. A burgonyák is az esőtől igen sokat szenvedtek, különösen a korai fajtáknál nagyobb mérvű a rothadás, kiszedését már helyenkint meg is kezdették, a gumók középnagyságuak kat. holdankint várható teimés 45 mázsa 50 kgr. A cukorrépák hol a viz el nem borította jól fejlődtek, azonban az eső folytán igen elgazosodtak, kat. holdankint 80 mm. várható. A dohány törése az esős idő folytán akadályozva volt és még nagy területek várnak törésre, a levelek elég nagyok, hozam közepes. Sarjú lucerna, lóhere betakarítását az idő megnehezítette, nagyobb részben a renden tönkre ment. Nagy gondot okoz gazdáinknak a jövő évi termés biztosítását szolgáló vetési munkálatok végzése a megfogyatkozott munka és iga folytán. Hosszú meleg ősznek kellene segítségre jönni, hogy a műit évekhez hasonló terület bevetettessék, miért is feltétlen szükséges, hogy gazdáink az ujabb szolgáltatásoktól legalább a vetés befejeztéig megkíméltessék. A sárosvármegyei és zemplénmegyei gazdák részére közvetlen a gazdáktól 92 és Va waggan rozsot és 15 waggon búzát vásároltam és ezeknek a legnagyobb része el is szállíttatott. A gyümölcs és zöldség aszalás megkedveltetése végett a magyar királyi földmivelésügyi miniszter ur által díjtalanul engedélyezett 3 drb győri-féle tűzhely aszaló az általam javaslatba hozottak részére megérkezett. Nyilt levél. A Ny. V. K. V. Igazgatóságához. Bizonyára tudomással bír az igazgatóság arról, hogy a hadvezetőség a hadsereg élelmezésénnek biztosítása céljából Szabolcsmegye terüleíén terményfeldolgozó gyárakat állit fel, s ezek egyike, ugy hallom burgonya és főzelék szárito a ny. v. k. v. vonala mellett építés alatt áll. A hadvezetőség ezen elhatározását örömmel kell hogy fogadja minden szabolcsmegyei gazda, akár lesz a gyár létesítéséből közvetlenül haszna, akár nem, mert bizonyos dolog, hogy e mezőgazdasági termeléssel szoros kapcsolatban álló gyárak, amelyek építési ós felszerelési költségei nem is a helybeli piacol terhelik, hanem a két ország adófizető közönségének kontójára épülnek, megyénk közgazdaságának szempontjából figyelemre méltó aquisjtiók. Valószínű az, hogy eltekintve a katonai szemponttól, a hadvezetőség is, a gyárak itt való felállítását, a megye gazda közönségének nyújtott ajándéknak tekinti. A valóságban pedig egyelőre ugy áll a dolog s ez az araire igen tisztelt igazgatóság figyelmét bátorkodom felhívni, hogy a mióta a kisvasutak menti gyártelep építkezéséi. a hadvezetőség megkezdte, azóta a kisvasutat a polgári erdekeltség egyáltalán szállításra nem használhatja, mert a gyár felépítéséhez szükséges anyagok szállítása, a kisvasutak egész kocsi parkját igénybeveszi. Nem túlozok, ha azt állítom, hogy ezen körülményből a kisvasút érdekeltsége eddig körül belől V* millió korona kárt szenvedett. Számításom szerint legalább 75.000 mázsa termény van a kis vasutak mellett szál itásra elkészítve. Ezek értéke a prámiumok alapján cséplés óta legalább átlagosan 2 koronát eseti s igy 150.000 kor. az a kár, ami az érdekeltséget kész terménye értékcsökkenése által érte. Ha számiijuk e termények beapadását, kezelési költségét, zsákkölcsönt és kamat veszteségét, nem túlozok, ha megállapítom, hogy a hadvezetőség eme építkezéséből kifolyólag a kisvasutmenti gazdakőzönség eddig V4 millió kárt szenvedett. Hogy a károsodás mily összegre tog későbben emelkedni, ha a romlékony cikkek, különösen a burgonya szállítása megkezdődik, annak kiszámításába nem is merek belé fogni. Szentül meg vagyok arról győződve, hogy a hadvezetőségnek a polgárságot ért eme károsodásáról halvány sejtelme sincs. De sejtelme sincs magáról a kisvasutak megalakulásának körülményeiről, jelenlegi állapotáról és teljesítő képességérői sem. Mert ha ezekről sejtelme lett volna, akkor bizonyára nem építette volna a burgonya szárító gyárat a kis vasutak mellé. Életkérdés a kisvasút érdekeltségére nézve az, hogy mindezekről a hadvezetőséget felvilágitsuk. Fel kell világósitanunk arról, hogy a Ny. V. K. V. részvénytársaság, tulajdonképen egy fuvarozási vállalat, amit e vidék érdekeltsége önerejéből ezelőtt 10—12 éyvel azért alkotott, hogy terményeit ne kellessen sokszor járhatatlan utakon tengelyen szállítani a mávhoz, hanem ezen fuvarozási vállalat által valamivel kényelmesebben (?) szállíthassa azt el az állomásra. Meg kell magyarásnunk a hadvezetőségnek, hogy dacára az utolsó napszámos ember garasának, ki községi adója alapján szintén hozzájárult e fuvarozási vállalat alapításához, oly kis tőkét tudtunk csak összehozni, hogy a vállalat jelenleg is a legprimitívebb kocsiparkkal, szük átrakodó állomással raktárak nélkül, adóságokkal küzdve keservesen tengődik s még a polgári áruk elszállítására is képtelen. A hadvezetőség gyárfelállitása azt eredményezi, hogy az a polr gárság, aki keserves filléreiből építette ezt a vállalatot s nyögi annak terheit, a jövőben teher szállításra annak semmi néven nevezhető hasznát venni nem fogja. Fel sem tételezhető a hadvezetőségről, hogy segítségére ne siessen annak a gazdaközönségnek mellyel jót akart tenni, s melynek egy számítási lapsus miatt már eddig is tetemes anyagi kárt okozott, s melyet a jövőben terményének értékesítésénél a legbizonytalanabb helyzetbe rodort. A hadvezetőség bizonyára fog bajunkon segíteni, csak meg kell a tényállást tárgyilagosan fent ismertetnünk és pedig nem levélben, sem sürgönyben, hanem egy Wienhe a hadügyminisztériumba menő monstre küldöttség által. Biztos vagyok abban, hogy minden érdekelt község elküldi lelkészét és bíróját, s minden érdekeltségi tag szívesen és készségesen fog pár napot és pár koronát áldozni, hogy a küldöttséghez csatlakozzék és a sürgősen kidolgozandó memorandumot, minél tekintélyesebb számú küldöttség adja át a hadügyminiszter urnák. Rá kell mutatnunk nyomban a segités módjára is. Nem kérünk a hadvezetőségtől mást, mint hogy járuljon kisvasutunk fejlesztéséhez egy olyan összeggel,' mint amilyen mértékben a kisvasutunkat igénybe veszi. Ezt sem kérjük ingyen. Ézen olyan részvényt adunk érte, mint amilyen a másik. Felemeljük a részvénytőkénket s kötelezzük magunkat arra, hogy a hadvezetőség által adandó támogatást az utolsó filiérig vaggonok beszerzésére, a nyíregyházi átrakó állomás kiépítésére s ugyanoda raktárak építésére stb. fogjuk felhasználni. Nem kívánunk egyebet, mint azt, hogy a polgári áruk szállítására ezentúl is legalább olyan mértékben rendelkezésünkre álljon ez a .magunk" vasulja, mint eddig. S ez a hadvezetőségnek is elsőrendű érdeke ugy a saját gyára, mint közgazdasági szempontból. Higyjek el odafönn, nem olyan nagy pénz az a 1—200.000 korona, ha valaminek a szükségességet belátják. Már pedig azt nem lesz nehéz beigazolni, hogy a kisvasút fejlesztese a burgonya szárító gyár szempontjából van olyan fontos mint a köves út építése, amit szintén e célból minden nehézséget és akadályt leküzdve — megépítenek. Mindezeket pedig azért írom igen tisztelt ügyvéd urnák, mint a Ny. V. K. V. jogtanácsosának, hogy szíveskedjék hosszantürő igazgatóságunkkal kívánságunk magvát számszerűleg és jogászilag helyes formába öntve közölni és a memorandumot s a küldöttséget megszervezni. Csak az fog az érdekeltség apró és nagyobb tagjainak megnyugvásul szolgálni, ha bajaink és kérésünk elpanaszolása végett személyesen járulhatunk a hadügyminiszter ur elé. Hisszük és reméljük, hogy a magyar gazdát most ott is jóindulattal fogják fogadni, ha valamennyire is imponáló számban jelennek meg. Kiváló nagyrabecsüléssel vagyok: Bodor Zsigmond. Városi közlemények. Az aratási és cséplési munkálatok befejeződvén, immár a gazdálkodók is abban a helyzetben vannak, hogy pénzzel rendelkezvén, adótartozásaikat rendezhetik. A saját jól felfogott érdekében is arra kérem tehát a város egész lakosságát, hogy közadótartozását — legyen bár az állami adó, községi vagy vármegyei pótadó, avagy egyházi adó, — igyekezzék most már mielőbb rendezni és ekként egyfelől a kamatfizetést, másfelől a végrehajtással járó kellemetlenségeket és költségeket elkerülni. A késedelmes adófizetők ellen a végrehajtási lépések személyválogatás nélkül és a legnagyobb szigorral fognak megtétetni, mert az adókból befolyó jövedelmekre ugy az államnak, mint a városnak, a vármegyének és az egyházaknak is szükségük van. Kelt Nyíregyházán, 1915. évi szept. 14-én. Balla Jenő, polgármester.