Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-09 / 72. szám

2 72-ik szám. .NYÍOTIŰÉK. 1915. szeptember 9 és ő felségének kinyilatkoztatásairól, de ezek a kinyilatkoztatások olyan mélyre hatók, olyan nagy fontosságúak, hogy illő arról, ismételten is, minden helyen és minden alkalommal megemlékezni, a reánk váró feladatok teljesítésére ez által is magunkat még inkáb előkészíteni! K. I. Városi liszt, hús, zsír, fa. A háború előtt ugyan ki gondolta volna, hogy lesz idő, amikor a városnak kell gondoskodni a lakosság számára szükséges lisztről, húsról, zsírról, szénről, fáról ? A háború azonban sok mindenre megtanított bennünket, amiről azelőtt nem is álmodtunk. A liszt. Lisztről kellett leghamarabb gondoskodnia a városnak. Ez év elején volt kénytelen a kormány a termény készleteket zár alá venDi, majd rekvirálni és a hatóságok utján juttatni a fogyasztókhoz. Persze, az első kísérlet nem járt minden zökkenés és kellemetlenség nélkül. Maguk a hatóságok sem voltak az ilyen üzletekre berendezkedve. Személyzetük is hiányzott hozzá, sőt a háború miatt megsokasodott közigazgatási hivatalos tennivalóikat is megfogyatkozott létszámmal voltak kénytelenek ellátni, mert a hatósági tisztviselők és alkalmazottak nagy része szintén oda van a háborúban. A legnagyobb bajt az okozta, hogy senki sem volt vele tisztában, mennyi termény van az országban ? Azt hitték buza meg rozs van kevés, ellenben tengeri sok van. Ezért szabályozta a kormány a liszt használatát akként, hogy nagyobb részben tengerilisztet kellett keverni a buza meg a rozsliszthez. Amiből kettős kellemetlenség származott. A kevert lisztből készült kenyér jobbára élvezhetetlen volt és nem maradt tengeri a sertések és baromfiak számára. Az uj termés feleslegessé tette a tengeri liszt használatát. A kormány rendelkezésére az uj termés is zár alá került. Azok számára, akiknek maguknak nem termett elegendő gabonájuk, vagy nem képesek a saját szükségletüket egész evre megszerezni, megint csak a hatóságoknak kell lisztről gondoskodni. Nyíregyháza város 169 waggon búzát és 60 waggon rozsot szerez be erre a célra. Az igy előállított lisztet azok számára, akik igényüket előre bejelentették, a városi lisztes boltokban fogják kiszolgáltatni. A liszt árak a következők : A finom tésztaliszt (a 0-ás liszt) ára 84 fill., a főzőJiszt ára 74 fill., a buzakenyérliszt ára 46 fill., és a rozskenyérliszt ára 44 fill. kiiogrammonkint. A hús és zsír. A város azonban nem csak a lisztről, hanem a húsról és zsírról is kénytelen gondoskodni. Ebből a célból nagyobb mennyiségű sertést hizlaltatott és szarvasmarhát vásárolt. A sertések vágását kezdte meg előbb. A sertéshús árát az akkori piaci áraknál jelentékenyen olcsóbban állapították meg. Kezdetben a közönség tájékozatlansága folytan kisebb volt a fogyasztás. Ma már alig győzik a hentes boltban a fogyasztókat kielégíteni. Jelenleg a sertéshús ara 3 K 40 fill. kiiogrammonkint. A zsír és a szalonna ára kiiogrammonkint 5 korona. Ez bizony nem valami nagy olcsóság a normális viszonyokhoz képest, ámde ha összehasonlítják a többi városokkal, arra az eredményre jutunk, hogy Nyíregyházán átlag 1 koronával olcsóbb a városi hentes boltban az első rendű, kitűnő zsír és a szalonna, mint másutt. E mellett a város sem fizet rá az üzletre. . Megkezdődött már a marhahús árulása is. A hus ára a marha hátuljából 4 korona, az elejéből 3 korona 80 fillér kiiogrammonkint. A városi hentes bolt és mészárszék (ami össze nem tévesztendő & közvágóhídon elkobzott hus elárusitására szolgáló .hatósági husszék"-kel: a Széchényi-éren a Marton féle házban van. A fa és a szén. Legújabb üzletága a városnak a faárusitás lesz. Részint a város erdejéből soron kivül levágandó akácfából, részint idegenben megszerzendő tűzifából több ezer öl fát akar a város raktározni és a költségek fedezésére szolgáló minimális haszon mellett áruba bocsátani. Egy-egy vevő havonként legfeljebb 1 öl fát fog vehetni a várostól, nehogy spekulánsok vásárolhassák Ö6sze a fát és az árát megdrágítsák. A város nem akarja lehetetlenné tenni a helybeli fakereskedők üzletét, csupán árszabályozó hatást akar gyakorolni. A faüzlettel kapcsolatban érdekes eszme merült fel a favágásra. A favágók is kiakarják használni a helyzetet. Lehetetlen árakat kérnek a favágásért. A város orosz foglyokat fog alkalmazni s ezeket bocsájtja a tőle fát vásárlók rendelkezésére élelmezésen felül méltányosan megállapítandó dijjakért. Szenet is nagyobb mennyiségben szerez be a város. Részint, hogy a fogyasztók számára elegendő szén legyen a városban, részint pedig azért, hogy a város a saját kelyiségeit szénnel fűtse és az ekként megtakarított fát is a közönség rendelkezésére bocsássa. Természetesen mindezen dolgok intézése a városi hatóságra tetemes munkát hárít. A rendkívüli időkben azonban ettől a munka szaporodástól sem szabad visszariadnia. Mindenesetre érdekes tanúsága a háborúnak, hogy a közigazgatás nemcsak az akták intézése, hanem általában a felmerülő szükséghez képest a lakosság igényeinek lehető biztosítása és kielégítése. Őszivetés küszöbén. Elérkeztünk az őszivetés idejéhez. Ugylátszik, a háborús állapot ellenségeink makacssága miatt tovább folyik s a mezőgazdaság kötelessége biztosítani a jövő évi termést, olyan bőségben, hogy meglepetés ne érhessen bennünket. Most a gazda érdeke a legteljesebb mértékben a haza, mindnyájunk érdeke, de rajtunk csügg szövetségesünk szeme is. A jövőtermés alapját sz őszi talaj előkészítéssel s a helyesen végzett vetéssel vetjük meg. Bizony kár volt annak idején a földasztal mellől egy frázist világgá bocsátani, hogy mindent be kell vetni. Nagyon kevés gyakorlati érzékű embereink vannak nekünk a hivatalos helyeken s leginkább csak a Németség utánzásában merülnek ki. Megfeledkeznek a Németek nagy gazdagságáról pénzben és gépekben, műtrágyákban. Ott a nagy belterjesség és kitűnő talajerőállapot lehetővé teszi az ilyen dolgok megvalósítását, nálunk számolni kellene az erőviszonyokkal és lehetőségekkel. A háború majdnem kizárólag a földmivesmives népet veszi igénybe nemcsak a lövészárokban, de a trénnél, a hadiraunkánál is. Itthon tátongó ür jelzi csak hiányát, bizony-bizony egyéb mesterséggel foglalkozók szépen itthon üldögélnek. Ezzel a körülménnyel számot kell vetnünk s dolgainkat ugy rendezzük be, hogy a nagyfeladatnak ugy tegyünk eleget, hogy a belénk helyezett bizalomnak meg is felelhessünk. Előre megjósoltam, hogy a tavaszi-vetések rosszul fognak sikerülni, mert az ősszel nem végezték el gazdáink a talajmunkát s az eredmény az lett, hogy árpa, zab vetéseink a kritikán alóli termést adták, a kukoricák megkésve keltek ki s ha csak egy hosszú meleg száraz ősz segitsegünkre nem jön, a kukoricák nagy része elrothad. Ez további okozója lesz a drágaságnak, különösen a hus, zsir és tejhiánynak. A munkaerő megfogyatkozás miatt, de meg a cukorgyárak lelketlen kapzsiságának következménye lesz a cukordrágaságnak. Jóllehet a cukorgyárak olyan korríbilis nyereséget csináltak, hogy a mérleget nem merik nyilvánosan közzétenni. Mindez azt mutatja, hogy a drágaságot nem a termelők idézik elő, — hiszen a répáért mi egy fillér praemiuiuot sem kaptunk, — de a gyárak és közvetítők. A termelőknek csak az ódiumból jut ki a rész. Vájjon ki beszél arról, hogy cseledeinket, munkásainkat, igavonó jószágainkat elvitték s megháromszorozott munkával és költséggel végezzük azt, amit végezni kötelességünk. Mégis eleget kell tenni a ránk váró kötelességnek. Az őszi vetésnél az vezessen bennünket, hogy ne sokat vessünk, de jót és idejében. Miután határaink a munkaerő hiány folytán csupa tarló és gyomerdővel vannak borítva, első kötelességünk legyen a földek mielőbbi jó mély leszántása. Nem érünk most rá 2—3-szor szántani, egyszer szántsunk, de jól. A szántást ne mulasszuk el azonnal megfogazolni, hogy ez porhanyó legyen. Arra nincs idő, hogy többszőr szántsunk, a gyors egymásutáni szántással nem érünk célt, mert a talaj beéredését a talaj baktérium elszaporodását csak hátráltatja a folytonos háborgatás. Akinek műtrágyája van, azonnal szórja az eke után s fogasolja be, hogy a baktériumok elszaporodása kedvezően nekilendüljön. A vetést szeptember 20 előtt nem célszerű kezdeni, mert az idei elgyomosodott földek tele lesznek féreggel és legyekkel s oly nagymérvű kárt okozhatnak, ami a mai viszonyok között igen érzékeny lehet. A szántásnak meg kell ülepedni, mert a lazán álló talajban sok légüreg van s a növény gyökere nem talál támaszpontot s a későbbi süppedés megszorítja a hajszál gyökereket. Ha az eső lesujkolja a szántást, Ugy ne szántsuk újra, de rugósboronával, exstirpátorral erős fogassal, vagy tárcsással lazítsuk fel a magházat. Vetésre csakis nagyon száraz, teltszemü, üszök- és gyommentes vetőmagot használjunk s bármi áron rézgáliccal pácoljuk. A nagy hangon hirdetett pácolószereknek ne üljünk fel, mert csak sok esetben még a mag csiraképességét is megrontják, A pácolt magot teregessük és szárítsuk ki jól, mert a nedvesmag könnyen fülled s nem kél ki. Arra törekedjünk, hogy a vetést öktóböii' 20—25-ig befejezzük, mert amit ezután vetünk esetleg ki sem kél, vagy nem erősödik taeg a tél előtt s az ilyen vetésből aligha várhatunk kielégítő termést. Ez éven a kukoricánk későö fognak érni, de a munkahiány miatt nem törhetjük le jókor Ne számítsunk a kukorica földekre, abban úgyis a legritkább esetben van jó termés. Ha mégis jóerőben levő kukorica földünket be akarjuk vetni, ugy ne tiporjuk össze töréskor a talajt, de jó száraz időben töressünk, sietve takarítsuk le a termést s a gyomokat fogas berenával simítsuk el s szántás helyett 2—3-szori tárcsásboronával készítsük elő a talajt s ugy vessük be. Az őszivetésekben beállt hiányt azzal pótoljuk, hogy lássunk hozzá nagy energiával a földek felszántásához, hogy jövőre a tarlók készen álljanak a tavasziak korai befogadására, s ezzel biztosítjuk azoknak sikereit. Nagy keresete lesz jövőre az árpának, zabnak és kukoricának. Az idei őszivetésnek nem igen jósolhatunk nagy jövőt, mert kevés az alkalmas, jó erőben levő, jól előkészített buza talaj és kevés a munkaerő. Ha már nincsenek ugarjaink és pillangóssal bevetett földjeink, célszerűbb lesz a korábban hozzáférhető kalászosok tarlóit előkészíteni, mert azokban kielégítő termést remélhetünk. Akinek sok földje van, célszerű lesz jövőre a fekete ugarrendszerre áttérni, mert a buza évekig drága lesz s többet ér a 8—9 mázsás kevés ugarvetés, mint a 3 —4 mázsás tarló és csutkavetés. Az viz által veszélyeztetett