Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-26 / 68. szám

4 67-ik szám. JSRnbOTiDÉK. 1915. augusztus 26

. A kukorica termelésnek is első kelléke az őszi mélyszántás és istállótrágyázás. A műtrágyát a kukorica nem igen hálálja meg. A kukorica előveteménye lehet bármi, fődolog, hogy jókor jó mélyen leszáotsuk a talajt. Tavasszal amint a föld fagya kimegy, s a talaj jó porhanyó, azonnal berenáljuk meg a földet, s a vetéskor csak gruberrel vagy extirpátorral dolgozzunk. A tengerit jó mélyen 3—4 cm-re vesszük, a vetés ideje kései fajtáknál április 15, május 5-ig korai fajtáknál egész junius 10-ig. Tekintettel a mai szeszélyes klímánkra, nem célszerű a kései fajták termelése, mert csövezése bele esik a kánikulába, máskor a szemet a korai dér megcsípi. Legcélszerűbb lesz a középérésűek vagy a koraiak termelése. Jóllehet ezek kisebb termést adnak, de a biztosabb eredmény ellensúlyozza a nagy termést. Különös figyelmet érdemel a putyikukorica. A kikelő kukoricát célszerű lesz megboronálni, ha netán eső sulykolta le, ugy megvedderezni, de mindig szikkadt állapotban. A kikelt kukoricát lehetőleg hamar kell kapálni még pedig laposra, annyiszor, ahányszor az eső lesujkolja, vagy a gyom fellép. A kapálásnál ne feledjük, hogy a cél a talaj porhanyítása, tehát szellőztetése, a nedvesség conserválása, ezt ugy érjük el, ha mindig szikkadt földet kapálunk. Ha a föld lágy, inkább ne kapáljunk. Itt követik el következetesen a hibát, mert abban a téves hitben élnek, hogy a jó lágy földet a tövire húzzák a kukorica növénynek, ezzel hasznot tesznek. A lágyan kapált föld összetipródik, tehát a cél nem lesz elérve, a porhanyitós, s a kikapált gyom azonnal megragad és dus növésnek indul. Hiba a töltögetés is, mert a növény járulékos gyökeret ereszt, s ez nem pótolja a főgyökerek működését, mig a mélyre letemetett főgyőkér a levegőtől elzaratik. Rendes uzus, hogy a kukoricát megkapálják, majd feltöltik, ezzel többet rá sem néznek, tekintet nélkül a benne levő gyomerdőre ! Ez az oka a silány termésnek és minőségnek. Akinek kevés a földje, feküdjön rá munkájával erre a kevésre, de azt művelje kellőképpen, nagyobb haszna lesz, mintha sokba kapkod. Ahol a kukoricát okszerűen művelik, ott négyzetes sorban ültetik, s a négyzetek kereszteződésénél egy-egy fészekbe több szem kukoricát ültetnek, s 2—2 szárat hagynak meg. Az ilyen rendes négyzetes ültetésnél lehetővé válik a lókapa alkalmazása. Ahol helyesen járnak el, 8 szor is átkapálják keresztül-kasul a kukoricát, mindaddig, mig a kukoricában járni lehet, s a kukoricatővén a gyomot kézikapálással irtják. Az igy művelt kukoricát „négyzetesen művelt, vagy amerikai módszer szerint művelt termelésnek" nevezik, s óriási terméseket érnek el ily módon. Különösen a Bácskában Hermann nevű birtokos cultiválta ezt, s 10 évi átlagban állítólag 35 métermázsát ért el 1600 O-ölenként. Tekintve, hogy a lókapa munkája jóval olcsóbb mint a kézimunka, s a munkáserő napról-napra fogy és drágul, különösen kisgazdáknak nagyon ajánlom a fogatos művelést, a termés is jóval nagyobb lesz. A kukorica mint emberi és állati táplálék fontos szerepet tölt be, kellő szakértelemmel müveive nagy hasznot biztosit, fordítsunk több figyelmet termelésére. Ne feledjük, hogy a háború megnyerésénél nagy szerep jutott a magyar kukoricának. Szomjas Gusztáv. 139. a telefon számunk. Megrendelésekért telefon hívásra házhoz Is megyünk. JÓBA-JíYOMDA, Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. sz. Az „Állat és Madárvédő-Egyesület" köréből. Vettük a következő levelet: Tekintetes Elnökség! Örömmel olvasom ugy a „Nyírvidék"-ben mint az „Állatvédelemében, hogy egyesületünk — a mai nehéz viszonyok között is — nem feledkezik meg az egyesület alapszabályaiban kitűzött célok megvalósítását előbbrevinni. Magam is tagja vagyok az állatvédő-egyesületnek a megalakítás óta. Igyekszem a magam egyszerű körében szolgálni az állatvédelmet. A taligások, fuvarosok, sőt a gazdálkodók legtöbbje még mindig messze áll annak a beismerésétől, hogy lovát mint kenyérkereső társát kell megbecsülnie. Nem a bot, ostor, túlterhelés teszi a lovat munkabíróvá, hanem a jó gondozás, bánásmód, a rendes etetés, itatás és a szükséges pihenés. Szép szóval igyekszem, ha szívtelen fuvarosra akadok — őt a lóval való kíméletes bánásmódra — figyelmeztetni. Ez jobban elősegíti a célt, mintha minduntalan a rendőrséghez szaladunk. A magam részéről ajánlom az állatbarátoknak hogy minden alkalommal előbb szép szóval, barátságosan lépjenek fel — kerülve utcai csődületet. Mert hiszen az egész Állatvédelem a szereteten alapszik. Az állatbántalmazók rendszerint durvaszivüek. Szivüket kell megnyerni. Állatbarátokat kell nevelnünk. A család és iskolában kell kezdeni az állatvédelmet. Ha a szép szó nem használ, vagy az illető még hozzá gorombáskodik csak akkor vegyük igénybe a hatóság segítségét. Egyesületünk vezetőségének — a tagok részére kiadott — az egyesületi titkár, rendőrkapitány, elnök által aláirt — tagsági igazolványa a fellépést és beavatkozást megkönynyiti. Olvastam a „Nyírvidék"-ben a becsukott szabolcsbákai kutya esetét, a baromfiak kérelmét, hogy a piacra és piacról — lehetőleg kosárban — vigyék. Az állat- és növényvédelemről szóló — megszívlelendő — szép cikket. Ez indított arra, hogy jelen soraimmal azon állatok érdekében forduljak a tekintetes Elnökséghez, amelyek panaszkodni, irni — épen ugy mint a baromfiak — nem tudnak, mert máskülömben is — hornyuknak — hívják őket az emberek. Emberben is, aki semmit, vagy keveset tud — bornyu a neve. Különösen az iskolákban szeretik ezt a kifejezést használni, egy másik nagytürelmü állat nevével a — szamárral. Mi panaszuk lehet a hornyuknak ? Ed a panaszt kívánom előadni. A tulajdonosok a bornyukat a vásárra szekeren, taligán viszik. A megvett bornyú már a legtöbb esetben keservesen kerül uj gazdájához. Az inasok kötélen vezetve, húzva, rángatva, ütlegelések között nagy nehezen haza viszik. Némi haladás e téren is észlelhető, a mióta az állatvédelem az inasiskolában is tanitattik és a „Ligába" belépett tagok fogadalmat tesznek, hogy az állatokkal kíméletesen bánnak. Szerencsések azok a bornyúk, amelyek magánosokhoz kerülnek, mert még az nap le lesznek vágva. De a vágóhidra került bornyuk valósággal kínpadra kerülnek. A szombaton megvásárolt bornyuk sokszor még kedden is élnek. Be vannak zárva az istállóba és étlen, szomjan 3—4 napon át bőgnek keservesen. A vágóhídon és körülötte lakók tehetnek erről bizonyságot. Nyáron a nagy meleg, télen a nagy hideg még jobban kínozza őket. A vágóhídon jéghűtők vannak. A mészáros urak már szombat délután, vagy vasárnap reggel megölhetik a bornyukat és jégre téve — ott már nem bőgnek, nem éheznek, nem kínlódnak. A vágóhídi állatorvos ur, vagy a vágóhídi felügyelő volna hivatva ellenőrizni, hogy a megvett bornyuk — napokon át — tartassanak élve. Ennyivel tartozunk a"- állatvédelemnek. Nyíregyháza város nemesen érző polgármestere, aki maga is buzgó zászlóvivője az állatvédelem ügyének — ugy is mint az állatvédőegyesület ügyvezető alelnöke — bizonyára ez irányban is a vágóhíd ellenőrzésével megbízottak figyelmét felfogja hívni. A fenti panaszomat — egyesítve a baromfiak megújult kérelmével a tekintetes állatvédőegyesület — elnökségének és az állatvédő tagok — szives figyelmébe ajánlom. Egy állatvédőegyesületi tag. Az egyesület vezetőségének felhívása óta — tagokul belépték: 1. Kiss Elek nyug. csendőrőrsvezető Csobaj, 2. dr. Guttmann Zsigmond ügyvéd Nyíregyháza. 3. Iklódy Miklós kereskedő Nagykálló. 4. Kovács Ákosné postafőtisztné Nyíregyháza. 5. Erdős László tanuló Nyíregyháza. 6. Weisz Manó nyomdavezető Nyíregyháza. 7. Lakatos Viktor máv. fűtőházi tiszt Nyíregyháza. 8. Kovács Ákos postafőtiszt Nyíregyháza — aki jelenleg a harctéren teljesít szolgálatot. 9. Mihályi Györgyné Tiszanagyfalu. 10. özv. Gencsy Béláné Balkány 11. Dr. Szesztay Zoltán megyei főügyész. íme a nemes szivek a hívó szóra beállottak az állatvédelem szolgálatába. Reméljük, hogy a példát többen követik. Jelentkezni lehet: Kubacska István titkárnál Nyíregyháza (Kürt-utca 7.) Tagdíj egy évre 1 korona. Vidékről kézbesítési dij 4 fillérrel több — ha utalványon van beküldve. A tagdijak is titkár címére küldendők. A háború. (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Budapest, augusztus 24. Hivatalos. Orosz hadszíntér: A Breszt-Litovszktól északnyugatra ellentálló ellenséget tegnap Vierchovicje és Riasno vidékén újra visszavertük és visszavonulásra kény szeritettük. József Ferdinánd főherceg hadserege a legutóbbi harcokban 4 tisztet és 1300 főnyi legénységet elfogott. Vlodavától északkeletre szövetségeseink az ellenséget újból visszaszorították és téit nyertek Puchalló táborszernagy hadseregéhez tartozó osztrák-magyar és német lovasság az ellenség üldözése közben bevonult Köveibe és tolytatja előnyomulását észak felé. Kelet-Galiciában csend uralkodik. Olasz hadszíntér: A tengermelléki harcvonal déli szárnyán nehéz tüzérségünk a Sdobbo-torkolatnál tegnap ellenséges tüzérséget elhallgattatott, továbbá Golanettónál egy olasz parti üteget romhalmazzá változtalott át. Ellenséges gyalogság, mely magát hadállásunkkal szemben a Monfalconétól keletre fekvő magaslaton fészkelte be, — ütegeink tüzének hatása alatt menekülve hagyta el lövészárkait. Csapataink Polazzótól keletre két gyöngébb előretörést, San-Martinónál három, közvetlenül a harcvonalunkig előrevitt támadást vertek véresen vissza. Hasonlóképp meghiusult este erősebb ellenséges haderőnek a tolmeini hidfő elleni előtörése. A Flitsch és Raibl körüli megerősített szakaszon az ellenség s gyalogság helyenként közelebb nyomult erődvona-