Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-31 / 9. szám

2 9-ik szám. JSfYÍRVIDÉK. 1915. január 31. Ezért ott, ahol annak tenyésztése indokolt, módot kell nyújtani a piros tarka bika engedélyezésével a piros tarka tenyésztésére. Az 1914. évben Kisvárda, Kótaj, és Eszeny községekben engedtetett meg a piros tarka bika tartása. A felügyelőség pedig nagy súlyt fektett arra, hogy a más irányra áttért községek mindjárt első esetre kiváló minőségű piros tarka bikákat kaphassanak. Az őszi rendes apaállatvizsgálatok a rendkívüli viszonyokra, tekintettel a felügyelőség javaslatára, az alispán által elhalasztattak. Apaállat beszerzési kötelezettségüknek az előirt időre Tiszanagyfalu, Zalkod, Viss, Tiszabercel, Dombrád, Nyírtass, Nagykálló, Bököny, Nyirmihálydi, Nyirkércs, Vaja, Pusztadobos és Nyírbátor községek nem tettek eleget és ezért az 1894. XII. t.-c. 25. §-a alapján másodfokban a hivatalból való beszerzés az alispán által rendeltetett el. Azonban e rendelet végrehajtása a közbejött rendkívüli viszonyokra való tekintettel felfüggesztetett. Tiszanagyfalu, Nyirkércs községek pedig Nagyméltóságod rendeletével nyertek az 1914. évre felmentést. A tenyészapaállatok tartása tűrhető volt és mivel az apaállatgondozók jutalmazására engedélyezett hitel megszüntetett, csupán Mándok község apaállatgondozója részesülhetett 20 kor. állami jutalomban. Állattenyésztésünk fejlesztése végett a felügyelőség nagy súlyt helyezett arra, hogy mentől több községben az állattartó gazdaközönséget megnyerje az állatbiztosító szövetkezetbe való tömörülésre. E célból az 1914. tavaszán Balkány, Döge, Tiszabercel, Rakamaz, Nagykálló, Szalóka, Viss, Fényeslitke és Nyírkárász községekben tartott felolvasást a szövetkezetek jelentőségéről, minek eredményéül Büdszentmihály, Rakamaz, Tiszabercel, Viss, Nyírkárász? Szalóka községekben a szövetkezet meg is alakult, ezekkel és a már alakult szövetkezetekkel ma már 23 községben működik a szövetkezet az állattartó gazdaközönség nagy előnyére. E szövetkezetek alakulásánál hálásan emlékszem *meg a vármegye főispánjáról, ki megértve e szövetkezetek nagy gazdasági jelentőségét, annak fontosságára körrendeletben hivta fel a jegyzők figyelmét, továbbá a vármegye alispánja, ki az eddig alakult szövetkezeteknek a kártalanítási alapja gyarapítására a vármegyei ebadó alapbóMOO—200 koronáig terjedő segélyt engedélyezett. E messzemenő támogatás nagy mértékben hozzájárul a szövetkezetek létesülésére. Állattenyésztésünk fejlesztésére a szükséges apaállatok kiosztása az év második fele elején be lett szüntetve és addig a köztenyésztés emelésére a felügyelőség 64 drb. magyar és 16 drb. piros tarka bikát osztott ki a községek és birtokosságok részére. A kiosztott bikákból más vármegyei tenyésztőktől csupán 7 drb. magyar és 1 drb. piros tarka vásároltatott, mig a többi mind megyei tenyésztőktől szereztetett be. A kiosztott tenyészbikák ára volt: A piros tarkáknál összesen 10165 kor. A magyar fajtánál „ 45850 „ Összesen: 56015 „ Egy darab átlag ára volt a piros tarkáknál 635 kor. 31 fill. és a magyar fajtáknál 716 kor. 40 fillér. A 80 drb. bika beszerzésénél 11203 kor. áll. kedvezmény, ezenkívül a vételi árhátralék egy évi kamatmentes visszafizetése engedélyeztetett. A nyújtott kedvezmény átlag 20%-ot tett ki. Sertéstenyésztés. A szőke mangalica fajta tenyésztése a köztenyésztésben is szemmel látható fejlődést mutat. E fejlődést elsősorban annak kell tulajdonítani, hogy a felügyelőség az 1912. évben 179 és az 1913. évben 161 drb. elsőrendű tenyészkant osztott ki. Ezen két év nagyarányú kiosztásának kell tulajdonítani azt is, hogy az 1914. évben az első félév végéig már csak 40 drb. tenyészkan osztatott ki, mivel a községek az előző két évben fiatal, jó kanokkal lettek ellátva, igy selejtezendő tenyészkan az 1913. év őszén alig akadt. A kiosztott 40 drb. tenyészkan ára összesen 4668 korona, átlag darabonként „116 kor. 75 fill. volt. A vételárból 933 kor. árkedvezmény és a részletfizetési kedvezmények engedélyeztettek. A kanok mind vármegyei tenyésztőktől szereztettek be. Baromfi tenyésztés. Szépen fejlődő baromfitenyésztésünk az 1914. évben a rendkívüli viszonyok folytán elmaradt nemes baromfiak kiosztásával tovább fejleszthető nem volt. Juhtenyésztés. Evvel vármegyénkben csak a közép és nagybirtokosok foglalkoznak, a kisvárdai járásban és Büdszentmihály községben van néhány juhtenyésztő kisgazda. Lótenyésztés. Ennek fejlesztésére az 1914. évben 33 áll. fedeztetési állomás 137 drb. ménnel létesíttetett, ezenkívül 31 tenyésztő 35 drb. ménre nyert tenyésztési igazolványt. A 137 drb. áll. ménből 15 angol telivér, 83 angol fajta, 6 arabs telivér, 12 arab fajta 19 monius és 2 drb. lipicai volt. A hármas bizottság javaslatára az 1915. évben Levelek községben állíttatik fel 3 drb. állami ménnel fedeztetési állomás, mig Nyirbakta és Nyirbéltek községekben megszüntettetik, mivel ezek a fedeztetési állomással bíró költségeket fedezni hajlandók nem voltak. A nyíregyházi gazdaszövetség által a nyíregyházi tájfajta lószövetkezet alakítása tárgyában tartott értekezleten a belügyelőség vezetője is részt vett. Házinyultenyésztés. Evvel vármegyénkben az azt megérdemlő szeretettel nem foglalkoznak és kilálás sincs rá, hogy ennek tenyésztése nagyobb tért hódítson. Vármegyénkben 2 nagyobbszabásu telep van. A fenti eredménytelenség dacára, hogy a gazdasági termelésnek ezen olcsón berendezhető és folytatható mellékága fejlődjön Nagymeltóságod által az 1914. évben 9 drb. ezüst és 33 drb. belga fajta kiosztása engedélyeztetett. Tenyészapaállatvásár és díjazások. Állattenyésztésünk fejlesztésére nagymértékben hozzájárul a Kisvárda vidéki gazdakör által rendezni szokott tavaszi tenyészapaáliatvásár, továbbá a vármegyei gazdasági egyesület és a nyíregyházi gazdaszövetség által állami és az utóbbi Nyíregyháza város támogatásával is évente tartott tenyészállat díjazások. A kisvárda vidéki gazdakör által évente tartott vásár alkalmat nyújt a községeknek és birtokosságoknak arra, hogy apaállat szükségleteiket a felügyelőségek ellenőrzése és tanácsa mellett kiválaszthassák és állami segéllyel megvásárolhassák. E vásár jóhirneve a vevőket és a felügyelőségeket messze vidékről hozza ide. Sajnos azonban, hogy a vásár anyaga az utóbbi években határozottan nem oly egyformán jó, mint az az előző években. Okát ennek azon körülménynek kell tulajdonítani, hogy a vásár úgyszólván országos hírre tett szert és ezt felhasználva kezdő, kisebb tenyésztők is mind nagyobb számban jelennek meg állataikkal, ami bár növeli a vásárra hajtott apaállatok számát, de a vásár minőségét nem emeli. Ezért volna igen célszerű a vásárt rendező gazdakörnek a vásárra bejelentett állatok előzetes vizsgálatát behozni és csak azokat az állatokat szabadna a vásárra beengedni, melyek áz előzetes vizsgálatnál tenyésztésre alkalmasoknak bizonyulnak. A vásárra igen nagy számban hajtatnak fel ma oly bikák is, melyek köztenyésztésre nem valók. A jelenlevő felügyelőknek nem kis munkájába kerül némelyik község, vagy birtokosság kiküldöttjeit ilyenek vásárlásától lebeszélni, mert az ily bikák ára olcsóbb lévén (bár aránylag a minőséghez nem az) és az csábítja a vevőket a vásárlásra. Az 1914. évi vásár szokatlan korai időben, március 8-án tartatott meg és ez is, de meg a felhajtott anyag gyengébb minősége miatt a vásár más évekhez viszonyítva nem sikerült. Az előző évek rossz takarmány termése nagyon meglátszott a felhajtott anyagon. Felhajtatott: 136 darab magyar, 10 darab pirostarka fajta tenyészbika és 46 darab szőke mangalica kan. Eladatott 45 darab magyar fajta bika 37145 korona és 5 darab pirostarka bika 600 korona értékben, bikák átlag ára 825 korona 44 fillér, a kanok átlag ára 120 korona volt. Az évente tartani szokott állatdijazásra a felügyelőség javaslatára a vármegyei gazdasági egyesületnek 1800 korona, a nyíregyházi gazdaszövetségnek 200 korona és a kisvárda vidéki gazdakörnek állami dijakra 300 korona engedélyeztetett, a közbejött rendkívüli viszonyokra tekintettel ezen államsegélyek Nagyméltóságod f. évi julius hó 27-én 102350 szám alatti rendeletével visszavonattak, ami maga után vonta a tervbe vett díjazások elmaradását. Az 1912. évben Kemecsén tartott állatdíjazáson 8 díj, Nagykállóban 12 díj tartatott vissza a díjazott állatoknak két év után leendő újbóli bemutatása ellenére. A két községben visszatartott 20 dijból 15 dij lett az 1914 évben kiadva, mig 5 esetben a díjazott állatot bemutatni nem tudták, mivel azt időközben eladták. A legelőkről. Az osztatlan közős legelőkről szóló 1913. évi X. t. c. életbelépését Nagyméltóságod 7000—1914 számú rendeletével 1914. évi május hó első napjára rendelte el. A végrehajtási rendeletben előirt közös és községi legelőkről a nyilvántartási lapok az összes községekből beérkeztek és azok legnagyobb része az illetékes erdőfelügyelőségeknél van átvizsgálás végett. A vármegye közigazgatási albizottsága f. évi junius havában tartott közigazgatási gyűlésen megalakult és működését mindjárt meg is kezdette. A fenti törvény végrehajtása a birtokossági legelőkre vonatkozólag a közbe jött rendkívüli viszonyok miatt még nem volt lehetséges, mert az érdekelt birtokosság tagjainak legnagyobb része katonai szolgálatot teljesít. A községi legelőkre azonban a legelőrendtartások átdolgozása az alispán által elrendeltetett és azok folyamatban is vannak. Kótaj községé már megerősítés végett fel is terjesztetett. Legelő javítás, illetve szántóföldnek legelővé való beállítása Nagykálló, Kótaj és Kemecse községben végeztetett, a felügyelőség utasítása és ellenőrzése alapján, melyek a tavaszi hosszas száraz idő dacára is jól sikerültek Legelő javítási államsegély Kisvárda községnek és Polgár község zsellérgazdaközönségének helyeztetett kilátásba. Közlegelő vásárlására nyújtandó államsegélyért Eszeny, Nyirgelse, Nyirmada, Nyirmihálydi és Zalkod községek folyamodtak. Áz évi legelő szemlék, mivel a közbejött rendkívüli körülmények miatt a felügyelőségek kiszállásai Nagyméltöságod által korlátoztattak nem voltak megtarthatók, mivel ezek rendesen augusztus havában eszközöltetnek. Mezőgazdasági statisztikai szolgálat. Ezt vármegyénkben az 1914. évben is 40 gazdasági tudósító látta el, kik közül Nagyméltóságod által a dadai alsó járás 4-ik körzetének tudósítója Hunyor Béla, a nagykállói járás 4-ik körzetének gazdasági tudósítója Goldstein József és a nyirbogdányi járás szintén 4-ik Hadbavonultak részére gyapjú és selyem alsé trikók, szvetterek, keztyüfc, harisnyák has-, tórd- ós órmelegitők hósapkák, teveszőr mellény és alsó nadrágok a legnagyobb választókban kaphatók nüi- is férfi-divatáruházában Nyíregyházán Telefon: 12 9. az*