Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-12 / 64. szám

2 64-ik szám. JMYÍRYIDÉK. 1915. augusztus 12 ország meghalt. Föltéve, hogy a svédek győ­zelmesen vonulnának be Finnországba és kiűz­nék onnan az oroszokat, nem valószínű, hogy a fmnek baráti jobbot nyújtanának Svédor­szágnak. De az egész hódítás nem jelentene semmi gazdasági hasznot a a svédeknek, amely­ért érdemes volna olynagy véráldozatot hozni. Igy tehát azért kilépni a semlegességből nem szabad. Lám a nagy hatalmak ezelőtt tiz évvel szivnelkűJ eltűrték, hogy fojtja meg Oroszország Finnországot. De nézzük csak a mi szempon­tunkból, milyen előnnyel járna a svédek föllé­pése ? A svéd hadsereg természetesen csak északról a Torneó folyónál támadhatná meg az oroszokat és vonulhatna befelé Finnország bel­sejéDe. A terepnehézségeütől eltekintve tekin­télyes haderőt ide nem vihet, mert sok kato­nára van szüksége nagy partvidékének a még­védésére. Föltéve, hogy győzelmesen vonul előre, akkor is oly nagy orosz hadsereget nem képes lekötni, mely döntőleg gyengítené a mar teljesen megtépázott és visszavonuló orosz fron­tot. Finn szabadságharcra alig számithatunk. A svéd beavatkozás azonban még súlyos veszély­lyel is járhatna. Ugyanis nem bizonyos, hogy Norvégia és Dánia a svédekkel tartana. Nor­végia hajóstarsaságait Anglia vásárolta meg és igy nem vehetjük rossz néven, ha a német torpedók nem igen kímélik meg a látszólag norvég, de tényleg angol hajókat. Dánia még mindig nem tudja elfelejteni Schleszvig Holsteint és a dán közhangulat túlnyomóan az entente­pártján van, ugy, hogy a dán kormány kény­telen volt szigorú sajtó-törvényt életbeléptetni. Tehát Svédországnak aktivitás esetén szomszéd­jaival számolnia kellene. Svédország most élénk hajó-összeköttetést tart fönn az összes hadviselő és semleges orszá­gokkal ; ebből az összeköttetésből természetesen tekintélyes összeget nyer a svéd ipar és keres­kedelem, valamint a svéd földbirtokos osztály. A semleges Svédország hű szállítója Német­országnak, mig a háborús Svédország nem szállíthat semmit, sőt még mireánk szorul a gabonanemüeket tekintve. Igaz, hogy Anglia ellenőrzi a svéd exportot és mindent elkövet, hogy megakadályozza a svéd kivitelt Német­országba, de nem nagy sikerrel. Anglia hóna­pokig szabadon szállíthatott nyersanyagot és gépeket (de nem fegyvereket I) Svédországon keresztül Oroszországnak. A svéd kormány azonban májusban kiadta a transitó tilalmat és ezzel hatalmas csapást mért Oroszországra. Az angol kormány azonnal megbízottakat küldött Svédországba, hogy valami megegyezést kösse­nek a transitó forgalmat tekintve, azonban ezen tárgyalások még eddig semmi eredményre nem vezettek. Sőt a svéd nagykereskedők egyesülete energikus hangon tiltakozott minden engedé­kenység ellen, mely a svéd kereskedelmet hol­land mintára angol gyámkodás alá szoríthatná. Igy tehát ezen tárgyalások eredményével nem igen fog Anglia dicsekedhetni. Ha a svéd közvéleményt vizsgáljuk, ugy általában azt mondhatjuk, hogy a központi ha­talmakkal tart, azonban az ententenek is van egy kis pártja. Ezen azonban nem kell csodál­koznunk. Svédországnak Angliával igen jelentős kereskedelmi összeköttetése van, azonkívül az akadémiai radikális ifjúság egy része csodála­tosan elfogult az angol álszabadsággal szemben. Maga a szociáldemokratapárt vezére Branting a neutralitást hangoztatva erősen méltatlankodik a német militarizmus ellen és mikor itten senki sem akart rá hallgatni, elutazott Londonba és Párisba — panaszkodni. Igy hát egyes svéd újságokban olykor-olykor hangok emelkednek az entente mellett. Érdekes azonban, hogy ezen csekély számú entente-bámulók bölcsen hallgat­nak Oroszországról. Igy Sigward Gran, nagy angol-bámuló — elkeseredett brozurát irt a németek ellen, elmond minden rosszat, amit angol újságokban olvasott, de még ő is csak ugy emlegeti Oroszországot, mint Anglia idő­szakos szövetséges társát. Tehát mondhatjuk, hogy ez a kis töredék egyáltalában nem befo­lyásolja a svéd közvéleményt a németek mellett. Svédország komolyan veszi a semlegessé­get és nem várakozik arra, hogy ki ígér majd többet ? Svédországnak nincs szüksége területi gyarapodásra, hanem inkább, hogy katonailag megerősödjék. Egy svéd beavatkozás nagy ve­szedelmet hozhatna magára Svédországra, anél­kül, hogy a központi hatalmaknak csak némi előnyt is biztosithatna. A svédek föltétlenül őszintén baratságos szomszédai a németeknek és nyugodjunk meg, ha most nem állhatnak mellénk. Ha majd el fog jönni az idő, mikor végleg le kell számolni a pánszláv veszedelem­mel, akkor a már katonailag mégerősödőtt Svédország bizonyára nem fog habozni, hogy melyik fél oldalára álljon ? Leffler Bóla. Megilletődve vettük a gyászhírt, hogy Fejér Imre, Szabolcsvármegyének hosszú időn át működött s csak nem régen nyu­galmazott ftiszti főügyésze, ma reggel hosszas szenvedés után 69 éves korában, jobblétre szenderült. Nemcsak özvegyét, gyermekeit, uno­káit és családját, hanem velünk együtt nagyon sokakat érint érzékenyen ez a halotti jelentés, miután a boldogult tiszti főügyész Szabolcsvármegyének egyik leg­régibb és legkiválóbb főtisztviselője s e mellett a vármegye és Nyíregyháza város társadalmának általánosan ismert és szeretett, kedves és végtelenül eredeti alakja volt. 35 éven át, 69 éves koráig, ereje fogytáig szolgálta vármegyéjét, melynek tisztikarát az ő megszokott rokonszenves alakja nélkül, szinte nehéz elképzelni. Jogi tudását hosszú évek tapasztalata s s rendkívüli gyakorlati érzék tették érté­kesebbé, s jogvéleményeiben — ott ahol kellett és lehetett, — mindég felébe ke­rekedett a törvény rideg őrének a jó és okos ember, ki az élet valódi törvényei­hez nem pedig a jogszabályok merev betűihez ragaszkodik. — Munkakedve szinte páratlan volt s igazán ereje fogy­táig dolgozott hivatalában. Nagyon hosszú idő kell ahoz, hogy megszokjuk, miszerint nincs többé köz­tünk az egész vármegye „Imre bácsi "-ja, a ki mindenkit ismert s névről szólított, a kinek mindenkihez volt egy jóságos vidám szava, egy-egy talpraesett meg­jegyzése, akit búsnak és csüggedtnek nem látott soha senki. Temetése f. hó 12-én d. u. 725 órakor lesz s mint halljuk a temetésen ugy a vármegye tisztikara, mint a nyíregyházi ügyvédi kar, — melynek hosszú éveken át köztiszteletben álló nesztora s az ügy­védi kamarában képviselője volt, — kül­döttségileg fogja magát képviseltetni. * A család a következő gyászjelentést adta ki : özv. Fejér Imréne szül. Kralovánszky Etelka úgy a maga, mint gyermekei: Jolán, férje Szikszay Sándor, gyermekeik : Gábor, Sári, Sándor, — és Etelka, — férje Sziloe Ferenc, — gyermekeik Tamás, Kati, Ágnes, valamint kiterjedt rokonsága nevében is megtört szívvel tudatja, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, após, sógor és rokon: Fejér Imre Szabolcsvár­megye nyug. tiszti főügyésze életének 70-ik, boldog házasságának 45 ik évében folyó hó 11-én, reggel 5 órakor, hosszas szenvedés után elhunyt. A kedves halott földi maradványai folyó hó 12-én délután 1/»5 órakor fognak az Ószőlő utcai 71. sz. házból a Morgó temetőben levő családi sírboltba a ref. egyház szertartásai szerint őrök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1915. évi augusztus hó 11-én. Legyen pihenése nyugodt — emléke áldott! A háború. (A ,Nyirvidék" eredeti távirata.) Budapest, augusztus 10. Hivatalos orosz hadszíntér. A Visztula melléké­ről hátráló ellenség üldözése tovább tart. Kövess tábornok csapatai elérték a Zelechovtól délkeletre fekvő területet. Hoz­zájuk csatlakoztak József Ferdinánd fő­herceg hadseregének Vieprz alsó folyásán át előrenyomult részei, Kock melletti Vieprz könyököt is több helyen átléptük. Tovább keletre, a Búgig terjedő arc­vonalon szövetségeseink az ellenséges utóvédállások egész sorát elfoglalták. Czernelicánál a dnyester déli partján az alsóausztriai és tengermelléki közös hadseregbeli és a Landwehrezredek hatal­mukba kerítettek egy hidfőszerü állást, amelyet az oroszok eddig szívósan tudtak tartani. Az ellenség nyolcszáz főnyi le­génységet, továbbá hat géppuskát, sok jármüvet és nagymennyiségű hadiszert hogyott kezeink között. Olasz hadszíntér: A mindennapos ágyuharcok a délnyugati arcvonalon teg­nap is tartottak. Hevességük a görzi grófságban és Piave mellett időnként je­lentékenyen fokozódott. A Doberdói fensik nyugatra előugró része ellen intézett három oldal támadást és az ellenségnek Zagon melletti előre­törését Plavatól délkeletre visszautasítot­tuk, Egyébként jelentős esemény nem történt. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) (A „Nyirvidék* eredeti távirata.) Berlin, aug. 10. Nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Yperntől keletre nagy angol erőknek sikerűit Hooge nyugati részének birtokába jutni. Franciák aknarobbantásai Beau Sejouri major vi­déken Ghampagnéban eredménytelenek maradtak, miután tüzérségünk május 30-án Dammerskirchtől nyugatra levő viaduktot szétrombolta. Franciák egy megkerülő vasúttal Mons-bachtól délre áthidalták Large folyót. Kevéssel ezelőtt elkészült hidat tegnap tüzérségünk néhány telitalálata elpusztította. Hessen erdő déli szélén Verduntól nyugatra lelőttünk egy francia kötött léghajót. Augusztus 9-én este 11 órakor XX. számú ellenséges repülő Cabznad helységre (holland területen belga határ közelében) bombákat dobott. Biliingen és Reinweiller között (a bádeni Mülheimtől délre) egy francia repülőgépnek védőágyuink tüzében le kellett szállania, gép vezetőjét és meg­figyelőjét elfogtuk. Pfirt mellett egy ellenséges repülőt tüzelésünk arra kényszeritett, hogy swájci területre térjen ki. Fejér Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents