Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-01 / 61. szám

2 62-ik szám. , Nyíryidék. 1915. augusztus 5 A varos közgyűlése. Nyíregyháza város képviselőtestülete pén­teken délután 3 órakor tartotta meg julius havi közgyűlést, melyen a képviselőtestületnek tagjai tekintélyes számban jelentek meg. A közgyűlésen Balla Jenő polgármester elnökölt. . Az ülés első tárgya Szabolcsvármegye tőrvényhatósága bizottságának legutóbbi köz­gyűlésében hozott azon véghatározatának be­mutatása volt, melyben jóváhagyta Nyíregy­háza város képviselőtestületének a közélelmezés céljait szolgáló hús- és zsírszükséglet beszer­zésére irányuló határozatát. A közgyűlés a törvényhatósági bizottság jóváhagyó véghatá­rczatát tudomásul vette. Még a múlt évben történt, hogy a kép­viselőtestület elhatározta, hogy a háború kö­vetkeztében jelentkezni szokott járványok eshe­tőségére való tekintettel a régi járványkórházat kibővíti s egyidejűleg egy modernül berendezett új járványkórbázat épit. A képviselőtestület e határozatának végrehajtása hosszabb előkészü­leteket igényel, ú<>y hogy a vonatkozó ter­veknek felülvizsgálása már csak akkor történt meg, amidőn Balla Jenő polgármester új állását elfoglalta. Minthogy az új járványkórháznak építése tetemes, a százezer koronát biztosan meghaladó kiadást rótt volna Nyíregyháza városára, s minthogy az ügy előkészítésénél bizonyos szempontok nem vétettek figyelembe, Balla Jenő polgármester rövid haladékot kért arra, hogy az ügyet s főleg a járványokra és kolera elleni védekezésre vonatkozó törvényes és kormányhatósági rendelkezéseket áttanul­mányozhassa. A legközelebbi egészségügyi gyű­lésen azután meglepetésszerűen hatott az új polgármesternek az a bejelentése, hogy tanul­mányainak eredménye arról győzte meg őt, hogy az eddigi intézkedések téves irányban mozogtak, s hogy a városnak nem annyira új járványkórház kiépítéséhez fűződik közvetlen érdeke, hanem a kolerajárvány elleni védeke­zésre. Minthogy pedig a Jjárványkórház meg­építésével és fölszerelésével fölmerülő költségek a törvény értelmében csak felerészben terhelik a várost, másik felerészben az országos beteg­ápolási alapot terhelvén, minthogy továbbá a kolera védekezés összes költségei pedig az állami kincstárt terhelik, sem egyik, sem másik kérdésben a kormány előzetes hozzájárulása és engedélye nélkül határozni nem lehet. Az egészségügyi bizottság erre megbízta a polgármestert, hogy Budapestre fel utazván, a belügyminisztérium illetékes ügyosztályainak vezetőivel lépjen érintkezésbe. Amily meglepetésszerűen hatott Balla Jenő polgármesternek az említett egészségügyi bi­zottsági ülésen tett bejelentése, ép oly meg­lepetésszerűen hatott a belügyminisztériumban szerzett s az egészségügyi bizottságnak ujabb ülésén tudomásra hozott az az értesülése, hogy a kormány egyáltalában nem látja szük­ségét annak, hogy Nyíregyházán új járvány­kórház építtessék egyrészt azért, mert Nyír­egyháza város e tekintetben az ország többi városai között a már létesített járványkór­házának nagyságát tekintve kiemelkedő helyet foglal el, másrészt azért, mert a kormánynak e rendkívüli időkben e célra fordítható fedezete sincs — de különösen a polgármesternek azon bejelentett értesülése, hogy a kolera járvány elleni védekezésre Nyíregyházán egy megfelelő létesítésére azért nincs szükség, mert az itteni megfigyelő állomás nem katonai, hanem pol­gári jellegű, azt nem a katonaság, hanem a belügyi kincstár állította fel, s hogy semmi indoka és szüKsége nincs annak, hogy Nyír­egyháza egyetlen fillért is fordítson e célból a kolera elleni védekezésre, mert az esetben, ha a városban kolera eset fordulna elő a lakosság körében, a megbetegedett polgári egyén nem csak bevihető, de egyenesen beviendő a meg­figyelő állomásra. Az egészségügyi bizottság őrömmel vette tudomásul Balla Jenő polgármesternek értesü­léseit, s javaslatára a képviselőtestület kímon dotta, hogy a .járványkórház kibővítése illetőleg új járványkórház építése tárgyában hozott korábbi véghatározatát hatályon kivül helyezi. E kérdéshez Kovács István kúriai bíró szólott hozzá, aki amidőn elismerte Balla Jenő polgármesternek kétsegtelen érdemeit, egyide­jűleg kérte, hogy a jövőben az ügyek kellő előkészítés mellett kerüljenek megvitatás alá, mert az előkészület fogyatékossága idézte elő azt, hogy a képviselőtestület egy előbbi, immár jogerős határozatának hatálytalanítására kényszerült. Általános érdeklődés kisérte a tárgysorozat kővetkező pontját, melyet dr. Géczy Géza fő­jegyző ismertetett, s amelynek tárgya a város közönségének az 1916. év augusztus hó kö­zepéig terjedő lisztszükségletének biztosítása volt. A magyar királyi kormány a folyó évi julius hó 16 án kiadott rendeletével az or­szágnak összes búza, rozs, kétszeres, árpa- és zab termését zár alá helyezte. E zár alá vé­telnek jelentősége az, hogy termelő nem ren­delkezik szabadon a saját és háztartása szük­ségletét meghaladó termésfeleslegével, hanem azt csakis a rendeletben meghatározott egyé­neknek, illetőleg testületeknek adhatja el. Minthogy a kormányrendelet lehetővé teszi a nem termelők számára azt, hogy termény­szükségleteiknek fedezéséről önmaguk gondos­kodjanak, s minthogy Nyíregyházán a statisz­tikai számitások szerint mintegy 15000 olyan polgár van, aki saját szükségletéről egyszerre nem gondoskodhatik, a városra hárul az a feladat, hogy a közszükséglet biztosítása érde­kében a megfelelő lépéseket megtegye. Elhatározta enuélfogva a képviselőtestület, hogy a belügyminiszternél kérelmezni fogja azt, hogy a városnak a kőzélelmezés biztosí­tására szolgáló szükségletét 10 000 mm. búzá­ban és 5000 mm. rozsban állapítsa meg. Hogy a földmivelésügyi miniszterhez föl­terjesztést intéz az iránt, hogy a termény meny­nyiséget Szabolcsvármegye egész területéről szerezhesse be ; Hogy a kereskedelemügyi miniszterhez föl­terjesztést intéz az iránt, engedje meg, hogy e termésmennyiséget a város a közszükséglet biztosítására megvásárolhassa. Elhatározta továbbá, hogy nem kíván élni azzal a jovával, amely lehetővé teszi azt, hogy egyesek terményszükségleteik beszerzésétől el­zárassanak, illetőleg abban korlátoztassanak. El­határozta, hogy a közszükséglet biztosítására szolgáló termény mennyiség beszerzése céljá­ból 550.000 korona erejéig hitelt vesz igénybe, s hogy az egész üzlet lebonyolításával a jöve­dekkezelőségi bizottságot bízza meg. Hasonló érdeklődést támasztott a város közönségének a most kővetkező téli idény alatt felmerülő fa és szén szükségletének biztosításá­nak ügye, melyet ugyancsak dr. Géczy Géza főjegyző ismertetett. Az elmúlt 1914 évben a város közönsége a tüzelőanyag szükségletének kielégítése tekintetében oly nélkülözéseknek volt kitéve, melyek indokolttá tették, hogy a kép­viselőtestület maga vegye kezébe a város kö­zönségének e tekintetben való biztosításáról leendő gondoskodást. A legnagyobb baj az volt, hogy hetek multak el anélkül, hogy kellő mennyiségű fa és szén állott volna a város közönségének rendelkezésére, ehez mellékesen hozzájárult az, hogy a faraktárosok a fa árát hihetetlen mértékben emelték, s hozzá, hogy számtalan panasz érkezett be a közönség ré­széről amiatt, mert a horribilis áron megvásá­rolt tüzelőanyag kiszolgáltatása tekintetében is szokatlan mérvű visszaélések történtek. Minthogy a tüzelőanyag-kereskedőkkel a téli idény alatt felmerülő közszükségiet biztosí­tása érdekében nem létesülhetett a kívánal­maknak megfelelő megállapodás, e tekintetben 1 is a képviselőtestületre hárult az a feladat, hogy a közszükséglet biztosításáról ő maga gondoskodjék. A szakosztályok véleményének és a tanács javaslatának elfogadásával elhatá­rozta tehát a képviselőtestület, hogy a köz­szükséglet biztosítása érdekében 1000 wuggon I. osztályú és minőségű tüzelőfát és 50 waggon porosz szenet és 50 kocsirakomány elsőrendű minőségű salgótarjáni darabos szenet vásárol, kimondván, hogy egy hónapi szükségletének fedezésére egyetlen család sem vehet igénybe többet, mint 4 kbm. tűzifát és megfelelő meny­nyiségü szenet. E határozatnak kétségtelen előnye az, # hogy egyesek nem vásárolhatják össze a tüzelőanyagot, hogy a város által beszerzendő tüzelőanyag mennyiség a kereske­dők árainak megállapítására mérsékeltető ha­tással lesz. Legfőképpen, hogy a legszegényebb ember is kepes lesz a maga szerény szükség­letét elsőrendű tüzelőanyaggal s amellett ki­fogástalanul kiszolgáltatott mennyiségben biz­tosítani. Néhány kisebb jelentőségű ügynek letár­gyalása után a képviselőtestület közgyűlése 4 óra 30 perckor véget ért. Az agrár munka eredménye. A főldmivelési értesítő 1915. évi július hó 18 iki számában a földmivelésügyi miniszter be­számol az idei termés eredményével és össze­hasonlítja azt a mult évi termés eredményével. Az 1914. évi aratás eredményét a négy főkalászosra vonatkozólag a következőkben adja : (Horvát es Szlavonország kivételével) átlag ösztermés learatott terület métermázsa buza (őszi és tav.) 5.637,134 5.08 28.641,091 rozs „ „ 1.855,179 5.81 10.772,656 árpa „ „ 1.902,280 7.47 14.209,914 zab „ „ 1.830,447 6.86 12.560,937 Ezzel szemben az 1915. évi aratásnak re­mélhető eredménye a m. kir. központi statisz­tikai hivatalnak a közleményei szerint a követ­kező : (Horvát és Szlavonország kivételével) átlag összes termés learatott terület métermázsa buza (őszi és tav.) 5.875,979 7.82 45.970,000 rozs „ „ 1.850,293 6.97 12.900,000 árpa „ , 2.003,587 6.76 13.550,000 zab „ „ 1.877,054 6.63 12.400,000 Ennyi termés remélhető az idei gazdasági esztendőben a m. kir. központi statisztikai hi­vatal által feldolgozott adatok szerint. Az ered­mény gyönyörű, összehasonlítva ezeket az ada­tokat, megállapítható, hogy a világháború elle­nire, az idén a bevetett terület 381.872 kat. holddal volt több, mint az elmúlt esztendőben. Az idén a négy főKalászos össztermény 18.655,402 métermázsával volt több, mint az elmúlt esztendőben. A statisztikai adatok minden ékesszólásnál fényesebben beszélnek arról, hogy az idei gaz­dasági esztendőben milyen héroszi munkát vég­zett a földmivelő nép és, hogy a nagy gazda­sági hadjáratban fenyesen vívta ki a diadalt. Verejtékes, gondterhes es nehéz küzdelemnek a gyümölcse ez. A gazdasági offenzíva megkez­dése előtt jó hazafiak, kitűnő gazdák és igen komoly szakférfiak gondterhes érzelmekkel néz­tek a nagy és nehéz küzdelem elé, hogy az erősen megcsappant lelkes tábor képes lesz e a hozzá fűzött, reményeknek megfelelni. Kepes lesz-e a földmivelő nép egy egész ország és hű szövetségesünk termésszükségletét biztosítani. Mindenki nagyon jól tudta, hogy a világháború a főldmivelők táborából ujabb és ujabb had­testeket fog elvonni, mert a haza védelme min­dig több és több mezei munkás kezéből csa­varja ki a kenyeret biztosító gazdasági szerszá­mokat. A munka fönséges volt; az eredmény bámulatos ! Blousok, harisnyák, keztyük, blouse selymek, ruhahozzávalók, ruhadíszek, batiszí és csSpke­galférok és más minden divatcikkekben: női és férfi divatáraházában Nyíregyházán, Városháza palota. — Telefonszám:

Next

/
Thumbnails
Contents