Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-07-25 / 59. szám
57-ik szám. jsfyírvidék. 1915. julius 18. 393 Az oroszok Nowogeórgiewski éjjeli kitörései meghiúsultak. Délkeleti hadszíntér: A Viszlula nyugati partját Janovitztől (Kozienicetól nyugatra) Granicáig megtisztítottuk az ellenségtől. Kozienicetól délkeletre elterülő erdőségben orosz hátvédekkel még folyik a harc. Szövetséges csapatoknak a Visztula és Bug között sikerült az ellenség SZÍVÓS ellentállásait különböző pontokon megtörni és őt ott visszavonulásra kénysze riteni. Az Oroszok véres veszteségei rendkívül nagyok. Legfelső hadvezetőség. (Lingerkopf és Barenkopf három-négy kilométerre északra vannak Münstertől. Granica tiz kilométerre van Iwangorodtól délre.) A „Nyirvidék" eredeti távirata. Konstantinápoly, julius 23 Főhadiszállás jelenti : E hó 20 án az ellenség Ariburnu mellett, miután előzetesen bombákat dobott, szuronyrohamot kísérelt meg balszárnyunk ellen, de tüzelésünk megtizedelvén sorait, kénytelen volt állásaiba visszavonulni. Kísérletét reggelig háromszor megújította, de valamennyit visszavertük, ellenséget állásaiba visszakergettük, miközben súlyos veszteségeket okoztunk neki. Sed il Bahr mellett e hó 20-án délután az ellenség rakéták és fényszórók segítségével torpedónaszádokból bombázta jobbszárnyunkat. Nem tartottuk szükségesnek, hogy a tüzelést viszonozzuk. Huszadikáról 21-ére virradó éjjel ütegeink Kum-Kaleh mellett tüzelést kezdtek egy ellenséges táborra, Sedil-Bahr mellett tüzelés nagy robbanást okozott és egy ellenséges lőszerraktárt felgyújtott, a tüz két óra hosszat tartott. E hó 21-én eredményesen bombáztuk az ellenség táborát és ellenséges tüzérségi állásokat. Mortolinan mellett az ellenség eredménytelenül viszonozta tüzelést. Irak fronti ellenség, hogy vereségeit leleplezze, különítményekkel demonstrációkat kísérelt meg, melyeket könnyen visszavertünk. Többi hadszintéren nem történt jelentős esemény. (Miniszterelnökség sajtóosztálya ) Pályázat. A nyíregyházi kereskedő tanonciskolánál Tesik János számtanácsos lemondása folytán egy tanitói állás megüresedett. Évi tiszteletdíj egyelőre 360 korona. A pályázni kivánók a keresktdő tanonciskola felügyelő bizottságához cimzett kérvényüket augusztus hó 15-ig alulirl igazgatónál nyújtsák be, aki ez ügyben bővebb felvilágosítással szívesen szolgál. Nyíregyháza, 1915 julius 24. finhmann Andor igazgató. A drágaság kérdéséhez. Azt mondotta a zecceri ember, hogy „Ha én király volnám, mindig hájós pirítós ennám, szénás szekeren hálnám". Én meg azt mondom, hogy „Ha hatalommal rendelkeznám a drágaság csinálókat rendbe szednám." Mert hát mindennek meg van a módja, oka-foka. Társadalmi uton talán lehetne, hatósági uton pedig biztosan lehet ezen a szégyenletes mizérián segitrni. Az összetertó társadalom csak simogathatja, a hatóság pedig — ha másként nem lehet — pofozhatja is az élelmi uzsorásoknak arcát. Mintegy 40 év előtt Nagykállóban lakiamkor az ottani mészárosok a vágómarha árához aránytalanul egy kiló húsnak árát — nem emíekezem már jól reá — 30 vagy 40 krajcárra rúgtatták fel, amely uzsora mindnyájunkat éhhalállal fenyegetett. Mit volt mit tenni ezen óriási veszedelem ellen: összeröffentünk épen húszan, akik közül ma már csak Meskó Elek barátom, akkor a Szabolcsvármegyei Takarékpénzlárnak főkönyvelője, ma pedig a Ny'-egyházai Takarékpénztárnak igazgatója maradtunk életben, fejenkint 50 -50 forinttal, tehát 1000 forint óriási tökével hatalmas ellen kartelt alakítottunk. A bandának az én néhai Hvezda Károly gyógyszerész barátom és komám volt két évig lelke és vezetője. A szomszédos országos vásárokon két-két kiküldöttünk két forint napi dijért és a fuvar áráért a vágásra alkalmas marhákat összevásárolta; a város adott istállót ingyen, vettünk szénát, állandó alkalmazottunk azokat feljavította. Felfogadott székálló legényünk aki egy kiló húsnak kiméréséért egy krajcár honoráriumot kapott; a petya vágóhídon levágta; néhai Dely József vármegyei állatorvos dr. Dály Mátyás polgári állatorvosnak testvére a becsületesség és önzetlenségnek példányképe a hust a székálló legénynek átmérte. A kimért húsnak árával a székálló Herda Károly pénztárosunknak pedig naponta beszámolt. Igy aztán két évig sokkal olcsóbb és sokka! jobb hust élveztünk. A választmány minden hónapban ugy állapította meg a húsnak árát, hogy sem veszteségünk sem pedig nyereségünk ne lehessen. Az utolsó választmányi gyűlésünkön egy befolyásos polgártárs aki mellékesen megemlítve azért nem akart a Kál ón át tervezett vasútnak sem egy talpalatnyi földet vagy egy téglát adni, mert a fuvarosok éhen halnának meg, burkolt de éles szavakkal támadta meg Hvezdát, hogy miként lehet az, hogy egy métermásza faggyú helyet csak 80 kilónak az árával számolt be, mintha a vizes faggyú a padláson be nem száradna. Hvezda jogos felháborodásban oda dobta a könyvet az asztalra és ezzel a szövetkezet megbukott, a rosszabb húsnak az ára pedig azonnal felrúgott. Ez a szövetkezeti eszme mintegy huszonöt év előtt Nyíregyházán is megpendült, de részint azért, mert a húson kivül tűzifát fogpiszkálóval, csokoládét suvikszal meg Isten tudja mivel együtt akartak árulni, részint pedig azért, mert fizetéses elnök, igazgató, pénztáros, ellenőr, hivatalos helyiség, bevásárló, székálló és állatorvos is kellett volna, az egész ügy még a megszületés előtt már meghalt. Vessünk fátyolt a multakra, bár nem egészen jogosult az, hogy „De mortuis nihil nisi bene". A mai viszonyokra azonban nem fátyol, hanem bunkó kell. Ezzel az élelmiszereknek irtózatos drágulásával több kérdés áll kapcsolatban. Az élelmiszerek termelésében Magyarország a többi európai államok felett a legmagasabb színvonalon áll és ennek dacára mi jutunk ezekhez a legborzalmasabb árakon. Például hozom fel, hogy a mult hónapban Ausztriában és Németországban járva Passauban négy fogásos ebédet: leves, körözött pecsenyét, süllőt vajjal, sajtot egy márka ötven pfeningért ettem, a mi után a császár is megnyalhatta volna a száját. Münchenben egy márka harminc fillérért négy fogásos finom ebédnek harmadik fogására anynyira jóllaktam, hogy a negyedik sajt vagy gyümölcs helyett már csak nyalánkságot — fagylaltot kértem. Már pedig München körül nincs termőbb föld a miénknél és onnan sem vonult kevesebb munkaerő a harctérre, mint tőlünk. Ma hallottam Sándor Mórictól a Nyíregyházai Hungária fürdő tulajdonosától, aki tegnapelőtt jött Lembergből, hogy ott egy pár csirke egy korona husz fillér, egy kiló marhahús 2 korona 40 fillér, egy tojás 8 fillér, amely állítását jegyzőkönyvében ottani katonatisztek igazolták. Láttam ! Ez a viszonylagos olcsóság ott van, ahol a muszkák dúltak. Nálunk pedig még nem és nem is fognak. Kiket sujt, koplaltat és csaknem éhenhalással fenyeget ez a hallatlan élelmiszeruzsora ?! A kis fizetéses köz- és magánhivatalnokokat. Csodálatos, hogy miért nem haltak már meg éhen a nagy családu Írnokok, kereskedő segédek, hivatalszolgák stb. Feleljenek erre első sorban a kiü elárusítókat ajánlataikkal buzdító üzérek. Csak például hozom fel, hogy vármegyénknek egyik osztatlan tiszteletet kiérdemlett és ugy értelmiség, mint gyakorlottsága miatt kimagasló nagybirtokosunktól egy fő kitűnő káposztát 20 fillérért kapunk, mig a nyíregyházi piacon silányabb árut 50 fdlérrel fizetünk. Csakhogy ő hozzá üzérek nem férkőzhetnek. A nyíregyházai piacon a kis termelők és kisfizetéses hivatalnokok — tehát a fogyasztók kőzött a legélesebb ellentét állott elő, amin csak a hatóság segíthet; hanem nem csupán rendeletekkel, ami csak tintával, vagy nyomdafestékkel bepiszkolt papiros, hanem ezen rendeleteknek a legszigorúbb, legkíméletlenebb végrehajtásával és ellenőrzésével. Csak fülheggyel hallottam, tehát nem állok jót érte, hogy az élelmiszer uzsorások megfékezése céljából kiadott és végrehajtott bírságokból a városi pénztárba 1756 esetből 28659 korona és 12 fillér folyt be. Jó lenne, ha ez a közönséggel falragaszokon is tudomására hozatnék. A drágító üzérek gyakran galíciai szegény menekültek, akik közköltségen élnek. Éieken a bírságot behajtani lehetetlen lévén, a hajnak felesleges függelékét le kellene vágatni és az üzérkedéstől megtiltani addig, mig újra meg nem nő. Tojást, tejet, vajat és sok egyebet a nyíregyházi piacon csak mesés áron lehetvén kapni, a meddő tyúkokat, teheneket, mint a közélelmezésre veszélyes állatokat inkább ki kell irtani, mint a veszett kutyákat, mert ezek atöbb bajt okoznak. Dr. Jósa András • MK WMMH' H" • *> 'I HWMIW WWl W» ><WII|>ll l» «— w Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indulnak: Szerencs-felé reggel 7 1 0,* este 91®. Debrecen-felé éjjel l 4 3, d. u. 4 5 5. Csap-felé d. e. II 4 7. Mátészalka-felé este Yásárosnamény-feié este' 8£2. Polgár-felé este 622Nyíradony-felé este 712. *) Gyorsvonati csatlakozása van Budapestre. MI^XTŐSZEIKRÉIWYi a nm. m. kir. belügyminiszter ur rendeletének BLUttBERQ JÓZSEF Előnyös árakban kaphatók: fertőtlenítő-cikkek és zerJt megfelelő összeállításban már 6 koronáért, kötszergyárában szerezhetó'k be. illatszerek,szappanok, hadfelszerelési cikkek,fénykép egyes hiányzó alkatrészek legolcsóbban Telefonszám 96. :: Kath. parochia. és kerékpár-alkatrészek, mindennemű gummiáruk.
