Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-07-18 / 57. szám

57-ik szám. jsfyírvidék. 1915. julius 18. 3 Élet a fronton... — Egy honvéd naplójából. — Egyenes irányban elnyúló, kacskaringós, girbe-gurba árok, belőle előre vájt gödrök, a mindkettőből kikerült föld rézsut előre hányva, a tetejére reátámasztva a közel volt házak ge­rendái, ezekre reáfektetve a volt szinek, csűrök deszka-oldalai, rajla a házak s más épületek tetejéről lekerült szalma, ezen aztán föld s a földön a háttérből előkerült zöld hant s az árokból előre vájt gödrök mindenikéből a föl­hányt föld között téglából, kőből, vagy deszka­darabokból készült kicsi nyilás s benne a pus­kacső. Ezelőtt 10—12 lépésnyire drólsövényes bakkok . . . Ilyenforma egy megerősített állás a fronton. Sötét éjszakák hosszú leple alatt, a szapőrök árkokat vájnak a bakkok alatt: hosszan és görbén előre, majd meg oldalt: jobbra és balra. Igy a hátulsó hosszú árok előtt megszületik egy másik ugyanolyan árok. Csak az előre vájt gödrök hiányoznak. Erre itt nincs szükség. Ez az előretolt állás. Innen kezdődik majd a táma­dás s a hátulsó fedett állásokban akkor majd a tartalék üti fel táborát, mely addig, mig szükség nincs reá, valahol hátul: szanaszét­szórt, földbe vájt, deszkával és földdel fedett s szalmával bélelt kunyhókban vígan éli a tova­röppenő boldog napokat. Elől, a bakkok előtt, az ellenséges állások bakkjáig csöndes minden. Csak néha-néha repül át károgva egy-egy kövér holló. A két állás közötti területszalagon nincs semmi élet s ha csak egy szemernyi mozgás mutatkozik, mely életet jelent, akkor az árkokból előre vájt göd­rök pici nyílásaiban durranások hangzanak el s fütyülve repül a sok halál a mozgolódó élet felé ... És akkor, ha nincs mozgás, akkor újra csendes lesz minden ... De csak itt . . . Csak a puskák paittogása hallgatt el ... A tüzérek azok állandóan párbajoznak s az egymásnak szánt gránát és srapnell adagok a gyalogság fejei felett, erős zúgással repülnek tova a leve­gőben. Bizony gyakori az eset, hogy a muszka rokon nem a tüzérség körzetébe talál, hanem össze-vissza ér földet a lövedéke. Ilyenkor az­tán vagy egy kis kavarodás, vagy pedig nyu­godt szemlélet és vidám hahota köszönti a rokonok lövegeinek durranó becsapódását. A gyalogság tartalék állásai után, rendesen valami faluban vannak a különböző irodák, a kötöző illetve segélyhelyek stb. Hátrább a zász­lóaljak, ezredek trénje, muníciója és igy fokról­fokra egyre nagyobb csoportokat magukbx ölelő egységek parancsnokságai, trénjei és muníciói, amit egy egy hadosztály péksége, végül pedig egy-egy hadsereg lőszerparkja zár be. E hosszú láncok a fronttól, a front háta mögött, nagy, széles területeken esetről-esetre azokhoz a vá­rosokhoz vezetnek, melyeknek vasutai állandóan táplálni képesek az óriási, sokat emésztő mozgó kolosszusokat. És csodás, bár a halál talán mindenütt ott jár, de mégis legjobban ott van a fronton . . . hiszen ott lakik ... És mégis az élet, — ha itt-ott talán a jobblét s a biztonság nagyobb is — sehol sem olyan lüktető, olyan közvetlen igazi, mint a fronton. Itt vidám pajzánságba és busulás nélküli nemtörődömségbe fullad min­den keserűség. A leleményesség s a csalafinta­ság ezer sora, a keservben fogamzott humor gyönyöre s az odúkban való apró szórakozások különböző nemei hohotissá, kacajossá teszik a haldokló napok lepergő sorait. Amoda hátrább bizonyos kimerültség, unott fáradtság ül az < rcokon s az emberek tekintete lomha és révedező. Elől pedig nevet a baka mindig. Kineveti a rajvonalban fekvő dolmányos huszárt, a hu­szár sarkantyúját, a cimboráját, ha fáradt, ha álmos és ha éhes; neveti ha ő vagy a társa valami ennivalót szeres ; neveti a szapőrt, mikor éjjel árkot ásni megy; neveti a repülőgépek harcát, a tüzérek durrogatását, lövegek zenéjét ; neveti a muszkát, ha mozog és akkor is ha nem mozog, szóval mindig és mindent kinevet; még maga magát is neveli azért, hogy mindig nevet . . . Sőt, még a rohamot is kineveti . .. Csak egyszer nem nevet a baka a fron­ton . . . Csak egyszer nem vig . . . Csak egyszer csukódik össze hangtalanul és görbül el némán a kacagó ajak . . . Csak egyszer nem farag viccet a való életre alig gondoló, kinos derűbe fásult bakakedély . . . Csak egyszer . . . Csata után . . . a gyülekezőnél . . . amikor a helyéből, majd kiugró zavaros lázas szemek kutatják, keresik a cimborát, a pajtást... a ki valahol oda ma­radt ... s aki nincs . . . nincs . . . s nem is lesz többet soha a gyülekezőnél . . . Északi harctér, 1915. junius 20. K. K. Állatvédelem. Rézmozsarat — Vasmozsárért! A magyar társadalomhoz, különösen a ma­gyar háziaszonyok, egyházak gondnoksága, jegyzői kar, lelkészek, tanári s tanítói kar, kereskedők és iparosok jó szivéhez fordul az .Uránia" Országos Nővédő Egyesület és áldozatot kér a haza oltárára. Az Országos hadsegélyző hivatsl lelkes felhí­vást intézett a magyar közönséghez és első sorban a magyar háziasszonyokhoz. Ez a felhívás azt kí­vánja tőlünk, hogy háztartásunk fölös és nélkü­lözhető fémtárgyait adjuk oda részben a hadse­regnek, részben egyesitvén a kettős célt a társa­dalom munkájának segítségére. Bizonyos hogy a felhívás nem is marad hatástalan s minden ma­gyar háztartásban már készen várják összegyűjtve és megválogatva az erre szánt tárgyak a gyűjtés idejét. Ehez a felhíváshoz kapcsolódik, bár tőle függetlenül a mi kérésünk is. Adják nekünk ház­tartásaik vagy kereskedéseik egyik másik darabját, mely talán nem felesleges, de nem is pótolhatat­lan. Az „Uránia" Országos Nővédő Egyesület ugyanerre a célra a rézmozsarakat, rézgyertyatar­tókat vagy egyébb nélkülözhető réztárgyakat és rézmérlegsulyokat (leginkább 1 jz kilón felül) kéri azoktól, kik ellenszolgáltatás nélkül, vagy mert nem nélkülözhetik, nem adhatják át réztárgyaikat. Nem ingyen kérjük, mert ellenértékül felajánljuk minden adott rézmozsárért, vagy 3 kgr. sulyu vö­rös vagy sárgaréz tárgyért vagy törmelékért egy a használtnak, ugy izlés, mint hygienicus szempont­ból teljesen megfelelő nikkelezett vasmozsarat. Más­fél kgr. sulyu rézgyertyatartóért, vagy ugyanannyi sulyu sárga vagy vörös réztárgyért vagy törmelé­kért egy nikkelezett vagy bronzirozott vasgyertya­tartót ; '/a kilós és ezen felüli rézsulyért a meg­felelő hiteles vassulyokat. Ezen vastárgyak bízvást pótolják a háztartásban, templomokban és az üzle­tekben támadt hiányt. E jelzett tárgyak e történel­mi napok emlékére „pro Viktória" ,a Győzelemért" 1914 —15. felirattal vannak ellátva és mindenkor ékesen szóló emlékei lesznek ennek a nagy időnek. A fenti tárgyakon kivül minden egyébb réz vagy vörösréz tárgyat, üst, konyhaedény stb. ado­mányt is szívesen fogadunk és kérünk és azt kí­vánság szerint az adományozó által megnevezett bármely, általunk forgalomba hozott nikkelezett vagy bronzirozott felirásos emléktárggyal kicserélünk. A hazafias nagy cél érdekében a becserélendő réz és vörösréz adományok gróf Andrássy Gyuláné IV. Váci-utca 20. vagy az „Uránia 1 , Országos Nő­védő Egyesület helységébe V., Szervita-tér 5. szám alá küleendők. (ÜST Apróhirdetés után érdeklődőknek csak Tálaszbélyeg vagy levelezőlap bekül­dése mellett válaszolhatunk. A nyíregyházi állatvédő egyesület vezető­sége elhatározta, hogy tagjai részére tagsági igazolványt állit ki, hogy mindenik tag azt magánál hordva esetleges közbelépéseknél jogos­ságát igazolhassa. Az igazolvány 1-ső lapja: szám, Tagsági igazolvány. Az állatvédő egyesü­let pecsetje. 2-ik lap: a nyíregyházi állat és madárvédő Egyesülettől. Tagsági igazolvány N. N. urnő, ur, a nyíregyházi állat és madár­védő egyesületi tag részére. Nyíregyházán, 1915. titkár aláirása. Rendőrkapitány aláírása. 8 ik lapon: Jelen igazolvány tulajdonosa feljogosít­tátik, hogy a város vagy vármegye területén általa észlelt állatbántalmazás, kínzás s hasonló vétség s ültetvények rongálása esetén, mint törvényileg titott cselekményeknek, megakadályo­zása végett közbelépjen s e célból az illetékes rendörközegeket is igénybe vehesse. Elnök aláirássa. A csinos kiállítású tagsági igazolvány a tagoknak mielőbb kézbesítve lesz. Tagsági dij 1915. évre 1 korona. Ennek fejében ingyen kapja minden tag a havonként megjelenő „Állatvédelem* cimü lapot. Jelentkezhetni lehet: Balla Jenő ügyvezető alelnöknél, Kubacska István titkárnál személye­sen, vagy levelezőlapon. A tagok száma jelenleg: 75. rendes tag. Alapitó tag: 6. Alapitó tag egyszersminden­korra 40 koronát fizet. Alapitó tagok követ­kezők : Májerszky Béla, Balla Jenő, Leffler Sámuel, Okolicsányi Qésa, dr. Wilt György Csengeri Mihály (elhalt.) Vidéki rendes tagok: Pávay Andorné Napkor, Dudinszky Miklós Nagykálló. Azon tagok, akik tagdijjaikat be nem fizet­ték töröltettek. A Szabolcsvárrnegyei Tanító Egyesület Köre. Eötvös alapra fizettek a nyíregyházi járáskőrben. Ruhmann Andor III. részesjegy III. részle­tébe 12 K, IV. részesjegy II. részletébe 12 K, Kubacska István 1915. évi tagdij 4 K, Matisz Béla 1915-re 4 K, Stoll Ernő 1915-re 4 K, Piovarcs Gyula 1915-re 4 K, Szabó Antal I. részesjegy IV. rész 1914-re 10 K, (még a régi alapon.) Aczél Sándor 1915-re 4 K, Estók Károly 1914-5-re 8 K, Király Imre 1914-re 4 K, László Zoltán 1914-re 4 K, Oláh Sándor 1915-re 4 K, Sipkái György 1913 ra 4 K, Takács János 1915-re 4 K, Varga György 1915 re 4 K, Szolár Pál 1915-re 4 K, Hurai Gyula 1915-re 4 K, Lengyel József 1912-re 3 K, (régi alapon) 1913 ra 4 K, Kun Bertalan 1914-5-re 8 K, Prékopa István 1915-re 4 K, Adományok: Szabolcsi Hitelbank 20 K, Nyír­egyházi Takarékpénztár 20 K. Kubacska István, elnök. Gondot okoz Önnek a csépiéshez gépolaj, hengerolaj, tovotte gépzsir, benzin, kőszén beszerzése. Forduljon Klár Andor és Társa R.-t.-hoz DEBRECEN, (Iparkamara-épület). Te­lefon 445. ::: Hol mindezen anyagok azonnali szállításra legjobb minőségben beszerezhetők. /r -EK a nm. m. kir. belügyminiszter ur rendeletének BLUMBERQ JÓZ5EF Előnyös árakban kaphatók: fertőtlenitő-cíkkek és szerei megfelelő összeállításban már 6 koronáért, kötszergyárában szerezheti be. illatszerek,szappanok, hadfelszerelési cikkek,fénykép egyes hiányzó alkatrészek legolcsóbban Telefonszám 96. :: Kath. parochia. és kerékpár-alkatrészek, mindennemű gummiáruk.

Next

/
Thumbnails
Contents