Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-07-11 / 55. szám
Nyíregyháza, 1915. junius 11. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 48. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. A békéről. Nagyon kapóra jött ellenségeink szánalmas táplálékkal tartott sajtójának, hogy egyszer végre egy német újságcikket félremagyarázhatott oly irányban, hogy Németországban is felütötte fejét a békevágy s igy bizonyára engedni kezdenek a teuton inak és izmok is. Pedig hát miről volt szó? Csupán arról, hogy néhány jóravaló ember nem látott semmi rendkívüli vagy veszedelmes dolgot annak az eszmének a megpenditésében, hogy a győzőre, a harctéren erősebbre nem szégyen, ha a béke gondolatát nem utasítja el magától állhatatos merevséggel. Az ilyen eszme magában véve egyáltalában nem lehet veszedelmes, sőt minden körülmények közt szép és nemes ; azt azonban soha sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy éppen nekünk milyen gondolkozású és érzésű ellenséggel van dolgunk éjszakon, keleten, délen és nyugaton egyaránt. Hazugsággal kezdték a háborút s hazugságok egész áradatával kell kisérniök a rájuk nézve kedvezőtlen és szégyenletes folyású harcok láncolatát. A háború felidézésével minket vádoltak s az ő részükről a háború céljául a kis népek felszabadítását hirdették; majd, mikor már érezték a német és magyar ököl villámcsapásait, kitalálták, hogy ők a civilizációért, a humanizmusért harcolnak s humánus felbuzdulásukban kéjelegve kinozták tovább a kezeik közt maradt védtelen német, magyar és osztrák alattvalókat. A civilizáció nevében előszedték a nemzetközi megegyezésekben tiltott összes fegyvereket s pillanatnyi sikerek kierőszakolására nem átallották újra felidézni a középkor legsötétebb századainak harcmodorát. Ilyen ellenséggel szemben, melyre számbeli túlsúlya és előzetesen foganatosított nagyarányú készülődései miatt kétszeresen súlyos és szégyenletes minden vereség, nem lehet a jóravaló emberi szívnek s a becsületes gondolkozásnak logikájához folyamodni. A gonoszságnak és elvetemült megtévelyedésnek külön logikája van s azt figyelmen kívül mi sem hagyhatjuk. Hogy a háború tizenkettedik hónapját tapossuk immár, az igaz ; hogy senki sem tudhatja, meddig tart még a vérontás, az is bizonyos ; de könnyen megfelelhetünk arra a kérdésre, hogy mi a békének igazi akadálya. Semmi más, mint a megtévelyedett, elvetemült entente-politikusok ama csoportja, amely a háborút előkészített és kierőszakolta. Grey, Poincaré, Szazonov, Salandra és társaik a bűnösek mindenben. Az igazok nélkül harcot szitókat csak a várt siker elérése igazolhatja; a sikertelenség reájuk nézve nem csak erkölcsi, de sokszor testi halált is jelent, miként azt egy angol lelkész Grey urnák már kilátásba is helyezte. Ezért beszélnek a nevezettek annyit a háború vég nélkül való folytatásáról, ezért áltatják népeiket felhőkből kapott reménysugarakkal. Ők nagyon jól tudják már, hogy a béke nekik csak bukást és gyalázatot hozhat s hogy a fejük is csak addig van biztonságban, mig a hadi állapot által biztosított rendkívüli hatalom kezükben van. Mikor ilyen emberek ellen kell harcolnunk, nem tanácsos békéről ábrándozni, békéről beszélni. Óriási harcunk végső célja a becsületes, dicsőséges és tartós béke; de ezt nem a békeszeretet, nem az emberi szenvedéseken való jámbor megindulás, hanem csupán a harcban való rendületlen kitartás és a harctéren kivívandó teljes győzelem hozhatja meg számunkra. Közigazgatási bizottsági ülés. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklete alatt e hó 8-án tartotta meg rendes havi ülését. Jelen voltak: Mikecz Dezső alispán, Mikecz István főjegyző, dr. Kausay Ödön, Evva István másodfőjegyzők, Dobos László, dr. Mikecz László aljegyzők, dr. Szesztay Zoltán tisztifőügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Kausay Tibor kir. gazdasági felügyelő, Sofcsik József kir. pénzügyigazgató, Hoffmann Sándor kir. főmérnök, dr. Dohnál József tisztifőorvos, Lengyel József kir. segédlanfelúgyelő,' Mezey Béla törvényhatósági kir. főállatorvos, Nánássy Andor, Orosz Miklós, dr. Járossy Sándor bizottsági tagok. Mikecs Dezső alispánnak a közigazgatás junius havi nevezetesebb eseményeiről szóló jelentését Mikecs István főjegyző a következőkben adta elő : A körülöttünk folyó világháború a serajevói borzalmas gyilkosság évfordulójának hónapjában is még mindig a maga teljes borzalmaival és minden lankadás nélkül tombol tovább. De — Istennek hala — a május hó elején fegyvereink mellé szegődött hadi szerencse hűségesen kitart az igaz ügy mellett, mert a diadalmasan előre törő szövetséges hadaink előtt az orosz hadsereg Galícia földjéről immár visszavonulni kénytelen s Lemberg ormain 10 hónapi orosz uralom után ismét büszkén lengenek diadalt hirdető zászlóink. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hireUtések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Ezen dicső fegyvertény, valamint az elmúlt junius hónapi rengeteg mennyiségű hadi zsákmány azt latszanak igazoloi, hogy a mig hadseregünkbe vetett rendithetetlen hitünk nem volt hiábavaló, addig a hirhedt orosz gőzhenger súlyos szerkezeti hibát kaphatott. A hitszegő olasz sem volt szerencsésebb uj szövetségeseinél s bizton hiszem, hogy amint megszabadultunk az északi kolossus jeges öleléseitől, épen ugy megfoe-ják tiszt itani a hazájukat féltő tiroli lövészekkel együtt küzdő katonáink kipróbált fegyverei Monarchiánk e gyönyörű részét is nemtelen ellenfeleinktől. És mig a távol harctereken a mieink szenvedéseikkel és vérök hullásával készítik elő a szebb és biztosabb jövőt, ez alatt itthon is megkezdődött a honmentés verejtékkel telt muükája, — az aratás. Kaszák érceinek pengese adja a viszhangot a kard és szuronyerdők csengésére . . . Amott az enyészet arat, itt az élet nyer uj erőforrásokat. Soha a nemzet fennmaradása érdekében nem volt oly fontos az aratás sima, zavartalan és gyors lefolyásának biztosítása, mint ez évben és e szent cél elérése elől soha több akadályt elgördíteni nem kellelt, mint a közelmúlt napokban. A vármegye igen sok községében hiányzott a munkás kéz, melynek pótlásaként orosz fogoly munkások kiadása helyeztetett kilátásba, mely kormáoy igéret következtében a vármegye területéről 2525 fogoly igénybevétele kereteit. A beadott kérvényeket a földmivelésügyi kormányhoz az e tárgyban kiadott 19031. számú rendeletében előirott határidőben bár pontosan fel is terjesztettem, azonban e kisegítő s várvavárt munkaerő, több izbeni kérésem és távirati sürgetéseim dacára egy-két helytől eltekintve az aratás megkezdésére meg nem érkezett s az egyes gazdaságokban már-már fenyegető azon veszélyt, hogy az aratás^ megkezdhető nem lett, elhárította főispán Ur Őméltóságának közbelépése, aki kieszközölte, hogy a nyíregyházi megfigyelő orosztáborból mintegy 1400 orosz munkás adatik ki azonnal, mezőgazdasági munkák végzésére. Az aratás megkezdése előtt külőmben — a földmivelésügyi mintszter ur 15577. számú rendeletében nyert jogom alapján — felhatalmazást adtam az elsőfokú hatóságoknak, hogy az 1914. évi I. t.-c. 5. §-ában meghatározott személyes szolgáltatásokat igénybe vehessék, ahol erre elkerülhetetlenül szükség van, továbbá, hogy a községi elöljárók utján állandóan ellenőriztessék, hogy a hadisegélyben részesülők, valamint az aratásra szabadságolt katonák mennyiben vesznek részt az aratási munkálatokban. Megtettem az intézkedést az irányban is, hogy a gazdaközönség a terményét lehetőség szerint tüz ellen biztosítani igyekezzék s hogy a behordás a cséplésnél az érvényben lévő tüzrendészeti szabályrendelet biztositó intézkedéseit fokozottabb mérvben tartassák be. Felhívtam az elsőfokú hatóságokat az irányban is, hogy a cséplési eredmények kötelező bejelentéséről 2108—915. M. E. számú rendelet pontos végrehajtását gondosan ellenőrizzék s az eredményt hozzám is jelentsék be szeptember hó közepéig. A katonai parancsnokság megkeresésére az aratásra adandó 14 napi szabadságidő engedélyezését junius hó 30-ik napjától kezdődőleg