Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-07-11 / 55. szám

Nyíregyháza, 1915. junius 11. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 48. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. A békéről. Nagyon kapóra jött ellenségeink szá­nalmas táplálékkal tartott sajtójának, hogy egyszer végre egy német újságcikket félre­magyarázhatott oly irányban, hogy Né­metországban is felütötte fejét a béke­vágy s igy bizonyára engedni kezdenek a teuton inak és izmok is. Pedig hát miről volt szó? Csupán arról, hogy néhány jóravaló ember nem látott semmi rendkívüli vagy veszedelmes dolgot annak az eszmének a megpen­ditésében, hogy a győzőre, a harctéren erősebbre nem szégyen, ha a béke gon­dolatát nem utasítja el magától állhata­tos merevséggel. Az ilyen eszme magában véve egy­általában nem lehet veszedelmes, sőt min­den körülmények közt szép és nemes ; azt azonban soha sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy éppen nekünk milyen gondolkozású és érzésű ellenséggel van dolgunk éjszakon, keleten, délen és nyu­gaton egyaránt. Hazugsággal kezdték a háborút s ha­zugságok egész áradatával kell kisérniök a rájuk nézve kedvezőtlen és szégyenle­tes folyású harcok láncolatát. A háború felidézésével minket vádol­tak s az ő részükről a háború céljául a kis népek felszabadítását hirdették; majd, mikor már érezték a német és magyar ököl villámcsapásait, kitalálták, hogy ők a civilizációért, a humanizmusért har­colnak s humánus felbuzdulásukban ké­jelegve kinozták tovább a kezeik közt maradt védtelen német, magyar és osztrák alattvalókat. A civilizáció nevében elő­szedték a nemzetközi megegyezésekben tiltott összes fegyvereket s pillanatnyi sikerek kierőszakolására nem átallották újra felidézni a középkor legsötétebb szá­zadainak harcmodorát. Ilyen ellenséggel szemben, melyre számbeli túlsúlya és előzetesen foganato­sított nagyarányú készülődései miatt két­szeresen súlyos és szégyenletes minden vereség, nem lehet a jóravaló emberi szívnek s a becsületes gondolkozásnak logikájához folyamodni. A gonoszságnak és elvetemült meg­tévelyedésnek külön logikája van s azt figyelmen kívül mi sem hagyhatjuk. Hogy a háború tizenkettedik hónapját tapossuk immár, az igaz ; hogy senki sem tudhatja, meddig tart még a vérontás, az is bizo­nyos ; de könnyen megfelelhetünk arra a kérdésre, hogy mi a békének igazi akadálya. Semmi más, mint a megtévelyedett, elvetemült entente-politikusok ama cso­portja, amely a háborút előkészített és kierőszakolta. Grey, Poincaré, Szazonov, Salandra és társaik a bűnösek mindenben. Az igaz­ok nélkül harcot szitókat csak a várt si­ker elérése igazolhatja; a sikertelenség reájuk nézve nem csak erkölcsi, de sok­szor testi halált is jelent, miként azt egy angol lelkész Grey urnák már kilátásba is helyezte. Ezért beszélnek a nevezettek annyit a háború vég nélkül való folytatásáról, ezért áltatják népeiket felhőkből kapott reménysugarakkal. Ők nagyon jól tudják már, hogy a béke nekik csak bukást és gyalázatot hozhat s hogy a fejük is csak addig van biztonságban, mig a hadi ál­lapot által biztosított rendkívüli hatalom kezükben van. Mikor ilyen emberek ellen kell har­colnunk, nem tanácsos békéről ábrán­dozni, békéről beszélni. Óriási harcunk végső célja a becsü­letes, dicsőséges és tartós béke; de ezt nem a békeszeretet, nem az emberi szen­vedéseken való jámbor megindulás, ha­nem csupán a harcban való rendületlen kitartás és a harctéren kivívandó teljes győzelem hozhatja meg számunkra. Közigazgatási bizottsági ülés. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklete alatt e hó 8-án tartotta meg rendes havi ülését. Jelen voltak: Mikecz Dezső alispán, Mikecz István főjegyző, dr. Kausay Ödön, Evva István másodfőjegyzők, Dobos László, dr. Mikecz László aljegyzők, dr. Szesztay Zoltán tisztifő­ügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Kausay Tibor kir. gazdasági felügyelő, Sofcsik József kir. pénzügyigazgató, Hoffmann Sándor kir. főmérnök, dr. Dohnál József tisztifőorvos, Len­gyel József kir. segédlanfelúgyelő,' Mezey Béla törvényhatósági kir. főállatorvos, Nánássy An­dor, Orosz Miklós, dr. Járossy Sándor bizott­sági tagok. Mikecs Dezső alispánnak a közigazgatás junius havi nevezetesebb eseményeiről szóló jelentését Mikecs István főjegyző a következők­ben adta elő : A körülöttünk folyó világháború a sera­jevói borzalmas gyilkosság évfordulójának hó­napjában is még mindig a maga teljes borzal­maival és minden lankadás nélkül tombol to­vább. De — Istennek hala — a május hó ele­jén fegyvereink mellé szegődött hadi szerencse hűségesen kitart az igaz ügy mellett, mert a diadalmasan előre törő szövetséges hadaink előtt az orosz hadsereg Galícia földjéről immár visszavonulni kénytelen s Lemberg ormain 10 hónapi orosz uralom után ismét büszkén len­genek diadalt hirdető zászlóink. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hireUtések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Ezen dicső fegyvertény, valamint az elmúlt junius hónapi rengeteg mennyiségű hadi zsák­mány azt latszanak igazoloi, hogy a mig had­seregünkbe vetett rendithetetlen hitünk nem volt hiábavaló, addig a hirhedt orosz gőzhen­ger súlyos szerkezeti hibát kaphatott. A hitszegő olasz sem volt szerencsésebb uj szövetségeseinél s bizton hiszem, hogy amint megszabadultunk az északi kolossus jeges öle­léseitől, épen ugy megfoe-ják tiszt itani a hazá­jukat féltő tiroli lövészekkel együtt küzdő ka­tonáink kipróbált fegyverei Monarchiánk e gyö­nyörű részét is nemtelen ellenfeleinktől. És mig a távol harctereken a mieink szen­vedéseikkel és vérök hullásával készítik elő a szebb és biztosabb jövőt, ez alatt itthon is megkezdődött a honmentés verejtékkel telt muükája, — az aratás. Kaszák érceinek pen­gese adja a viszhangot a kard és szuronyerdők csengésére . . . Amott az enyészet arat, itt az élet nyer uj erőforrásokat. Soha a nemzet fennmaradása érdekében nem volt oly fontos az aratás sima, zavartalan és gyors lefolyásának biztosítása, mint ez év­ben és e szent cél elérése elől soha több aka­dályt elgördíteni nem kellelt, mint a közelmúlt napokban. A vármegye igen sok községében hiányzott a munkás kéz, melynek pótlásaként orosz fogoly munkások kiadása helyeztetett kilátásba, mely kormáoy igéret következtében a vármegye terü­letéről 2525 fogoly igénybevétele kereteit. A beadott kérvényeket a földmivelésügyi kormány­hoz az e tárgyban kiadott 19031. számú ren­deletében előirott határidőben bár pontosan fel is terjesztettem, azonban e kisegítő s várva­várt munkaerő, több izbeni kérésem és távirati sürgetéseim dacára egy-két helytől eltekintve az aratás megkezdésére meg nem érkezett s az egyes gazdaságokban már-már fenyegető azon veszélyt, hogy az aratás^ megkezdhető nem lett, elhárította főispán Ur Őméltóságának közbelé­pése, aki kieszközölte, hogy a nyíregyházi meg­figyelő orosztáborból mintegy 1400 orosz mun­kás adatik ki azonnal, mezőgazdasági munkák végzésére. Az aratás megkezdése előtt külőmben — a földmivelésügyi mintszter ur 15577. számú ren­deletében nyert jogom alapján — felhatalma­zást adtam az elsőfokú hatóságoknak, hogy az 1914. évi I. t.-c. 5. §-ában meghatározott sze­mélyes szolgáltatásokat igénybe vehessék, ahol erre elkerülhetetlenül szükség van, továbbá, hogy a községi elöljárók utján állandóan ellen­őriztessék, hogy a hadisegélyben részesülők, valamint az aratásra szabadságolt katonák mennyiben vesznek részt az aratási munkála­tokban. Megtettem az intézkedést az irányban is, hogy a gazdaközönség a terményét lehetőség szerint tüz ellen biztosítani igyekezzék s hogy a behordás a cséplésnél az érvényben lévő tüzrendészeti szabályrendelet biztositó intézke­déseit fokozottabb mérvben tartassák be. Fel­hívtam az elsőfokú hatóságokat az irányban is, hogy a cséplési eredmények kötelező bejelen­téséről 2108—915. M. E. számú rendelet pon­tos végrehajtását gondosan ellenőrizzék s az eredményt hozzám is jelentsék be szeptember hó közepéig. A katonai parancsnokság megkeresésére az aratásra adandó 14 napi szabadságidő engedé­lyezését junius hó 30-ik napjától kezdődőleg

Next

/
Thumbnails
Contents