Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-07-08 / 54. szám
Nyíregyháza, 1915. junius 357. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 48. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy saám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. & tisztviselőkről. Beszéljünk végre a tisztviselőkről is. Azokról a szerencsétlen köz- és magántisztviselőkről, akiknek érdekeiről még sehol se találtunk megemlékezést, akiknek jelentős része átkozza a sorsot, hogy ifjú és meggondolatlan fejjel erre a pályára adta magát és akik a legsúlyosabban érzik ennek a most folyó világháborúnak nyomasztó terheit. Természetesen nemcsak az állami, törvényhatósági, városi tisztviselőkről, hanem minden olyan szánalmat érdemlő más emberről is beszélünk, aki a több mint három éve dúló gazdasági válságban ugyanazon szűkös bér mellett tengeti a maga és családja életét, mint azt hajdan a jobb időkben tette. Azokról a szegény szerencsétlenekről, akik véletlenül vannak odadobva a termelők és a közvetítők miudgyakrabban felburjánzó kapzsiságának s akik mindeddig anyagi támogatást nem, csupán a társadalom felvilágosult elemeinek szánalmát élvezték. A hivatali alkalmazásnak, az állandó javadalmazásnak kétségtelenül meg van a maga nagy előnye, minden bizonytalan jövedelemszerzés fölött. Az a tudat, hogy valaki minden hónap első napján biztosan számithat a maga megérdemelt járandóságára, hogy öreg napjaira nem kénytelen koldulni menni, a mások irgalmáért és kegyelméért könyörögni, hanem megélhetéséről többé-kevésbé akkora is gondoskodva lesz: kedveltté, rokonszenvessé teszik a hivatalnoki pályát és egyenesen irigyeltté azok előtt, akik akár saját hibájuk folytán, akár rajtok kivül fekvő okok miatt, a biztonság hasonló érzéseit nem élvezhetik. Egész a legutóbbi időkig, amig a most csúcspontjára emelkedett drágaság be nem köszöntött, igazuk is volt az irigykedőknek. A háború kitörését megelőző s két éven át tartó gazdasági válság azonban az irigység érzetét szánalommá változtatta át az elfogulatlanul Ítélők lelkében, a világháború pedig alig követel mások részéről oly nehezen elviselhető súlyos áldozatot, mint azok részéről, akik egyetlen fillérrel sem emelhetik jövedelmüket, s akik áldozatul vannak odadobva a nem szünetelő gazdasági versenynek. Százezreket tesz ki Magyarországon azoknak száma, akik hivatalnokoskodnak. Akár köztestületeknél, akár magán alkalmazásban. Ezeknek a százezreknek | jó kétharmadrésze családostól 3000 ko- : rónát el nem érő javadalmazásból tengődik Nyomorog. Részt vesz, mert részt kell vennie a társadalomnak minden humanitárius, karitatív működésében, itt néhány fillért, amott már negyven-ötven filléreket, sőt alkalomadtán koronákat is áldoz a jótékonyság oltárára, de sehol egy melegen érző szív, sehol egy segitő kéz, amely az ő támogatására sietne. Tessék elképzelni egy hat tagu családot, amelynek kenyérkeresője havonként 150-200 koronát visz haza. Ez a javadalmazás a jobbak, az irigyeltebbek közzé tartozik. Tessék már most elképzelni, hogy milyen életet élhet le egy ilyen család, a hatvan filléres kenyérliszt, harminckét filléres tej, négy koronás hús, hat koronás zsír, egy koronás bab, két koronás szappan, hatvan koronás tüzelőfa árak mellett. Tessék elképzelni, hogy minő keservesen nehéz gondokat okoz a kenyérkeresőnek ebből a mai viszonyok között szinte éhbérnek tekinthető jövedelemből magát és családját csak a legszükségesebb ruházattal is ellátni, s minő rettenetes fejtörés a háziasszonynak, hogy napról-napra összeállítsa a szűkös és szegényes élelem sorrendjét, abban valami változatosságot is teremtsen, s legfőképen hogy családját az elpusztulás veszedelmétől is megmentse. Nem frázisok ezek, hanem kemény, rideg, kérlelhetetlen valóságok, amelyek a megzavarodáshoz, a lelki egyensúly elvesztéséhez visznek közel naponta százezreket. Es ennek a rettenetes állapotnak elviselése annyival nehezebb, mert a százezrek legtöbbje tudja és érezi, hogy mindezeket nem a háborús viszonyok következtében, hanem egyesek lelketlensége miatt kénytelen elviselni. Soha a pénz még ilyen bőségben nem buzogott, mint épen a mai időkben. A vagyonok ily szemmelláthatóan rohamosan még sohasem szaporodtak, mint napjainkban. A sors egyes kiválasztott kegyeltjeinek jövedelme szinte elérhetetlen magasságba emelkedett, s csak azok kénytelenek kiégett, száraz szemekkel nézni az anyagi javaknak e halmozódását, akiknek jövedelme egyetlen fillérrel sem emelkedett, megterheltetésük azonban elmondhatatlanul megnehezedett. Ezeknek a százezernyi szerencsétleneknek sorsán segíteni immár nemcsak emberi kötelesség, hanem állami érdek. És ennek a lehetősége, egyetlen lehetősége az, ha az államhatalom kinyújtja a maga segitő, egyszersmind erélyes kezét, s visszakergeti a lelketlen uzsorát Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag bettirel szedett kétszeresen számit. sötét odúiba, hogy ne merjen többet életrekelni. Lesznek, akikre a segítség talán már elkésve is érkezik, de lesznek, akik a romokon új életet építhetnek s akik hálás szívvel örökké áldani fogják a segítőkezet. Aratáskor. Sóhajok földje ez a föld ma, Hol nincs öröm bánat nélkül. Szived hiába volna gazdag : Jársz koldusán, nagy szegényül. Ha föltekintesz a földről égbe : Sóhajokat hallsz szállni a légbe' És lelkedből is sóhaj fakad ; Koldus-szegénynek érzed magad. Hiába a nyár gazdasága S kincscsel rakva künn a határ: Te csak azt látod, a ki nincsen; Lelked, a kit hiába vár. Mig dől a kalász a kasza alatt : Te azt látod, a ki már nem arat, Mert learatták — talán télen — Vérrel áztatott csatatéren. Kik tavaly még itt vágtak rendet Vidáman, mig szólt a ijóta: A bősz vihar hány erős férfit Tört közülök ki azóta! ? Sok kaszás pihen bus idegenben, Sivatag pusztán vagy rengetegben. És idehaza se hallni dalt; Nyár van s a határ majdnem kihalt. Sóhajok földje ez a föld ma ; Nem olyan, mint nyáron szokott. Másutt jár az arató lelke, Aratásba habár fogott. Mig rendre vágja, mit a föld termett S marokra szedi az asszony, gyermek: Gondolatban a csatát járja S ő is az ellent öli, vágja. Sóhajok földje ez a föld ma . . . Hol van, ki még tavaly vetett? . . . Ah, a nagy világfelfordulás Beh sok magyart eltemetett. Ám azért népem, büszke magyarom, Ki vért vetettél sovány ugaron : Bízzál! szent ügyed el nem veszett ; Győzni fogsz, mert az Isten vezet. Erdélyi Imre. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indulnak: Szerencs-felé reggel 7 1 0,* este 9i£. Debrecen-felé éjjel l£ü, d. u. 4 5 5. Csap-felé d. e. II 4 7. Mátészalka-felé este 8£>. Yásárosnamény-felé este 8^2. Polgár-felé este 622Nylradony-felé este 712.
