Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-24 / 50. szám

50-ik szám j^íotidék 1915. junius 24. 3 Lunevilletől keletre Sheintreynél ujabb elővédharcok fejlődtek. Vogézekben ma éjjel állásainkat tervszerűen és anélkül, hogy ellenség szorított volna, Fecht keleti partjára Sondernachtól keletre helyeztük át. Hilsenfirsten az ellenség ujabb támadása alkalmával komolyabb veszteségeket szenvedett. Repülőink Reimstől keletre levő Courtelles repülőcsarnokra bombákat dobtak. Bregerre és Ostendére dobott ellenséges bombák katonai kárt nem okoztak. Keleti hadszíntér : Lembergtől északra és nyugatra a harc tovább tart. Zolkiewl tői nyugatra az oroszokat állásaikbóvaló visszavonulásra kényszeritettük. Német csapatok és köztük harcoló osztrákmagyar hadtest junius tizenkettedike óta Przemysl és Jaroslau vidékéről kiinduló legutóbbi támadásunk óta kettőszázharminchét tisztet és ötvennyolcezernyolcszáz főnyi legénységet fogtak el. Kilenc ágyút és százharminchat géppuskát zsákmányoltak. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) mm

w n

on

w i wi

wi

wi m^

TWf

tw

mnnni

nw w^ww A nyíregyházi nőipariskola kiállítása Igazi műélvezetben volt részük mindazoknak, akik a helybeli nőipariskola kézimunkaés rajzkiállitását ez idén is megtekintették. A növendékek a tanév legnagyobb részét buzgó és derék tanitónőik vezetése mellett, — mint igaz honleányok — a legnemesebb cél szolgálatában töltötték, mert a harctéren küzdő katonáinknak a meleg és szükséges ruházattal való ellátásán fáradoztak. Igy az idei kiállítás kevesebb tárlati anyagot szolgáltathatott, de ezt bővebben kárpótolta a kiállított tárgyaknak ugy tökéletes kidolgozása, valamint azoknak gondos, ízléses elrendezése. Láttuk a kézimunkáknál az öltések minden nemét, fejlődését, a legegyszerűbbtől, az ajourok legszebb változatai ban alkalmazva. A szines díszmunkák csoportozatában min den kézimunkanem képviselve volt; feltűnt az örökösen kedvelt értékes smyrna, valamint a divatnak örvendő kelim-munka is. Valamennyi Ízléses, választékos színezéssel, pontos, rendes kidolgozással. Örömmel tapasztalhattuk azt is, hogy a nőipariskola korunkban az annyira kívánatos reális irányt tartja szem előtt, mert a kiállított tárgyak nagy részét a fehérneinüek és felső ruhák képezték. A fehérnemű minden neme a legegyszerűbbtől, a legdíszesebb kivitelig. Különösen dicsérendő, hogy azok legnagyobb része a növendékektől készített hímzésekkel és szebbnél-szebb horgolt csipkékkel voltak díszítve. Valamennyi pontos összeállítással, tiszta, gondos kidolgozássí i. Gyönyörködtünk a művészies kidolgozású richelieux és madeira továbbá ezeknek recze alkalmazásokkal való gyönyörű változataiban. Futólag sikerült megjegyeznünk, hogy különösen : Zoltán Jolán, Ternóczy Ily, Mandel Éva, Kovács Etta, Wagner Irén, F^rge Mária, Stein Rozsika, továbbá Fekete Margit és Óváry ZsuzsánDa szép munkái érdemelnek dicséretet. A felső ruhák csoportjában a legegyszerűbbtől a divatos kettős aljú ruhákig iáttunk jól sikerült, izleses kiállítású példányokat. Hogy a növendékek itt is kellő szakértelemmel igyekeztek dolgozni, arról a pontos es rendes kiál litásu szabászali rajzok tanúskodnak. A szabadkézi rajzok szépsége, müvésziessége Kozák István tanárnak, mint mesternek hivatottságát, a pontos kidolgozás a növendé kek szorgalmát dicsérik. Azon jóleső érzéssel távoztunk a kiállításról, hogy nőegyletünk érdemekben gazdag, fáradhatatlan elnöknője, valamint a nőipariskola le'kes elnöknője a felügyelőbizottság bu'-ígó tagjaival együtt nem sajnalhatják szíves fáradozásaikat, mellyel e nemes intézmény fejlesztésén munkálkodnak; minden szépet és jót felkaroló varosunk nem sajnálhatja azon erkölcsi — és anyagi támogatást, melyben e közhasznú irányú iskolát részesíti, mert az Kardos István igazgató lelkiismeretes vezetése, Trajtler Anna és Heider Margit tanítónők szakavatott, buzgó munkálkodása és Szabó Pál tanító elméleti oktatása mellett oly biztos kezekbe van letéve, amely a kezdett uton haladva, — a Közönség jóindulatu támogatása mellett, — városunk egyik dísze és büszkesége leend. Szemlélő. MM 'feií'nWBanW' V4MMMMMMMMNMM Színház. A szombat óta lefolyt időben a Böske dominált, ez a nagy port felvert operette, mely hírnevét annak köszönheti, hogy szerzője egy jonevü hírlapíró és hogy egy egyébként ártatlan jelenete tüntetésre adott alkalmat. Mindezen okokból előidézett nagy hírét azonban alig érdemelte meg, mert sem a sujéje, sem a muzsikája nem emelkedik felül a harmadrangon. Zenei értéktelensége annál kiáltóbb, mert szerzője, Gajári egy suitjével (Vasárnap) zenei körökben méltó feltűnést keltett. A mű fogyatékossága azonban nem akadálya annak, hogy a közönség derűit hangulatba jöjjön, jól mulasson és a színészek jol játszanak. Ez pedig minden előadáson megtörtént. Hétfőn a Csodagyermek cimü piros szinlapu darab került színpadra. Francia vígjáték a borsosából, a nélkül, hogy ízléstelen lenne. Jól perdülő eseményeivel, ezernyi akadályok ellen való hóbortos küzdésével mindvégig kacagtató volt, különösen színészeink kezében, kik, különösen az e'ég dicsérettel el nem halmozható Forgácscsal az együttesben, kitűnően játszottak. Hevessi Mariskanak meglehetősen passiv szerepe volt. Viola Margit élénk volt, mint rendesen, Baróthi nagyszerű maskjában nagyon jó volt, nemkülönben Szalontaí. * A Medgyaszay-Kabaré Nyíregyházán. Szenzáció erejével ható meglepetést fog kelteni városszerte az a híradásunk, hogy az országosan elismert Medgyaszay • Kabaré művészgárdája lejön két eiőadásra hozzánk. Ez a maga nemében páratlan művészi esemény hétfőn és kedden (junius 28. 29) fog lezajlani. Az ország legelső és egyetlen kabaretársulata magával hozza az idei szezon kipróbált sikerű, gazdag humoru, aktuális termékeit, melyeknek szerzői Gábor Andor, Karinthy Frigyes, Márkus László, Kőváry Gyula és hivatott főváro-i tolmácsolói: Boros Géza, Sajó Géza, Kőváry Gyula. K. Mátray Böske és Rajna Alice. Az előadások naponta teljesen más műsorral este 10 órakor kezdődnek, mig az e napokra hirdetett színielőadások — ezon okból — este 7 órakor veszik kezdetüket. A műsor irodalmi jellege és fehsr stylusa alkalmat ad az urileányoknak is, hogy végigélvezzék a legkiválóbb kabaréművészek előadását. A zongorakiséretet Nagypál Bíia, a budapesti Nepopera karnagya, az ismert zeneszerző latja el. A nagy érdeklődésre váró tekintettel célszerű a jegyeket előre megváltani. A kabaré jegyek hátlapján a keltezés es e felírás van: „Kabaré este 10 órakor* megkülönböztetésül az aznapi színházi jegyektől. * Műsor. Igazgató : Dr. Patek Béla. Szerda: Tájfun izgalmas dráma. Csütörtök : Itt először. A két jómadár, legújabb fővárosi bohózatszenzáció. Péntek, és a következő estéken: itt először Zsuzsi kisasszony operettesláger. Vasárnap : délután félhelyárakkal • Iglói diákok énekes játék, Bihary Böske fellépése. ÚJDONSÁGOK. Szózat. Irta: Rákosi Jenő. Az Európát duló világháború borzalmasan gazdag képsorozatai felett egy asszonyi alak lebeg, mintha e háború tüzein keresztülmenve emelkednék tőlünk egy jobb világba. De bánatos szeme itt csügg az elhagyott földön a maga szegény árváin, akiknek anyja és százezer más árván, akinek patronája volt életében. Hohenberg Zsófia hercegasszony volt a Zsófia gyermekszanatórium védőasszonya és most árván maradt tőle a szanatór um maga is. Mert hiszen azért, amiért e rettentő háborúban a magyar vitézek halálmegvetéssel küzdenek: az ő vére hullott el elsőnek azért a nagy és szent célért. Azt hittük, hogy a béke munkáiban várja őt egy nagy históriai küldetés nemzetek boldogítása körül, mert lám aki a szerelem csodás és titokzatos lobogója alatt formálta a maga és fenséges férje életét, rakta meg a családi fészkét és készült a feladatra, hogy egy koronás lőnek legyen gondenyhitő menedéke és biztató angyala: azt váratlanul egy durvább kéz kegyetlenebb történeti küldetésbe taszította át könyörtelenül. O volt a gondviseléstől kiszemelve arra, hogy holttestén át lépjen közibénk a háború réme, amelynek véres feladata, hogy igazságot tegyen népek, nemzetek? erszágok és fejedelmek között. És most, amikor hadaink páratlan kitartása és vitézsége folytán ennek az igazságnak közeledő lépteit mintha már hallanók: gondolatunk odaszáll a fejedelmi asszonyhoz, árvák anyjához, árvák patronájához, és idézzük elszállt alakját, hogy felmutassuk fogékony szivek előtt Mert emléket szántunk neki, hozzá méltó emléket, nem kőbe, hanem szivekbe, hálás gyermekszivekbe vésve. Testi élete meghalt egy világkatasztrófa zord előjátékában ; lelke éljen elmulhatatlanul a jótékonyságban, a segítségben, a szeretetben, a hálában. Hohenberg Zsófia nevére gyermekvédelmi alapot kivánunk létesíteni s ebben fordulunk a magyar nemzet gyermekeihez, hogy segítsenek meg bennünket. Aki valaha boldog volt anyaságától, aki mint gyermek volt boldog édesanyja mellett ; aki mint árva valaha könyet ejtett és érzete felebarátja simogató kezét, avagy aki meglátta vigasztalás nélkül az árvaság keserves ábrázatát: a boldog boldogságának okáért; aki boldogtalan, az azért, mert tudja mit jelent árvának, betegnek, szegénynek, boldogtalannak lenni: mindenki a saját jó szivéért és Hohenberg Zsófiának boldogsága teljében átlőtt anyai szivéért jöjjön és segítsen adományával nemes és szent célunkban. A háborúban elfolyt vér, a békében folyandó könyözön keserveit akarjuk enyhíteni és egy mártirasszony tragikus halálának emlékébe kapcsoljuk a jó cselekedetet, melyre társul kérjük a magyar társadalom szivét, lelkét, eszét és becsületes két kezét, Isten és az árvák nevében. — Dr. Kállay Rudolf érdemeinek elismerése. A vármegyei Erzsébet-kórházi bizottság e hó 19 én Mikecz Dezső alispán elnöklésével ülést tartott, amely alkalommal az alispán indítványozta, hogy a nyugdijbavonuló dr. Kállay Rudolf kórházi igazgató-főorvost a bizottság keresse fel búcsúszavaival s bár az ő érdemei sokkal nagyobb nyilvánosság előtt s méltóbb formában lettek már elismerve a törvényhatóság által, — mindazonáltal a bizottság, mint az ő volt kórhazának oly hosszú időn át volt együttműködő munkatársa, el nem mulaszthatja, hogy a távozó igazgató- főorvost érdemeinek maradandó emlékéről és szeretetteljes megbecsülés érzéseiről ne biztosítsa. A kórházi bizottság egyhangú lelkesedéssel járult ho?zá az elnőklő alispán indítványához s elhatározta, hogy dr. Kallay Rudolf „Erzsébet" kórházi volt igazgató-főorvost nyugdíjba menetele alkalmából a búcsúzás meleg szavaival köszönti, — a tűnő évek során, a közkórház életében előforduló események mind oly maradandó nyomok, amelyek a Kállay Rudolf hosszú időn át való bölcs vezetésének üdvös eredményei. Aki az emberiség jobb voltáért egészsége-