Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-24 / 50. szám

2 5 5-ik szám. .Nyírvidék. 1915. julius 11 általa előállított és forgalomba hozott javak­nak árát ő isíelemeli s ezáltal az őt ért anyagi veszteséget másra háritja át. Azt hisszzük, nem tévedtünk tehát akkor, ami­dőn azt állítjuk, hogy a legelsőrendü szükségletek kielégítésére szolgáló termés árának mérséklése magával fogja vonni a többi javaknak áresését is. Hogy pedig ennek az eredménynek elérése a fogyasztók millióinak érdekeit eltekintve mennyire kívánatos, az bővebb fejtege­tésre talán nem is szorul. Kérdés tárgyát képezhetné még esetleg az, hogy a ter­mésáraknak mérséklése által nem fog-e gazdaosztályunk veszteséget szenvedni ? E kérdésre a fentebbiekben már megfe­leltünk ugyan, de még szükségesnek tartjuk leszögezni azt, hogy a mai ter­mésáraknak változatlan fentartása csak a törpegazdaságoknak jelent kétségtelen előnyt, azoknak, kiknek igényük úgyszól­ván nincs, azt saját gazdaságuk túlnyomó részben kielégíti, kik tehát a közfogyasz­tás szempontjából alig vehetők számí­tásba. A nagyobb gazdaságokra azonban hátrányos azért, mert ezek szükségle­teiknek nagy részét más javak termelé­sével foglalkozó termelőktől vagy keres­kedőktől kénytelenek fedezni, hol az áraknak ugyancsak hatványozott emelke­désével találkozunk. Á másik megjegyzésünk az, hogy a kormányrendelet nagyon szűk határok közzé szorította a kielégíthető szükséglet mértékét akkor, amidőn kimondotta, hogy háziszükséglet cimén a mezőgazdasággal vagy más ősterméléssel foglalkozó fo­gyasztó a gabonanemüekből együttvéve csak 18 kilogrammot, más fogyasztó csak 10 kilogrammot vehet fejenként és ha­vonként számításba azon személyek után, akik a fél háztartásában rendszerint ter­mészetben ellátást élveznek. E tekintetben óhajtásunk az, hogy a kormányrendeletnek idevonatkozó intéz­kedése akképen változtattassék meg, hogy egyrészt a háztartásban rendsz^int ter­mészetbeni ellátást élvezőknek kora, más­részt azoknak foglalkozása is figyelembe vétessék § ehhez viszonyítva állapíttassák meg a háziszükségletnek mértéke. Nem kétséges, hogy a fogyasztókö­zönség túlnyomó részénél a fejenként és havonként 10 kilogramban megállapított kenyérmagmennyiség a szükséglet fede­zésére elegendő. Különösen áll ez azon családokra nézve, akiknek úgyszólván csak mellék, kisegítő eledele a kenyér, akik állandóan változatos ételeket esznek, tehát a szellemi munkával foglalkozó in­telligens egyéneknél. Kevésbbé fedezi már azonban ugyanezen kenyérmagmennyiség a háziszükségletet iparos, vagy más, ne­hezebb fizikai munkát végző családoknál és itt is csak akkor, ha a természetbeni ellátást élvező családtagok és alkalmazot­taknak kora egymást kiegyenlíti, vagyis, ha a felnőttek és a gyermekek létszáma egymással arányban áll. Ott azonban, ahol ugyanazon családban a szülők még teljesen életerősek, a természetbeni ellá­tást élvező hozzátartozók pedig mint gyári, ipari, vagy egyéb alkalmazottak az úgy­nevezett serdülő korban vannak s ahol a kenyér már nem csak kisegítő eledel, hanem elsőrendű táplálék számába megy, ott a 10 kilogramban megállapított ke­nyérmagmenti yiség kétségtelenül elégte­len. Csak fokozódik ennek jelentősége a napszámos vagy más, kizárólag ala­csonyabb rendű munkát végző csa­ládoknál, ahol a fejenként és havonként az igénybe vett kenyérszükségletet a ter­melők számára kizárólagosan megállapí­tott 18 kilogram kenyérmag is alig-alig fedezi. Jóakaratú figyelmébe ajánljuk tehát mindezeket a közigazgatósági hatóságok­nak, melyeknek nemcsak joga, de köte­lessége is a kormányrendeletben megnyi­latkozó szellemnek megfelelőleg a nagy­közönség érdekeit szolgálni s ebből folyó-' lag a kormányrendelet intencióit a gya­korlati életben megvalósítani. Munkáscsoportok vezénylése a kaszálási, aratási és cséplési munkálatok ellátására. A mezőgazdáknak és mezőgazdasági mun­kásoknak egyénenkénti szabadságolásán kivül a kaszálási, aratási és cséplési munkálatoknak elvégzésére 20 katonából álló munkáscsoportok is fognak alakíttatni. Ezek a munkáscsoportok erélyes és meg­bízható altiszt vezetése alatt, községeknek és egyes földbirtokosoknak rendelkezésére bocsát­tatnak. A községek a munkáscsoportokat a saját, mint erkölcsi testületnek tulajdonában levő földek, valamint a harctéren levő mezőgazdák ingatlanainak megmüveltetésére igénybe vehe­tik, ha a szükséges munkaerő hiányzik. A munkáscsoportoknak kirendelése iránti kérvény ahhoz a legközelebbi állomásparancs­noksághoz intézendő, a hol a póttest van. A birtokosoknak erre vonatkozó kérvé­nye a községi elöljáróság, illetőleg városi ha­tóság által láttamozandó. A munkáscsoportok kirendelése iránti kér­vények azonnal a járási tisztviselőhöz eljutta­tandók, aki az illető község, illetőleg birtokos által, esetleg az egész járás területén szüksé­gelt munkáscsoportok kirendelése iránt azonnal, esetleg táviratilag is ahhoz a legközelebb fekvő állomisparancsnoksághoz fordul, a hol póttest van. A munkáscsoportok elszállásolása, élelme­zése és díjazása. A munkáscsoportoknak és a melléjük adott altiszteknek elszállásolása és élelmezése a mun­káscsoportot igénybe vevő község vagy bir­tokos feladata. Az élelmezést a munkaadó a munkáscso­portnak a póttest által eziránt utasított al­tisztje által átadandó élelmezési pénzért tar­tozik teljesíteni. * Az élelmezési pénz átvétele nyugtázandó. A munkáscsoport tagjainak, valamint az azok mellé felügyelet céljából kirendelt al­tisztnek a munkaadó mindegyik munkanapért a helyi szokásos napszámnak megfelelő mun­kapótdijat, járandóságot tartozik kifizetni. Az utazási költségek a munkaadót nem terhelik. miimiimmnwmimni^^ A Nyíregyházi Takarékpénztár Egye­sület az 1761—915. m. e. számú kormány­rendelet alapján terményelőleget fo­lyósít, az eredeti hivátalos feltételek mellett. 195-4-1 Terményelöleget a kormányren­delet alapjárt, eredeti hivatalos feltéte­lek mellett folyósit 194-4-1 A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár R.-L A háború. (A ,Nyirvidék' eredeti távirata.) Budapest, junius 22. A főhadi­szállásról jelentik s Második hadseregünk ma heves küz­delem után Lemberget elfog­lalta. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A „Nyirvidék* eredeti távirata. Budapest, junius 22. (Hivatalos.) Orosz hadszíntér. Lemberg körül har­cok tovább tartanak, a várostól délre lévő orosz védelmi állást tegnap Dorn­feldtől nyugatra csapataink áttörték és Sczerek patak átjáróit több helyen bir­tokukba vették. Lemberg nyugati és északnyugati arcvonalán egyes erődművek heves har­cok után, melyekben a bécsi Landwehr különösen vitézül verekedett, birtokunkba kerültek. Német csapatok rohammal bevették Kulikovtól nyugatra emelkedő magasla­tokat és oroszok összes ellentámadásait ellenség igen súlyos veszteségei mellett visszaverték. Dnjesztertől délre általános helyzet változatlan. Pflanzer hadsereg csapatai tegnap is mindenütt, hol megtámadták őket, az oro­szokat ezeknek nagy veszteségei mellett visszaverték. Tanew mentén és Lengyelországban a helyzet nem változott. Olasz hadszíntér: Plavánál ismét visszavertük ellenségnek néhány táma­dását, egy olasz repülő gépről Görzre eredménytelenül bombákat dobtak, elle i­ség összes arcvonalakon sok ágyulőszerc lövöldöz el, de egyébként passive visel­kedik. HÖFER vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) (A , Nyirvidék" eredeti távirata.) Berlin, junius 22. Nagy főhadiszál­lás jelenti. Nyugati hadszíntér: A csatorna nyugati partján Dixmuindentől északnyugatra ellenségnek általunk meg­szállott három major ellen intézett táma­dását visszavertük. Arrasztól északra tegnap is általában ágyuharcok voltak. Labirinthben Neuvil­letől délre egy francia gyalogsági táma­dást éjfélkor visszavertünk. Ghampagnéban Perthestől nyugatba sikeres robbantások után állásainkat előbbre vittük. Maas magaslatokon közel harcok ne­héz tüzérségi tűzben egész napon át folytak. Ma reggel három óra felé ellen­támadásba mentünk át, teljesen megtisz­títottuk árkainkat a behatolt ellenségtől és elfogtunk százharminc embert. Marchewillnél ellenségnek egy kis előretörését könnyű szerrel visszautasí­tottuk.

Next

/
Thumbnails
Contents