Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-06-20 / 49. szám
4 49-ik szám. js(yírviré t r 1915. junius 20. Színház. Szerdán az Iglói diákok rendkívül hálás szerepeiben működtek színészeink a sok diák és diákkisasszony gyönyörűségére. Pénteken pedig a lengyel vér került immár negyedszer szinre, még mindig nagy közönség előtt, mely tapssal, virággal és igaz elragadlatásának számos jelével halmozta most is el az utolérhetetlen Bihari Böskét. Közben csütörtökön a Takarodó cimü porosz katona dráma került előadásra zsufo lásig megtelt ház előtt. Ezt a nagy házat azonban nem egyforma mértékben hatotta meg a darab. Nagyon egyszerű kis novella történet az egész. A derék őrmester a leányát fogadott fiának szánta, kinek két esztendei távollété alatt a leány a helyőrség legderekabb tisztjének lesz kedvese. A megjött fiu szomorú szívvel vesz tudomást a leány régi hajlandóságának elenyésztéről és inkább a derék őrmester és a leány becsülete érdekében a hadnagyot éjjel, mikor a leány nála van, saját lakásán vonja kérdőre. Ebből szóváltás és a felebbvaló elleni tettleges ellenszegülés támad, a fiút elfogják, hadi törvényszék elé állítják. Itt a fiu ismét nemeslelküségből nem hajlandó bevallani az összeütközés valódi okát, a haduagy kész esküt tenni, hogy nem tudja a fiu viselkedésének elfogadható magyarázatát. De eskü letőtt önként jelenik meg a leány és bevallja, hogy mi történt. Az eset tehát tisztába hozatott, de mi lesz a becsületben megőszült apával, a leánnyal és a hadnaggyal, kitől elfordul az egész tisztikar, mely nagy becsülésben részesítette az őrmestert és az esetet a katonai becsületbe ütközőnek tekinti. A megoldás ellenszenvessé teszi a mintaképül elénk állított hadnagyot. A nagy jellem egyszerűen megállapítja, hogy nincs megoldó gondolata. Az apa párbajra hívja, mit nem fogadhat el. Az apa rá emeli a fegyvert, mit kicsavar kezéből a leány. Az apa végül lelövi a leányt. Ez volna tehát a dráma. Az első és második felvonás nagy szerelme, a harmadik felvonás lovagiassága a negyedik felvonásban oda törpül, hogy bevallja, hogy hát igen, hisz ő szereti a leányt, le is kell mondania rangjáról, el is venné — talán ! Ez a férfiallan habozás és tehetetlenség bosszantó. Hiába, a németek nagyszerű emberek, de drámát ellenségeink, a franciák jobban irnak. A Kém cimü francia katona dráma sokkal külömb. Ám ami az előadást és rendezést illeti, az tökéletes és kifogástalan volt. Előtérben a bájos Vajda Ilonkával és a kitűnő Forgáccsal, az őr mester szerepében Baróti és a fiu szerepében Tarnai oly remek alakítást mutattak, hogy nyilt szinen jutottak az elismerés tapsaihoz. A legkisebb szerepek is lelkiismeretes kidolgozásban részesültek. Gyönyörűségünk a minden dicséretet megérdemlő előadáson nagyobb volt, mint az előadott darabon. A törvényszéki jelenet minden részlete remekül volt inscenirozva. Az a "páros jelenet, melyben a búslakodó fiu és altiszttársa vesznek részt, a nagy pausákkal, nagyszerűen átgondolt, és helyesen jellemzett volt. őszintén gratulálunk az előadóknak a tökeletes együttesért. * Műsor. Igazgató : Dr. Patek Béla. Szombat: Itt először Böském operetteújdonság. Vasárnap : délután félhelyárakkal A kiskirály operette, este .Bös&ém operetteújdonság. Hétfő: Csodagyermek kacagtató bohózat. A darab nem leányoknak valói Kedd: Böském operetteújdonság. Szerda: Tájfun izgalmas dráma. Csütörtök: Itt először. A két jómadár, legújabb fővárosi bohózatszenzáció. Péntek, és a következő estéken: itt először Zsuzsi kisasszony operettesláger. Vasárnap: délután félhelyárakkal Iglói diákolt énekes játék, Bihary Böske fellépése. TANÜGY. Értesítés. A főgimnázium I. és II. osztályába a jövő 1915—16. tanévre folyó évi junius hó 21. és 22., továbbá julius hó 1 ső és 2-ik napján, delelőtt 8—12-ig, délután 3—5 óráig vesszük fel a tanulókat, és pedig az első két napon a helybeli ág. h. ev., a második két napon a többi jelentkezőket, mindenkor a jelentkezés sorrendje szerint. Az I. osztályba lépő tanuló köteles az elemi iskola IV. osztályának sikeres elvégzését igazoló bizonyítványt bemutatni. Azok a jelentkezők, akik az elemi iskolát magánúton végezték, csak sikeres fölvételi vizsgálat alapján vehetők fel, melynek tárgyai: a) értelmes olvasás és irás magyar nyelven s az egyszerű mondat elemezése; amennyiben pedig a jelentkező anyanyelve nem magyar, az elemi iskola IV. osztályának teljes anyaga; b) a mennyiségtanból a négy alapmüvelet egész számokkal; c) alapismeretek a földrajzból. A fölvétel alkalmával minden nyilvános tanuló köteles a tandij első félévi részlete cimén 30-, egyéb cimeken 21-, összesen 51 ko rónát befizetni. A magántanulók ugyancsak a fölvétel alkalmával 47 koronát fizetnek; a viszgálati dij a vizsgálat napján esedékes. Az I. II. osztályba fölvett tanulók a jövő 1915—16. tanév elején és pedig szeptember ho 3 ig — bezárólag — a fölvétel alkalmával kapott igazolvannyal az osztályfőnöknél személyesen jelentkezni kötelesek. Dr. Vietórisz József, főgimn. igazgató. Olaszország. Olaszország hitszegése által való erkölcsi értékének megsemmisítése minket magyarokat érint talán legérzékenyebben, mivel mi az érintkezést és mindenirányu szoros összeköttetést állandóan fenntartottuk vele; e mellett nyilvánvaló az, hogy Olaszországban az idegen személyforalomról szóló bevételek könyveiben Magyarország igen nagy tétellel szerepel. Az olasz egység megteremtésében nekünk magyaroknak oroszlán részünk van. Türr Pista épugy az olasz szabadság megtestesítője, mint Garibaldi. Nálunk is egybeforrt e két név az absolutizmus alatt, midőn erről is hittük a remény sugarát felragyogni. Tele van népdalunk is az olasz és magyar férfiú nevével. (Jön az olasz vasút, benne Türr meg Kossuth; éljen Garibaldi. Majd hoz Kossuth sapkát, Türr Pista meg puskát; éljen Giribaldi! stb.) Az olasz egység megteremtői: Cavour és Garibaldi együtt fognak említtetni Türr Istvánnal a magyar önkéntesekkel, a magyar katonákkal, kik ezerszámra ontották ott e cél érdekében véröket. Ez idő óta mi magyarok állandóan a legjobb viszonvban voltunk Olaszországgal. Kossuth Lajosnak Olaszország adott hazát az emigráció után haláláig; ott is halt meg a mi Kossuth apánk Turinban. Fia Tivadar ma is ott él, mint olasz állampolgár, mint az olasz államvasutak nyug. igazgatója. E mellett építészeink, szob rászaink, festészeink vágyuk netovábbjának tudták mindig, hogy Olaszországban töltsenek legalább pár évet az olasz művészet tanulmányozásával. A magyar kath. papnővendékek mindig nagy számmal voltak az olasz egyetemeken. Mágnásaink és pénzembereink jövedelmük nagyrészét költik el Olaszországban; iskolák, testületek, egyesek legkedvencebb kirándulása tőlünk mindig Olaszország volt; nászutazások hová irányultak volna, ha nem Velencébe, vagy a narancsligetei* bűbájos honának más részébe, hol melegség, szerelem és kéj honol! ?... Nagyon sok apró és nagy pénzünket tettek el az olasz szomszédaink, kik ma szervezetünk legéleterősebb erét akarjáK elmetszeni, hogy szervezetünk épülete összeomoljon. Sok szép, dicső, kellemes emlék köt minket Olaszországhoz, melyet most egy csapásra tépett szét a világ legocsmányabb hitszegésével az angol és francia pénzen megvásárolt olasz nép! Mi szakítunk a múlttal, felvesszük az eléükbe dobott keztyüt és épugy megmutatjuk nekik fegyvereink erejét, mint többi ellenségeinknek. Egy elenséggel több, már alig jelent valamit. E háborúban megtanuljuk legalább az olaszt gyűlölni s nekik adott millióinkat ezután Magyarországon fogjuk elkölteni. Olaszország már több izben fájdalmasan érezte fegyvereink erejét. Ma is az a tudat visz bennünket ellene.harcba, hogy győzni fogunk! gnl. iwwswwwwfaasi- u . II'WJW^owwwkwwwiw ÚJDONSÁGOK. — Búcsúvétel a nyugalomba vonuló polgármestertől A következő sorok közzétételére kérettünk fel: Nyíregyháza város képviselőtestülete a város közönsége nevében a folyó junius hó 25-én, pénteken délután 3 órakor tartandó közgyűlésen vesz bucsut nyugalomba vonuló polgármesterétől: Májerszky Béla kir. tanácsostól. A város közgyűlése után ugyancsak a városháza nagytermében búcsúznak el a nyugalomba vonuló polgármestertől a helybeli testületek és egyesületek. Az ,e tárgyban tartott értekezlet megbízásából tisztelettel kérem azokat az egyesületeket és testületeket, melyek e bucsutisztelgésben résztvenni szándékoznak, hogy ebbeli szándékukat a rendezés érdekében hozzám junius hó 24-ikén, csütörtökön déli 12 óráig bejelenteni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1915. junius hó 18. Balla Jenő, főjegyző. — Egyházmegyei közgyűlés. A tiszavidéki ág. hitv. evangelikus egyházmegye ez évi rendes közgyűlését dr. Meskó László egyházmegyei felügyelő és Materny Lajos főesperes julius hó 6. és 7-ik napjára hívta össze Nyíregyházára. A közgyűlést a központi népiskola nagytermében fogják megtartani. Julius hó 6-ikán reggel 8 órától 10-ig a bizottságok tartják üléseiket, délelőtt 10 órakor kezdődik a közgyűlés, délután 5 órakor gyámintézeti istentiszteletet tartanak a templomban, mig másnap a gyűlés folytatása és befejezése következik. — Inezédy Lajos elhunytáról a következő gyászjelentést kaptuk. Inezédy Lajosné szül. komjáti Komjáthy Margit maga és a harctéren küzdő egyetlen fia, Lajos nevében, továbbá Gáspár Éndréné szül. Lukesch Flóra, férje és Ilonka leáaya, Lukesch Ilona, Inezédy László árvái: Gábor és László; okányi özv. Szlávy Györgyné szül. Németh Kornélia, Németh Amanda, okányi Szlávy Kálmán és családja, komjáti Komjáthy Sándor és családja, komjáti Komjáthy Pál, komjáti Komjáthy Erzsébet maguk és a többi rokon nevében is fájdalomtól összetört szivvel tudatják, hogy a forrón szaretett, gondos, jó férj, a gyermekét rajongásig szerető apa, a felejthetetlen legjobb testvér, nagybátya, unokatestvér, sógor és rokon Inezédy Lajos Szabolcs vármegye főlevéltárosa, megyebizottsági tag, iró és hirlapiró Szarvason, szülővárosában, hol betegségére gyógyulást keresett, 1915. év, junius hó 16-án éjjel 1 és Va órakor életének 57-ik, boldog házasságának 26-ik évében csendesen elhunyt. Drága felejthetetlen halottunk földi részei f. é. junius hó 17-én d. u. 5 órakor fognak az ág. hitv. ev. egyház szertartása
