Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-21 / 6. szám

2 6-ik szám. NYÍR¥ÍDÉK. 1915. január 21. Vártunk és iiy érzéssel léptük át az év első felét, mely után alig pár hétre, mint mikor hosszú borongós napok után megjelen az első napsugár, ugy hatott Koronás Királyunk hadba hivó szózata! Szivünk, lelkünkre talált az, mert éreztük, hogy ütött a megváltás órája, mert Istenben bizva, hittük, reméltük, hogy nekünk elvesznünk nem szabad, de nem is lehet! E reményünk nem volt hiába való, mert Fiaink öt havi nehéz, hősi küzdelme után hitünk, reményünk csak erősödött. Nem tagadjuk. hogy ezalatt már is sok drága honfi vér öntözte a harcmezejét. Fáj testvéreink elvesztése, fáj nekünk is minden csepp vér, fáj a háború által okozott nélkülözésük tudata, de katonáink, mint igazi hősök áldozzák életüket Hazáért és Királyért! Most dől el édes Hazánk és evvel mindnyájunk sorsa és ha a jó Isten mint eddig velünk lesz, győzni fogunk és mi, kik nem lehetünk oly boldogak, hogy vérünket Hazánkért áldozhassuk, élvezhetjük majd a vérrel újból megszentelt szent Hazánk újjászületését 1 Mi pedig, hivatalnokok, kik az állami gépezet kerekének egy fogát képezzük ezután dolgozhatunk majd Hazánkért és a megmaradtak boldogulásáért kettőzött erővel. E vármegye Fiait Királyunk szózata már aratás után, cséplés közben érte igy a gyenge termés a kedvező időjárás mellett magtárba kerülhetett volna, ha termett volna, igy ami termett legnagyobbrészben mind a kereskedőhöz szállíttatott, mert a pénzre már gazdáinknak nagy szüksége volt. Ezért a háború okozta nagyobb áremelkedés előnyeit gazdáink közül csak kevesen élvezhették, mivel legtöbben előre adták el terményeiket. Ma az év végén gazdáink eladható terményfelesleggel alig rendelkeznek. A mozgósítás dacára a megfogyatkozott munkaerővel gazdáink az őszi vetési munkálatokat és az ősziek betakarítását, ha lassan is befejezhették, mit csakis a kedvező hosszú ősz tett lehetővé. A beérkezett jelentések igazolják, hogy az őszi vetések területe a normális években vetett területtel megegyező, sőt egyes nagyobb gazdaságok a szokottnál nagyobb területet vetettek be. A tavasziak alá az őszi szántásokat azonban már elvégezni nem tudták, mivel az igaerő a katonaság által behívott lovak és igénybe vett fogatok, cselédek miatt nagyon megfogyatkozott. Hozzájárult azonban ehhez, az ősziek hosszantartó betakarítása és a korán beköszöntött fagy is. Azonban az év vége felé beállott enyhébb időjárás, a fenti mulasstások pótlását, hol a talaj nem sáros lehetővé tette. A felügyelőség különös figyelemmel van a gazdák ló- és fogatszolgáltatásaira és Nagyméltóságú 11122—1914. elnöki számú rendelete alapján, minden egyes tudomására hozott esetben távirati jelentést tesz. A behívott lovak pótlására kilátásba helyezett háború viselt lovak kiosztását ugy a nagy mint kisgazdáink epedve várják és a folyamodókról előjegyzés vezettetik. Szarvasmarha állományunkat a háború által kivánt nagyobbmérvü húsfogyasztás az év végéig nagyobb mértékben még nem apasztotta, némi apadást a vármegye területén tartózkodó és keresztülvonuló katonák élelmezése előidézett ugyan, de a harctéren küzdő katonáink részére Nyíregyházáról csupán egy izben szállíttatott el 160 drb. szarvasmarha. Ennek dacára azonban a marhahús fogyasztás megszorítása tárgyában kiadott 10498—914. számú rendeletére felkértem Nyíregyháza város rendőrfőkapitányát, hogy ajuhhus fogyasztás nagyobbmérvü emelése végett a város mészárosait egy értekezletre hivja össze. A főkapitány kész örömmel tett eleget e kérelmemnek és az értekezlet eredménnyel végződött, amennyiben a mészárosok öröfnmel csatlakoztak a mozgalomhoz és a juhhus fogyasztása emelkedett is. Ezenkívül megkerestem a vármegye alispánját, a helybeli cs. és kir. katonai parancsnokságod a város polgármesterét, a debreceni kir. főügyészséget és a helybeli állami tanitóképzőintézet igazgatóságát avégett, hogy az alájok rendelt intézetek heti étlapjába rendeljék el a juhhus felvételét. E megkeresésemnek minden hatóság eleget tett. Sajnos azonban kórházaknál e húsnak bevezetése nem történhetett meg, mivel az első alkalommal már a betegek nem szívesen fogyasztották. Erre nézve alant közlöm a vármegyei Erzsébet-kórház igazgató főorvosának az alispánhoz tett jelentését: „Két izben volt a juhhus, mint pörkölt burgonyával a betegeknek tálalva, a betegek határozott kedvetlenséggel fogadták az uj húsételt és megkérdeztetve, hogy ízlik, inkább marhahúst kívántak. Az ápoló személyzetügy része pedig egyáltalában nem is ette meg. Ezekután a juhhusnak, mint leveshusnak adását megkísértettük. Tekintve, hogy a juhhus tápértéke kisebb, mint a marhahúsé, tekintve, hogy nem olyan kiadó, mint amaz, tekintve, hogy a juhszagot az ételen eltüntetni nem tudjuk és emiatt azt nemcsak a betegek, de egészségesek sem eszik kedvvel, a juhhus adagolását rendszeresen a kórház étrendjében behozni nem lehet. Gazdasági szempontból a juhhus adagolás nem olcsóbb, mint a marhahúsé, sőt drágább. A juhhus kilóját 4 adagban adjuk, a marhahúsét 5 adagban, a juhhus készítése sok zsirt fogyaszt, a marhahúsé keveset, vagy semmit, a juhhust, mint leveshust nem adhatjuk s mint pörkölt magában nem adható, csak burgonya és rizs hozzáadásával és ez igy drágábbá teszi az ételt. Amellett a juhhusban sok a csont, mi a kiosztásnál sok kellemetlenséget okoz. Mindezek alapján a juhhus bevezetése a kórház élelmezésénél rendszeresen nem kivihető, némelykor azonban megkísértjük adagolását." (Folyt, köv.) A háború. (A „Nyírvidék" eredeti távirata.) Blldape8t, január 19. (Hivatalos.) Lengyelországban és Nyugatgaliciában tüzérségi harc folyik. A Kárpátokban semmi sem történt. Egyes vidékekről újabban erős havazást jelentenek. Jacobeninél, Délbukovinában egy orosz előretörést, az ellenségnek nagy veszteséget okozva — visszavertünk. Déli hadszintéren a helyzet változatlan. (Miniszterelnökség sajtóosztálya) (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Berlin, január 19. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszintéren — jelentéktelen csatározásoktól eltekintve — az egész arcvonalon csak tüzérségi harcok folytak. Keleti hadszintéren az időjárás nagyon kedvezőtlen volt. Keletporoszországban nincs semmi újság. Radzanow, Biecum és Sierps mellett, az oroszokat súlyos veszteséggel visszavetettük és több száz orosz fogoly jutott kezünkbe. A Visztulától (nyugatra és a Pilicától keletre, a helyzet általában változatlan. (Miniszterelnökség sajtóosztálya. (A „Nyirvidék" eredeti távirata ) 4 gabonaárakkal visszaélnél Budapest, január 19. A Budapesti Tudósító illetékes helyről a következő közleményt kapta: Mind több oldalról hangzik fel a panasz, hogy egyrészt a termelők gabonájukat, másrészt a malomvállalatok a lisztet különböző cimü felszámításokkal, a hatóságilag megállapított legmagasabb árnál drágábban árusítják. A legmagasabb áraknak ily módon való kijátszása veszélyezteti azt a célt, amelyet a kormány az ármegállapítással elérni szándékolt: hogy gátat vessen a további áremelkedéseknek. Ennek folytán intézkedik a-kormány, hogy a hatóságok a legszigorúbban járjanak el, nyomozzák ki a visszaéléseket és torolják meg azokat. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A hadbavonnltak felőli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetitl a Vöröskereszt helybeli tudósító irodája (Iskola-utca 6. Feminista Egyleti helyiség) Hivatalos órák hétköznapokon délntán 5—7, ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10-12 óráig. TANÜGY. Kérelem vármegyénk érdemes tanitoságához A nm. vk. miniszter ur a f. évi január 6-án 6587—1914. eln. szám a. kiadta a földmivelésügyi miniszter ur 13500—1914. eln. sz. felhívását, melyben előrelátásból és hogy a buza- és rozstermésünkkel az uj aratásig bizonyosan kijöhessünk, arra kéri a közönséget, mikép a fogyasztásban mindenki mindenben, de különösen a buza- és rozs fogyasztásában takarékos legyen, hogy e tekintetben semmifele baj ne érhessen bennünket és a harctéren küzdő batonáinknak mindig és mindenből a legjobbat adhassuk. Ezen célból a kormány elrendelte, hogy a malmoknak és a kereskedőknek csak olyan lisztet szabad a polgári közönség részére eladni, mely egyharmadrészben árpaliszttel, tengeri- vagy burgonyaliszttel, vagy más megengedett lisztpótlókkal van keverve ; kívánatos tehát, hogy a fogyasztó kőzörség azon része, amely a maga gabonájából őrölt lisztből otthon süti a kenyeret, szintén egyharmadrészben kevert lisztet használjon, az igy feleslegessé váló búzát és rozsot pedig adja el. Mindezekhez képest a vallás- és közoktatásügyi mininíszter ur nevében is felkérem Cimet, hogy a fenti felhívásban jelzett célok elérését saját hatáskörükben előmozdítani szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1915 január 14-én. Dr. Wilt György, kir. tanfelügyelő. A SzabolGsvármegyei Tanító Egyesület Köre. Bogár Lajos ur a tanítók „KolozsváriHunyadi" házára tett szobaalapítvány törlesztéséhez 20 koronával járult ismét hozzá. Fogadja ez úton is hálás köszönetünket. „Az „Eötvös-alapra" fizettek: Szolár Pál 1914. évi tagdij 4 K, Aczél Sándor 1914-re 4 K, Droppa Ede 1914 re 4 K, Fekete István 1914-re 4 K, Gabrienyi Sámuel 1914-re 4 K, Kovács János 1914-re 4 K, Oláh Sándor 1914 re 4 K, Ország Gábor 1914-re 4 K, Piovarcs Gyula 1914-re 4 K, Takács János 1913-ra 4 K, 19l4-re 4 K; Thaisz Kálmán 1914-re 4 K, Tóth György 1914-re 4 K, Varga György 1914-re 4 K. — Ruhmann Andor III-ík részesjegy Ill-ik részlet 12 K és IV-ik részesjegy Il-ik részlet 12 korona. A vidéki kartársak postautalványon küld hetik tagdijaikat. Knbac^ka István, elnök.