Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-23 / 41. szám

2 41-ik szám. INÍYÍRVIDÉK. 1915. május 23 róla tudomásuk, hogyan tűrhették azt, hogy ilyen visszaéléseket elkövessenek ? Hiszen itt egyenesen annak a halálos beteg katonának életerői van szó, mert ha egy ilyen tifuszbetegnek egyetlen egyszer adnak ilyen napi ötven fillérbe kerülő kosztot, az bizonyosan a halál martaléka lesz. A magyar állam épen ezekkel a megfigyelő kórházakkal szemben szinte grandiózus bőkezűséggel gondoskodott beteg es sebesült katonáinkról, de én sajnos, azt tapasztalom, hogy ezeknek a pénzeknek felhasználása és hováforditása tekinteteben, az ellenőrzés tekintetében némi hiányok vannak és kellőbb szigor és nagyobb utánnézés sok mindenféle bajtól megkímélné magát az intézményt, de első sorban azokat a szegény katonákat. Sándor János belügyminiszter : Gróf Esterházy Móricz t. képviselő ur továbbmenőleg teljes objektivitással felemlítette a korházak kérdését, felhozta ezeknel az élelmezési ügynek nagy fontosságát és azt a kívánságát fejezte ki, hogy ezeknél nyilvános árlejtések alkalmaztassanak minden esetben, oly esetekben pedig, ahol az tapasztaltatnék, hogy nyilvános árlejtésnél némelyek csak nevüket adták oda és bizonyos haszon mellett tovább adták vállalkozásukat, ez ne türessék meg, hanem szigorúan járjunk el ezekkel szemben. Gróf Esterházy t. kepviselő urat megnyugtathatom az iiánt, hogy a kórházaknál általában az élelmezés — kivéve ott, ahol hazi kezelésbe vétetett át — nyilvános árlejtésekkel szokott biztosíttatni, amelyeknél a közszállitási szabályzat intézkedései megtartatnak. Ugy vélem azonban, hogy ő is a megfigyelő állomásokra célzott, amelyekre vonatkozólag Huszár Károly t. képv-seló ur egy konkrét esetet hozott fel. E tekintetben is megnyugtatással szolgálhatok a t. háznak, hogy szóban és Írásban kiadott rendeleteimben mindenkor utasítottam az illető miniszteri biztosokat, akik hivatva voltak a megfigyelő állomások élelmezését biztosítani, hogy ott, ahol lehet, házi kezelést léptessenek életbe, ahol pedig másképen nem lehet, vállalkozókkal biztosítsák ezt, de ennél a lehetőségig nyilvános árlejtest tartsanak. „A lehetőségig" ezt azért teszem hozzá, mert amilyen hirteleneben kellett ezeket a megfigyelő állomásokat feállitani, egy pár helyen előfordulhatott, hogy nem irtak ki nyilvános árlejtést, ámbár a legtöbbről itt vannak már az adataim, amelyeket beszereztem és ezekből azt látom, hogy ott is volt árlejtés, amennyiben szűkebb körben hívták össze az arra alkalmas vállalkozókat. A felhozott konkrét példát illetőleg azonban szabadjon megjegyeznem, hogy ez épen példája annak, hogy igenis egy ilyen nagy, ilyen szétágazó intézménynél történhetnek hibák, fordulhatnak elő gyarlóságok, de szerencsére — a felhozott példa épen csattanósan bizonyítja ezt is — lelkiismeretes férfiak állnak a vezetés élén. A felhozott nyíregyházi eset ugyanis ugy áll, hogy ott az élelmezés vállalatba adatott egy földbírtoKosnak. Huszár Károly (sárvári): Kovásznay Zsigmondnak! Sándor János bcliigyinmister: Ez a földbirtokos maga mellé vett egy kereskedőkből álló részvénytársaságot, akikkel együtt vitte ezt az élelmezést. Azonban a ministeri biztos kötelesség szerint figyelemmel kisérte az ő működését, s abban a percben, amint tapasztalta azt, hogy az illető vállalkozó nem vesz ténylegesen részt az élelmezésben, hanem ő csak mintegy a nevét adta oda s annak ellenében bizonyos kisebb ellenértéket kap, abban a percben közbelépett, az illetőt felszólította a visszalépésre és már március 31-én azt jelentette a mínisteriumnak saját elhatározásából, saját kezdeményezéséből, hogy a vállalkozót visszalépésre bírta, tőle kötelező nyilatkozatot vett az iránt, hogy semmiféle kártérítési joga nincs az állammal szemben és a vállalatot közvetlen vivő társaságnak adta át az élelmezést már március 22-én. Nem kívánom a ház becses türelmét hosszasabban igénybe venni azzal, hogy reszletesen felolvassam ILt ennek a ministeri biztosnak a jelentését, csak ugy általánosságban legyen szabad arra utalnom — ha valaki a képviselő urak kö?ül kivánja, készséggel szolgálok az?al, hogy megmu'atom neki az iratokat is — hogy ez az írás is mutatja, mennyire lelkiismeretes, gondos volt az a minisieri biztos ebben a müködesében, mikor ő maga is kijelenti — amint hogy igy is kell lennie — hogy ha ilyen vállalkozásnál a polgári munkán, a költségeken és kiadásokon kivül haszon mutatkozik, annak nem szabad a közvetítőknek jutnia, hanem arra a célra, hogy azzal a sebesültek es betegek ellátását javítsák. (Élénk helyeslés.) A belügyminiszter úr őnagyméltóságának válasza után most már a magam részeréről befejezettnek is tekinthetném ezt az ügyet, ha itten Nyíregyházán ezzel kapcsolatban nem merül fel egy incidens. Ugyanis egyik étteremben, tchat nyilvános helyen, Mezőssy Béla őméltósága többek előtt, ugy nyilatko'.oit, hogy a nyíregyházi megfigyelő állomáson is fordultak elő visszaélések s hogy ezek Huszár Károly úr által az országgyűlésen is szóvá fognak tétetni. Miután megtorlatlanul maradt visszaélésről és múlasztásrol tudomással nem birok, e nyilatkozat alapján felkérem ezúton Mezőssy Bela dr. őméltóságát, legyen szíves ezen állítása alapjaul szolgáló adatait rendelkezésemre bocsátani, hogy egyrészt megtorlásban részesülhessenek a visszaélésben részesek, másrészt, hogy, amenyiben emberileg lehet, praeventive védekezhessem hasonló eset felmerülése ellen. Igen természetesnek találtam s csak köszönettel vettem volna, ha Méltóságod — a köz érdekének szolgálatában — a tudomására jutott állítólagos visszaéléseket nekem, mint a megtorlásra hivatottnak, adja értésom o s meg lehetett volna arról is győződve Méltóságod, hogy nem lévén természetem a tudomásomra jutó visszaélések és mulasztások elpalástoiása, — ha volt ilyen, — az megfelelően megtoroltatott volna. Miután Méltóságod, — jóllehet körülbelől ugyanabban az időben, amikor fenti nyilatkozatát megtette, hivatalos helyiségemben is szerencséltetett — nem ezt az utat választotta, szabad legyen megismételnem előbbi kérelmemet. Tisztelettel: Dr. Üjfalussy Dezső főiepan. Magas kenó'pésségü fekete szinü higfolyó VulKán gépolaj, alkalmas cséplőlokomobilok és külső tengelyek kenésére még összesen 29 hordó kapható. — Ára 100 kgl-ként 120 korona. Klár Andor és Társa R.-T.-nál Debreczei), Iparkamara épület. Telefonszám 445. Gsépléshez: szén, olaj, tovotte zsir, nyersolaj, benzin azonnali szállításra megrendelhető. Biztosítsa mielőbb szükségletét, A gazdákhoz. A haza, pénzt kér tőlünk. Nem adományként, — kölcsön kéri. Jó kamatot ad utána Nem is hosszú időre, csak öt-tiz évre kéri. Addig pedig több mint 6°/o kamatot fizet. Gazda társaim ! Egy német miniszter, mikor a német kormány fordult hasonló kérelemmel a nemzethez, azt mondotta, hogy most, a nagy háborúban nem csak általános hadkötelezettség, hanem általános fizetési kötelezettség is van. És a német nemzet megértette a hivó szózatot. Milliárdokat adtak össze pár nap alatt. A haza kérte, a hazának adták. Ők is csak kölcsön adták; szívesen adták. Gazdatársaim ! Az általános hadkötelezettségből kivesszük a részünket. Ki kell venni az általános fizetési kötelezettségből is. A mi fiaink harcolnak ott a határokon. A mi fiaink küzdenek érettünk, védelmezik drága magyar hazánkat a minden felől reánk zudult ellenséggel szemben. Ott küzdenek érettünk, áldozzák vérüket, életüket hazájukért, nemzetükért. Nekik van szükségük a pénzre ! A hadikölcsönből a katonák számára szerzik be mind azt, , amire nekik szükségük van. Abból ruházzák, abból élelmezik őket. Abból látják el fegyverrel, lőszerekkel. Abból fizetik járandóságaikat. Amit tehát az államnak kölcsön adunk, azt saját véreink szániára adjuk. A hadikölesönt itt költik el az országban. A külföldtől el vagyunk zárva. Mindent, amire katonáinknak szüksége van, csak idehaza lehet megszerezni. Amit tehát az államnak kölcsön adunk, azt az állam idehaza költi el. Az a pénz visszakerül hozzánk. Gazdatársaim! Ha valakinek kölcsön adható pénze van, ugy azok mi gazdák vagyunk. Terményeinket, állatainkat mi értékesíthettük, azoknak az árát mi kaptuk meg. Tudjuk ezt jól s nem is tagadjuk. Ha tehát valakinek, nekünk áll módunkban, hogy pénzünkből az államnak a hadsereg, a mi katonáink, a mi fiaink számára kölcsön adhassunk! Jól tudom én azt is, hogy mi gazdák nem vagyunk hozzá szokva ahhoz, hogy pénzünkért értékpapírt vásároljunk. Mi vagyont csak a földben, a házban, az állatokban, a terményekben és magában a pénzben látjuk. Legalább láttuk eddig. Jól tudom azt is, hogy vannak előttünk szomorú példák és tapasztalatok, a mikor a jóhiszeműen jegyzett és vásárolt értékpapír nem hozta meg a kamatját, sőt veszített az értékéből is. Ámde gondolkozzunk csak! Van-e. lehet-e jobb adós az államnál ? Bizhatunk-e valakiben jobban, mint magában az államban? Hiszen ha az állam, a mi édes magyar hazánk belepusztulna az élet-halál küzdelembe, — a mit senki NianMi a ieppi raktár: SSSS3 Kobn Ignátz tsasMMSBtsaaa női és férfi divatáruházában Nyíregyházán, Városháza palota. — Telefonszám: 129. ^^^^esasgjj