Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-20 / 40. szám

40-ik szám. JftimmtK. 1915. május 20. 3 Szinház. Már egy hete, hogy a szinház ajtai meg­nyíltak és semmi emotio, semmi láz, öröm, érdeklődés. Nagy a csendesség. íme a háború ! Mert hiszen tudjuk, hogy nem igy volt ez más kor, mikor megjöttek a jó ismerősök, hangos lett az utca, készültek a hódító mellények, jár­tak a gyors lalyigák erdőbe, Sóstóra. De hál mégis tény, hogy itt vannak a színészek, a „teátristák" és mégis nagy a csend, a szokatlan csend. Vájjon igy lesz az később is ? Ugy vé­lem, hogy nem.-Az a tapasztalat, hogy mindent megszokunk a háború alatt és igy meg fogjuk * szokni azt is, hogy itt vannak a színészek, nyitva a szinház és lassanként be fogjuk népesíteni a nézőteret. Meg fogjuk szokni, hogy a borzalmak és izgalmak lecsillapítása, elviselhetőbbé tétele végeit jó a színházba bejárai. Szabad, sőt szük ­séges, hogy koronként szórakoztassuk elernyedő leikünket. Kell egy kevés szellemi táplálék is. Ezt a célt pedig az előttünk eddig isme­retlen társulat képes szolgálni, az igényeket nagyjában kielégíteni. Az egy hét nem túlsá­gosan sok ahoz, hogy alaposan megismerked­jünk, de annyit különös jóakarat nélkül is megállapíthatunk, hogy a társulat sok értékes taggal rendelkezik, hogy túlnyomó a lelkiisme­retes, ambitiosus erő, hogy az előadások élvez hetők, a müsjr változatos. Itt-ott hadi ugyan a táplálék, mert például a zenekart nélkülözni vagyunk kénytelenek, de hát mi ez a kukorica kenyérhez ? és lam ezt is megszokjuk. Vegyük tehát a létezőt ugy a hogy van, szívesen és jóindulattal. Egyébiránt az eddigi előadásokból megál­lapíthatjuk, hogy a drámai erők közül Forgács és Dezső, Barothi és Görnőri acceptabilisak, Viola, Révész Böske na;yon megfelelők, hogy az operettében Bihari Böske és Kovács Hanna a kényesebb igényeket is kielégíteni képesek. Megállapíthatjuk, hogy az összjátékra kiváló gond van fektetve, mi pl a Kék egérben fel­tűnt, hogy az igyekezet és a törekvés méltány­lást érdemel. A Gülbaba, a Kis lord teljesen kielégítő előadásban kerültek színre. Most, az ismerkedés után részletesen fogjuk az előadásokat méltányolni. * * • Színházi hírek. Szerdán Farkas Imre pompás énekes vigjatéka, a Hónapos szoba ke­rült bemutatásra, mely a Vígszínház mult éva­daban aratott emlékezetes sikert. Csütörtökön Zeller operai színvonalon álló nagy operettjet, a Madarász t újítják fel, ebben lesz Bihari Böske második fellépése. Az operetté most dominálja a Kitáiy Színház műsorát. Pénteken •Berwsíeiw-prerniér lesz, a Titok (Le Secret), melyet a fővárosi sajtó a vígszinházi bemutató uián a dramairás nagymesterének legjobb alko­tásaként emlegetett. Szombaton mutatják be a Katica operettujdonságot. ywmtfyi^wwi^wmii m ) ii* i JOIÍ/ ^ TANÜGY. Kérelem Szabolcsvármegj e Tanítóságához. A m. kir kormány a most folyó nagy küzdelem sikerének biztosítása érdekében a második hadikölcsönjegyzésre való felhívással fordul a hazafias társadalomhoz. Ehez képest a vk. miniszter úr a f. évi 3957. eln. sz. ren­deletével ezen hadikölcsőrijegyzésben való minél tömegesebb részvétel céljából azon kérést intézi az ifjúság hivatott nevelőihez, tanítóihoz es tsnáraihoz, magyarázzák meg az ifjúságnak, hogy aki a jegyzésben résztvesz, amellett, hogy önmagának tőkét gyűjt, egyben a közérdeket is szofgáija. Erről Címet miheztartás végett azzal érte­sítem, hogy ez ügyben minden lehetőt meg tenni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1915. évi május hó 14. Dr. Wilt. kir. tanfelügyelő. ÚJDONSÁGOK. A második hadi kölcsönre jegyzé­seket elfogadunk. SZABOLCSI HITELBANK. Az új hadikölcsön. Az állam ismét a nemzethez fordul. Ahhoz a nemzethez., amely eddig is százszor és ezerszer bebizonyította, hogy méltó ivadéka az ősöknek és méltó ahhoz a földhöz, amelyet a honfoglaló ve­zérek óta annyiszor öntözött a magyar ver. Az állam segítségért fordul a néphez, akkor, amidőn mindenkit kér, hogy jegyezzen az új hadi­kölcsönből. Most, amikor még csak megindult a jegyzés munkája, már bizalommal tekinthetünk az ered­mény elé, mert előre látjuk, hogy az az eredmény teljesen kielégítő lesz és be fogja váltani azokat a reményeket, amelyet nemcsak ez az ország, hanem dicső szövetségeseink is fűztek a magyar nem­zethez. A nemzet, amely eddig odaadta élete remény­ségét, erős férfi-seregét a hazának, oda fogja most adni a pénzét is, odaadja pedig azért, mert szük­sége van az országnak a nemzet pénzére és mert ez a befektetett pénz százszor és ezerszeresen biz­tosítva van. Az első nemzeti kölcsönnél elért eredmény bizonyára nem marad el most sem. A mi nem­zetünk élni akar! Győzni akar! Adjuk meg rá a módot hadainknak ! Akinek van hozzá tehetsége, aki hallgat hazafias szive szavára, aki jól számit, és megérti, hogy amit kölcsön ad most az állam­nak, nem ajándékba adja idegennek, de saját bol­dogságára, gyermekei jövőjéért, a hazáért, a ki rályért adja oda kölcsön ! Azért, hogy vad ázsiai csordák ne gyújthassák fel a házát, ne gyilkolhas­sák le asszonyainkat, gyermekeinket, hogy ne hajt­hassák korbáccsal igába ezt a büszke szép orszá­got ! Aki képes hősöket tisztelni, családját és ha­zája szent földjét szeretni : az hallgasson a Haza hívására. Ez a felhívás bizonyára nagy eredménnyel is jár Nagy eredménnyel jart már más vidékén az országnak, és most itt az ideje, hogy a mi közsé­günk is kivegye a részét. Keljen fel a mi közsé­günk is, amiként az elmúlt ősszel megmozdult az egész nemzet és erejével bámulatba ejtette a világot. Segítsünk az országon és akkor az Isten is megsegít bennünket 1 — Szövetségeseink és ellensé­geink. Főgimnáziumunk Tanártestülete mult heti ünnepi előadásának folytatá­sául és kiegészítéséül f. hó 21-én pén­teken délelőtt fél 11 órakor iskolai ünnepet rendez a vármegyeháza nagy­termében. Előadó: dr Pröhle Vilmos, főgimnáziumi tanár; az előadás tárgya : „Szövetségeseink és ellenségeink," szá mos vetített képpel. Az előadásra az ér­deklődő szülőket és tanügybarátokat ezen az úton hivja meg a Tanártestület. Belépő-dij személyenként 20 fillér; a jö­vedelmet a helybeli Katona-Otthon cél­jaira fogják fordítani. — Tanitól kinevezés. A hajdudorogi g. k. püspök Sztína András tanítót Bujra I. tanítónak nevezte ki. — Korai halál. Vettük a következő gyász­jelentést : Drucker Henrik és felesége szül. Kun Heléna ugy a maguk, mint alólirott gyer­mekeik és egész családjuk neveben szomorúan íudatják, hogy jó gyermekük Pál, a budapesti mechanikai szakiskola tanulója, életének 19-ik évében, hosszas szenvedés u!án elhunyt. Te­metése 1915. május 18 án délelőtt 11 órakor lesz a nyíregyházi izr. temető halottas házából. Nyíregyháza, 1915. május 17-én. Legyen nyu­galma csendes és örökkévaló ! Alice, férjével, dr. Bartos Sándorral, Melinda, vőlegényével, dr. Bu'tos Mihálylyal, Tibor, Péter, István. — Uj kormányzótanács-tagok. A nyíregy­házi ág. h. ev. főgimnázium kormányzótanácsa kedden délután tartott ülésén töltötte be a Pöppel Gyula és dr. Lórencz Gyula elhunytával megüresedett tagsági helyeket. A két helyre egyhangúlag Szlaboczky Imre nyug. főgimnáziumi tanárt és Dietz Miklós kir. mérnököt válasz­tották meg. — A város közgyűlése. Nyíregyháza kép­viselőtestületének május havi közgyűlése közbe­jött körülmények miatt nem e héten pénteken délután, hanem a jövő héten kedden fog meg­tartatni. Ezen a közgyűlésen fog hatarozni a város a második hadikőlcsőnre való jegyzése tárgyában is. — A főgimnázium hadikölcsön jegyzése. A főgimnázium kormányzó tanácsa kedden délután tartott ülésén dr. Meskó László főgim­náziumi felügyelő indítványára elhatározta, hogy a második hadikőlcsőnre a főgimnázium alap­jaiból 30,000 koronát jegyez. A jegyzés 5 és V2%-os kötvényekre történik, melyek 10 évre biztosítják az 5 és 1/a% os kamatozást a név­érték után, de mert azoknak jegyzési árfolyama 90 korona 80 fillér, a befizetendő összeg után több mint 6% ot jövedelmez. — Elhunyt lelkész. Szerbák János batiz­vasvárii g. k. lelkész 52 éves korában elhunyt. — A vásár hétfői napon eléggé látogatott volt. Ezerötszáznál több jószág adatott el rend­kívül magas árakon. A borjuk élősúlyáért két koronát adtak kilónkint. Tolvajlás nem tőrtént, mert rendőrségünk a vasúton és a vámoknál összefogdosta az ismert balkezeseket. — Vak tiizilárma. Tegnap előtt este ki­vonult tűzoltóságunk, de a tűz kivül a váro­son, söt nem is a határban volt. Tegnap éjjel tűzjelzőn jeleztek tüzet a Kállai utcáról, de csak a pékműhely kéménye füstölt a szokott­nál jobban. — Tömeges hadifogoly szállítás. A nyu­goti Galíciában Gorlice környékén megindult tamadások és azóta folyton tartó előhaladás napról napra szaporítja az orosz fogolyszállit­mányokat. Nyíregyházán alig múlik el nap, hogy több ezer foglyot ne szállítanának keresz­tül. Kedden egy nap alatt három hosszú vonat fogolyszállitmany érkezett ide. Különös figyel­met érdemel, hogy a legújabb foglyok között nagy számmal akadnak olyanok, akik alig négy heti kiképzés után küldettek ki a harctérre s mihamar fogságba kerültek. A keddi szállít­mányban voltak olyanok is, mint ők mondják el, akik a harcban még a puskájukat sem sü­töttek el, egyszerűen azért, mert nem is volt puskájuk. A háború immár annyira kimerítette az orosz hadifelszerelést, hogy a tüzvonalba küldött katonák mindenikének nem is tudnak puskát adni a kezébe. Azzal az utasítással lát­ják el őket, hogy elesett vagy megsebesült társaik kezéből vegyék ki a fegyvert s azzal harcoljanak. A . foglyok egy részén vadonatúj öltözék volt. A legtöbbnek ellenben katona­ruhája sincsen, hanem mindenfele civil öltözet van rajtuk a katonaköpeny alatt. Sokat panasz­kodnak az élmezési hiányokra is. — Minden talpalatnyi földet meg kell munkálni az idén. Legalább is meg kellene. Sok helyen azonban ez az igavonó jószág hiánya miatt nagy nehézségekbe ütközik, mert nincs mivel szántani. A kinek van igája és a magáét már felszántotta — legyen segítségére a másik­nak, annak a ki reá van szorulva. Ez ma ha­zafias kötelesség — sőt parancs. És ezt a köte­lességet teljesítik is sokan. Példát is tudok rá. Ma mondta el egy buji ember a szerkesztősé­günkben. Igy: „Tessék kitenni az újságba a mit mondok ! A mi jegyzőnk nem csak beszél, hanem példát is tesz. Meg az ő földje félig volt megszántva, mikor jelentkeztek nála, a kik pár hold földicskéjöket nem tudták sehogy sem megszántatni. Nem birtak alkalmatossághoz hozzá jutni. A mi jegyzőnk kérem alássan kiállít­tatta a saját földjéből az ekét, megmunkálta először a másét és csak azután szántatott tovább

Next

/
Thumbnails
Contents