Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-17 / 5. szám

5-ik szám. 1915. január 17 3. távbeszélő forgalom az előző forgalommal szemben a változott viszonyok dacára sem mu­tat jelentékenyebb visszaesést. Egyébként a posta távírda és távbeszélő körében semmi oly általános fontosságú jelenségek nem merültek fel, melyeket itt felsorolni érdemes lenne. Kir. tanfelügyelő. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő bejelen tette, hogy ujabban' ismét hadba vonult néhány tanitó, ugy hogy most körülbelül 200 tanitó van távol. A karácsonyi katonai szeretet ado­mányok gyűjtéséből az elemi iskolák is kivet­ték a maguk részét, a honvédelmi minisztérium hadsegélyző hivatalának ilyen cimen 4225 ko­rona 90 fillért küldött. Klr. főállatorvos. Mezei Béla kir. főállatorvos bejelentette, hogy fertőző állatbetegség csekély számban jelentkezett, ezzel szemben nagyobb számban történtek zár feloldások. A háború. (A ,Nyírvidék" eredeti távirata.) Budapest, január 15. (Hivatalos). Mig az orosz-lengyelországi arcvonalon tegnap csak helyenkint volt ágyú- és géppuska-tűz, addig a Dunajec mentén heves ágyuharc volt. Különösen nehéz tőzérségünk működött jól s az ellenség­nek egy nagy raktárát tüzeléssel felgyúj­totta és néhány lövéssel elhallgattatott egy — több nap óta jól elhelyezett — ellenséges nehéz üteget. A Kárpátokban nyugalom van, mivel a kemény fagy be­folyásolja a harci tevékenységet. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) (A „Nyirvidék" eredeti távirata) Berlin, jan. 15. A nagyfőhadiszállás jelenti: Westende előtt tegnap néhány torpedónaszád és kisebb jármű mutatko­zott, amelyek tizennégy kilométernyire közeledtek a tengerparthoz. — Arrastól északnyugatra Notre Dame de Lorettenél, a franciáknak a helység mindkét oldalán ellenünk intézett támadásait csapataink visszaverték. Egy lövészárkot — melyet 8 nappal ezelőtt Ecurienél (Arrastól északra) az ellenségtől elfoglaltunk és amelyet egyik századunk egyes részei tartottak megszállva — elvesztettünk. E helyen a harcok ma újból folynak. Soissonstól északra és északkeletre, az Aisne északi partját a franciáktól végleg megtisztítottuk. Német csapatok szakadatlan támadásokban elfoglalták Cuffie Crouy Bucy le Long Missy helységeket és Vauttrot és Verrerie ma­jorokat. A Soissonstól északra folyt három napi harcok alatt szerzett zsákmányunk most ötezerkettőszáz hadifogoly, tizennégy ágyú, hat géppuska és több revolverágyú. A franciák súlyos veszteséget szenvedtek, négy-ötezer halott franciát találtunk a csatamezőn. A franciáknak az Aisnetől délre való visszavonulása nehéz ütegeink tüzének volt kitéve. Hogy mennyire megváltoztak a viszo­nyok a korábbi háborúkkal szemben, ki­tűnik az itt szóban levő harcoknak az 1870 ediki eseményekkel való összeha­sonlításával. Bár a Soissonstól északra vívott ütközetek jelentősége nem hason­lítható össze az 1870. aug. 18-adiki csa­tával, a csatamező szélessége mégis meg­felel a Gravelott St-private-i harcmezőnek és a franciáknak 1915. január 12-től 14 ig szenvedett veszteségeik azonban minden valószínűség szerint jóval meghaladják a franciknak 1870. augusztus 18-án szen­vedett veszteségeit. Verduntól északra, Gonsenvoyenél az ellenséges támadások meghiúsultak. — Allynál, (St.-Michieltől délre) az állásaink ellen intézett több előretörést, miután azok helyenként már legszélső árkainkig jutottak — ellentámadásokkal, az ellen­ség igen súlyos veszteségei mellett vissza­vertük. Az utolsó iram alkalmával csapa­taink elfoglalták az ellenséges hadállásokat, melyeket azonban saját hadállásainknak újból való felépítése után, éj folyamán, önként és harc nélkül ismét feladtunk. Mesnilnál, St.-Dziertől északra, egy je­lentéktelen támadást csapataink vissza­utasítottak. Különben a Vogézekben csak tüzérségi harc folyt. A keleti hadszintéren, kelet-porosz­országban és Lengyelország északi részén a helyzet nem változott. Lengyelországban, a Visztulától nyugatra, támadásaink előbbre haladnak. Rawatól északkeletre, egy tá­maszpont elfoglalása alkalmával ötszáz oroszt ejtettünk foglyul és három gép­puskát zsákmányoltunk. Az oroszok heves ellentámadásait, igen súlyos veszteségeket okozva nekik, visszavertük. (Miniszterelnökség sajtóosztálya^ (A „Nyírvidék" eredeti távirata.) Konstantinápoly, január 16. A fő­hadiszállás jelenti: A Dardanellák bejá­ratához egy francia tengeralattjáró naszád közeledni próbált, de a török tüzérség elsűlyesztette. A legénység egy részét megmentették. (Miniszterelnökség sajtóosztálya) — Tudakozó iroda. A hadbavonultak utáni tudakozódás megkönnyítése és egyöntetű kezelése céljából az Országos- és helybeli Vö­röskereszt-Egyletek, valamint a Feminista Egy­let vezetősége között az a megállapodás jött létre : hogy e végből közős tudósító irodát állítanak fel városunkban, maly folyó hó 16 án kezdi meg működését. Erre a célra a Feminista­Egylet volt szives a városi Bazár épületben (Iskola-u. 6. sz.) levő irodájában helyet adni, hol hétköznapokon délután 5—7 óra kőzött s ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óra között lehet a tudakozódás iránt jelent­kezni. Az iroda teendőit az egyesületi alkalma­zottak és önként jelentkezett úrhölgyek látják el a nevezett egyesületek megbízottjainak veze­tése alatt. Az iroda a lehetőséghez képest sebesült és beteg katonáknak egyik kórházból a másikba való áthelyezéséi is készséggel közvetíti s min­dennemű eljárása teljesen költségmentes. Rongyos bankók. A háború folyamán az Osztrák-Magyar Bank a készpénzforgalom megkönnyítésére tuddalevőleg kétkoronás papírpénzeket bocsá­tott ki. Szükség volt ezekre a kisebb bankjegyekre, mert az ezüst pénz kikerült a forgalomból. Sokan biztonság okából eltették azokat, úgy­annyira, hogy a közpénztárak, postahivatalok egyenesen utasítást kaptak, hogy az ezüst pénzeket lehetőleg ne adják ki, Szükség volt a kisebb bankjegyekre a katonák járandóságai­nak fizethetése céljából is, mert hiszen a harc­térre az ércpénzeket nagyobb mennyiségben szállítani kissé bajos dolog volna. Eddig hát rendben volna a dolog. Min­denki szívesen üdvözölte a kibocsátott kétko­ronás bankjegyeket. Igaz ugyan, hogy amint megjelentek, a külső szépségével senki sem volt megelégedve. Ez azonban még csak a kisebbik baj volna. Meg aztán hozzá is va­gyunk szokva ahhoz, hogy a mi papírpénzeink a legrutabbak a világon. A nagyobbik baj az, hogy a kétkoronások papirja hihetetlenül komisz. Alig megy át két­három kézen, elrongyolódik. Emiatt nem fo­gadja el azokat senki szívesen. Aki csak te­heti, szabadul tőle. A közpénztáraknak azonban, kötelesek lévén azokat elfogadni, igen sok bajuk van vele. Olyan pénzeket kapnak, amelyeket csak összeragasztással lehet elhelyezni a kasz­szába. Egyik-másik pénztárban óraszámra a kétkoronások ragasztásával foglalkoznak. Mennyivel jobb papírjuk van a mostaná­ban elég gyakran látott orosz rubeleknek! Va­lóban képtelenség, hogy éppen csak a mi pa­pírpénzeinknek legyen ily hallatlanul komisz papirosuk. A közönség joggal elvárhatná az Oiztrák-Magyar Banktól, hogy ne bosszantsa az ilyen bankókkal, amelyeknek idő előtti el­rongyolódása ráadásul még könnyen anyagi károkat is okozhat. Aminthogy okoz is. A mindennapi kenyerünkről. Minthogy külföldről élelmiszereket nem igen hozhatunk be az országba, s hű szövetséges társunkkal együtt a magunkéból kell megélnünk: ellenségeink arra számítanak, hogy bármilyen vitézül küzdenek is hős katonáink, még sem fogjuk a harcokat soká birni, mert elfogy a kenyerünk, s ők kiéheztetnek bonnüknet. Ellen­ségeinknek ez a reménysége nem fog betelje­sedni, mert mindenünk van annyi, a mennyire szükségünk van. Hogy azonban semmiféle kö­rülmények között semmiféle baj ne érhessen bennüket: a józan előrelátás azt parancsolja, hogy a fogyasztásban mindenki, mindenben takarékos legyen. Különösen okosan és takaré­kosan kell bánnunk a búzával és a rozszsal, mert az idén a buza- és rozstermésünk nem volt olyan, mint a tavalyi. A kormány azon célból, hogy ez idei buza és rozstermésünkkel az uj aratásig bizonyosan kijöhessünk, s vitéz katonáinknak mindig és mindenből a legjobbat adhassuk, már elrendelte, hogy a malmoknak és a kereskedőknek csak olyan kenyérlisztet szabad a polgári közönség részére eladni, amely egyharmad részben árpaliszttel, tengeriliszttel, vagy burgonyaliszttel, vagy más megengedett lisztpótlékkal van keverve, A kormány ezen rendelete folytán a fo­gyasztó közönségnek az a része, a mely a lisz­tet vásárolja, vagy kész kenyeret vesz, ezután csak ilyen kevert lisztből sütött kenyeret fog fogyasztani. Elrendelte továbbá a kormány azt is, hogy mindennemű bú;a és rozsjárandóságot (konvenció) csak kétharmad részben szabad búzában és rozsban kiadni, egyharmad rész helyeit pedig árpát vagy tengerit kell mérni, s részére gyapjú és selyem alsó trikók, szvetterek, keztyiik, harisnyák has-, térd- ós érmelegitők hó sapkák, teveszőr mellény és a&só nadrágok a legnagyobb válasz tókban kaphatók nSi- és férfi-divatáruházában Nyíregyházán Telefon: 12 9. 82* 4

Next

/
Thumbnails
Contents