Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-06 / 36. szám

2 36-ik szám. JÍYÍRiriDÉK. 1915. május 6 — a — J. J.-né úrnőnek ajánlva. — Amennyire egyéniséget képezünk mi magyarok Európa nepeinek konglomerátumában, annyira speciálisak, nem utánozhatok egyes intézményeink : alkotmányunk, köz- és magánjogunk nagyrésze, az egyének joga és jogosultsága, melyek közül egyik kiemelkedő sajátosság a nő jogi helyzete is, mely egészen elütő a többi európai nős helyzetétől. A magyar nőben a nagy és nemes női erények összes attribútumai feltalálhatók; sehol olyan eszményi piedesztálon nem áll a nő, mint nálunk, az államban, a jogban, a társadalomban, a csaladban egyaránt. Szép hivatása a nőnek — irja Kossuth Lajos — megteremteni a családi boldogságot, de a magyar nőnek más hivatása is van : az, hogy őrangyala legyen — a magyar hazában a hazafiúi tettekre buzditó hazaszeretet meleg érzelmeinek. (Irataim: I. k. 420. 1.) A magyar társadalomban a nő mindig is diszes és előkelő helyet foglalt el. Történelmünk lapjain ragyogó betűkkel vannak felirva kiváló női alakjaink, kikben a legszebb női erények mellett olykor a hazafiság, sőt a harci láng is megvannak. A nő magyar társadalomban — ha a körülmények ugy kivanták — a férfinak fenntartott hatáskörben is derekasan megállotta helyét. Az özvegy nő, mint erélyes családfő, kormányozza háznépét s javait; sokszor nagykiterjedésű birtokain — férje nem létében — maga vezeti a gazdaságot a legnagyobb körültekintéssel és eréllyel. Gondoljunk csak Toldi Lőrincnére, vagy Jókai a „Kőszívű ember fiaiban" szereplő „nagy asszonyra." Ilyenek nagy számmal voltak, vannak mindig a magyar társáda lomban. Sokszor a fegyvert is megragadta a magyar nő, ha a szeretett haza, ostromlott vár, a férj s gyermekei iránti szent kötelesség ilyen — nevéhez nem illő — erőfeszítést parancsolt. (Zrínyi Ilona Munkács váraban, Rozgonyi Cecille, az egri nők stb. A mai világháborúban is számtalan formában nyilvánul meg a magyar nő honszerelme, áldozatkészsége és önfeláldozása, melyek szinte csodákkal hatarosak. A társadalom jótékonysági akcióinak nagy sikerében a nők járnak elől; az ő tevékenységűk folytán vált lehetsegessé a harcoló katonaknak téli ruhával való ellátása, a sebesültek megfelelő ápolása, gondozása; nem is emlitve azt, hogy számos kérvény érkezett a honvédelmi minisztériumhoz abban az irányban, hogy alkalmaztassék a női nem is — ha nem is fegyveres, de — a hadviseléssel összefüggő s nemökből önként folyó tereken; pl. a főzés, harctéri ápolás, varrás, tisztogatás stb.; bár sokan kérték a fegyveres szolgálatot is. S tényleg találtatik is olyan nő, ki férfi ruhában, lovon, senkitől fel nem ismerve, küzd az ellenséggel és a nélkülözésekkel. Ezeken kivül ma még az államgépezet nagy munkájának jó részét vették át a nők. Ma Magyarország összlakosságának 10—11 százaléka katona, minek következtében rengeteg foglalkozási ág nélkülözi a férfi munkáskezet s igy a különfele hivatalokban, az iparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban férfiak helyett nők végzik a munkát, mindenütt a legteljesebb odaadással, a legnagyobb rátermettséggel. A „Nyirvidék"-ben a mult hónapok folyamán több cikü jelent meg, melyek a nők munkájával foglalkoztak. Egyesek dologtalansággal vádolták a nőket e tettre hivatott időkben, mások védelmükbe vették azokat; ismét mások a segélyezett nők dologtalanságától félve a női munka sikertelenségét és gyengeségét hangoztatták. Voltak (különösen egy uri nő), kik megmagyarázták a „kiabáló" férfiaknak, hogy miként kell a nőkkel bánni, hogy velők eredmény legyen elérhető ? Mind eme különböző véleményekből elfogulatlan tárgyilagossággal megállapíthatjuk, hogy — eltekintve a csekély kivételtől — (hisz' nincsen szabály kivétel nélkül) a magyar nők e világrenditő időkben minden téren csodálatot és elismerést érdemlő módon állották meg hely őket. Már az őszi betakarítást is nagy részben nők végezték. Asszonyok hajtották a lovat, emelték, vitték a zsákot; szántottak, vetettek; kereskedtek, ipart vezettek. Mennyivel fokozottabb módon nyilvánult e tevékenység a tavaszi munka beálltával! Ismerek uri nőket, kik teljesen maguk á^ták fel zöldséges kertjöket és végezték el abban az összes munkát, sokszor 5—7 órát is dolgozva ott naponkint, mely melhtt a konyhában, az udvaron, a gyermekek között is helyt állottak. Ismerjük e jó magyar közmondást : „szükség törvényt ront." Ez igazság keresztülvitele érezhető ma mindenütt és mindenekben. Uri nők vannak, kik maguk sütnek kenyeret, sőt fűtenek is, mit máskor meg nem tettek ; meg fát vágni is láttam uri nőt! Mindezt nemcsak azért teszik, mert munkást nem lehet kapni, hanem hogy megmutassák a köznépnek, hogy a „tisztesseges munka nem szégyen" ! Számos esetben látni földmives nőket, kik megfogják az eke szarvát és reggeltől estig mérik a barázdákat; láttam olyan nőt, ki a mezőn egyedül végezte a vetést, ami minden • esetben két ember munkája. A magyar nép szereti földjét, mart az látja el élelemmel és közvetve ruházattal ; de tudja, hogy csak munkája után veheti annak hasznát a „ki mint vet, ugy arat" szószerinti értelmezése mellett. Mivel pedig jelenleg férfi nincs, élni azonban kell: megfogja a dolog végit maga a nő, nem rettenve vissza a legnehezebb' munkától sem. Azt mondja egy magyar közmondás „azt nem tud az ember, amit nem akar!" Ez igazságot látjuk ma keresztül víve a társadalom minden rétegében, a foglalkozási ágak összes terein. A magyar nő ez itthoni munkájával ép ugy honmentő munkát végez, mint a katona a lövészárokban, mert a legelső és legfontosabb szükségletnek, az élelmiszernek megszerzését teszi lehetővé. A magyar nőnek e~háború alatt kifejtett mindenirányu tevékenysége, mindenütt való alkalmazása: teljes elismerése, tökéletes bizonysága a magyar nő kiváló társadalmi és jogi helyzetének. * A magyar nő nagy mindenütt, mindenekben ; nagy háborúban, békében ; nagy a családban, a társadalomban; nagy a kulturában, nagy a művészetben; nagy az élet minden jelenségében; nagy az anyaságban, nagy a szerelemben ! Gesztelyi Nagy László. Közgyűlési naptár; A Madai Népbank Részvénytársaság 1915. évi május hó 9-én tartja évi rendes közgyűlését. A ,Bóni° gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaság Nyírbátor 1915. évi május hó 15-én tartja évi rendes közgyűlését. A Nyírbátori Takarékpénztár Részvénytársaság 1915 évi május hó 30-án délelőtt 10 órakor tartja ujabban kitűzött rendkívüli közgyűlését. A háború. A miniszterelnök beszéde. Budapest, május 4. (Miniszterelnökség sajtóosztálya. (Hivatalos.) A képviselőház mai ülésén félegykor, amint Szterényi József képviselő befejezte beszédét, felállott gróf Tisza István minisz

: terelnök és jelentette a Háznak, hogy hozzá éppen most érkezett jelentés szerint az osztrák—magyar és német csapatok Nyugatgalicziában tegnapelőtt elért nagy sikerüket és előrenyomulásukat folytatván, elfoglalták az oroszok vonalát a Kárpátoktól a Visztuláig. Ezen nagy siker folytatása képen a tegnapi napon a szövetséges csapatok keleti irányban győzelmesen előre nyomultak és gyors visszavonulásra kényszeritették az oroszokat, akiket üldöznek. Ma még megközelithetőleg sem Ítélhető meg ennek a győzelemnek egész hordereje, valamint a tegnapelőtti és tegnapi ütközet során ejtett zsákmány; ez alkalommal csak annyit jelenthet, hogy eddig hatvanegy gépfegyver és huszonkét ágyú került kezünkre. Hadifoglyok száma eddig már a harmincezret meghaladja és ez a szám még nem a végleges. A képviselőház összes tagjai pártkülönbség nélkül felálltak helyeikről és ugy hallgatták meg a miniszterelnök jelentését és percekig tartó dörgő tapssal és éljenzéssel kisérték azt. A miniszterelnök beszéde után gróf Apponyi Albert állott fel és javasolta, hogy ezen nagyszerű hiditények alkalmából a képviselőház adjon mélyen érzett hálájának és elismerésének kifejezést vitéz katonáink és szövetségeseink iránt. Beöthy Pál elnök a képviselőház általános lelkes tetszésétől kisérve javasolta, hogy a képviselőház e nagy győzelem alkalmából intézzen hódoló és szerencse kivánó táviratot a királyhoz, valamint a hadsereg főparancsnokhoz. Az ünnepélyes alkalomra való tekintettel, elnök az ülést felfüggesztette. (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Budapest, május 4. (Hivatalos) Németország és Ausztria-Magyarország szövetséges csapatai, hű fegyverbarátságban uj győzelmet vivtak ki. Azt a nagyon megerősitett ellenséges azcvonalat, amelyet az oroszok a limanovai győzelmes csapatunk visszavonulása óta Nyugatgaliciában a Visztula és a Kárpátok főgerince közt tartottak, egész terjedelmében elfoglaltuk. Támadást folytatva az osztrák-magyar és a német haderők tegnap is Frigyes főherceg tábornagy hadsereg főparancsnok szemeláttára és az egész arcvonalon ujabb sikereket küzdöttek ki. Feltartóztathatlanul tovább vonultak előre kelet felé és nagy orosz erőket ujtent sürgős visszavonulásra kényszeritettek. Kreisler Simon utódai céghez Nyíregyházán, a legdivatosabb brassói férfi-kelmék dús választékban már megérkeztek.