Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-06 / 36. szám

2 36-ik szám. JÍYÍRiriDÉK. 1915. május 6 — a — J. J.-né úrnőnek ajánlva. — Amennyire egyéniséget képezünk mi ma­gyarok Európa nepeinek konglomerátumában, annyira speciálisak, nem utánozhatok egyes intézményeink : alkotmányunk, köz- és magán­jogunk nagyrésze, az egyének joga és jogosult­sága, melyek közül egyik kiemelkedő sajátos­ság a nő jogi helyzete is, mely egészen elütő a többi európai nős helyzetétől. A magyar nőben a nagy és nemes női erények összes attribútumai feltalálhatók; se­hol olyan eszményi piedesztálon nem áll a nő, mint nálunk, az államban, a jogban, a társa­dalomban, a csaladban egyaránt. Szép hivatása a nőnek — irja Kossuth Lajos — megteremteni a családi boldogságot, de a magyar nőnek más hivatása is van : az, hogy őrangyala legyen — a magyar hazában a hazafiúi tettekre buzditó hazaszeretet meleg érzelmeinek. (Irataim: I. k. 420. 1.) A magyar társadalomban a nő mindig is diszes és előkelő helyet foglalt el. Történel­münk lapjain ragyogó betűkkel vannak felirva kiváló női alakjaink, kikben a legszebb női erények mellett olykor a hazafiság, sőt a harci láng is megvannak. A nő magyar társadalomban — ha a kö­rülmények ugy kivanták — a férfinak fenn­tartott hatáskörben is derekasan megállotta helyét. Az özvegy nő, mint erélyes családfő, kormányozza háznépét s javait; sokszor nagy­kiterjedésű birtokain — férje nem létében — maga vezeti a gazdaságot a legnagyobb körül­tekintéssel és eréllyel. Gondoljunk csak Toldi Lőrincnére, vagy Jókai a „Kőszívű ember fiaiban" szereplő „nagy asszonyra." Ilyenek nagy szám­mal voltak, vannak mindig a magyar társáda lomban. Sokszor a fegyvert is megragadta a magyar nő, ha a szeretett haza, ostromlott vár, a férj s gyermekei iránti szent kötelesség ilyen — nevéhez nem illő — erőfeszítést pa­rancsolt. (Zrínyi Ilona Munkács váraban, Roz­gonyi Cecille, az egri nők stb. A mai világháborúban is számtalan for­mában nyilvánul meg a magyar nő honsze­relme, áldozatkészsége és önfeláldozása, melyek szinte csodákkal hatarosak. A társadalom jóté­konysági akcióinak nagy sikerében a nők jár­nak elől; az ő tevékenységűk folytán vált le­hetsegessé a harcoló katonaknak téli ruhával való ellátása, a sebesültek megfelelő ápolása, gondozása; nem is emlitve azt, hogy számos kérvény érkezett a honvédelmi minisztérium­hoz abban az irányban, hogy alkalmaztassék a női nem is — ha nem is fegyveres, de — a hadviseléssel összefüggő s nemökből önként folyó tereken; pl. a főzés, harctéri ápolás, var­rás, tisztogatás stb.; bár sokan kérték a fegy­veres szolgálatot is. S tényleg találtatik is olyan nő, ki férfi ruhában, lovon, senkitől fel nem ismerve, küzd az ellenséggel és a nélkü­lözésekkel. Ezeken kivül ma még az államgépezet nagy munkájának jó részét vették át a nők. Ma Magyarország összlakosságának 10—11 százaléka katona, minek következtében renge­teg foglalkozási ág nélkülözi a férfi munkás­kezet s igy a különfele hivatalokban, az ipar­ban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban férfiak helyett nők végzik a munkát, mindenütt a legteljesebb odaadással, a legnagyobb ráter­mettséggel. A „Nyirvidék"-ben a mult hónapok folya­mán több cikü jelent meg, melyek a nők mun­kájával foglalkoztak. Egyesek dologtalansággal vádolták a nőket e tettre hivatott időkben, mások védelmükbe vették azokat; ismét mások a segélyezett nők dologtalanságától félve a női munka sikertelenségét és gyengeségét hangoz­tatták. Voltak (különösen egy uri nő), kik meg­magyarázták a „kiabáló" férfiaknak, hogy mi­ként kell a nőkkel bánni, hogy velők eredmény legyen elérhető ? Mind eme különböző véleményekből el­fogulatlan tárgyilagossággal megállapíthatjuk, hogy — eltekintve a csekély kivételtől — (hisz' nincsen szabály kivétel nélkül) a magyar nők e világrenditő időkben minden téren csodálatot és elismerést érdemlő módon állották meg hely őket. Már az őszi betakarítást is nagy részben nők végezték. Asszonyok hajtották a lovat, emelték, vitték a zsákot; szántottak, vetettek; kereskedtek, ipart vezettek. Mennyivel fokozot­tabb módon nyilvánult e tevékenység a tavaszi munka beálltával! Ismerek uri nőket, kik tel­jesen maguk á^ták fel zöldséges kertjöket és végezték el abban az összes munkát, sokszor 5—7 órát is dolgozva ott naponkint, mely mel­htt a konyhában, az udvaron, a gyermekek között is helyt állottak. Ismerjük e jó magyar közmondást : „szük­ség törvényt ront." Ez igazság keresztülvitele érezhető ma mindenütt és mindenekben. Uri nők vannak, kik maguk sütnek kenyeret, sőt fűtenek is, mit máskor meg nem tettek ; meg fát vágni is láttam uri nőt! Mindezt nemcsak azért teszik, mert munkást nem lehet kapni, hanem hogy megmutassák a köznépnek, hogy a „tisztesseges munka nem szégyen" ! Számos esetben látni földmives nőket, kik megfogják az eke szarvát és reggeltől estig mérik a barázdákat; láttam olyan nőt, ki a mezőn egyedül végezte a vetést, ami minden • esetben két ember munkája. A magyar nép szereti földjét, mart az látja el élelemmel és közvetve ruházattal ; de tudja, hogy csak munkája után veheti annak hasznát a „ki mint vet, ugy arat" szószerinti értelmezése mellett. Mivel pedig jelenleg férfi nincs, élni azonban kell: megfogja a dolog végit maga a nő, nem rettenve vissza a leg­nehezebb' munkától sem. Azt mondja egy magyar közmondás „azt nem tud az ember, amit nem akar!" Ez igaz­ságot látjuk ma keresztül víve a társadalom minden rétegében, a foglalkozási ágak összes terein. A magyar nő ez itthoni munkájával ép ugy honmentő munkát végez, mint a katona a lövészárokban, mert a legelső és legfontosabb szükségletnek, az élelmiszernek megszerzését teszi lehetővé. A magyar nőnek e~háború alatt kifejtett mindenirányu tevékenysége, mindenütt való alkalmazása: teljes elismerése, tökéletes bizony­sága a magyar nő kiváló társadalmi és jogi helyzetének. * A magyar nő nagy mindenütt, mindenek­ben ; nagy háborúban, békében ; nagy a csa­ládban, a társadalomban; nagy a kulturában, nagy a művészetben; nagy az élet minden jelenségében; nagy az anyaságban, nagy a szerelemben ! Gesztelyi Nagy László. Közgyűlési naptár; A Madai Népbank Részvénytársaság 1915. évi május hó 9-én tartja évi rendes közgyűlését. A ,Bóni° gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaság Nyírbátor 1915. évi május hó 15-én tartja évi rendes közgyűlését. A Nyírbátori Takarékpénztár Részvény­társaság 1915 évi május hó 30-án délelőtt 10 órakor tartja ujabban kitűzött rendkívüli közgyűlését. A háború. A miniszterelnök beszéde. Budapest, május 4. (Miniszterelnök­ség sajtóosztálya. (Hivatalos.) A kép­viselőház mai ülésén félegykor, amint Szterényi József képviselő befejezte be­szédét, felállott gróf Tisza István minisz : terelnök és jelentette a Háznak, hogy hozzá éppen most érkezett jelentés sze­rint az osztrák—magyar és német csa­patok Nyugatgalicziában tegnapelőtt elért nagy sikerüket és előrenyomulásukat foly­tatván, elfoglalták az oroszok vonalát a Kárpátoktól a Visztuláig. Ezen nagy siker folytatása képen a tegnapi napon a szövetséges csapatok keleti irányban győzelmesen előre nyo­multak és gyors visszavonulásra kény­szeritették az oroszokat, akiket üldöznek. Ma még megközelithetőleg sem Ítél­hető meg ennek a győzelemnek egész hordereje, valamint a tegnapelőtti és tegnapi ütközet során ejtett zsákmány; ez alkalommal csak annyit jelenthet, hogy eddig hatvanegy gépfegyver és huszonkét ágyú került kezünkre. Hadifoglyok száma eddig már a harmincezret meghaladja és ez a szám még nem a végleges. A képviselőház összes tagjai párt­különbség nélkül felálltak helyeikről és ugy hallgatták meg a miniszterelnök je­lentését és percekig tartó dörgő tapssal és éljenzéssel kisérték azt. A miniszterelnök beszéde után gróf Apponyi Albert állott fel és javasolta, hogy ezen nagyszerű hiditények alkal­mából a képviselőház adjon mélyen ér­zett hálájának és elismerésének kifejezést vitéz katonáink és szövetségeseink iránt. Beöthy Pál elnök a képviselőház ál­talános lelkes tetszésétől kisérve javasolta, hogy a képviselőház e nagy győzelem alkalmából intézzen hódoló és szerencse kivánó táviratot a királyhoz, valamint a hadsereg főparancsnokhoz. Az ünnepélyes alkalomra való tekin­tettel, elnök az ülést felfüggesztette. (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Budapest, május 4. (Hivatalos) Németország és Ausztria-Magyarország szövetséges csapatai, hű fegyverbarátság­ban uj győzelmet vivtak ki. Azt a nagyon megerősitett ellenséges azcvonalat, amelyet az oroszok a lima­novai győzelmes csapatunk vissza­vonulása óta Nyugatgaliciában a Visz­tula és a Kárpátok főgerince közt tar­tottak, egész terjedelmében elfoglaltuk. Támadást folytatva az osztrák-magyar és a német haderők tegnap is Frigyes főherceg tábornagy hadsereg főparancs­nok szemeláttára és az egész arcvonalon ujabb sikereket küzdöttek ki. Feltartóztathatlanul tovább vonultak előre kelet felé és nagy orosz erőket ujtent sürgős visszavonulásra kény­szeritettek. Kreisler Simon utódai céghez Nyíregyházán, a legdivatosabb brassói férfi-kelmék dús választékban már megérkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents