Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-18 / 31. szám

4 202-ik szám. jsíYÍRiriDÉK 1915. április 29. A város közgyűlése. Mintegy 50—60 képviselőtestületi tag jelenlétében folyt a Nyíregyháza város képviselőtestületének április havi rendes közgyűlése. Felszólalás alig volt s a közgyűlés alig tartott egy fél óráig. A gyűlésen Balla Jenő főjegyző elnökölt. A közgyűlés megnyitása és a jegyzőkönyv hitelesítők kiküldés^ után bejelentette, hogy a tárgysorozatra fölvett tárgyak közül a {fblgármester nyugdíjaztatása iránti kérvénye ügyét, a bérkocsis és talyigás iparról szóló szabályrendelet módosítását és a szerződtetett talyigás bérfelemelés iránti kérelme ügyét levette a közgyűlés napirendjéről. A polgármester 70 éves. Ezután jelentette a közgyűlésnek, hogy Májerszky Béla kir. tan. polgármester éppen a gyűlés napján töltötte életének 70-ik évét. A közgyűlés éljenzéssel vette tudomásul a bejelentést és az elnöklő helyettes polgármester indítványára elhetározta, hogy ebből az alkalomból őt üdvözli és ezt jegyzőkönyvi kivonatban hozza tudomására. A hősök emléke. A háború hőseinek emlékét megörökítendő, az erre a célra alakult országos bizottság megkereste a várost, hogy a háború következtében hősi halált halt nyíregyházi illetőségűek életrajzi adatait a bizottság részére gyűjtse össze. A közgyűlés ezt, valamint azt, hogy az adatok egyidejűleg a város irattára számára is gyűjtetnek, helyeslőleg vette tudomásul. Egyidejűleg egy temesvári és egy bécsi cég ajánlata is a közgyűlés elé került, mely cégek a hősök emlékének megörökítésére az általuk készített emléktáblákat és oszlopokat ajánlják. A közgyűlés kimondotta, hogy az emlék felállításáról való gondoskodást még időelőttinek találja, kimondotta azonban azt is, hogy az állítandó emléket nem gyári uton fogja beszerezni. A polgári iskolai tanítók nyugdíjügye. Annak idején a törvény kimondotta, hogy az iskolafentartókra bizhatja a miniszter, hogy a polgári iskolai tanítókat és tanítónőket az állami nyugdíjintézet tagjai közé kivánják-e fölvétetni, avagy maguk gondoskodnak ugyanolyan nyugdijakról ? A miniszter most körrendeletben tudatja az iskolafentartókkal, hogy ezt a választást meg nem adja, hanem a tanítók és tanítónők valamennyien az állami nyugdíjintézet tagjai lesznek. Ezt a közgyűlés tudomásul vette. A jnniusi tisztújítás. A jogügyi szakosztály és a tanács javaslatára foglalkozott ezután a közgyűlés az ez év junius havában megtartandó általános tisztújítás kérdésével. Minthogy a város szolgálatában álló tisztviselők közül többen vannak oda a harctéren, sőt közülök páran hadifokságba is estek, a köz gyűlés ezekre vona'kozólag kimondotta, hogy helyettük itthon maradt hozzátartozóik is benyújthatják a pályázati kérvényeket, sőt a szolgálatban állott tisztviselők részéről elegendő lesz a pályázati kérvényhez a tényleges szolgálatot igazoló bizonyítvány csatolása. A dr. Kovách Elek képviseleti tag indítványára a közgyűlés még megtoldotta ezt a határozatot azzal, hogy a város szolgálatában nem álló, de hadbavonult más pályázni szándékozók részéről is elfogadja a pályázatot itthon maradt hozzátartozóik részéről, ezeknél azonban a kellő képesités igazolása természetesen szükséges lesz. A vármegye alispánjához ilyen értelemben ir fel a képviselőtestület, hogy'* ezt a maga részéről szintén fogadja el és a pályázatot ilyen értelemben hirdesse meg. Apró tárgyak. Ezután még egy néhány kisebb jelentőségű ügyet intéztek el, egyebek között tudomásul vévén, hogy a hus és zsirszükséglet ellátására szükséges 300,000 koronás kölcsönre vonatkozólag az erre a célra fölhatalmazott jövedékkezelési bizottság mint legolcsóbbat, a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület ajánlatát fogadta el. A közgyűlés 4 órára már véget ért. & sárga veszedelem. Hónapok óta tartja már lázas izgalomban a háborús és Semleges államok diplomáciáját a japán-kinai konfliktus, melynek békés úton való elintézéséhez már semmi remény nincs. Ugy látszik tehát, hogy a világháború rövid időn belül új fázisba kerül, mivel megjelennek annak színpadán a „sárgák" is, mely körülmény ugyan az eddigi felekre csak közvetve lesz hatással, mert a messze Keletázsia földjén fog lejátszódni, de közvetve aztán nagy hatással lesz ugy az ántánt államaira, mint reánk; amennyiben új érdekcsoportosulások keletkeztek, melyekben az ántánt államainak sok veszteni valójuk van, továbbá mivel előbbre viszi, jobban megérleli győzelmünket. Most már a föld összes hatalmai — eltekintve az európai semleges államoktól — belekeverednek a nagy mérkőzésbe, melynek igy előállott perspektíváját és eredményét emberi elme felfogni és kimérni nem képes. „Az egész világ egy óriás véres csatakép, középén hatalmas szövetségesünk, a német. A lába a teűger alatt, az üstöke a felhők között; a jobb karja az orosz mezők végtelenségében méri ki az új világ határait, a bal karja Afrikában . . . Égy világ szövetkezett éllenünk és e világot, a becstelenség világát Anglia vezette, az vizi világbirodalom, amely most a viz alatt omlik össze." Váratlan és nagyszabású fordulat állott be a világháborúban a japán-kinai konfliktussal, melynek célja az, hogy mig japán ázsiai riválisai egymást gyilkolják és pusztítják, ő felrúgva minden becsületességet, felhasználva a a „zavarosban halászás" alkalmát, ráugorjon a világ legnagyobb, legtehetetlenebb birodalmára, Kinára, azt alattvalójává téve, megvesse hatalmát ezredévekre és főleg kiűzze Kínából az európai, különösen az angol érdekeket. Japán ez agresszív fellépésével elveszett az ántántra nézve és viszont. A háború első hónapjaiban történtek után ítélve, ezt senki sem várta ! E konfliktus fegyveres beálltával az európai lángbaborulást követi az ázsiai és ha Japán az Unióval szemben is merev és makacs marad, a harmadik világrész, Amerika is részt követel az embergyilkolásból. Négy évvel ezelőtt Oroszország ugyanígy akart elbánni Kínával, azonban a nagyhatalmak közbelépése meghiúsította tervét. * Mielőtt Japán hatalmi terjeszkedésének és általában a sárga fajnak — nem pillanatnyi, de a világhistóriára messze kiható jelentőségéről szólanék, ismerkedjünk meg röviden e két ázsiai állammal. A kínai köztársaság, a „mennyei birodalom" a föld egy tagban elterülő legnagyobb állama; területe jóval nagyobb, mint Európa, de nincs olyan népes (400 millió lakosa van). Akkora területen mint hazánk, néhol hatszor annyi nép lakik, másutt egészen gyér népességű. E roppant népesség minden szorgalma mellett is csak szűkösen élhet meg, mit némileg könnyűvé tesz az, hogy kevéssel megelégedők. A tea és rizs a főterményük, ez utóbbi a főtáplálékuk. A laikus közvéleménynél Kinára vonatkozólag Klopstock mondása áll, t. i. hogy kevesen ismerik, de azok is félreismerik. Kínának önálló, meglehetős magas műveltsége van. Majdnem minden kinai tud irni és olvasni, holott irásuk temérdek jegyből áll. Iparjukoak, kultúrájúknak egyes ágai több ezer éves múlttal birnak. A porcellangyártást, fametszést, könyvnyomtatást, papirost, delejtüt, puskaport, selyemszövést stb. sokkal előbb ösmerték, mint az európaiak. Nyelvök teljesen egységes; e nyelvet beszélik a világon legtöbben. A kínaiak általában józan életű, dolgos, erkölcsös, szülét és öreget tisztelő emberek. A köznép nagy része Buddha követője, mig az intellektuellek és az előkelőség Konfucius vallását követi. Ezelőttteljesen elzárkózva éltek az európaiaktól (kinai fal), ezzel megmagyarázható, hogy műveltségük oly önállóan fejlődhetett és hogy találmányaikról a világ mit sem tudott. Ma azonban már megnyílt az érintkezés, minek folytán az eszmék kicserélődése és kölcsön hatása megindult és felismerhető. * A Japán császárság nem sokkal nagyobb, mint hazánk, de 50 millió lakosa van. „Ázsia Angliájá"-nak nevezik, mert ez is sziget ország és „kelet németjei"-nek, mivel igen fejlett ipara, kereskedelme, tengerészete, földmivelése es gazdag irodalma van. A föld egyik legszebb országa. A japánok is a sárga fájhoz tartoznak, mint a kínaiak. Egész műveltségüket kinai szomszédjuknak köszönhetik, melyet azonban minden téren felülmúlnak. Csak pár évtized óta emelkedett ez ország világhatalmasságra, mióta Kinát és Oroszországot egy-egy nagy háborúban legyőzte. S ma a föld egyik legrettegettebb állama. Katonái kiválóan vannak képezve, teljesen német mintára. Tisztjeik legtöbbje mind Németországban tanult; a német tudományegyetemeket is nagy mértékben elárasztották a japánok évről-évre. A japán meglehetős általános műveltséggel bir; alig van van közöttük analfabéta. Jókedvű, tanulni szerető, vállalkozó szellemű, munkás, értelmes emberek, kik általában tudatában vannak előnyős faji tulajdonságaiknak és ebből fofyó hatalmuknak. Ma Japán táviró útján az egész világgal összeköttetésben van; postája több száz esztendővel régebbi, mint bármely államé. * Japán az orosszal szemben kivívott nagy diadala óta mindenáron arra törekedett, hogy Ázsiából, főleg a tengerekről kiszorítsa az európaiakat, és ugy megalapozzák ott hatalmukat, hogy rettegettek legyenek Európában, melyet ez esetben nagy mértékben fenyegethetnének. Ugy látszik, hogy „Japán egy ázsiai Monroe elvre törekszik, mely az ő érdekeinek megfelelően igy hangzanék : Ázsia — Japáné ! Ez elv főleg Oroszországra, mely jövendő hatalmának egyik bázisát épen Ázsiában keresi, egyáltalában nem hízelgő ; épugy nem Angliára, melynek hatalmában az ázsiai tengerek, szigetek és birtokok roppant értéket képviselnek. E mellett „kétségbevonhatatlan jelek mutatnak arra, hogy Japán erővel és furfanggal, hadi eszközökkel, mesterséges telepítésekkel és gazdasági cselvetéssel el akarja venni Angliától Ausztráliát és Polinéziát." Nagyon közeli érdekeit érinti a japán terjeszkedés Amerikának is, melynek annyi baja volt már eddig is a sárga fajjal, mint egy államnak sem. „A kaliforniai japán bevándorlás, Japánnak a Csendes-Oceánra való polypszerü terjeszkedése: a legnagyobb politikai, gazdasági és kulturális veszedelmet jelenti Amerikára nézve." E veszély felismerése vezette Amerikát arra az álláspontjára, mely szerint a sárgák bevándorlásának teljes gátat vetett. E nép ugyanis már az összes európaiakat kezdte kiÁllandóan a legnagyobb raktár: SSSiSS Kohn Ignáíz isi3)(s®!!s®afigíi®ga női és férfi divatáruházában Nyíregyházán, Városháza palota. — Telefonszám: 129. sa^sssrasasasa