Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-08 / 28. szám

2 28-ík szám. ^YXOTIBÉK. 1915. április 8 kérnek! És ennek a föld adja meg az árát, meg a jövő év, melyben — ha valami sürgős intézkedés nem történik ez ügyben — a szükség még hatványozott mértékben fog előállani! A gazdák, a termelők, a fogyasztók, a közönség, a köz, az állam érdeke, hogy e kérdés minél előbb megoldást nyerjen. Nyiten szólunk az összes vidéki és országos gazdasági egyesületekhez, szakférfiakhoz és ezektől várjuk áhítattal a segedelmet, melynek késnie nem lehet, nem szabad. — gnl. — Zöldségtermelés. Irta: F. Szabó Sándor. II. Még a napfény és földszürők baktériumölő hatását lehet felhozni. A Dunába megy : Bécs, Pozsony, Gjőr, Komárom, Vácz város és több község összes szennyvize még akkor Í3, ha azon városokban veszélyes járvány dul és vizét, amelyet sok év óta ugyanazon egyszerű földrétegen szűrnek meg, Győr, Komárom és Budapest lakossága jó izüen fogyasztja s nem lett tőle soha senki beteg. A baktériumok csak ott vannak tömegesen, ahol a táplálkozásokra szükséges korhadó szervesanyagot fellelik, ezek okozzák tehát azt is, hogy a háziszemétbe belekerülő szervestermékek, rothadós növényi részek, szárnyasok tollai és zsigerrészei, csontok stb. a főidbe jutva, szagot nem árasztanak és ez szolgál magyarázatul arra is, miért használhatók fel ivóvízül azon folyók vizei is, amelyekbe sok népes város összes csatornája torkollik és öszszes szemetjét belehordják. A Berlin melletti, úgynevezett Rieselfelderekre vezetik Berlin összes csatornáinak minden szennytartalmát és mégis, milyen üde növényi élet van ott, senki ezen anyagtól még fertőző bajt nem kapott. Itt, a nyiri futóhomokhoz teljesen hasonló homok tetején, 1909 ik évben történő ottjártamkor már 15 cm. vastag, fe kete, kávézacchoz hasonló réteget láttam s alól, alig néhány cm. mélységre, a homokból mint kristály tiszta viz jön ki és folyik vissza a csatornák öblögetésére. Oly temérdek mennyiségben van ez anyag, hogy az ebben termő nagytömegű élelmiszertől, — ha fertőző volna — Berlinnek már kikellet volna pusztulnia. — A kételkedők megnyugtatására szükséges megemlíteni, hogy a háziszemetet trágyául ugy kell felhasználni, hogy az erre a célra kijelölt földekre 15—20 cm. vastagon elteritve, az beszántatik, vagy leásatik a talajba s azonnal mivelés alá veendő, bő öntözéssel kapcsolatos kerti termesztésre. A gyakori megmunkálás folytán, de inkább a téli fagy közreműködése következtében a házi szemétben levő vegyesanyag kuöaválik és fajsúly szerinti sorrendben külön rétegekre oszlik. Legalulra kerülnek a nagyobb fajsulyuak (föld, fém, üveg, kő) mig a könnyebb, szerves származású anyagok mindig felül maradnak és táplálékul szolgálnak a milliárdokban jelenlevő baktériumoknak és velők az olt termesztendő növényeknek. A talaj mélyebb részében korhadó anyag nincs, onnét káros erjedési termékek nem származhatnak. A felső rétegbe kerülő szerves anyag pedig már pár hét alatt elkorhad és emellett semmi szagot nem áraszt és az egészségre teljesen ártalmatlan humusszá válik. Hogy azonban a házi szemét, erre a célra alkalmas legyen, nem szabad az erjedésre és trágyázásra alkalmas háziszemét közzé keverni üveget, fémet és cserepet. Ilyen városi háziszeméttel trágyázott földön termeltem Gömörben igen szép sikerrel paprikát, paradicsomot és szamócát. Láttam az ottani földmivesiskola egyik ilyen házi szeméttel kisérletkép trágyázott tábláján három éve feltűnő gyönyörű tengerit, utána remek szép árpát, igen gazdag lóhere-terméssel, ugy, hogy Rimaszombatban ennek nyomán többen hordatják már egyenesen földjeikre a városi háziszemetet. Elérkeztem a legfontosabb ponthoz, a munkás kérdéshez. Nemcsak a laikusok, de még szakkörök is vallják, hogy ezen a téren a magyar ember soha sem fog nevezetesebb szerepet játszani, soha sem lesz arra képes, amire a bolgár termelő. És v gon miért ? Kell-e ehhez valami rendkívüli észbeli adomány, vagy valami igen különleges tudás és vájjon ezen képességek a bolgárral már vele születtek-e ? Ez olyan egyszerűen megoldható kérdés, hogy éppen egyszerű volta miatt nem veszik észre, mert igen közel van szemükhöz, a fától nem látják az erdőt! Tud ehhez minden magyar gazdasszony, aki a termesztés ezen ágával csak egy kevéssé is törődik. Hát még kertészkedéssel passzióval foglalkozó uraink és hivatásos kertészeink. Hisz a bolgárok is ezektől tanulták és tanulják még ma is, amit tudnak. Az itt eldorádóra akadt bolgárok eleinte csak tököt és ugorkát termeltek, ezt is a nagykőrösiektől tanulták. Itt sajátították el a káposzta és gyökér-felék, hagyma és paprika termesztesét. Itt tanulták meg a melegágyakkal való bánást, hisz 20 év előtt még az itt levő bolgárnak neuf volt melegágya. Pár év előtt kezdték meg a téli saláta és karfiol termelését, sőt ma már annyira vannak, hogy Mindenszentek napján a Kerepesi-temetőben már krizantenumot árulnak. A tudást illetőleg a bolgár csak néhány egyszerű fogásban ; de ebben aztán alaposan túlszárnyalja a hazai termelőket, ezek : 1. Hogy csak közvetlen a fogyasztási helyek közelében termel, amivel igen sok szállítási és eladási költséget takarít meg. 2. Bőségesen használ jó vizet és ezzel olcsón öntöz és állandósítja bevételét, kivált száraz években tesz szert nagy jövedelemre, nagy tömeget, szemre tetszetős anyagot termel, bár a minőség rovására, ennek folytán jobban is értékesiti. 3. Az ő elárasztási rendszerükkel igen jól és olcsón öntöznek s minden talpalatnyi hely, még a vizduzzaszló-gátacskáig is bevannak ültetve megfelelő veteménnyel. 4. Munkabeosztásuk is a legcélszerűbb. A nyári rekkenő időben pihen s este, éjjel és sötét hajnalban munkálkodik s az egyszerű, kevésből kikerülő igénytelen élelmezésüket figyelmen kivül hagyva, azt hozom fel megjegyezni való, igen fontos dolognak, hogy bolgár zöldségtermelő szekerét korcsma előtt áldogálni, vagy őt magát korcsmában áldomásozni sohasem látni. Á legújabb időben a bolgárok alkalmaznak napszámban, vagy havi fizetéssel magyar munkasokat s főként leányokat is s mig ezek a bolgárokkal sokszor egész nyáron át dolgoznak s alig keresik meg a fél télire valót, addig a bolgár az ő keresetök tízszeresét is kapja. Ebből láthatjuk, hogy észszerű és szorgalmas munkával a mi földünkből még igen sok kincset kiszedhetünk, ha megismerjük azt a kis csuda eszközt : a növényt, melynek segélyével úgyszólván egyedül vagyunk képesek ezt a kincset kiaknázni. Ez szedi fel gyökerével a föld nyers anyagát a levélbe, hol mint valami jó szakács és teremtő vegyész összekeveri azt a napsugárral, (a mint a tudósok mondják, áthasonít assimilái) és adja nekünk, mint jó élelmiszert, a gyümölcsöt, főzeléket és a táplálásra a hússal is felérő hüvelyes terméseket. Ezért kell minden tenyérnyi földet beültetni, mert az a legértékesebb kincsesé válik. Mivel a magyar nem öná'lóságra, .hanem gyámság alá van nevelve, ezért ajánlom, hogy az élelmiszerek olcsóbbodását előmozdítani segítenek azzal, hogy módot nyújtanak a lakosoknak az olcsó termelésre, rendelkezésre adják a piachoz és városhoz legközelebb eső és erre a célra a legjobb földeket, a városnak felesleges, sőt, terhes házi szeméttrágyát, végül ha nem állítanak fel a termelést és értékesítést nehezítő rendszabályokat, tehát igy közvetve hozzájárulnak ahhoz, hogy jutányosán termelhessenek, akkor az a termelő olcsóbban is fogja adni terményeit, mert a mezőgazdasági termelő sohasem urzsorás, ha bőven ad neui a Teremtő, olcsón adja azt ő is embertár-' sainak. K háború. v (A „Nyírvidék" eredeti távirata.) Budapest, április 6. Hivatalos. Karpáti harcok kiterjesztése mind növekszik, Laborc völgytől keletre eső magaslatokban tegnap, német csapatok és a mi csapataink az oroszok erős hadállásait elfoglalták és ez alkalommal 5040 oroszt elfogtak. Szomszédos magaslatokon az oroszok több heves támadását az ellenség nagy veszteségei mellett visszavertük és további 2130 oroszt ejtettünk foglyul. Délkelet Galíciában Öttyniotól északkeletre eső magaslatokon az ellenségnek egy éjjeli támadása meghiusult. April 4-én Uscie Biskupcétől délnyugatra az ellenségnek Dnyeszter déli partján megkísérelt előretörése alkalmával „ Sándor" orosz gyalogezrednek 2 zászlóalját megsemmisítettük. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Berlin, ápril 6. Nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Franciák tegnap óta Maas és Mosel között különösen élénk tevékenységet fejtenek ki, nagy erők latbavetésével és nagyszámú tüzérséggel. Verduntól északkeletre, keletre és délkeletre valamint Ailly, Apremont és Flirei mellett és pont-a-Moussontól északnyugatra támadtak. Verduntól északkeletre és keletre támadásuk tüzelésünk miatt egyáltalán nem fejlődhetett ki. Verduntól délkeletre visszavertük támadásukat. Maas magaslatok keleti szélén sikerült az ellenségnek legelői levő árkunk egy kis részébe átmenetileg megvetni lábát; az éj folyamán innen is ismét viszszavertük. Ailly és Apremont környéken a harc éjjel is folyt anélkül, hogy az ellenfél bárminő sikert tudott volna kivívni, -- elkeseredett volt a harc Flirey környékén, ahol a franciák több támadását visszavertük. Bois de Pretrtől nyugatra Flirey-pont a Mou?soni úttól északra ellenünk intézett erős támadás összeomlott. Noha ellenfél a harcokban igen súlyos veszteségeket szenvedett, erőik ujabb elosztásával arra a feltevésre kell jutni, hogy támadásait itt folytatni fogja, miután Champagnéban kifejtetUfáradozásainak teljes hiábavalósága világosan kiderült. Keleti hadszíntér: Kálváriától keletre és délre, valamint Augusztowtól keletre ellenünk intézett támadások sikertelenek voltak. ' Egyébként a helyzet keleten változatlan. , (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) ^SSf Nagyon kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy a küldött pósta befizetési lapok utján utalják át az előfizetési díjakat ; kinek-kinek csekélység az a pár korona, nekünk pedig létkérdés a mai viszonyok kőzött.