Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-25 / 24. szám

2 k24-ik szára. vnyíotidék. 1915. március 25. 4 Amely országban a műtrágya fogyasztás fellendül, ott a termésátlag fokozódik. Minél nagyobb egy-egy ország műtrágya fogyasztása, annál nagyobb annak mezőgazdasági kulturája. anyagi jóléte, ennek kapcsán közgazdasági felvirágzása. A jóléttel kapcsolatban van a műveltség is s igy állithatom, hogy mutassa meg nekem egy nemzet holdankénti műtrágya fogyasztását s előttem fog állni annak műveltségi foka s anyagi jóléte. Itt ismét a Német, Belga, Svéd, Dán népek fogják a legkedvezőbb eredményt felmutathatni. A műtrágya fogyasztás terén mi Magyarok, meglehetősen hátul maradunk, de ha vármegyénként vesszük kézbe a statisztikát, ugyanarra az eredményre jutunk, miDt a nemzetek gazdasági életének tanulmányozásánál. Nálunk is a kultura, a nagy termés, a jólét karöltve járnak a műtrágya fogyasztással s a vezetőszerep Nyitra, Pozsony, Moson (Magyaróvár határa) Sopron, Fehér, Somogy megyéket illeti. Mi az oka, hogy minálunk nem tud elterjedni a műtrágya ? Egyik legfőbb oka, hogy kis gazdáink, akiknek kezén mintegy 41% föld van, nem használják a műtrágyát. Viszont a házi kezelésben levő holtkézi birtokok is csak minimális mennyiségben fogyasztják. Az is nagy baj, hogy a kartelben levő gyárak igen magas áron árusítják a műtrágyaféléket s a vasúti szállítás nagyon megdrágítja az ugvis drága anyagot. Á legfőbb ok azonban mégis az, hogy a gyárak a pillanatnyi siker érdekében olyan reklamirozást visznek véghez, amely reklamuk tulcsigázott reményeket ébresztenek a felületes gazdakban s a csalódást nem csak a kísérletező érzi, de a szomszédokat is elrettenti. Hibásak ami közgazdasági íróink is, akiknek minden közérdekű cikke odairányul, hogy reklamirozza a gyárak gyártmányait. Minden cikknek az a végső következtetése: „ha nagy termést akarsz, szórj el holdanként 150 kg. superphospátot circa 15 korona, 50 kg. chilisalétromot ujabb 15 korona, 50 kiló Gálit 15—20 korona értékben s meglesz a nagy termésed. Aki azután olyan könnyen hivő, az elszórja holdanként a 45 koronát, de hasznát esetleg sohasem látja, a becsapott ember keserűségével dobja sutba a további kísérletezést s még másokat is lebeszél. A cikkek 9/io része mindezen a húron pendül, nem állítom, hogy ugy van — de nagyon erős a gyanú, hogy nem önzetlenül ! A műtrágya ostor. A kocsis, aki ostorát helyesen használja s jól táplált lovait gondozza s mértékletesen terheli, eléri a tervbe vett végcélt, s mig a másik, ostorával addig fogja csépelni agyonterhelt rosszul táplált lovait, mig nem félúton kimerülve kidőlnek. Az ostort is lehet észszerűen használni; a műtrágya ostor. A műtrágya használatnál az legyen a főelv, előbb műveljük jól talajunkat, használjunk okszerű vetésforgót, tartsunk eléggé sok jószágot s termeljünk sok takarmányt, bogy jószágaink sok és értékes istállótrágyát termeljenek s csak ezek után, a termés fokozására, a termés biztossá tételére használjunk műtrágyát, de előbb kisérlptileg állapítsuk meg, hogy milyet és mennyit. A kísérletből leszürődő eredmény fogja megmutatni, minő pénzbeli eredményt értek el a műtrágyák alkalmazásával ? Ha az eredmény kézenfekvő, ugy helyénvaló lesz a műtrágyák alkalmazása. Akár azért nincs eredmény, mert a talaj, vagy klíma folytán nem tudunk semmit felmutatni, akár a kísérletező rossz talajmunkája, vagy értelmetlensége folytán marad negatív s igy a végeredmény veszteséges, természetes következmény, hogy ott nincs helye a további költekezésnek. Hangsúlyozom újra, ahol a talaj akár természeténél fogva, akár az intenzív kultura folytán jó erőben van s ahol az okszerűség minden kelléke fellelhető, ott meg kell kisérleni a műtrágyák okszerű használatát s itt az eredmény a legtöbbször, sőt mindig pozitív lesz, gyakran meglepő. Háromféle műtrágyáról lehet szó. A superphospát, a chilisalétrom és a kálisók. A superphosphátot helyettesitheti a csontliszt, vagy a Thomassalak, a Chilisalétromot a mésznitrogén, vagy a kénsavas ammóniák. A mag képződéshez phosphor kell. A talajban van elegendő phosphor, de az élhe tetlen kultúrnövények jó néven veszik, ha könnyen oldható formában adagoljuk ezt a fontos tápanyagot. Minő mennyiségben adjuk, nagyon bajos meghatározni. Éz függ a növénytől, a talajtól stb. A kísérlet lesz hivatva megmutatni, vájjon 150—200, vagy 300 kilót adjunk e holdanként, avagy jobb eredményt érünk el 80 — 100 kg. sorbaadagolásával. A phosphor-trágyát legjobban meghálálják a buza, rozs, árpa, repce, dohány, cukorrépa és takarmányrépa, sőt a burgonya is. Majdnem ez az eredmény a kukoricánál. Az is fontos kérdés, hogyan alkalmazzuk a műtrágyát? A vetés alá elkészitett\földre szórjuk a műtrágyát jóval a vetés előtt s vagy sekély szántással, vagy tárcsás-gruber boronával sekélyen kavarjuk a földbe, hogy a növény gyökere mindjárt első fejlődésénél hasznát láthassa. Később, amint az esőviz mélyebbre mossa, a növénygyökér is mélyebbre hatolt. A tavaszi növények alá célszerű lesz már ősszel kiszórni, hogy télen át oldódjék, jóllehet a jól megszikkadt szántásra tavasszal is kiszórható. A sortrágyázásnak meg van az a nagy előnye, hogy kisebb mennyiséget is oda koncentrálok, ahol arra szükség van. Baj, hogy a kombinált vetőgépek sok vonóerőt igényelnek s igen drágák. Ahol rendszeresen műtrágyázunk, ott a talaj már szinte telítve van a phosphorral, ott az ilyen sortrá^vázás eredményesebb lesz. Vannak növények, amelyek hosszabb ideig állnak egy helyen, mint pl. a fűfélék, a lucerna, vagy gyümölcsfa, ott célszerűbb lesz a több évre ható Thomassalak használása, mert a Thomassalak lassabban oldódik. A superphosphát hatása leginkább egy év, a másik évben már alig észlelhető, én legalább még feltűnő módon nem láttam. A phosphortrágya hatása abban nyilvánul, hogy a szalmát erősiti, s a szemképződést gyorsítja, s igy a szem minőségére befolyással van. A helyesen alkalmazott phosphortrágyát legjobb mindig ugy szórni, hogy a táblák között 1—2 holdnyi mütrágyázatlan kísérleticsík maradjon, s ezt külön aratjuk. Ha helyesen jártunk el, úgy a kelésétől az éréséig a a kísérleti csík mindig kiáltóan fogja mutatni a különbözetet a mütrágyázottal szemben. A legszembetűnőbb, messziről látható eredményt láttam az őszibuzánál és dohánynál. Minő terméstöbbletet eredményez a superphosphát azt ne a reclam újságcikkek után döntsük el, mert abból a gazdának vajmi kevés haszna van, hanem a saját kísérleteink alapján. Ha a kisérlet után leszürődőtt biztos adatok felett rendelkezünk, ugy a számításunkba nem fog hiba becsúszni. Ha az őszibuzánál csak 100 kg. holdankénti többletet érünk el, ami 20 koronás ár mellett 10 korona nyereséget jelent, már érdemes a phosphátozás, de 30—40 koronás árnál már 50 kg. termés többlet is kifizeti magát. A műtrágyát minden ellenőrző megfigyelés nélkül ne szórjuk el, csupán azért, mert lelkiismeretlen reclamirozók hirdetésének vagy nagyotmondó gazdatársunk állításának felültünk. Miként hat a műtrágya, még nincs eldöntve, vájjon a feloldott ásványi anyagok közvetlen felszívódása folytán, vagy a talajbaktériumok fejlődését és gyors szaporodását okozza-e a jövő kutatásainak a problémája, mi érjük be azzal a tapasztalati eredménnyel, hogy a superphosphátozott buza kevésbbé dől meg, korábban érik, tökéletesebb kalászt és szemet hoz, a rozsdaképződést gátolja s mindezek összehozásaként nagyobb termést érünk el. A növényi levélzet fejlődését a nitrogén trágyák fokozzák. Ha sárga a vetésünk, feltéve, ha nem vizben áll a növényi gyökér, vagy nem a legyek szivják azt, s szemmel látható, hogy ugy mondjam a növény soványsága, ott a chilisalétrom, vagy kénsavas annoniákkal tudunk segíteni. A nitrogéntrágyákat a búzánál csak akkor adagoljuk, ha előzőleg elegendő superphosphátot adtunk alája, másképen a buja fejlődés folytán a növényérése benyúlik a meleg juliusba, s majdnem annyi hátrány származik ebből a megszorulás folytán, mintha soványan hagytuk volna vetésünket, de a szemképződés tökéleies maradt volna. A chilit, tehát a nitrogéntrágyát olyan növények alá adjuk, amelyek a dús levél és szárfejlődést szinte megkívánják, u. m. : a repce, répafélék, káposzta, hibás dolog a pillangósak alá adagolni, hiszen ők maguk is nitrogéngyüjtők. A cukorrépa gyors fejlesztésének elérésére lesz igazán helyén való a chilizés. Ne felejtsük el, hogy a chili igen drága és hogy esetleg a kalászosnál többet ártunk, mint használunk vele. A dohány levélzetét neveli, de az érő képességet hátrányosan befolyásolja. Ujabban a levegőből állítanak elő nitrogéntrágyát, mésznitrogén név alatt, de biztos, eredményes hatásáról még nem tudok. A kénsavas ammóniák bevált. A kálitrágyákkal is óvatosan kell bánni. Ott phol gumó, szár vagy levélzet képződésre van szükség, mint pl. a répafélék, repce, burgonyánál stb. ott jó lesz kísérletezni, különösen a homokon, mivel a homok talajok rendesen káliban szegények. A fekete földeken a kisérlet sikere kevesebb reménynyel biztat, mivel ezek a talajok természetüknél fogva káligazdagok. A műtrágyák együttes adagolásánál a legmesszebbmenő figyelemmel végrehajtott kísérletre van szükség, mert nem tréfa az, holdanként 30—40 korona kiadást eszközölni anélkül, hogy biztosan meggyőződnénk számitásunk helyességéről. Felmerül a kérdés, istállótrágya nélkül, csupán műtrágyával lehet gazdálkodni ? A magyar föld sokat kibír. Már a helyes váltógazdaság és helyes talajmüveléssel is elérhetünk bizonyos középszerű termés átlagot. A kavicsos, homokos, szikes földeken nem lehet istállótrágya nélkül célt érni, sőt a sovány kopár, meszes dombokon sem, épp ugy nem érünk célt kizárólag ásványi trágyákkal. Az istálló trágyában nemcsak tápanyagot adok a talajnak, de a bomló, rothadó trágya hőt termel, a talaj structáráját javítja, müvelhetőségét előmozdítja, s a baktérium coloniáknak melegágyul szolgál, amely talajuk ilyen irányban kifogásolhatók, ott istállótrágya nélkül célt érni nem lehet. A műtrágyák használatával (istállótrágya nélkül) a talajt egyoldalulag éljük ki, s az ilyen egyoldalulag kizsarolt talajokban az egyensúlyt helyreállítani nagyon nehéz feladat lesz. Az legyen a gazda törekvése, hogy talaját ismerje, okszerűen művelje, trágyázza, kellő mennnyiségü nitrogéngyüjtő növényt termeljen, s amint a gazdaság átesett a kezdet nehézségein, jöjjön a műtrágya, amelynek helyes alkalmazását és jövedelmezőségét évről-évre megismétlődő kísérletezései állapítjuk meg. A műtrágya gyárosok egy pokoli ötletére hivom fel gazdatársaim figyelmét. Mütrágyázási versenyt rendeztek, hogy az nyerje a dijat, aki a legnagyobb termés eredményt éri el a a műtrágyázás révén. Megindult a nagy verseny, s az eredmények mint megbízható (?) adatok alapján kerültek be a lapokba ! Ha a műtrágya gyárosok komoly szándékkal akarnak egy ilyen versenyt, ugy száll-