Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-14 / 21. szám

Nyíregyháza, 1915. március 14. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 21. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Emlékezés. A mult század második negyedében egész Európa sajátságos belső forrongás képét mutatja. Mintha felpezsdülne a nemzetek vére, mintha lángot fogna gondolatuk, mintha valami ősi erő vonulna végig rajtuk : lelkesedni kell, lelkesíteni kell, teremteni kell! A nemzeteken minden irányban az átalakulás, a rendezés, a haladás szelleme vonul végig. Egyes eszmék itt-ott már határozott alakot is kezdenek ölteni s e korszak vége felé uj formába öltözve jelennek meg. Az uj szellem, a változás szele zúgott ekkor egész Európán keresztül, magával ragadva Magyarországot is; de sehol olyan gyökeres reformokat — forradalom nélkül, ember- és véráldozat nélkül — nem hozott létre, mint nálunk, Magyarországon. Magyarországon a második negyed vége felé történik az a nagy politikai és társadalmi átalakulás, melynek fontosságát és végzetes voltát gróf Lónyay legalább is olyan színvonalra helyezi, mint a magyar faj áttérését a keresztyén hitre, mely e hazába való telepedés sorsát döntötte el. A keresztyénséggel Magyarország belépett az akkor már keresztyén hitet valló nyugati államok sorába, mivel csak ez alapon lehetett részese a nyugati műveltségnek. A 48-as átalakulással pedig az uj kor modern államai közé ékelődött be Magyarország, megvetvén ezzel alapját a modern haladásnak; az uj kor szellemének megfelelő törvényeivel egy csapásra alakította át a magyar politikai és társadalmi életet. Azok a reformok, amelyek Magyarországot egy századdal vitték előbbre s amelyek nyomán hazánk egy még tulnyomólag középkorias államból egyszerre igazi, modern műveltségű állammá alakíttatott : 1848. március 15-én születtek. Ezért nagy nap nekünk mindig az 1848. március 15.; s ezért emlékezünk reá mindig tisztelettel. A 48-diki törvények ugy politikai, mint közgazdasági szempontból hatalmas határjelzők hazánk történetében; ezért nevezi azokat Beöthy Ákos a „demokrácia aranybullájának." A 48-diki törvények — sok politikai, gazdasági, társadalmi reformjai mellett — biztosítják Magyarországon a politikai és egyéni szabadságot. Az egyéni szabadság biztosítása a modern alkotmányos államok egyik legszebb alkotása, mely megvolt ugyan nálunk 48 előtt is, de tökéletes kifejtése csak a 48-as töévényhozásban jelenik meg. * Ma — épugy, mint ezelőtt 67 évvel — tettekben ünnepeljük ismét a március 15-ét, melyen—midőn létünk uj kibontakozásának perspektívái tárulnak elénk — alig jut idő, hogy a nagy március 15-re visszagondoljunk. Azonban a mai világrenditő események között is szakítunk magunknak annyi időt, hogy visszaemlékezzünk azokra, kik az első március 15-dikének alkotói voltak; s azoknak tetteiből merítsünk uj erőt és kitartást a nagy küzdelem tovább folytatásához ! S majd mikor „örömtüzek gyúlnak ki szerteszéjjel" hirdetve a győzelem hajnalát: akkor egy szívvel és szájjal harsogjuk az egész világnak: „Él még a Magyarok istene! Jaj annak, ki feltámad ellene ! Isten is segít, ki bír velünk; Szabad népek valánk, azok leszünk!" gn. - A Vörös Félhold jelvényei. A Vörös Félhold művészi kivitelű jelvényei iránt országszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Miután technikailag lehetetlen minden egyes érdeklődőnek az általa kívánt példányt postán elküldeni, ennélfogva az Országos Bizottság, mely Budapesten az országházban székel, kéri vidéki városaink hazafias kereskedőit, hogy megfelelő mennyiségű jelvényt a bizottság utján beszerezvén, ők vállalkozzanak azoknak kiszolgálására, akik a török-magyar i.estvériségnek ezt a szép jelvényét feltűzni óhajtják. A bizottság öt kilóig terjedő postacsomagban bérmentve küld jelvényeket mindenkinek, aki a kért menyiségnek darabonkint egy korona árát előre beküldi. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság csütörtökön délelőtt tartotta rendes havi ülését Mikecz Dezső alispán elnöklésével. Jelen voltak: Mikecz István h. főjegyző, dr. Kausay Ödön másodfőjegyző, Dobos László, dr. Mikecz László aljegyzők, dr. Sztsztay Zoltán tb. tisztifőügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, dr. Dohnál József tiszti-főorvos, Sefcsik József királyi tanácsos, pénzügyigazgató, Hoffmann Sándor királyi főmérnök, dr. Wilt György királyi tanfelügyelő, Kausay Tibor gazdasági felügyelő, Somogyi Gyula, Haas Ignác. Járossy Sándor bizottsági tagok. Mikecz Dezső alispánnak a február havában előfordult eseményekről nagy gonddal szerkesztett jelentését Mikecz István h. főjegyző a következőkben adta elő: Tovább tombol körülöttünk a világ legnagyobb és legvéresebb háborúja anélkül, hogy az elmúlt hónap eseményei lényegesen közelebb hoztak volna bennünket a végleges döntés reményéhez. A Kárpátok hólepte bércei közt jóformán ember-ember ellen küzdi a leghősiesebb és legborzalmasabb harcokat, nagy túlerő és az elemek mostohasága ellen, s habár napról-napra érkeznek is a győzelmi hírek, mégsem lehetett megsemmisíteni a hatalmas túlerőt. Folyik a derekas munka, a harcvonal többi részein is, és a február meghozta a szövetséges német hadaknak az ujabb hatalmas sikert a Mazuri tavaknál. Bizva reméljük és hisszük, hogy nem maradhat el a hasonló diadal ami Kárpát hegyeinknél sem, meg kell, hogy hozza azt az ottan küzdő es szünetlenül ujabb tömegekben oda felvonuló szövetséges haderők rettenthetetlen hősiessége. E sok szenvedés és aggodalom közt, jóleső vigaszként hatott a magyar nemzetre ő császári és Apostoli királyi Felsége által 1915. február hó 4-ik napján kibocsátott legfelsőbb királyi kézirata, melyben ősz Uralkodónk legmelegebb elismerését és köszönetét tolmácsolja a magyar népnek, amiért készséggel áldozza vérét és vagyonát a Haza oltárára és nemes lelkesedéssel hordozza mindvégig a háború súlyos terheit. Ez a legmagasabb királyi szó, ujabb záloga és hatalmas biztositéka annak, hogy kétségtelen győzelmünk után „az Isten segélyével kivívott békében," nem mennek majd feledésbe a magyar nemzet által most szerzet nagy és hervadhatatlan érdemek. Magunkat ezen szép reményekben ringatva, a királyi szó szentségében vetett rendithetetlen hitünkben megerősítve, lankadást nem ismerő lelkesedéssel és szíves örömmel hoztuk a mult hónapban is meg, minden tőllünk telhető áldozatot és ily érzelmektől áthatva készségesen teljesítettük az alább félsorololt fontosabb eseményeket: HBtWf

f'

.'

MHW

ei- l

^-'

ff?''

1

1

!: -K-i ízi Cementárúipar Részt Szabolcsvármegye legrégibb Cementárú és Mükőgyára Épitési vállalat. Széchenyí-út 19. Sürgönyeim: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kcrjet? ajánlató' 285-50 Telefon szám W4. Pontos címre kérjük ügyelni. J Gi»aesüB UBBUaidHB EBBBBESJ*! S.' S) 6.B IM5H S SVBSIBXBB HBEMBSKa GSGSitKUB ttBSBt S 1