Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-07 / 19. szám

2 19-ik szám. Nyíritidék. 1915. március 7. Közélelmezésünk biztosítása. A háború következtében megnehezedett közélelmezési viszonyok megjavítása érdekében | számtalan tennivaló vár reánk. Örömmel jelezhetjük, hogy Nyíregyházán immár több irányban olyan eredményekről számolhatunk be, melyek valószínűvé teszik, hogy itt minálunk a közélelmezés biztosítva lesz. Iparosok, mint mezőgazdák. Az iparosok közül különösen az épitő iparral foglalkozók: a kőművesek, ácsok stb., érzik legjobban a háború következtében beállott munkahiányt. Érdekes eszme vetődött most fel, hogy iparosainkat általában, különösen pedig az építőiparosokat megélhetéshez juttassák. Az ipartestület kebelében mozgalom indult meg abban az irányban, hogy a munkanélküli iparosok fogjanak hozzá a mezőgazdasághoz. Mezőgazdasági és kertészeti termények termelésével foglalkozzanak. A cél érdekében az ipartestület közgyűlésén a vármegyei közgazdasági felügyelő ur, és ha a miniszter, hova ebben az irányban a felügyelő ur távirati kérelemmel fordult, megengedi, a nagykállói földmives iskola kertészeti tanára fognak előadást tartani arról, hogy az iparosok mit és miként termeljenek? A szükséges föld rendelkezésre állása érdekében a város polgármestere azzal az indítvánnyal fordult a városi gazdasági bizottság javaslata alapján a hadtestparancsnoksághoz és a honvédkerületi parancsnoksághoz, hogy a gyakorlótérnek különben is használaton kívül álló részeit adják bérbe erre az esztendőre mezőgazdasági célokra. Vagy 300 holdnyi területről van itt szó. Ezenfelül a városnak is vannak földjei parlagon a város közelében, hiszen a közlegelőből sem lesz szükség olyan nagy területre, mint más években. A Császárszálláson is bérelhetnek az iparosok á kiosztás alá kerülő földekből. Katonák szabadságolása a munka idejére. A hadvezetőség maga is belátja, hogy a földek megművelése mily nagy horderejű kérdés. Ép ezért a tavaszi vetések lehetővé tételére elrendelte, hogy az ország területén tartózkodó tartalék csapatokból és a lábbadozó betegek és sebesültek közül a mezőgazdasággal foglalkozók rövid szabadságot kaphassanak, amennyiben ezt a hadviselés érdekei megengedik. A szabadság leghosszabb ideje 14 nap. A szabadságolt a részére kiállított igazolvány alapján a vasutakon ingyen utazhat. A szabadságoltak a szabadság tartama alatt katonai járandóságukat, családjuk pedig az élvezett állami segélyt megkapja. Éz az igen helyes intézkedés szintén elő fogja segíteni a tavaszi munkák elvégezhetését és a termények biztosítását. Az asszonyok munkaereje. Megindult a munkálat vármegye szerte abban az irányban, hogy a hadisegélyek revizió alá vétessenek. Az olyan asszonyok és már munkaképes gyermekek állami segélyét, akiknek mezei munkára van alkalmuk, megszüntetik. Tanácsos lesz tehát az eddig hadisegélyben részesített asszonyoknak már előre utána látni, hogy munkát kapjanak, mert különben elesnek az állami segélytől is, meg a keresettől is. A város lisztárusitása. A jövő héten megkezdi a város a lisztárusítást. A város a helybeli malmokkal szerződött a termények megőrletésére. A malmok a lisztet és korpát a közraktárba szállítják be. A termény és áruraktár vállalkozott arra, hogy a város részére ugy a terményeket, mint a lisztet kezelni fogja. A kereskedők a városi jövedékkezelőségnél megszerezhető utalványra a közraktárból kapják a lisztet a megszabott árakon és készpénz fizetés ellenében. A kereskedők a lisztet a megállapított áraknál drágábban nem adhatják, sem a liszteket egymással össze nem keverhetik, sem idegen helyre el nem adhatj4k, mert különben többé a várostól nem kapnak lisztet. Ezenfelül a város a takarékpénztár épületében az átjáró udvarban lisztes boltot nyit, melyben a város árusittatja a lisztet a megszabott árakon. Szabályul ki van kötve — azért, hogy a finomabb liszteket össze ne lehessen vásárolni mások elől, meg hogy a közönség általában szokjék hozzá a kevésbé finom liszt használatához is — hogy úgynevezett nullás, vagy főzőlisztet magában nem lehet vásárolni, hanem csak megfelelő mennyiségű kenyérliszttel együtt. Az egyes lisztfajok árát a város időnkint állapítja meg. Minthogy azonban a város a liszten nyerészkedni nem akar, már előre is jelezhetjük, hogy a lisztárak olcsóbbak lesznek a jelenlegieknél. A város lisztes boltjában megkezdi a város a már megvett és a közraktárban elhelyezett bab árusítását is. A városi liszt forgalomba hozatala a héten szerdán, vagy csütörtökön kezdődik meg. Szibéria Az ólombányák lihegő, verejtékes munkásaira gondolunk ennek a szónak a kiejtésénél. Szibéria. A hátunk ís megborzong hallatára, hát még nekik, a pálinkagőzős, petróleumlámpától bűzhödt lebujok sápadt arcú, szomorúszemű diákjainak, akik az űj, szabad Oroszországról ábrándoztak annyi kietlen éjszakán. Ezek az uborkán élő, pálinkaszomjas rajongók voltak állandó táplálékai Szibéria falánk gyomrának. Szabadságról álmodtak Pétervár sokemeletes bérkaszárnyáinak »lichthof«-ranyíló, szobának titulált üregeiben, órák hosszat nyitott szemmel heverve a díványon anélkül, hogy a legkisebb akaraterő is meg lett volna bennük a cselekvésre. Mert cselekedni, azt nem tudnak a Raszkolnyikovok, csak az éjjeli csapszékek sötét sarkaiban suttogtak egy-két szót arról, Isten angyala. Gőgös hegyek sötétlő ormain Áll szoborként Isten angyala. Az alkonyuló nap biborsugarat Hullat, míg lassan elhal Az égő fénysugár S szürke fátyollal borit be mindent Az éjjelárny. Szétrongyolt felhők tépett fodrain Sugárzik át a sápadt holdvilág, Ezüstös ságárból szőve glóriát A sötétlő árny köré, Mely felsóhajt halkan ; Szétnéz az életmezőkön s felsír : Óh nézd Uram ! Nézd . . . amott rongyos, sápadt seregek Hogy húzódnak rémes nesztelen ; . . . Ott már száz födtelen sír terem — — Fekete véres mezőn Hördülnek az árnyak . . . Hogy sikong, hogy ordit a rémes, hörgő Hálálj aj. Nézd . . . minden árny itt maga a halál . . . . . . Halld azt a pokoli kacagást . . . Hogy ordit . . . csak öljétek egymást . . Nézd, hogy rebben odébb a Halál — — Most másfelé suhant . . . Itt már aratott — már elvégzett mindent; Óh nézd Uram. Liener Zoltán. A katona lelke. A király szózata, a hadiparancs eljutott Nyírlakra is. Szabó János házába is bekopogott a falu kisbirája, hogy élőszóval figyelmeztesse őt a haza iránti kötelességre. — Negyvennyolc óra alatt Munkácsra kellett bevonulnia. Szabó — aki csak nem rég jött haza a katonaságtól — fiatal, szép szál ember volt. Igazi magyaros arckifejezése, tagbaszakadt erőssége a szép férfiak közé sorozták őt. Nem is sokáig legénykedett Szabó János, mert alig 18 éves korában a falu legszebb leányát — felvégesi Kiss Petront vezette oltárhoz. A korai házasság szokásban van a szabolcsi magyar parasztnál ; nem tért el hát ettől Szabó János sem. A fiatalok galamb-turbékolását csakhamar megzavarta a katonaság. Husz éves lett a legény és katonának kellett mennie. — Három évre a császár katonája lett. Nehezen vált el a két fiatal lélek egymástól. — Fájt János szive elhagyni helyre menyecskéjét és kicsi Pista fiát, — mert már az is volt. De mi volt az a mostani búcsúzkodáshoz képest? Most végnélküli, hangos vonatok vitték katonáinkat — a csatába. Most átértette mindenki, hogy hazájáról, magyar becsületéről van szó, melyért ha kell — meghalni kész. — Tudta ezt Petron! Fájó lelkéből fakadó sós könnyeit alig győzte kendőjével felitatni, mely mint az áradat, úgy folyt. — A kis Pista csak bámészan ült anyja karján. — Amikor Szabó az utolsó bucsu csókot váltva, melegen szorította magához szépséges hitvesét, akkor a kis Pista sem állhatta meg pityergés nélkül; de az erős ember szemében is ott csillogtak a szeretet-könnyei. — Még egy kendcT lobogtatás és a kanyarulatnál eltűnt a vonat. Azóta hónapok múlottak el. — Sok véres csatáról, harci dicsőségről hozott hirt a posta. Nem egyszer olvastuk, hogy a szabolcsi fiuk hősiesen viselkedtek, nem egyszer hallottuk, hogy a szabolcsi fiuk — a mi testvéreink — maradandó emléket vívtak ki a magyar dicsőségnek. Ezek az üzenetek voltak vigasztalói a kesergő asszonynak. Nyírlaki Szabó Jánost jól ösmerték a táborban. Magas, sudár alakjával kivált a sok közül. Szép, magyaros arca a rendithetetlen bátorságnak volt kifejezője, s bár a legénységgel katonai szigorral bánt, mégis igen szerették őt. Szerették férfias bátorságáért, rendithetetlen becsületességéért, de szerették igazi jó szivéért, mellyel mindenkit vigasztalni, türelemre tanítani tudott. Ha a lövészárok környéke ellenségtől ment volt, akkor csak ő körülötte csoportosultak a derék vitézek, hogy hallják az ő mesélő szavát, mely visszavezette őket az otthon meleg, barátságos millieujébe. Egymásután érdemelte ki nyírlaki Szabó János feletteseinek osztatlan elismerését azért a bátor magatartásért, melyet a legveszélyesebb helyzetekben is tanúsított. — Érthető tehát, hogy a legmagasabb elismerés — a király kitüntetése — sem késhetett soká. Egy heves harc után, — amelyben csak az Isten óvta meg Szabó testi épségét — feltűzték mellére a vitézségi érdemkeresztet. — Hadbavonultak részére gyapjú és selyem alsó trikók, szvetterek, keztyük, harisnyák has-, térd- ós órmelegitők hósapkák, teveszőr mellény és alsó nadrágok a legnagyobb választókban kaphatók női- és férfi-divatáruházában Nyíregyházán Telefon : 129. sz.