Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-26 / 60. szám

ama része, mint például a lelkész, ki nagyon sokszor kifakad a szerinte meltánytalanságérés esetén a vélt sérelmek hatása alatt akként, hogy ejh, az a jegyző is csak igy meg amúgy saját zsebének a hizla'ására veti ki és szedi az adót, hogy — mondjuk ugy, ahogy valóságban szokták mondani — huncut a jegyző. És az ilyen egyének által tett kijelentések aztán hálás talajra találnak az egyszerű falusi ember elméjében és mint kiirthatatlan dudva, gyom, örökké burjánzik ottan táplálója lévén ama tévhitnek, mely a szükségszerű bizalmat csirájában elfojtja, nem engedi tovább fejlődni és ez idétlen felfogás oly gáttá koncentrálódik össze, melylyel szemben a községi jegyző magát bármely üdvös dolog kezdeményezésében kedvétszegőleg szemben találja. Saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy nagyon sok jegyző van, kit a nép igazan becsül és szeret, de az adó miatt — bármenynyire is abszurdnak tűnjék fel e2 állitás, — bizalmatlan iránta, sőt gyűlölőjévé válik. Már pedig a jegyzőnek legideálisabb, legnemesebb íeladatainak megvalósítása, a közjólét, a közboldogulás és szellemi fejlődés és számtalan más szociális emelkedés utjának egyengetése körül kifejtendő tevékenységének üdvös és sikeres eredménnyé való izmosodását célzó munkájában roppant nagy jelentőséggel bir ama körülmény, hogy vájjon letéteményese-é ő a nép bizalmának, avagy nem és ha igen, ugy mily mértékben. Fontos reformnak tartanám tehát e múltból árnyékként fenmaradt bizalmatlanságnak, kételkedésnek alapját, okát megszüntetni azáltal, hogy az adóügy kezelése elvétetnék a jegyző kezéből és ráruháznék azt a mai bírósági végrehajtókhoz hasonló állami szervre. Miáltal a községi jegyzőt igazán barátjává, igazi atyjává tennénk a népnek s egyúttal megszabadítanánk őt egy óriási munkahalmaztól, mely a poros akták és lajstromok közé való örökös görnyedésre kenyszeriti elvétetven tőle az idő, a lehetőség ambició attól, hogy azzá legyen, minek lennie kellene : a nép igazi ideális magaslaton álló vezetőjének, "kinek közhatékonysága, habár közvetve is az, állam existenciájának megerősödését, megszilárdulását eredményezi. É nélkül — mi a bizalmatlanságot és amellett az óriási munkahalmaz áital való lekötöttséget eredményezi, nem lehet elképzelni, hogy hogyan lenne képes minden téren megfelelni a községi jegző azoknak a szociális feladatoknak, melyeket a modern kor, a fejlettebb igények állítanak elébe, tőle várván azoknak megoldását. Meg kell tehát szabadítani a községi jegyzőt ama lelket ölő rubrikák számtalan seregétől. Yegeztesse azt mással, saját kinevezett embereivel az állam a községi "jegyző felügyelete mellett. Csak igy érhető el az eredmény, melyet a községi jegyző hivatásától és munkáságától várnak s amely eredmény alapját veti meg a virágzó, gazdag magyar államéletnek, a humanitás szülte intézmények legmeszszebbmenő fejlődésének. íme nagyjában körvonalozva ezek volnának azon irányelvek, melyek feltétlenül figyelembe veendők lennének a helyes, a mai kor követelményeinek és a községi reform megalkotásánál. Röviden összefoglalva tehát az elmondottakat, a község autonómiájának kibővitése, a jegyzőnek az őt megillető magaslatra a szükséges hatás és jogkörrel és tejjes függetlenséggel felruházva leendő felemelése, a felesleges munkahalmaztól való függetlenitése által szabadabb mozgásának biztosítása, megfelelő imperiummal való felruházása, anyagi gondjaitól való függetlenitése az a szükségszerű követelmény, mely törvényileg biztosítva a jó, a modern közigazgatás előfeltételeit kielégítve alapul szolgálna a nyugattal parallel haladni kívánatos magyar államéletnek. És ennek a reformnak nem volna szabad parányit sem késni már. PS? Ügyvédi ny omtatván; ökat telefon megrendelésre bármily kis mennyiségben házhoz szállítunk. Telefon 139. A véres közgyűlése. A nyár, a nagymunka ideje, ugyancsak meglátszott a város péntek délután tartott közgyűlésén. Délután 3 órára mindössze húsz képviselőtestületi tag gyűlt egybe a városháza nagytermében, hogy a képviselőtestűlet hatáskörébe tartozó ügyek intézésében részt vegyen. Májerszky Béla kir. tan. polgármester, a közgyűlés megnyitasa után bejelentette, hogy Ő császári és apostoli kir. felsége Nagy Alcos alezredest, a Nyíregyházán állomásozó cs. és kir. 14. huszárezred parancsnokává nevezte ki. Indítványozta, hogy a köztiszteletben és szeretetben álló ezredparancsnokot, kinevezése alkalmából a város üdvözölje. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Bejelentette továbbá az elnöklő polgármester, hogy az elmúlt hét első napjaiban Budapesten járt, a város különböző ügyeinek elintézése érdekébe s igy tudomására hozta a képviselőtestületnek, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság, a Nyíregyháza városánál megüresedett pénzügyi tanácsosi állás betöltésére vonatkozólag benyújtott panaszt mar elbírálta s Ítelete a törvényhatósághoz már le is érkezett. ígéretet nyert továbbá arra nézve az illetékes minisztériumok szakelőadóitól, hogy a megfelebbezett szervezkedési szabályrendelet továbbá építkezési szabályrendelet ügye, nemkülönben a Nyíregyháza—tiszalöki ut épités ügye, rövidesen elintézést nyer. A tárgysorozatra áttérve, tudomásul vette a képviselőtestület a vármegye törvényhatósági bizottságának a város 1914. évi költségvetését, jóváhagyó véghatározatát, ugyanannak az erdei vasúti óvószallag bérleti ügyére vonatkozó jóváhagyó véghatározatát, a vakokat gyámolító egyesületnek, a városhoz intézett köszönő iratát, a községi iskolák felszerelési tartalék alap jainak számadását és az ág. h. ev. főgimnázium 1913. évi zárószámadását, miután ezen számadásokat a számvevőség felülvizsgálta s azokat teljesen rendben levőknek találta. Balla Jenő főjegyző ezután részletesen s, minden vonatkozására kiterjeszkedően ismertette a folyó 1914. évi december hó 1-én lejáró kövezetvámszedési engedély ügyét. A város tudvalevőleg az 1884. évben kapott kövezetvámszedési engedélyt huss évre kiterjedően. Az 1904-ben lejárt kövezetvámszedési engedély a m. kir. kereskedelemügyi miniszter áítal 10 évre hosszabbittatott, meg. Az igy meghosszabbított vámengedély azonban a város kövezetvám alapjára nézve az engedély tartama alatt tetemes kárral járt, egyreszt azért, mert a város maga lemondott, illetőleg nem kívánta a vasúton feladott áruknak kövezetvámmal való megterhelését, másrészt azért, mert a városnak azon kívánságát, illetőleg kérelmét, hogy a vasúti vámsorompó megszüntetése helyett a vámtételeket aránylagosan emelhesse, a kereskedelemügyi miniszter a törvényhatóság ellentétes véleményének honorálásával nem teljesítette. A folyó 1914. évi december 1-én lejáró kövezetvámszedési engedély előkészítésénél s a tarifa összeállításánál arra kellett tehát törekednie a városnak, hogy az 1904. év óta letelt 10 esztendő alatt tapasztalt hátrányokat lehetőleg kiküszöbölje s oly -tarifát állítson össze, amely egyrészt a város jogos érdekeit is megóvja, másrészt a közvetlenül érdekelt mezőgazdaságot, ipart- és kereskedelmet sem sujiji. Örömmel állapítjuk meg, hogy a kép viselőtestülethez be terjesztett munkálat — mely az érdekelt körök meghallgatásával s más városok vámengedélyeinek figyelembe vételével készült — a jogos kívánalmaknak minden tekintetben eleget tesz. Az uj tarifa — ellentétben a régivei — a szállítmányokat az eddigi hat csoport helyett tiz csoportba osztja be, aminek kétségtelen előnye az, hogy a vámtételek sokkal egyenlékenyebben oszthatók meg. A régi vámtarifa értelmében az első csoport métermázsánként 3 filléres vámtétellel volt megterhelve ; az uj tarifa a vámtételt 3 fiiléről 2 fillérre szállítja le az első csoportban. Ellenben amíg az eddigi vámtarifa szerint a legmagasabb, vagyis a 6 ik csoportba tartozó szállítmányokat eddig mm. kent 40 fillér vámtétel terhelte, az uj tarifa szerint a legmagasabb, tehát a 10-ik csoportba tartozó szállítmányok (arany, ezüstnemüek, prémek, csemege díszműáruk, csillárok) szóval azon szállítmányok, melyek a felemelt díjtételt könnyebben megbírják, a jövőben 60 fillérrel lesznek megterhelendők. Kéri továbbá a képviselőtestület, járuljon hozzá a miniszter ahhoz, hogy a sorompók melletti vámok emeltessenek. De gondoskodott a szak-' osztályok és a tanács javaslatára a képviselőtestület arról is, hogy a szállítmányi határozatoknak azon intézkedései, meiyek részint a városra nézve jártak eddig károsodással, részint a magánosok érdekeint érintették súlyosan, megváltoztattassanak. Igy a jövőben az olyan szállítmányok után, amelyek Nyíregyházáról tovább szállíttattak, s amelyek után a vasút illetéket szedett, csak az igényelhet majd visszatérítést, aki ebbeli igényét 30 nap alatt bejelenti. Kimondta továbbá a képviselőtestület, hogy a vásárokra járó iparosok, a vásárról visszatérve, áruik után a jövőben nem tartoznak vámot fizetni. Kimondta végül, hogy azon fuvarok, melyek a városon keresztül haladva szállítmányokért jöttek, s két sorompón keresztül haladva, — visszatérésük következtében — eddig mindakét sorompónál vámfizetésre voltak kötelezve, a jövőben csak egy ízben fognak tartozni vámot fizetni. É^ek .után a tanács jelentést tett a köz gyűlésnek a Kmetz Sándor és a Fischer Péter és társa budapesti cég által a város ellen indított perekről, majd szabadság iránti kérelmeket intézett el a közgyűlés. Tárgysorozaton kívül különös érdeklődésre tarthat számot a tanács azon bejelentése, hogy Fekete Jenő m. kir. állatorvos javaslatot intézett a jövedékkezelő bizottsághoz, melyben javasolja, hogy a város a húsárak mérséklése érdekében rendelje el azt, hogy a hatósági hússzékben a jövőben ne csak az eddig hatóságilag oda utalt állatok husa méressék ki, hanem a város szerezzen be a saját költségén, s a szükséghez képest a közfogyasztásnak mindenben megfelelő vágómarhát is, s azt is a hatósági húsjáékben méresse ki. A közgyűlés a jövedekkezelő bizottságnak ez irányú javallatát egyhangúlag elfogadta, s a vágómarhák beszerzésére a javaslatot tevő jővedékkezelési bizottságot felhatalmazta. Gazű^sayi epsiileti közlemény. Vetőmag eladás. A kisbéri, bábolnai, mezchegyesi és fogarasi ménesbirtokok, valamint a gödöllői m. kir. koronauradalom gabona és egyéb terménykészleteből az erre alkalmas minőségű magvak az alábbi feltételek mellett vetőmagul mindazoknak a gazdáknak kiadatnak, akik eziránt a birtokok igazgatóságaihoz fordulnak. Az egyes termények csak készpénzfizetés mellett engedtetnek át. Az eladási ár Kisbérre és Bábolnára Mező.hegyesre és Gödöllőre nézve a budapesti tőzsdei, Fogarasra nézve pedig a fogarasi piacon jegyzett piaci árak szerint állapittatik meg oly módon, hogy az elszállítást megelőző napon jegyzett tőzsdei illetve piaci árakból száilitási költségre Kisbéren 83 f, Bábolnán 60 f, Gödöllőn 30 fillér, Mezőhegyesen pedig 100 fillér 100 kg-ként levonatik, az ily módon megállapított árhoz azonban mivel jól megrostált vetőmag engedtetik át mindegyik birtokon 2 K, azaz Kettő korona hozzászámitattik. Egy gazdának egy és ugyanazon gabouanembőí 100 q-ig, egyéb magvakból pedig 10 q-ig terjedő mennyiség engedtetik át. A vásárolt vetőmag kizárólag csak vetésre fordítható, ezért a megrendelő gazda kivánatra a megrendelés teljesítése előtt hiteles községi bizonyitványnyal igazolni tartozik, hogy a megrendelt vetőmagra saját gazdaságában tényleg szüksége van. A szállítást a legközelebbi vasúti állomásra mindegyik birtok ingyen, illetve kőltségfelszámitás nélkül teljesiti — a vasúti