Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-23 / 59. szám

— Illetinényrendezés. A belügy­miniszternek szabolcsvármegye községi és körjegyzői illetményének az 1913. évi 60. törvénycikk alapján történt rendezé­sére vonatkozó leirata ma érkezett le a vármegye alispánjához. — Az evangélikus nagygyűlés. Szat­márról írják : A tiszavidéki evangelikus egyház­megye három napon át tartotta közgyűlését a ref. tanítóképző tornacsarnokában Meskó László dr. egyházmegyei felügyelő és Materny Lajos főesperes elnöklete mellett. Az érkező közgyű­lési tagokat a helyi egyház presbyteriuma fogadta az állomásnál d. u. 2 és 7 órakor. Az elszállásolás részint magánházaknál, részint a Viktóriában volt, érkezés után ismerkedési va­csorára gyűltek össze az egyházi képviselők a Pannóniában. Kedden d. e. 10 órakor nyitotta meg Meskó felügyelő a közgyűlést az evang. egyetemes egyházat érintő kérdésekre kiterjedő beszéddel. Megnyitás után a testvér református egyház, a város s a helyi egyház üdvözölte a gyűlésező egyházmegyét. Délután félkettőkor díszebéd volt a Pannóniában. A közgyűléssel kapcsolatban ünnepélyes istentisztelet volt a szatmári református templomban, melyen a szentbeszédet Paulik János nyíregyházi lelkész, országoshirű szónok tartotta. Szerdán reggel 8 órakor istentisztelettel nyitották meg a folyta­tólagos tárgyalást. — Halálozás. Fucz János kótaji szőlőbeli lakos gyümölcsszedés közben leesett a fáról és nyakát szegte. Halálát 4 árvája és felesége siratja. — Lajthayék a Koronában. A nyíregy­házi közönség igazi kedvence Lajthay, egy kitűnő, kacagtató kinemaszkecscsel vendég­szerepel szombaton és vasárnap este a Korona kerthelyiségében, A szkecscs címe „Enyém, tied, övé" s tegnap óta sorozatos előadások­ban játszák a debreceni „Urániá-"ban. A lapok a legnagyobb elismeréssel irnak. — Például a „Független Újság" a kővetkezőkben méltatja. Lajthay Károly, a debreceni színház volt kitűnő tagja uj oldaláról mutatkozott ma be a debre­ceni közönségnek az „Uránia" színházban. — „Enyém, tied, övé" cimen pompás moziszkecs­cset irt, amelynek fő női-férfi szerepét ő maga játszotta el. Felesleges említeni, hogy Lajthay ebbe a kettős szerepébe egész kivételes talen­tumát beleöntötte s oly viharos sikert aratott, hogy emlékezetes lesz ez a sikere sokáig. Maga a szkecscs ötletes, kiválóan fordulatos cselek­ményü darab, amelynek nagy sikere lesz min­denütt, ahol előadják. A debreceni közönség a ma esti bemutató előadáson ki nem fogyott a kacagásból s bizonyos, hogy a következő előadások is zsúfolt házat fognak vonzani az „Uránia" színházba. Lajthay mellett nagy sikere volt még Várady Erzsinek a népopera művész­nőjének stb. stb. A szkecscs 4 képből áll, a melyet megelőzőleg még egy-két egyfelvonásost és több magánszámot ad elő a társaság. — Kezdete 9 órakor lesz 2 és 1 koronás helyárak mellett, melyhez jegyeket előre Jakobovits Fánnykánál lehet előjegyezni. — Az iparosinasok iskolalátogatása. Harkányi János báró kereskedelmi miniszter 3350—VI. A. 1914. sz. alatt az összes magyar­országi másodfokú iparhatóságokhoz rendeletet intézett az iparosok iskolalátogatása tárgyában. A rendelet kiadására főként az adott okot, hogy az építőipar természeténél fogva a téli idény­ben a munka rendszerint szünetel, az építő­iparos a nála alkalmazott inast erre az időre rendszerint elbocsátja. Igy a vidékre került inasok az ottani inasiskolát, vagy azt helyette­sítő úgynevezett ismétlő iskolát csak a legrit­kább esetekben látogatják. Az iparosinas okta­tásához fűződő fontos érdek megköveteli ennek a káros állapotnak a megszüntetését, miért is a kereskedelmi miniszter rendeletében fölhívja az ország összes másodfokú iparhatóságait, hogy intézkedjenek, hogy a téli idényben munka­beszüntetés folytán a vidékre került iparosina­az iparosinasiskola, illetve ott, ahol iparosinas­iskola nincsen, az ismétlőiskoía pontos látoga­tására utasíttassanak. — Lőtszámrendezés a gyalogságnál. A közös hadsereg gyalogos és vadászcsapatainak létszámaiban julius 1-én lépett be az újonnan megállapított rendes létszám. A gyalogezredek minden századánál egy őrmesterirnokkal, egy szakaszvezető-irnokkal, valamint egy gyalogos küldönccel növelték az eddigi létszámot. A pót­keret zászlóaljaknál egy újonnan rendszeresített számvevő altiszti és egy őrmesteri állást léte­sítettek. Ezenkívül végleg betöltötték az eddigi, a századok létszámához tartozó kisegítő szám­vevőhelyettest is. Az összes gyalogezredeknek kisegítő személyzetét szaporították. Az újonnan rendszeresített és megállapított létszáma egy századnak ezentúl: egy százados, három alantas tiszt, egy zászlós, egy„törzsőrmester, egy szám­vivő altiszt, három szakaszvezető, hat tizedes, hat őrvezető, hetven gyalogos, egy kürtös, egy dobos, négy tiszti szolga, tehát összegezve : öt tiszt és kilencvennégy ember. Létszámemelés alkalmával ez a létszám egy tiszt és hat ember­rel növekedik. Minden gyalogezrednek, nem­különben a tiroli vadászezrednek állománya a következő: egy törzstiszt a lő- és fegyvertan számára, egy törzstiszt különleges szolgálatára beosztva, egy ezredsegédtiszt, egy mozgósítási előadó, egy utászosztályparancsnok, egy külön­leges szolgálatra rendelt százados, négy díjas tisztiállományu egyén, hatvanhét ember és tizenkét ló. A vadászzászlóaljak törzséhez pedig hat dijasállományu tiszt, tizenöt ember és öt ló tartozik. — Az Ipari pálya megkedveltetése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter körrende­letben felhívta a tanfelügyelőket, hogy figyel­meztessék az összes állami és községi polgári népiskola igazgatóit és tanítóit, hogy az isko* Iából kikerült és a tizenkettedik évet meghala­dott fiuk szüleit, hogy amennyiben gyermekei­ket ipari vagy kereskedői pályára szándékoz­nának adni, ezt jelentsék be az intézet igaz­gatóságánál. Az igazgatók pedig a kínálkozó tanoncot jelentsék be a budapesti ipari- és kereskedelmi munkaközvetítő-intézetnél, mely díjtalanul és nagy gonddal igyekszik a tanon­cokat Budapesten, esetleg vidéken megfelelően elhelyezni. — A tűzkárok. A statisztikai hivatal kimutatásai szerint az év első hónapjában Magyarországon 20 millió és 83 ezer korona volt a tűzkár, szemben a mult év ugyané sza­kában elért 14 millió 151 korona tűzkárral, A tűzkárokban tehát hatmillió koronás emelkedés van és ezzel a tűzkárok egy oly nagy összeget értek el, amilyenre a statisztika nem tud pél­dát felmutatni. 1891-től kezdve az esztendő első öt hónapjára vonatkozóan ezelőtt két esztendővel értük el a legrosszabb eredményt. 1912-ben ugyanis januártól május végéig a tűzkárok 18 millió és 798 ezer koronát értek el. Az ez évi tűzkárok azonban még ezt az összeget is közel kétmillióval túlhaladják. Egye­dül május hónapban Magyarországon 1457 tüzeset volt és az okozott kár 4 millió és 906 ezer koronát ért el. A legnagyobb tüzesetek Resiczabányán május 2 án 370 000 korona kár­összeggel. Szepesvármegye Relyó községekben, május 10-én, 177.791 korona kárösszeggel, Nyitrán, május 5-én, 150.000 korona kárösszeg­gel. Szászsebesen, május 14-én, 129.974 korona kárösszeggel és Eperjesen, május 21 -én, 109.522 korona kárösszeggel. — 700 jelentkező. A nyíregyházi tűzoltó­versenyre jelentkezettek száma eddig megha­ladja a 700-at. — A sárkányozás betiltása érdekében ujabb rendeletet bocsátott ki a rendőrség. A központi gyújtás berendezéseivel kapcsolatosan a vezetékeket most hozták rendbe, amelyet a villamos körték intensivebb világítása is elárul és most sárkányozással veszélyeztetik a gyere­kek a közvilágítást és a maguk testi épségét. — Haladunk. A fuvarozási és beraktá­rozási vállalat engedélyt kapott arra, hogy Nyíregyházán autótaxi üzemet rendszeresítsen. Egyelőre egy viteldijjelzővel ellátott benzin mo­toros kocsit járat, amely a városháza északi sarkánál fog állomásozni és viteldija nagyjában a fővárosi tarifával lesz egyező. — Elhízottak gyógykezelése Pöstyén­ben. Kevesen tudják, hogy Pöstyénben oly tökéletes hideggyógyintézet létesült, mely kül­földön is ritkítja párját. A „Pöstyén" névnél mindenki a csuz-köszvény ellen oly hatásos iszapfürdőre gondol, holott ma már Pöstyén, idegbajok kezelésére a hidegvizes és villanyos procedúrák, meg az éltető napsugarat kihasz­náló kúrák (lég- és napfürdő) minden nemét egyesíti. Ép ugy találkozunk itt a híres Ber­góníé-féle soványító eljárással, valamint a gyógygimnastika (Zander) minden vállfajával. A szívbajokat kitűnő szénszavas fürdők gyó­gyítják. Az intézettel orvosi diétikai konyha van egybekötve (pl. cukor és vesebajosoknak), Pöstyénfürdő ezen kitűnő uj berendezése sok oly vendéget fog a fürdőhelynek megnyerni, akik különben külföldön keresnének gyógyulást. 456-3-1 — Ingyenes védelem az adózóknál. A III. o. ker. adó kivetésének tervezete 21-éig közszemlére volt kitéve s ezen kívül minden adózó meghívójában jelezve van, hogy mennyi vele szembe a javaslat. A ki a tárgyaláson megjelenni nem tud, észrevételeit Írásban fog­lalva már most beadhatja a városi adóhiva­talnál és indokolhatja, hogy miért tartja sérel­mesnek a kivetést. Itt emiitjük meg, hogy a nyíregyházi ügyvéd-szövetség az adókivetés idejére bizottságot alakit, melynek tagjai fel­váltva jelen lesznek a tárgyaláson és ingyenes védelemben részesitik az arra utaltakat. Ez az emberbaráti intézkedés nem szorul dicséretre. A tárgyalás f. hó 25-én veszi kez­detét. — Népfölkelők jelentkezése elmarad A honvédelmi miniszternek rendelete értelmében évenként kötelező népfelkelői időszaki jelent­kezés a folyó évben nem fog megtartatni. — Balesetek. A mentőknek kemény napja volt hétfőn. Kora reggel az Eötvös-utcára hív­ták őket, ahol Molnár Albert villamos szerelő alatt kidőlt egy oszlop és a szerencsétlen em­ber lábát törte. Délben Tóth Pál esett össze eszméletlenül a Bessenyei-téren, este pedig Ko­vács Máriát szedték fel ájultán a Kállai-utca kövezetéről. A napokban kivonultak még az Érkertbe, ahol Tirpák Borbála elbotlott egy kőbe és lábát törte, a Széchenyi-térre, ahol Nagy Mihály végelgyengülében rogyott össze, továbbá Vitái Andráshoz, és Barta Juliánához, akik betegség folytán nyilt utcán vesztették el eszméletüket. — Részeg fiakeresek verekedtek tegnap a vasúti állomás előtt a nagy gaudumára az át utazó idegeneknek. Még akkor sem hagytak fel a marakodással, amikor rendőrök léptek közbe, sőt azokról is letépték a ruhát. — Részvénytársasági mérlegek kötelező közzététele. A Kúria tanácsa a napokban tar­tott ülésében az összes hazai bíróságokat kö­telező döntvényt hozott, amelyben kimondotta, hogy a részvénytársaságok kötelesek a közgyű­lést megelőzően nyolc nappal a társaság igaz­gatósága által aláirt és* a felügyelő-bizottság által megvizsgált és aláírásával szintén ellátott mérleget és a reávonatkozó jelentést közzé­tenni. A Kúria kimondotta, hogy a közzététel­nek célja nemcsak az, hogy a részvényesek nyerjenek betekintést a vállalat ügyeibe, hanem a részvénytársaságok hitelezői és a társasággal viszonyban álló, vagy viszonyba lépni kívánó ér­dekeltek a mérlegből és a jelentésből a válla­lat vagyoni helyzetéről mindenkor tájékozódhas­sanak. Az igazgatóság jelentését, melyet a köz­gyűlés elé terjeszt, nem kell közzétenni, azon­ban a mérlegeket és a mérlegre vonatkozó je­lentést nyilvánosságra kell hozni. — Jő éjszakat szerezhet magának min­denki, ha a hálószobáit a „Löcherer Cimexin. -nel fertőtleníti. A fővárosban történt próbák beigazolták, hogy a „Löcherer Cimexin „ nem csak a poloskát, és annak petéit pusztítja el rögtön; de megszabadít a ruszli, sváb és han­gyáktól is; a molykártól pedig a szőrme ruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető: Török gyógy­szertárában és a készítőnél „Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán." 193-30-5

Next

/
Thumbnails
Contents