Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-23 / 59. szám

A Bodrogköz közjótékonysága. Gróf Mailáth Józsefné akciója. A velünk szomszédos Zemplén vármegyének hozzánk legközelebb^fekvő bodrogközi járásában, mint onnan értesülünk, a f. év augusztusában nagyarányú jótékonycé u ünnepély lesz — a bodrogkőzi jótékony nőegyesület, illetve ennek élén gróf Mailáth Józsefné, mint az egyesület illusztris elnöknője és ifj. Mailáth József gróf rendezésében. A Bodrogköz, mint az a közelmúlt időkben már többször megtörtént, a f. év augusztusában ismételten egy nagyarányú népünnepélynek lesz szintere, amely az eddigi tapasztalatokból kiindulva, találkozó helye lesz nemcsak a Bodrogköz és környéke, hanem vármegyénk és a szomszédos vármegyék népének és inteligenciájának is. A f. év nyarán augusztus 9-én ugyanis a bodrogközi jótékony nőegyesület, illetve ennek elnöknője, gróf Mailáth Józsefné grófnő Királyhelmecen részint az igen szépen beerdősitett királyhelmeci hegy aljában a varrom közvetlen közelében elterülő községi téren és sport-telepen, részint pedig a községi nagykiterjedésű vásártéren egy nagyszabású, tőként népünnepély jellegű ünnepséget fog rendezni, amely azonban rendkívüli változatos és részben szenzációsnak ígérkező programmjával az intelligens közönségre is hasonló vonzerőt gyakorolhat és igényeit is teljesen kielégítheti. A programm egyes részleteinek és a további teendőknek megbeszélése és megállapítása céljából Királyhelrnecen ma a részletekre minden irányban kiterjeszkedő értekezlet lesz a grófné és ifj. gróf Mailáth József elnöklete alatt. A nyíregyházi passió-játék. Hirtelenében nem tudjuk: kit illet nagyobb dicséret, Kömley Gyulát-e. aki nehéz fáradtságot nem ismerő munkával betanította a passiójátékokat, vagy pedig a nyíregyházi műkedvelők lelkes gárdáját-e, akik éjet-napot egybetéve fáradhatatlan ambícióval összetanulták a hatalmas Krisztustragédiát. Műkedvelőktől még ilyet nem láttunk. Másfél hét munkájának ilyen eredménye még soha nem volt a műkedvelő előadások történetében. Alig-alig lehetett megkülönböztetni,- ki a műkedvelő es ki a professzionátus színész, alig lehetett különbséget tenni közöttük, oly nagy készülettel léptek műkedvelőink a, színpadra. A hatalmas Krisztustragédia be van fejezve, de még előttünk állanak a képek: a dicsőséges jeruzsálemi bevonulás, a farizeusok és a papi fejdelmek gonosz intrikája, Júdás megtévelyedése, a tömeg, a „felséges nép

8 eszeveszett dühöngése, Pilátus gyengesége, Mária szörnyű fájdalma, a keresztút kínos, lelkünkbe vágó vegyedórája, a megfeszített Krisztus szörnyű vonaglása a kereszten, a halál pillanatának rémült döbbenete, a tableaunak, a Garay Etta gyönyörű Exsurgé-]&nak, fölemelő, lelkünkbe ragadó percei még most is előttünk állanak * A legszebb, a leggyönyörűbb tragédia lenne a Krisztustragédia, ha nem tudnók, hogy minden szavát az Élet előzte meg, minden szavát, minden mozzanatát már eljátszotta ezelőtt kétezer esztendővel az Élet színpadán a Világtörténelem. Ha ezt a tragédiát tollal írták volna és nem vérrel, akkor is megdöbbentő lenne ; ha ezt a tragédiát az Élet csak inspirálta, és nem lejátszotta volna, akkor is világirodalom leggyönyörűbb tragédiája lett volna. Igy azonban nem a világirodalom legmeghatóbb tragédiája, hanem a világtörténelemé. Krisztus szerepét Stella Gyula alakította, a Vígszínház művésze. Fenséges krisztusi termet, mélységesen szomorú krisztusi arc. A játéka maga a valóság, maga az élet. A hangja maga a merő fájdalom, a nézése maga a merő bánat.* Minden szava, minden lépése művésziesen kidolgozott volt, de a keresztfa jelenet, a haldoklási jelenet minden művészetet felülmúlt. Mária Kovács Irén volt. Igazi, életből inspirált fájdalmas szűzanya. Tiszta Madonna arc. őszinte bánat, szomorúság, fájdalom visszatükröződésére alkalmas Madonna arc, Madonna termet. Nehéz szerepét gyönyörűen játszotta. Júdás szerepében Kömley Károly Gyula brillírozott. Túlhaladta magát az elképzelést, túlhaladta magát a reális valóságot, a mennyiben ezt tul lehet haladni. A közönség megdöbbenve nézte, elfeledte, hogy deszkákon, kuliszák között folyik előtt az élet, azt hitte, hogy ott van a Hymnon völgyben és az élő krisztustragédia szemtanuja. Budaházy Menyhért mint Pilátus, Barzó Sándor mint Kajaphás főpap játszottak még igen szépen. Pásztor Böske, mint János apostol, Kovács Etta, mint őrangyal voltak igen jók, Fekete Vali is meghatóan játszott. Az egyes felvonások előtt prológusokat mondottak, amelyek a felvonások között levő átmenetre világítottak be. Különösen az Orsovszky Margit és a Holló Lenke prologjai voltak igen szépek, meghatóak, A tableauban, a darab méltó befejezéseképen Garay Etta „Exsurge^-ja nagy hatást váltott ki a közönségből. Gyönyörű, kifejező hangon, mély tiszta átérzéssel, hatalmas ódai lendülettel mondotta el Gram/Etta az „ExsurgeM melynél szebb előadást igazán ritkán, csak igazán nagy művésznőtől van alkalmunk élvezni A többi szereplők is mind-mind elismerésre méltó módon játszottak. Nevük felsorolása helyett legyen elég csak annyi, hogy méltó keretül szolgáltak adarab főszereplőihez. (b—r) i DR. BEREND LASZIO ORVOS, LAKÁSÁT FOLYÓ HÓ 22-ÉTŐL A NYÍRVÍZ-PALOTÁBA HELYEZTE ÁT. I EM. SZÉCHENYI-TÉRI OLDAL BEJÁRAT A LÉPCSŐHÁZBÓL. # # $ # LIFT HASZNÁLAT. KÜLÖN ÉJJELI CSENGŐ. 524-6-1 Nyári tartózkodásra, vagy nyaralásra távozó előfizetőink tudassák címüket egy levelezőlapon, vagy a julius 1-én esedékes előfizetési díj beküldésével egyidejűleg a szelvényen, hogy utánuk küldhessék a Nyírvidéket. Egyúttal kérjük a hátralékos előfizetési dijak szives beküldését. A tánc és a társadalmi esztétika alapelvei. Irta: Dr. Franz Bachmann. Németből fordította: Yertse K. Andor. Egyedül jogosított fordítás. A tánc, legyen az akármilyen, a népek társadalmi életében a nehezen hozzáférhető és különböző érzelemkomplexusok első megnyilvánulását jelenti. A zenében és avval együtt a néplélek művészi irányú megmozdulásának kiindulási pontját képezi. A gyermeksereg határtalan életkedve a táncban és énekben szabadul fel, az ő körtáncaik nemzedékről-nemzedékre megújulnak a tavaszi réteken és erdőszéleken. Az afrikai népeknél, amelyek alig jutottak el a kultúra első lépcsőjéhez, lármás hangeszközökkel és primitív melódiával kisért táncokat találunk, melyek a társas érzület első űnnepies kifejezését képezik; köröskörül táncolják bálványszobraikat, táncolva hozzák meg nekik az áldozatot, s ugyanígy ünneplik meg a háborúk és győzelmi napok évfordulóit, valamint a lakodalmat és a halotti tort. Tehát a társadalmi esztétika kultúrájának nyomán megszületett néplélek első két ügyetlen mozdulata és homályos sejtelme a tánc és zene. Amennyire elérnek az etnológiai ismereteim, a tánc és zene minden népnél találkozik, s az elfoglalt helyzetük azt mutatja, hogy törekvésük a népöntudatnak vallásos és nemzeti irányban a társadalmi esztétika útján való kifejezésére, az emberi természetben nyugvó valami, nem pedig művészi invenció szüleménye. Amennyire vissza tudunk pillantani a régi népek kultúrtörténetébe, ugyanezt a körülményt találjuk, s megfigyelhetjük, hogy a népek politikai és szellemi vezetői a tánc és zene társadalomesztétikai jelentőségének okos tudatában, azokat a közélet szolgálatába állították. A tánc és zene a népek kultúrájának első fokán testvérfogalmak, amely felfogás a görög klasszikus korban bontakozik ki teljes valóságában. De megfigyelhetjük, hogy a zene lassanként magasabb fogalommá fejlődik. Mégis, ha visszatekintünk az elmúlt évszázadokra, elmondhatjuk : ami érvényes a zenére, érvényes a táncra is. Ugyanaz az erő, amelytől a tánc származik, teremtette meg a zenét is, és megfordítva. A zene és tánc ugyanazt fejezik ki, csak a kifejezésmódjuk más; kifejlődésüket csak egymásra való vonatkozásukban lehet megérteni. A zenének a görög kultúra első periódusában komoly, űnnepies karaktere volt, akárcsak a táncnak, mely a zenével együtt a nemzeti és vallásos ünnepek külső kifejezésének sajátos stílusát teremtette meg. Az antik kultúra igazi népkultúra, s előnyösen különbözik a moderntől, mivel benne a múzsaművészetek grandiózus kifejezésre találtak. A de tempore-kompoziciókban még ugyanez a tendencia él, bár gyöngén. Wagner törekvése is erre irányult, azonban követőre nem talált. Mindennek dacára a múzsaművészetek ápolása nálunk egyoldalúan esztétikus. A klasszikus görög korban muzsika alatt értettek mindent, ami a szemnek, vagy a fülnek tetszett. Magát a rendes, szabályozott mozgást ritmusnak nevezték. Aristoteles a hallható mozgás érzékhatásának tulajdonította a legnagyobb etikai erőt, mivel ez az öntudatot nemcsak az emlékezésre kényszeríti, hanem izgatja, sőt visszatükrözi. A muzsika fogalma alatt egyesült ilyenformán minden művészet éstudomány, amelyeknek a rendszeres mozgás alapjuk, s ezek képezik a múzsaművészeteket,. Nüi RUHM TISZTÍTÁSA: RUHAFESTŐK ÉS VEGYTISZTITÓK Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotával szemben. 2. 1 öltöny nyári ruha K 2'8ö feljebb Szövet bta ... K Y— feljebb Selyem blous... K 1*40 „ ii 1 mellény K —'6 1 nadrág K V— „ Gallérok és kézelők tükör fényesen Seiyem alj K YW Szövet alj K m Báli ruhák ... K 4'— készülnek 5 nap alatt. : Kossuth Lajos-utca 17. oicsó árak! zásokat 10 K felül poríómeatesen szállítunk,