Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-12-03 / 97. szám

es Midőn ma, a világháború forgatagában az ország ütőere felszív minden tevékenységet a lét vagy nem lét problémájába, talán nem lesz diszonans hang, ha a földbirtokról, mint a nemzeti kultura fentartójáról, támogatójáról szólok. Ha a nemzetek, országok, mai óriásraéretü harcait szemléljük, bámulattal kell látnunk, hogy a vallásossággal átitatott, nemzeti egység­ben összeforrt, céltudatos kulturában kifejlett országok minő fölénnyel képesek a velők óriási túlsúlyban álló, de alapjában megfertőzött szel­lemi világban élő nemzetek hatalmas erejével is szembeszállani — s remélhetőleg diadalmas­kodni is. Ne véljük, hogy a vak szerencse, ne gon­doljuk, hogy a fejlettebb technika emeli mind ma­gasabbra a német nemzet prestizsét, hanem igenis az egységes nemzeti kultura magas ní­vója, mely hosszú évek eredményes munkája. Ahol vetélkedés dul az oktatás-nevelés emelése, támogatásában, ahol jól kiveszi részét a tan­ügy terheiből ugy az állam, mint a tőke és földbirtoK, ott nem maradhat el az eredmény. Mint látnoki szemek tekintettek a jövő harcaiba s ma a hozott áldozatok dúsan fizetik vissza a befektetett tőkék kamatát a világ bámulatá­ban. Láthatjuk tehát, mivé emelkedhet egy oly ország, hol mindenki kiveszi részét az általános művelődés terheiből. Igazi honmentő, hazájáért kard és géppuska nélkül is hareoló katona az a honpolgár, az a földbirtokos is, aki nem gombolkózik össze akkor, midőn a béke hangtalan éveiben a kul­turára áldozatot hoz. Áldozatot hoz nem kény­szerből, nem kötelességből, nem feltünnivágyás­ból, hanem egyszerűen azért, mert érzése, gondolkozása, felfogása szivét, lelkét önkény­telenül, természetszerűleg vezeti rá a messze kiható jótékonyságra. Törvény, miniszteri ren­delet kötelező erején kivül önmaga cselekedni és áldozni — ez az igazi honfiúi érdem. Hadi­kölcsönt jegyezni, csillogó ékszert feláldozni, gyűjteni, adni a hazáért harcolók céljaira mind elismerésre méltó, de oly kötelesség, hogy te­hetség esetén az ezt nem teljesítő — enyhén Ítélve — hazáját megtagadó proletár, de az, aki a felbuzditás megrázó inditékaín kivül is meghozza és meghozta áldozatát már az ala­pozó munkához, aki beviszi és bevitte a kultura fáklyáját a tanyák világtól elzárt, munkában meggyötört s jobb sorsa érdemes honfitársai számára. — az szerintem többet tesz amannál, az többet teljesit kötelességnél. Személyisége, szerénysége tiltakozik ugyan ellene, de kötelességet vélünk teljesíteni, midőn egy ily áldozatkész, önzetlen földbirtokost a nyilvánosság előtt is megnevezzünk, aki évekkel ezelőtt lehetővé tette, hogy Nagyhalászban Kétérköztanyán — ahová a szomszédbirtokosok cselédei s dohányosai is bejáratják gyermekei­ket — községi iskola létesüljön. Klár Gusztáv az, aki nemcsak felajánlott és átadott egy hold termékeny föld területet iskola és tanítói la­kás építésére, de az épitkezési anyagok nagyobb részét is befuvaroztatta igáival. Az iskola meg­nyíltával a tanyai tanitó különleges helyzetét átértve az uradalom vézetőjével együtt módot és alkalmat nyújtottak, hogy a tanitó a ház­tartáshoz szükséges háziallatokat tarthasson, díjmentesen legeltethessen ; ezenkívül ellátja a tanítót az évi szükséges krumplival és negyed­évenként 3 métermázsa tiszta búzát utal ki ré­szére. Midőn a tanügy oltárára ezen áldozatokat önzetlenül hozó nemes emberbarát előtt tisz­telettel adózunk a közérdek nevében, azt óhajt­juk, adjon Isten hazánknak igen sok ily hon­szeretettől buzgó földbirtokost. — Az uj ügyvédi díjszabás meg­jelent és kapható lapunk kiadóhivatalában. Ira 1 korona. Vidékre I korona 20 fillér előzetes beküldeae után küldjük portómentesen. Orosz zsarnokság. Irta: Gesztelyi Nagy László. A most folyó világháborúban sokat emle­getett fogalom ez, melynek valódiságát itt bizo­nyítani is felesleges. Zsarnokság, despotizmus, absolut uralom, cárizmus: mink ugyanazt a szomorú, európai terminológiába nem illő fogalmat fejezik ki, melynek megsemmisitesére a most folyó világháború várva-várt alkalom. Szomorú valóság az, hogy annyi önálló­ságra, szabad életre, nagyobb szabadságra hiva­tott végzet tart zsarnoki karmai között az orosz despotizmus s hogy mennyi bilincsekbe vert nemzeti egyéniség várta már e „felszabadító háborút", mikor Oroszország földjén végig se­per a szabadság szele s szétpattan a vasgyürü, melyet a cári önkény font a leigázott népek köré és ismét lehet majd „szabad hazában testvér minden ember!" Ez alkalommal az orosz zsarnokság alatt nyögő népek közül a minket fajilag oly közel­ről érdeklő finnekről akarunk szólani. Finnország, mely ma az orosz önkény já­tékszere, a Finnöböltől, Szentpétervártól és a Ladoga tótól északra, a Battini öböltől keletre, észak-déli irányban terül el. Északi határa majd­nem a Skandináv félsziget északi partvidéke, keleti határa pedig majdnem a Fehér tenger. Jelenleg alkotmányától megfosztott, Oroszor­szágba bekebelezett tartomány, mely 1809 tői, mint orosz nagyhercegség szerepel, amely tisz­tet mindenkor a cárak viselnek. Északi faj rokonaink közül egyedül a finnek tüntetnek fel némi állami jelleget, mig a töb­biek (lappok, vogulok, osztjákok, zűrjének, mordvinok, eserewiszek) ma is egységes keretek nélkül vándor, nomád eletet élnek s szintén az orosz önkény igáját nyögik. Ez utóbbiak száma mindössze /—8 százezer. Finnország területe nagyobb mint hazánké, azonban lakott vidéke igen kevés. Lakosainak száma körülbelül 3 millió, kik mindannyian jó­módú és müveit emberek. Finnország Európá­nak az az országa, hol legkevesebb °/o az anal­fabéta, ugy, hogy majdnem minden finn tud irni-olvasni. A finn tudomány és irodalom igen fejlett. Helsingforsi tudományegyetemét Európa minden államából látogatják. Kiváló hazai és finn tudósok szoros összeköttetést tartanak fenn. (Nálunk dr. Trócsányi Zoltán), A finn nép fel­világosult, haza- és szabadságszerető. Szabad­ságát féltékenyen őrzi és a fenyegetett orosz uralom alatt is megtartani igyekszik eredeti mivoltában ! Büszkén hangoztatja, hogy lenn, délen, a Kárpátok országában hatalmas fajro­kona él: a magyar, kivel egyesülni mindenkor hő vágya volt. A finnek egyik legjózanabb életű, legdol­gosabb és takarékosabb népei Európának. Fő­foglalkozásuk az állattenyésztés és a halászat; ezek mellett az ipar is jelentékeny fokon áll nálunk. A törökök is fenntartják velők a fajrokon­ságra alapított összeköttetést, minek érdekes megnyilvánulása az a körülmény, mely szerint az 1908—909-iki török forradalom ifjú idealis­tái arról ábrándoztak, hogy finn fajrokonaikat felszabadítják az orosz járom alól s megterem­tik a független Finnországot s aztán a magyar, török, finn lesznek „a turáni faj regeneráció­jának zászlóvivői." A most folyó világháború — ugy lehet — Európa térképét lényegesen át fogja alakítani. Államok tűnhetnek el és államok veszíthetik el világhatalmukat. Így — amint az egymásra tor­nyosuló események forgatagai jelzik — Orosz­ország is azok között az államok között lesz, amelyeken jelentékeny sebet ejthet a szent ügy igazsága! Testéből őnílló részek várják a ki­válást: Lengyelország, Ukraina, Kaukázia. Orosz­ország ugyan ezek nélkül is jelentékeny hata­lom marad, bár nagyhatalmi állásában meg is inog. Finnország sorsáról még ez irányban nem szólhatunk. Részint mivel kevesen lévén, a „szám hatalmával" nem léphetnek föl függet­lenségük érdekében, részint mivel a háború szintere még igen messze van tőlük s esetleges mozgalmukat az óriásian megerősített Szent­pétervár tartalék seregével bármikor elnyomhat­ják, részint pedig, mivel szomszéd államai (Svédország, Norvégia) még eddig semleges ál­lásponton vannak. Azonban, ha ez államok né­pei, mint germán faj, hatalmas rokonának a németnek védelmére fegyvert fog: akkor Finn­ország felett is végig süvölt a szabadság szele. Addig is azonban, mig a háborús színtér operációi ilyen irányt vesznek, a finnek köte­lessége együttérezni velünk; esetleg gyűjtéssel, vagy bármiféle adományozásokkal (természete­sen csak titokban), továbbá hangulatkeltéssel és erőgyűjtéssel egy elkövetkezendő nagy, szent napra erősíteni magukat, mert e háborúban nagyon könnyen elnyerhetik azt, amit már ré­gen nélkülöznek és amire legjobban áhítoznak: a szabadságot! — Föl tehát finn testvéreink! Velünk az Isten, velünk az igazság!! Nyilvános nyugtázás. Az 1914-ik évi augusztus hó 27-ik nap­jától kezdve a háborúban megsebesült katonák ápolási céljaira a nyíregyházi Vörökereszt fiókegylet pénztárába befolyt és ezeknek több ezer tételre rugó száma miatt a hírlapban közzé nem tehetett azon hazafias adományok­ról, amelyek legalább 20 koronát, vagy nagyobb összeget kitesznek. Meskó Elek, Weinberger Artúr Nyíregyháza 50—50 K, Burger Pál Nyíregyháza 100 K, Bagdy Imre Tiszalők 20 K, Dr. Zsiday Dániel Kisvárda 50 K, Dr. Róth Iszó és társa Nyír­bátor 70 K, Liptay Jenő Nyíregyháza 100 K, Lichtmann Vilmos Nyíregyháza 200 K, Fényes Elek Apagy, Nyíregyháza 20 K, Dr. Schneider Stryjből 20 K, Jármy Ödön Nyíregyháza 20 K, Nyíregyházi kir. adóhivatal tisztviselői 58 K 90 f, Erényi Sándor alkalmazottjai Biri 50 K 87 f, Szabolcsvármegye központi tisztikara 90 K, Katz Mihály Piricse 25 K, Rónay Jenő Nyíregyháza 20 K, Irsay Gusztávné Nyíregy­háza 40 K, Stein Aladár és neje Nyíregyháza 100 K, Klár Gusztáv Nyíregyháza 200 K, özv. Stern Jenőné Nyíregyháza 250 K, Nyíregyházi ipartestület 500 K, Hönsch Dezsőné Nagy­halász 25 K, Nyírbátori főszolgabírói hivatal 29 K 24 f, Dr. Szopkó Dezső Nyíregyháza 20 K, Déry P. Pál és neje Nyíregyháza 100 K, Lakatos Imre Rakamaz 20 K, Szmolár Pál Nyíregyháza 25 K, Kéky László Nyírbogát 50 K, Nyirvizszabályozó társujat tisztviselői 23 K, Eltscher Simon Nyíregyháza 26 K, Rochlitz Béla Szabolcsbáka 3ö K, Krieger Mihály Nyír­egyháza 20 K, Egy asztaltársaság Nyíregyháza 20 K, N. N. Nyíregyháza 20 K, özv. Stein Sámuelné és fia József Csobaj 100 K, Nyír­egyházi takarékpénztár egyesület tisztviselői 51 K 87 f, Kubik Róza és Katinka Nyíregyháza 20 K, Uj fehértói nőegylet 100 K, özv. Gutt­mann H.-né Ungerleider Jenni Nyíregyháza 20 K, Nyíregyháza városa által e célra gyűjtött összeg 112 K 04 t, Nyíregyházi polg. leányis­kola tanári kara 71 K, Kovács András és neje Nyíregyháza 200 K. Országos Vöröskereszt­egylet budapesti igazgatósága 3000 K, Ferenczy­fele asztaltársaság 40 K, Nyirvizszabályozó társulat tisztikara 25 K, Nyíregyházi ág. ev. főgimn. tanári kara 214 K 50 f, Dr. Bodnár István Nyíregyháza 100 K, Szept. 26—28 iki mozielőadásokból 260 K 30 f, Szolár Pál tanyai tanitó 100 K, Minoriták főnöke Mária­pócs 200 K, Ujfalussy Észter és Erdőhegyi Mártha urleányok fadíszek eladásából begyült adománya 80 K, Napkor község adománya 40 Hősapka-gyapjufonal legjobb minőségben, továbbá hadbavonultak részére meleg alsó-puhálr. keztyiik. harisnyák, has-, térd- ós órmelegitők szvet­terok, kötött kabátok stb. a leg­nagyobb választókban kaphatók KÉIplc női- és férfi-divatáruházában Nyíregyházán Telefon: 129. a*.

Next

/
Thumbnails
Contents