Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-11-22 / 94. szám

Magyar hadi kölcsön. A pénzügyminiszter a hadiszükségletek fedezésére szükséges összegek beszerzése czéljából kölcsönt bocsátott ki 6%-kal kamatozó adómentes járadékkölcsönt, még pedig nyilvános aláirás utján kizárólag a magyar szent korona országai és Bosznia és Herczegovina területén. A pénzügyminiszter tehát közvetlenül fordult a közönséghez, a mint ez a Német birodalomban is tőrtént és a kölcsönkibocsátás összege a nyilvános aláirás eredménye alapján fog megállapittatni. A terv szerint az aláírási ár minden 100 korona névértékért 97 K 50 f. a mely az aláírás alkalmával azonnal befizetendő. A kötvények első szelvénye már 1915. évi május elsején kerül beváltásra, a folyó évi november 1-től az aláírási napig járó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie, úgy hogy, ha az aláirás például november 23 -án történik, ez az aláírónak 100 koronánként 38 fillér megtakarítást jelent, vagyis á tényleges kibocsátási árfolyam 97 K 12 f, ami 6'18%-os kamatozásnak felel meg. Az aláirt kötvények árának kifizetésére azonban 100 K-t meghaladó jegyzéseknél kedvezményes fizetési módozat lesz igénybe vehető olyképpen, hogy az aláíráskor csak az aláirt névérték 10%-a lesz biztositékképpen leteendő, még pedig vagy készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban s a jegyzett összeg ezt követőleg lesz befizetendő olyképpen, hogy 40% az aláírási felhívás közzétételétől számított 1 hónap alatt, a további 60% pedig két egyenlő részletben egy további hónapon belül lesz befizetendő. A biztosíték az utolsó részlet befizetése alkalmával lesz elszámolva, illetőleg visszaadva. Ez a kedvezményes fizetési módozat minden 100 K névértéknél 50 f. kamatmegtakarítást jelentvén, az ily módon befizetett kötvények aláírási ára minden 100 K névértékért 98 K lesz. Az aláírási áron kivül az aláíró terhére sem folyó kamat, sem jutalék nem számitható fel. Az az aláíró, aki az általa jegyzett kötvényeket zárolja s a zárolást öt éven át fel nem oldatja, a kötvényen alapuló követélését legkésőbb 1919. évi november hó 1-én. ettől a naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre, felmondhatja, viszont a pénzügyminiszter fentartja magának a jogot, hogy három havi felmondás mellett a kölcsönt — egészben vagy részben — névértékben visszafizethesse, a felmondás azonban 1920. évi november hó 1 -ét meglőző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre, a felmondási idő betartásával, átutalás utján igénybe vehetők az 1914. évi augusztus hó l-e előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratórium alá eső betétek is s azok, akik a befizetésre ily betétjeiket kívánják igénybe venni, betétjük teljes összege erejéig az illető intézet közvetítésével jegyezhetnek s ezek az intézetek, amennyiben nem hivatalos aláírási helyek, a betétekből teljesítendő befizetéseket a hivatalos aláírási helyek valamelyikével fogják elszámolni. A kibocsátandó kötvényekre és pedig ugy a szabad mint a zárolt daradokra, az Osztrákmagyar bank és a hadi kölcsőnpénztár a mindenkori hivatalos vállóleszámitolási kamatláb mellett, a melyik jelenleg b

1l

2°fo, fognak kölcsönöket nyújtani s ily kedvezményes kamatlábat legalább egy esztendeig fognak alkalmazni. Ugyancsak kedvezményes, vagyis a szabályszerűnél 1/2%-kal alacsonyabb kamatláb mellett tehát jelenleg az állampapírok legnagyobb részére 57a, más megfelelő értékpapírokra 6% kamat mellett fognak előleget nyújtani ezek az intézetek, amennyiben a felveendő összeg az uj kibocsátás jegyzésére szolgál. Az uj járadékkölcsön-kötvényeit ugy az Osztrák-magyar bank főintézete és fiókintézetei mint a szelvények beváltásával megbízott fővárosi pénzintézetek az 1915. év végéig költségmentesen fogják megőrizni. Annak elérése végett, hogy ennek a kizárólag hadi célokra szolgáló kibocsátásnak jegy* zése, a kisebb embereknek is lehetővé tétessék, a legkisebb kötvény névértéke 50 koronában állapíttatott meg. A kölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete s annak a felismerése, hogy a kölcsön jegyzésében való minél nagyobb részvétel az aláírók magánérdekei mellett a közérdeket is nagymértékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy e kizárólag belföldi kölcsön jegyzésének eredményeiben az ország közgazdasági ereje impozánsan fog megnyilvánulni. Utolsó jegyzési nap hétfő, e hó 23-ika. A háború. Mindennap kisebb-nagyobb győzelmi hirt hoz a hivatalos távíró. A német és osztrák-magyar hadak mindenütt diadalmasan mérkőznek az ellenséggel. A törökorosz harcszintérről is eddig még csak győzelmi hireket kaptunk. Egyes kissebb orosz csapatok ugy látszik feladatul kapták, hogy a Kárpáti betörésekkel nyugtalanítsanak bennünket és hogy esetleg csapatokat vonhassanak el a Krakói fŐerősségtőh Céljukat azonban nem érik el. A hólepte Kárpátok megvannak erősítve és a Siankinál megkísérelt ujabb betörés, újból több ezer muszka életébe került. Ezek a betörési kísérletek eddig is jelentéktelen mozzanatok voltak a hadmüveletek szempontjából, most pedig, mikor újból nyilvánvaló lett, hogy az orosz csapatok az első haditerv megvalósítására törekednek — t. i., hogy Berlin a végcél, — igazán nem adhatnak okot az aggodalomra. ' Érthető is a Berlin felé törekvés — pláne téli hadjárat alatt, — amikor útközben csupa gazdag vidék nagy, gazdag német városok csalogatják a fázó és éhes muszka tömeget. Krakó vidékével nem ér fel sem a Kárpátok lakatlan hegyláncolata, se Galícia. „Berlin felé", ez most a muszka jelszó. Hát csak vonuljanak Berlin felé, tapasztalni fogják, hogy arra sem szabad az ut. A „Nyirvidék" eredeti távirata. Budapest, nóv. 20. A főhadiszállásról jelentik : A szövetségesek Orosz-Lengyelországban tegnap is mindenütt sikereket értek el. Döntés még nem történt. Az orosz foglyok száma növekedőben van. Przmysl előtt az ellenségnek azt a kísérletét, hogy erősebb biztosító csapatokat hozzon közelébb a vár déli harcvonalához, nyomban visszautasítottuk. Az ellenség ez alkalommal súlyos vesztességeket szenvedett. HÖFER vezérőrnagy, • a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya) Hadi biztosítás. A Trieszti Általános Biztosító Társulat (Assicurazzioni Generali) hazafias érzelmektől vezéreltetve és hogy a most bevonuló 24—36 éves népfölkelőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy családjukról életbiztosítás révén megfelelő módon gondoskodjanak, ólet-hadibiztositási dijait 33V3°/o-al leszállította. 619-2-1 Az „Örökváltsaf jubileuma. Érdekes indítványt tett a város a pénzügyi szakosztályának a jövő évi költségvetéssel foglalkozó pénteki gyűlésén Imre János ügyvéd, a képviselőtestület és a szakosztályok egyik legbuzgóbb tagja. Azt indítványozta, hogy a város emlékezzék a közeledő 1924. évben az 1824-iki „Örökváltság* (redemptio) 100 éves évfordulójáról s ebből a célból későbben meghatározandó rendeltetéssel állítson be évenkint a város költségvetésébe 1000 koronát. Tudni kell ugyanis, hogy a mai Nyíregyháza a XVIII-ik században két főúri családnak, a Dessewffy és a Károlyi grófi családoknak volt a birtoka. Erre a birtokra telepitette le gróf Károlyi Ferencz Békés megyéből a mai nemzedék őseit. A betelepítettek páratlan szorgalmukkal és takarékosságukkal mihamar olyan jó anyagi helyzetbe jutottak, hogy a XIX ik század legelső éveiben Gerliczky Mihály akkori főbíró már azt az eszmét vetette fel, hogy a lakosság váltsa meg magát a földesúri jogok alól, vegye meg a várost és határát a földesúri jogosítványokkal együtt. A Dessewffy grófi családdal már 1803. deeember 1-én meg is kötötték a váltságszerződést és december 8 dikán nagy ünnepségek közepette iktatták be a várost, mint uj földesurat a Dessewffy család birtokrészébe. A Károlyi családdal nehezebben ment a dolcg. Csak 1824-ben sikerült ezzel a családdal is megegyezni a fizetendő váltságár tekintetében. A Károlyi családdal 1824-ben szeptember 13-dikan kötötték meg a szerződést a 730,000 váltóforintban megállapitott váltságár mellett. A Dessewffy családdal kötöít szerződésben az ezt a családot megillető váltság összeg 320,000 rhénes forint volt, mely összeget azonban később egyes oldalági örökösök fellépésére még tekintélyes összegekgel kellett megpótolni. Az „örökváltság" a város egész területére 1824-ben fejeződvén be, valóban időszerű, hogy a város ezt az esztendőt illetőleg ennek századik évfordulóját ünnepelje meg. A szakosztályok az indítványt egyhangúlag elfogadták. Hadí-kölcsön jegyzések. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületnél szombaton délig 1.656,250 K jegyzés történt. Az intézet 250,000 koronát jegyzett. * A Nyíregyházi Általános Hitelintézetnél 71,000 korona jegyeztetett szombaton délig. Ebből az intézet jegyzése 10,000 K. * A Szabolcsi Agrár Takarékpénztárnál 520,000 korona jegyeztetett szombaton délig. Az intézet ebben az összegben 100,000 koronával szerepel. * A Szabolcsmegyei Közgazdasági Takarékpénztárnál szombat délig mintegy 200,000 korona jegyeztetett, az intézet maga még nem határozott saját jegyzése nagysága fölött. * A Népbank Rt.-nál 100,000 korona jegyzés történt. A rendőri önsegélyző-egylet 8000 koronát jegyzett. # A magyar hadikölcsönre a Szabolcsi Hitelbanknál f. hó 21-ig 378,050 korona jegyeztetett. Szabolcsi Hitelbank 100000 K * Pápay András 2000 K Klein Ignác kereskedő 4000 K Nyíregyházi Református Egyház . . 8000 K Sexty Lilly 100 K, Lichtblau Marianna 100 K Papp Lajos 1000 K