Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-11-19 / 93. szám

redjen kötelességének s meghozza a házának vérben és pénzben azt az áldozatot, melyet a polgáraitól joggal megkíván. Ma is ilyen kötelességteljesítés előtt állunk. Ismét megvagyunk támadva, de megtörve csak akkor leszünk, ha nem teljesítjük hazánk iránti legszentebb kötelességünket. Kőztudomásu tény, hogy sikeres hadjáratot vezetni csak akkor le­het, ha az ahhoz nélkülözhetetlen pénz a had­vezetőségnek rendelkezésére áll. Az állam, most hozzánk fordult, azokhoz, akik itthonmaradtunk. „S mi teljesíteni is fogjuk kötelességünket!" Az elnöki megnyitó után, melyet a hallga­tóságnak sürü tetszésnyilvánítása kisért, Ballá Jenő városi főjegyzőt kérte fel az elnök, hogy a hadikölcsönkötvények kibocsátásának s jegy­zésének feltételeit a közgyűlés tagjainak is­mertesse. Balla Jenő rövid bevezetés után, melyben feladatkörét ismertette, előadta, hogy az állam ál tal kibocsátásra került hadikölcsön hármas szempontból bírálható el. És pedig: nemzeti, pénzügyi és közgazdasági szempontból. Kétségtelen, hogy azt az áldozatot, melyet az állam kiván meg polgáraitól, nekünk, azok­nak kell meghoznunk, akik itthonmaradtunk. Az áldozat kifejezés azonban nem helyes, mert akkor, amikor az állam hozzánk fordul, tulaj­donképen nem áldozatot kér, hanem egy reánk nézve előnyős üzletet ajánl. Régente az állam nem ezt az utat követte az állami kölcsönök megszerzést nél, hanem egyes bankokhoz, vagy bankcsoportokhoz, a köznyelv szerint Roth­schildékhoz fordult. A Rothschild bankcsoport természetesen rendelkezésre bocsátotta az ál­lamnak a kivánt összeget, azonban az is ter­mészetes, hogy azt teljes egészében nem ő fe­dezte, hanem a kölcsönkötvényeket tovább adta s a kölcsönkötvények kurzusát ő határozta meg. Ma az állam nem ezt teszi, hanem de­mokratizálja az államhitelt, vagyis a nemzet egyeteméhez fordul, hogy mindenki számára lehetővé tegye pénzének előnyös elhelyezését s gyümöicsöztetését. Nálunk ez teljesen uj jelen­ség. Franciaországban már megszokott dolog, hogy ott minden polgár arra törekszik, hogy megtakarított pénzét ilyen papírokban helyezze el, mert a vagyonnak ez a legbiztosabb és leg­kényelmesebb hasznosítási módja. Nálunk ma már mindenki arra törekszik, hogy készpénz vagyonát vagy földbe fektesse, vagy takarékba helyezze, mert ezeket tartják csak biztosnak. Pedig ugy a földet, mint a takarékbetétet is érheti károsodás. Az állami papírokba fektetett vagyon csak akkor veszhet el, ha már előzőleg minden s maga az álam is elveszett. Nagyon szerencsés gondolat volt, hogy a kormány az államhitel fedezési módjának erre az útjára lépett. Ez a gondolat kétségtelenül igen kedvező következményeket fog eredmé­nyezni, meg fogja tanulni a közönség, hogy ez a papiros — készpénz, sőt jobb, mint a kész­pénz, mert ez kamatozik s mert erre a legol­csóbb kölcsönt lehet minden különösebb után­járás, felmondás, betáblázás és költség nélkül szereznii. E kölcsönkibocsátásnál nagy nemzeti jelentősége tehát abban áll, hogy a konservativ gondolkozású magyar népet uj vagyongyüjtési rendszerre tériti át. Nem kisebb horderejű e kötvény kibocsá­tás jelentősége pénzügyi szempontból. Legelső sorban is aki most vesz részt a kötvények jegyzésében és vásárlásában, már a jegyzésnél tekintélyes nyereségre tehet szert, mert amíg egyszáz korona névértékű kötvényért az állam bizonyos idő múlva tényleg 100 koronát fizet, addig az. aki már most jegyez és vásárol, csu­pán 97 K 50 fillért, illetőleg 98 koronát fizet. Másodszor: amíg a pénzintézetek a legnagyobb pénzdrágaság idején sem igen fizetnek 5%-nál magasabb betéti kamatot, sőt legtöbbször csak 5V« 0/o, illetőleg 4% mellett kamatoztatják a betéteket, addig az állam 6%-ot biztosit. Sőt ez a 6°/o tulajdonképpen nem is hat százalék, hanem ennél magasabb, 6*12—6'20°/o, egyrészt azért, mert aki vásárol, 100 korona helyett cíupán 97 korona 50 fillért, vagy 98 koronát fizet, másrészt azért, mert az állam évente váltja be a kamatszelvényeket s igy már a beváitott kamatszelvények is kamatoztathatók. A magyar ember legnagyobb hibája, hogy nem tud, nem szeret számítani. Ez a hiba kétszeres károkat okoz az iparosságnak, mely igen számos esetben elkalkulálja magát. Ez az állami kötvénykibocsátás tehát azért is jó lesz, mert megtanítja a közönséget arra, hogy szá­mítás utján biztosítsa megélhetésének feltételeit. S ha valaki meg fogja szokni a számítást, meg fogja látni, tanulni, hogy vagyona gyarapításá­nak s jövedelmeztetésének melyik az előnyösebb módja : az ingatlan szerzés, a pénzintézeti ka­matozás-e, avagy a papírvásárlás ? Rendkívül nagy jelentősége még a hadi­kölcsönkötvények kibocsátási feltételeinek az, miszerint egyrészt lehetővé teszi azt, hogy ily kölcsönkötvényekhez a kevésbbé tehetősek is hozzájuthassanak, másrészt, hogy a vásáriásá­sához szükséges pénznek nem kell rendelkezé­sére állnia. Ki van mondva, hogy minden pénz­intézet a moratóriumra való tekintet nélkül a rendes felmondási idő lejártával köteles kiadni a betéteket, ha a betevő azt bebizonyitottan erre a célra kívánja fordítani. További előny, hogy maga az állam az osztrák-magyar bank ezen kötvényekre 5*/2%-os kamatozás mellett zálogkölcsön hitelt biztosit. Akinek tehát 1000 koronája van, az 40G0 korona értékű kötvényt vásárolhat, anélkül, hogy abból — pénzügyi szempontból tekintve — vesztessége állhatna elő. Közgazdasági szempontból: előnyös e köt­vénykibocsátás, mert tudvalevőleg a kölcsön utján fedezendő államhitel hadiszükségletek fe­dezésére szükséges. Ezen szükségletek pedig ma, a jelenlegi viszonyok közepette, — amidőn azon államok legtöbbjével, melyek hozzánk ipari és gazdasági termékeiket behozzák, hadiállapotban vagyunk, — csak általunk fedezhetők. Adunk tehát az államnak, azért, hogy azt — visszaadja nekünk. Mert az kétségtelen, hogy az állam azt a pénzt, melyet a nemzet a rendelkezésére bocsát, túl­nyomó részében itt, az országban költi el. Nyíregyháza város gazdaközönsége, iparos­sága már eddig is tetemes jövedelemre tett szert a hadicélokra történt bevásárlások révén. Csak a megvásárolt lovak értéke százezrekre megy. A terményekért pedig oly árakat kapnak gazdálkodóink, melyek a legszebb álmokat is messze túlhaladják. Kötelessége tehát mindenkinek, akinek mód­jában áll, segítségére sietnie az államnak. Kö­telessége ez az egyénnek hazafias szempontból is, de önmagával szemben is. Az iparosság egyeteme, mint erkölcsi testület, már megtette a maga kötelességét s nem kétséges, hogy meg­teszi azt az egyes iparos is! Balla Jenő nagyérdekü s mindenki által könnyen megérthető modorban tartott előadását a jelenvolt közönség hálás tapsokkal jutalmazta, melynek elhangzásával az elnök a közgyűlést berekesztette. * Az ipartestület rendkivüli közgyűlése után Kovács János gazdaszövetségi elnök vezetése mellett a nyíregyházi gazdaszövetség is érte­kezletet tartott, mely alkalommal az új hadi­kölcsön előnyeit és jelentőségét ugyancsak Balla Jenő városi főjegyző ismertette. Előadásának végeztével a szövetség kimondotta, hogy csekély anyagi erejére való tekintettel a szövetség az új hadikölcsönből 5000 Koronát jegyez. Á Szaboicsvármegyei Taníts Egyesület Kire. Megliivő. A „Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona" választmánya 1914 november 19-én d. u. 4 órakor Nyíregyházán, az ág. ev. központi is­kolában rendkivüli ülést tart, melyre a választ­mány tagjait meghívja. Nyíregyházán, 1914 november 15-én. Az elnökség. Tárgy: 1. Hadikölcsön jegyzése. 2. Esetleg egyéb tárgyak. Vármegyei virilísek. A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1915. évi névjegyzékét az igazoló vá­lasztmány a napokban tartott ülésében össze­állította, azt egész terjedelmében itt közöljük : Gróf Dessewffy Miklós 37586, Haas Ignác 17565, Gróf Dessewffy Aurél 15087, Dr. *Me­zőssy Béla 14285, *Dr. Korniss Ferenc 13589, Gróf Dessewffy Dénes 11749, Gróf Dessewffy Béla 11749, Herczeg Odescalchy Zuard 11430, Gróf Vay Gábor 8165, ^Weinberger Sámuel 7732, *Megyery Géza 6319, Nánássy Oláh Tibőr 5342, Dr. *Revicky Tibor 5279, Id. Kállay András 5246, Stern Péter 5126, Dr. *Báji Pa­tay György 4535, Gróf Szirmay Ottó 4355, Gencsy Albert 3986, Feldheim Emánuel 3856, Fülöp Bernát 3755, Dr-Báji Patay József 3651, *Somogyi Gyula 3632, *Bay Ferenc 3593, Zol­tán József 3591, *Szikszay Pál 3517, *Rosen­thal Ferenc 3455, Öróf Pongrácz Kálmán 3447, Szomjas Gusztáv 3417, L. Molnár Gusztáv 3379, Szalánczy Bertalan 3368, Eszenyi Jenő 3362, Klár Gusztáv 3343, Gróf Pongrácz Jenő 3343, Bárd Vécsey Miklós 3299, Propper Samu 3279, Rochlitz Henrik 3130, Groák Lajos 3115, Bodor Zsigmond 3082, Gróf Revicky József 3079, Lipthay Béla 3044, Kupferstein Nándor 2923, Gróf Vay Tibor 2902, Gencsy Béla 2846, •Klár Jenő 2832, Klár István 2813, Bleuer Jenő 2737, Fisch Hermann 2702, Rochlitz Béla 2688, Diener Gyula 2671, Somossy Ferenc 2587, Gencsy Ferenc 2585, Leveleki Ármin 2509, Lipthay Jenő 2502, *Dr. Klár András 2480, Klár Sámuel 2468, Lichtman Mór 2440, Perlstein Herman 2417, *Dr. Szmrecsányi László 2375, Ruszinkó Emánuel 2000, Propper Ödön 2337, Berkovics Miksa 2302, Elek László 2287, Reich Vilmos 2208, Diener István 2202, Ferlicska Rudolf 2192, Halmi Gáza 2120, *Ke­rekes József 2101, Báró Horváth Ferenc 1989, Leveleki Géza 1979, Lichtman Mayer 1977, Szakolyi Ignác 1970, Szunyogh István 1966, *Dr. Jármy Menyhért 1959, Moskovits Márton 1948, Glück Antal 1932, Erdei Kálmán 1919, Grünberger József 1916, Ehrenreich Adolf 1907, *Dr. Bodnár István 1905, Reich Adolf 1872, Reichman József 1851, Róth Albert 1817, Orosz György 1802, Szaláncy Ferenc 1785, Lichtman Lajos 1776, Jármy Gyula 1755, *Dr. Szopkó Dezső 1743, Radó Adolf 1723, Goldstein Ignác 1716, Fried Dániel 1710,Bekény Gyula 1705, Kun Ármin 1698, Groák Ödön 1680, *Baruch Arthur 1658, *Dr. Szikszay György 1642, Kállay György 1642, *Dr. Földes Mór 1616, •Halasi Károly 1615, Frischmann Bertalan 1609, Blau Frigyes 1601, Reismann Samu 1599, *Dr. Vadász Leó 1598, Harstein Sándor 1597, *Bay György 1581, Kállay Frigyes 1574, foár Andor 1573, *Dr. Vadász Lipót 1558, Szentmiklóssy László 1534, Dr. Zoltán János 1527, *Geduly Henrik 1513, Rónay Jenő 1494, Harstein Ernő 1479, Bleuer Lajos 1472-, Gsen­gery Mihály 1464, *Hönsch Miklós 1462, *Rácz Gyula 1432, Zuckermann Arnold 1428, *Irinyi Csaba 1421, Gsengery Kálmán 1414, *Jármy Béla 1405, Mikecz Dezső 1402, id. Nánássy István 1402, ifj. Okolicsányi Lajos 1396, Orosz Miklós 1394, *Dr. Kovách Elek 1371, Harstein Antal 1368, Gróf Dessewffy István 1365, *Dr. Kállay Rudolf 1364, *And­rássy Kálmán 1361, Dr. Járossy Sándor 1355, Papp Lajos 1354, Zuckermann Bernát 1352, *Dr. Murányi László 1342, Gsengery Gyula 1335, Lichtman Dezső 1334, *Hlatki Aladár 1312, Keszler Jakab 1294, Rosenthál Gyula 1292, id. Fleischer Ferenc 1286, Halasi Mór 1284, *Dr. Fodor Jenő 1282, Zoltán Sándor 1279, *Dr. Elekes Aladár 1255, Gsernyus Andor 1251, Vig János 1237, Mandel Loránd 1228, id. Vadász Mór 1223, *Dr. György Sán­dor 1223, Dr. Hajós Sándor 1221, *Mikecz Pál 1215, Leveleki Mayer 1202, Burger Pál 12@0, *Klár Sándor 1174, Fülöp Mór 1170, Farkas József 1168, *Dr. György Ferenc 1162, Klár Leó 1138, Nozdroviczky György 1133, Kupferstein Jakab 1132, Adler Géza 1129, *-al jelöltek adója kétszeresen van számítva.

Next

/
Thumbnails
Contents