Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-12 / 56. szám

lási nappal, elbocsáttatott közülök 167, meg­halt 3, ápolás alatt maradt a hó végén 81. Rendőri hullaszemle tartatott: Paszabon önakasztott férfi Zalkodon vizbefult férfi, Nagy­kállóban villám által megölt férfi, és Nyíregy­házán koponyarepedt nő hulláján. Tőrvényszéki boncolás 2 esetben volt. Nyíregyházán vasút által, elgázolt és egy hasba szúrt férfiak holttestén. Gr&zd. felügyelő jelentése. Az aratási munkálatok mult hó 30-án az egész vármegyében megkezdődtek, sajnos azon­ban, hogy a mindennapi, eső ezek zavartalan folyását gátolja. A vármegye termése, más vármegyékhez viszonyítva közepesnek mondható. Mait hó 22-én jelent meg a földmivelésügyi minisztérium mezőgazdasági statisztikai osztályának jelentése az ország mezőgazdasági állapotáról, melyben a buza és rozsnak már számszerű becslése is bennfoglaltatík. E jelentés szerint — mely a vármegye 40 gazdasági tudósítójának jelentése alapján készült — a vármegyében a búzával bevetett terület: 99634 kh. szemben a mult év­ben bevetett: 93.708 k. holddal, tehát: 5926 k. holddal vettetett be több. A termés átlag ez időszerint 660 kgr-ra tehető, szemben a mult évi 666 kgr-al, igy tehát búzából a mult évi 584.976 q-val szemben 657.584 q várható. Rozsból a f. évben bevetett terület 138.841 kh. szemben a mult évben bevetett 135.652 k. holddal, tehát 3189 k. holddal vet­tetett be több. A termés átlag k. holdanként 697 kgr-al szemben a mult évi 589 kgr-al, igy tehát rozsból a mult évi 801.754 q.-val szem­ben 828 881 q. várható. Az árpa, melynek aratását már megkez­dették, továbbá a zab és tengeri közepesen állanak, jó terméssel biztat azonban a burgonya, mely majdnem mindenütt erőteljesen és egész­ségesen fejlődik. Betegségről, a nyirbogdányi járást kivéve — hol a peronospora megtá­madta •— panaszt ez Ideig nem hallani. Az elmúlt hóban vármegyénk igen sok községének határában fordul elő jégverés, mely különösen Polgár község gazdaközönségét érin­tette az által súlyosan, hogy mintegy 10000 k. holdból cirka 5000 k. hold nagyobbrészben buza vetését annyira tönkretette, hogy az nagy­részt még takarmánynak sem volt levágható. A kár megtörténte után 8 napra a község határát a beosztott segédfelűgyelővel, a kár megállapítása és a szükséges sürgős intézkedé­sek megtétele végett bejártam és annak fent leirt nagyságáról személyesen is meggyőződtem. Ennek hatása alatt az alispán ur javaslatomra, hogy a jég által tönkretett földek legalább egyrésze még bevethető legyen, a jég által súj­tott gazdág részére 120 q. csinquantin tengeri és 100 q. piros köles megrendelését engedé­lyezte. A tengeri az elöljáróság által ki is osz­tatott, a kölest azonban a legnagyobb utánjárás mellett sem sikerült megszerezni, mit a gazdák már megnyugvással tudomásul is vették. Ezen­kívül javaslatott tett a felügyelőség a földmi­velésügyi miniszterhez vetőmagvak, élelmi ter­mények, valamint tűzifának kedvezményes áron leendő kiosztására és tekintettel arra, hogy a község gazdaközönsége a f. ev tavaszán is csak állami támogatás mellett tudta a szükséges vetőmagot megszerezni, javaslatott tett arra is, hogy a f. év tavaszán kiosztott vetőmagvak és élelmi termények árának befizetésére egy évi halasztás továbbá, tekintettel a kár nagysá­gára, 100.000 korona kamatmentes pénzhitel nyujtassék. Ily irányban intézett főispán ur Őméltósága is — ki a kár nagyságáról szintén személyes meggyőződést szerzett — a belügyi és földmivelésügyi miniszter urakhoz feliratot. Végül jelentem, hogy a földmivelésügyi miniszter f. évi 9453 számú leiratával Kemecse község határának részleges tagosítása ügyében a helyszíni tárgyalást f. hó 14-ére tűzte ki. 31. kir. államépitészeti hivatal jelentése. Az állami, törvényhatósági és vámos köz­utak, valamint azok tartozékai jó karban vannak. A debreczeni—beregszászi állami, a kótaj­gávai, vencsellő—sárospataki és uj fehértó—hajdu­dorogi törvényhatósági, továbbá a7 u. n. tak­íaközi és büdszentmihály—polgári leendő tör­vényhatósági közútak és végül a tornyospál­cza—mezőladányi vasúti állomáshoz vezető közút épitési munkái folyamatban vannak és azok igen gyorsan és szépen haladnak előre. A kisvárda—dombradi törvényhatósági közút építése befejeztetett. Engedélyeztetett a nyirbogdányi vasúti állomástól kék községbe vezető közút kiépítése, ezen munka végrehajtásának biztosítása iránt a versenytárgyalás azonban csak akkor lesz ki­írható, ha Kék község a reá eső hozzájárulási összeget befizette. A mult hónapban az országos vízrajzi igaz­gatóság megbízottjaival beutaztuk hajón a Tisza folyót Vásárosnaménytól Szolnokig és Ssabolcs­vármegye területén kijelöltük azon lerakóhelye­ket, amelyekre ugy az épitési, mint a fenntar­tási kőanyagok kirakhatok lesznek azon esetben, ha a Magyar Folyam és tengerhajózási rész­vénytársaság a hajókon való szállítást meg­kezdi, ami a legközelebbi időben meg fog tör­ténni. A nyíregyházi m. kir. államépitészeti hiva­talhoz áthelyeztetett Dietz Miklós, kir. főmér­nök, ki itteni működését már meg is kezdte. Pénzügyigazgató jelentése. Befizetési eredmények. a) egyenes adóban : mult havi hátralék a folyó évi előírással együtt . . 2158286 K 97 f. Ecre fizetett: 1914. év junius hóban : 50355 K 75 f. 1914. január —május hóban 1102101 K 70 f. Összesen : 1152457 K 45 f. Hátralék : 1005829 K 52 f. összehasonlítva a befizetési eredményt az elmúlt év hasonló időszakának eredményével a folyó év junius havának eredménye 15886 kor. 12 fillérrel a folyó január-—junius eredménye pedig 33.228 K 80 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a mult év hasonló időszakában volt. Fizetési halasztás. Áz 1914. év junius havában adóra 20 egyénnek 6257 korona 43 fillér illetékre 36 egyénnek 11169 korona 59 fillér erejéig enge­délyeztetett. Ideiglenes házadómentesség. 22 egyénnek 57 lakrészre, 3 nyitott helyi­ségre és 113 mellékhelyiségre engedélyeztetett. Törvényhatósági m. kir. állatorvos jelenti, hogy a vármegyei állatállomány egészségügyi viszonyai folyó év junius hónapban kevésbbé voltak kedvezőek, amennyiben a ragadós száj­és körömfájás területileg tovább terjedt, a be­tegség azonban jóindulatu jellegű és lefolyása, enyhe. Ä Nyírvíz társulat akciója. Mélyítik a Lőnyay-csatornát. A Nyírvizszabályozó társulat érdekeltsége junius hó 24-én uj palotájában lévő hivatalos helyiségében Mezössy Béla elnöklete alatt köz­gyűlést tartott. A közgyűlésen 25-en jelentek meg 139 szavazat képviseletében. A m. kir. földmivelésügyi minisztert Szokolay Emil minisz­teri osztálytanácsos képviselte. A napirendre térve, igen nagy fontosságú ügy került tárgyalás alá. A Lónyay-csaton.a a mely az összes nyírvizek levezetője 1880-ban létesíttetett és akkor — az eredeti tervtől el­térően — a minisztérium megengedte, hogy az akkori nehéz építkezési viszonyok megkönnyí­tése céljából a csatorna fenekét 60 centi­méterrel kisebb mélységben ásassák ki, azzal a kikötéssel, hogy a Felső Szabolcsi társulat köteles lesz, ha ennek szüksége idővel elő­állana az elhagyott 60 cm. mélyitést haladék­talanul, minden további meder bővités, vagy a lejtők redukciója nélkül fenék szélességgel ki­ásatni, avval, hogy ott, ahol csatorna fenék magasabbra hagyása folytán, a nyírségi fenék között netalán némely mélyedés belvizei lefo­lyást nem nyerhetnének, a Felső szabolcsi tár­sulat ezen belvizek lefolyhatását, akár csatorna alatt vezetendő syphonok által, akár pedig a főcsatorna fenekén utólagosan kiásandó meg­felelő vezérárkok megnyitása által biztosítsa es hogy a csatorna műtárgyai akkép építtessenek, hogy a 60 centiméter földréteg utólagos ki­ásásának netaláni végrehajtása esetén is céljuk­nak megfelelhessenek. Ez a miniszteri rendelet tehát világosan kötelezi a Felső szabolcsi társulatot elsősorban a bennhagyott 60 centiméteres fenékréteg ki­emelésére, ha azt a lefolyó nyírvizek mennyi­ségének emelkedése szükségessé teszi. Már pedig azt, hogy a lefolyó nyírvizek mennyisége a számított és az építkezésnél figye­lembe vett vízmennyiségeit sokszorosan felül­multa s annak többszörösére emelkedett, vilá­gosan igazolja az a körülmény, hogy a Lónyay­csatorna vízállása a mult év második felében oly nagy volt, hogy az egész idő alatt ugy a Nyírvíz, mint a Felső szabolcsi társulatnak állandóan árvédelmi állapotban kellett lennie s s igazolja az is, hogy dacára a száraz tél és tavasznak a Lónyay-csatornába a mi csator­náink oly nagy mennyiségű vizet zúdítottak, hogy egész május hó végéig a csőzsilipek fel­nyithatók nem voltak. Ehez járul még az is, hogy a Lónyay­csatornában, különösen annak Kótaj—Kemecse közötti szakaszán, a miatt, mert a Felső­szabolcsi társulat évtizedek óta a felgyűlt iszapot abból el nem távolította, még kisebb csapadékoknál is oly nagy a vízállás, hogy a Lónyay-csatorna, főként ezen a szakaszán, annak a célnak s feltételnek, hogy a Nyíri vizeket akadálytalanul vezesse le, az év egész folyamán egyáltalában meg nem felel. Igaz ugyan, hogy a Lónyay-csatorna iszap-, jának és 60 centiméteres fenékrétegének kieme­lése a mostani nagy vízállás mellett, arányta­lanul költségesebb munkával volna teljesíthető, de mert annak a constatálására, hogy a hivat­kozott miniszteri leiratban foglalt körülmény bekövetkezett-é, épen a jelenlegi helyzet a leg­alkalmasabb s az ez irányban végzendő mű­szaki munkálatok a vonatkozó adatok beszer­zése most is kritikus időben hajtandók végre: Mezőssy Béla elnök a kemecsei kisbirtokosok­nak a földmivelésügyi miniszterhez e tárgyban beadott panaszára vonatkozó jelentésében kérte a miniszter urat, hogy ez irányban a szükséges intézkedéseket és kezdeményezést megtenni szí­veskedjék. Reméljük, hogy ez rövidesen be is fog következni és a nagyfontosságú ügy kellő és sürgős elintézést is nyer. A választmány ez irányban tett jelentését a közgyűlés egyhangúlag lelkesedéssel fo­gadta el. A közgyűlés határozatilag kimondta még, hogy miután a társulat szivattyuzási költségekre évről-évre aránytalanul nagy összegeket fordit és pedig olyan területek érdekében, amelyek idáig belvizszabályozási költségekkel megróva még egyáltalában nem lettek, ezen területek ezentúl épen ugy megterhelendők a belvizsza­bályozási költségekkel, mint az ártér többi részei és pedig akként, hogy ezek a területek is évenként és holdanként az I. osztályú árte­rületeknek megfelelő hozzájárulást viseljék. Ez a kirovás a^ fentartási költségekkel együtt lesz kimutatandó. Egyhangú határozattal kimondta még a közgyűlés, hogy azoknak a területeknek men­tése céljából, amelyek az alap- és pótcsator­názási munkálatok által közvetlen mentesítést nem nyertek, esetenként, az érdekeltek indokolt kérelmére, a társulat a csatornázási terveket elkészíti és a munkálatot végre is hajtja, abban az esetben, ha az érdekeltek külön is kötelezik magukat, hogy a csatornázás költségeit, mely­hez azonban a régi költségek nem számithatók, a nyert haszon arányában viselik. Ezen haszon arányos hozzájárulás mérve, az általános osz­tályozás elvei szerint s az ad. 107/1890. Kb. számú szabályzatban előirt módon állapítandó meg; kötelezik továbbá, maguk az érdekeltek,

Next

/
Thumbnails
Contents