Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-07-12 / 56. szám
lási nappal, elbocsáttatott közülök 167, meghalt 3, ápolás alatt maradt a hó végén 81. Rendőri hullaszemle tartatott: Paszabon önakasztott férfi Zalkodon vizbefult férfi, Nagykállóban villám által megölt férfi, és Nyíregyházán koponyarepedt nő hulláján. Tőrvényszéki boncolás 2 esetben volt. Nyíregyházán vasút által, elgázolt és egy hasba szúrt férfiak holttestén. Gr&zd. felügyelő jelentése. Az aratási munkálatok mult hó 30-án az egész vármegyében megkezdődtek, sajnos azonban, hogy a mindennapi, eső ezek zavartalan folyását gátolja. A vármegye termése, más vármegyékhez viszonyítva közepesnek mondható. Mait hó 22-én jelent meg a földmivelésügyi minisztérium mezőgazdasági statisztikai osztályának jelentése az ország mezőgazdasági állapotáról, melyben a buza és rozsnak már számszerű becslése is bennfoglaltatík. E jelentés szerint — mely a vármegye 40 gazdasági tudósítójának jelentése alapján készült — a vármegyében a búzával bevetett terület: 99634 kh. szemben a mult évben bevetett: 93.708 k. holddal, tehát: 5926 k. holddal vettetett be több. A termés átlag ez időszerint 660 kgr-ra tehető, szemben a mult évi 666 kgr-al, igy tehát búzából a mult évi 584.976 q-val szemben 657.584 q várható. Rozsból a f. évben bevetett terület 138.841 kh. szemben a mult évben bevetett 135.652 k. holddal, tehát 3189 k. holddal vettetett be több. A termés átlag k. holdanként 697 kgr-al szemben a mult évi 589 kgr-al, igy tehát rozsból a mult évi 801.754 q.-val szemben 828 881 q. várható. Az árpa, melynek aratását már megkezdették, továbbá a zab és tengeri közepesen állanak, jó terméssel biztat azonban a burgonya, mely majdnem mindenütt erőteljesen és egészségesen fejlődik. Betegségről, a nyirbogdányi járást kivéve — hol a peronospora megtámadta •— panaszt ez Ideig nem hallani. Az elmúlt hóban vármegyénk igen sok községének határában fordul elő jégverés, mely különösen Polgár község gazdaközönségét érintette az által súlyosan, hogy mintegy 10000 k. holdból cirka 5000 k. hold nagyobbrészben buza vetését annyira tönkretette, hogy az nagyrészt még takarmánynak sem volt levágható. A kár megtörténte után 8 napra a község határát a beosztott segédfelűgyelővel, a kár megállapítása és a szükséges sürgős intézkedések megtétele végett bejártam és annak fent leirt nagyságáról személyesen is meggyőződtem. Ennek hatása alatt az alispán ur javaslatomra, hogy a jég által tönkretett földek legalább egyrésze még bevethető legyen, a jég által sújtott gazdág részére 120 q. csinquantin tengeri és 100 q. piros köles megrendelését engedélyezte. A tengeri az elöljáróság által ki is osztatott, a kölest azonban a legnagyobb utánjárás mellett sem sikerült megszerezni, mit a gazdák már megnyugvással tudomásul is vették. Ezenkívül javaslatott tett a felügyelőség a földmivelésügyi miniszterhez vetőmagvak, élelmi termények, valamint tűzifának kedvezményes áron leendő kiosztására és tekintettel arra, hogy a község gazdaközönsége a f. ev tavaszán is csak állami támogatás mellett tudta a szükséges vetőmagot megszerezni, javaslatott tett arra is, hogy a f. év tavaszán kiosztott vetőmagvak és élelmi termények árának befizetésére egy évi halasztás továbbá, tekintettel a kár nagyságára, 100.000 korona kamatmentes pénzhitel nyujtassék. Ily irányban intézett főispán ur Őméltósága is — ki a kár nagyságáról szintén személyes meggyőződést szerzett — a belügyi és földmivelésügyi miniszter urakhoz feliratot. Végül jelentem, hogy a földmivelésügyi miniszter f. évi 9453 számú leiratával Kemecse község határának részleges tagosítása ügyében a helyszíni tárgyalást f. hó 14-ére tűzte ki. 31. kir. államépitészeti hivatal jelentése. Az állami, törvényhatósági és vámos közutak, valamint azok tartozékai jó karban vannak. A debreczeni—beregszászi állami, a kótajgávai, vencsellő—sárospataki és uj fehértó—hajdudorogi törvényhatósági, továbbá a7 u. n. takíaközi és büdszentmihály—polgári leendő törvényhatósági közútak és végül a tornyospálcza—mezőladányi vasúti állomáshoz vezető közút épitési munkái folyamatban vannak és azok igen gyorsan és szépen haladnak előre. A kisvárda—dombradi törvényhatósági közút építése befejeztetett. Engedélyeztetett a nyirbogdányi vasúti állomástól kék községbe vezető közút kiépítése, ezen munka végrehajtásának biztosítása iránt a versenytárgyalás azonban csak akkor lesz kiírható, ha Kék község a reá eső hozzájárulási összeget befizette. A mult hónapban az országos vízrajzi igazgatóság megbízottjaival beutaztuk hajón a Tisza folyót Vásárosnaménytól Szolnokig és Ssabolcsvármegye területén kijelöltük azon lerakóhelyeket, amelyekre ugy az épitési, mint a fenntartási kőanyagok kirakhatok lesznek azon esetben, ha a Magyar Folyam és tengerhajózási részvénytársaság a hajókon való szállítást megkezdi, ami a legközelebbi időben meg fog történni. A nyíregyházi m. kir. államépitészeti hivatalhoz áthelyeztetett Dietz Miklós, kir. főmérnök, ki itteni működését már meg is kezdte. Pénzügyigazgató jelentése. Befizetési eredmények. a) egyenes adóban : mult havi hátralék a folyó évi előírással együtt . . 2158286 K 97 f. Ecre fizetett: 1914. év junius hóban : 50355 K 75 f. 1914. január —május hóban 1102101 K 70 f. Összesen : 1152457 K 45 f. Hátralék : 1005829 K 52 f. összehasonlítva a befizetési eredményt az elmúlt év hasonló időszakának eredményével a folyó év junius havának eredménye 15886 kor. 12 fillérrel a folyó január-—junius eredménye pedig 33.228 K 80 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a mult év hasonló időszakában volt. Fizetési halasztás. Áz 1914. év junius havában adóra 20 egyénnek 6257 korona 43 fillér illetékre 36 egyénnek 11169 korona 59 fillér erejéig engedélyeztetett. Ideiglenes házadómentesség. 22 egyénnek 57 lakrészre, 3 nyitott helyiségre és 113 mellékhelyiségre engedélyeztetett. Törvényhatósági m. kir. állatorvos jelenti, hogy a vármegyei állatállomány egészségügyi viszonyai folyó év junius hónapban kevésbbé voltak kedvezőek, amennyiben a ragadós szájés körömfájás területileg tovább terjedt, a betegség azonban jóindulatu jellegű és lefolyása, enyhe. Ä Nyírvíz társulat akciója. Mélyítik a Lőnyay-csatornát. A Nyírvizszabályozó társulat érdekeltsége junius hó 24-én uj palotájában lévő hivatalos helyiségében Mezössy Béla elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésen 25-en jelentek meg 139 szavazat képviseletében. A m. kir. földmivelésügyi minisztert Szokolay Emil miniszteri osztálytanácsos képviselte. A napirendre térve, igen nagy fontosságú ügy került tárgyalás alá. A Lónyay-csaton.a a mely az összes nyírvizek levezetője 1880-ban létesíttetett és akkor — az eredeti tervtől eltérően — a minisztérium megengedte, hogy az akkori nehéz építkezési viszonyok megkönnyítése céljából a csatorna fenekét 60 centiméterrel kisebb mélységben ásassák ki, azzal a kikötéssel, hogy a Felső Szabolcsi társulat köteles lesz, ha ennek szüksége idővel előállana az elhagyott 60 cm. mélyitést haladéktalanul, minden további meder bővités, vagy a lejtők redukciója nélkül fenék szélességgel kiásatni, avval, hogy ott, ahol csatorna fenék magasabbra hagyása folytán, a nyírségi fenék között netalán némely mélyedés belvizei lefolyást nem nyerhetnének, a Felső szabolcsi társulat ezen belvizek lefolyhatását, akár csatorna alatt vezetendő syphonok által, akár pedig a főcsatorna fenekén utólagosan kiásandó megfelelő vezérárkok megnyitása által biztosítsa es hogy a csatorna műtárgyai akkép építtessenek, hogy a 60 centiméter földréteg utólagos kiásásának netaláni végrehajtása esetén is céljuknak megfelelhessenek. Ez a miniszteri rendelet tehát világosan kötelezi a Felső szabolcsi társulatot elsősorban a bennhagyott 60 centiméteres fenékréteg kiemelésére, ha azt a lefolyó nyírvizek mennyiségének emelkedése szükségessé teszi. Már pedig azt, hogy a lefolyó nyírvizek mennyisége a számított és az építkezésnél figyelembe vett vízmennyiségeit sokszorosan felülmulta s annak többszörösére emelkedett, világosan igazolja az a körülmény, hogy a Lónyaycsatorna vízállása a mult év második felében oly nagy volt, hogy az egész idő alatt ugy a Nyírvíz, mint a Felső szabolcsi társulatnak állandóan árvédelmi állapotban kellett lennie s s igazolja az is, hogy dacára a száraz tél és tavasznak a Lónyay-csatornába a mi csatornáink oly nagy mennyiségű vizet zúdítottak, hogy egész május hó végéig a csőzsilipek felnyithatók nem voltak. Ehez járul még az is, hogy a Lónyaycsatornában, különösen annak Kótaj—Kemecse közötti szakaszán, a miatt, mert a Felsőszabolcsi társulat évtizedek óta a felgyűlt iszapot abból el nem távolította, még kisebb csapadékoknál is oly nagy a vízállás, hogy a Lónyay-csatorna, főként ezen a szakaszán, annak a célnak s feltételnek, hogy a Nyíri vizeket akadálytalanul vezesse le, az év egész folyamán egyáltalában meg nem felel. Igaz ugyan, hogy a Lónyay-csatorna iszap-, jának és 60 centiméteres fenékrétegének kiemelése a mostani nagy vízállás mellett, aránytalanul költségesebb munkával volna teljesíthető, de mert annak a constatálására, hogy a hivatkozott miniszteri leiratban foglalt körülmény bekövetkezett-é, épen a jelenlegi helyzet a legalkalmasabb s az ez irányban végzendő műszaki munkálatok a vonatkozó adatok beszerzése most is kritikus időben hajtandók végre: Mezőssy Béla elnök a kemecsei kisbirtokosoknak a földmivelésügyi miniszterhez e tárgyban beadott panaszára vonatkozó jelentésében kérte a miniszter urat, hogy ez irányban a szükséges intézkedéseket és kezdeményezést megtenni szíveskedjék. Reméljük, hogy ez rövidesen be is fog következni és a nagyfontosságú ügy kellő és sürgős elintézést is nyer. A választmány ez irányban tett jelentését a közgyűlés egyhangúlag lelkesedéssel fogadta el. A közgyűlés határozatilag kimondta még, hogy miután a társulat szivattyuzási költségekre évről-évre aránytalanul nagy összegeket fordit és pedig olyan területek érdekében, amelyek idáig belvizszabályozási költségekkel megróva még egyáltalában nem lettek, ezen területek ezentúl épen ugy megterhelendők a belvizszabályozási költségekkel, mint az ártér többi részei és pedig akként, hogy ezek a területek is évenként és holdanként az I. osztályú árterületeknek megfelelő hozzájárulást viseljék. Ez a kirovás a^ fentartási költségekkel együtt lesz kimutatandó. Egyhangú határozattal kimondta még a közgyűlés, hogy azoknak a területeknek mentése céljából, amelyek az alap- és pótcsatornázási munkálatok által közvetlen mentesítést nem nyertek, esetenként, az érdekeltek indokolt kérelmére, a társulat a csatornázási terveket elkészíti és a munkálatot végre is hajtja, abban az esetben, ha az érdekeltek külön is kötelezik magukat, hogy a csatornázás költségeit, melyhez azonban a régi költségek nem számithatók, a nyert haszon arányában viselik. Ezen haszon arányos hozzájárulás mérve, az általános osztályozás elvei szerint s az ad. 107/1890. Kb. számú szabályzatban előirt módon állapítandó meg; kötelezik továbbá, maguk az érdekeltek,