Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-11-15 / 92. szám

gárdát, mely már az első pillanatokban oda szegődött e nemes, magasztos célok szolgála­tába. A hazafias kötelesség teljesítés boldog öntudatán kivül szolgáljon jutalmul az a me­leg elismerés, mely e jótékony szervezeteket a mult hó folyamán a legilletékesebb helyről érte akkor, midőn az országos hadsegélyző bi­zottság népjóléti albizottságának elnöke gróf Apponyi Albert személyes vizsgálata alapján ezer intézményeinket minden tekintetben kifo­gástalanoknak, sőt a legpagyobb mértékben mintaszerűeknek minősitette. Ö császári és apostoli királyi Felsége az 1914. október hó 11. napján kelt legfelsőbb el­határozásával, legkegyelmesebben elrendelte, hogy mindazok ellen, akik a most folyó hábo­rúban, a közös véderőnél, a honvédségnél, vagy a népfölkelésnél szolgálati kötelezettségöket hi­ven teljesítették, az 1914. év szeptember hó 20. napja előtt elkövetett és a közhatóságok hatáskörébe tartozó kihágások miatt indított és indítható rendőri büntető eljárás mellőztes­sék, a jogerős Ítélettel kiszabott és még végre nem hajtott büntetéseket pedig kegyelemből elengedni méltóztatott. E felsőbb kegyelem nem terjed ki azon cselekményekre, melyek a hadi állapotra való tekintettel minősülnek kihágássá, amely cselekmény a hadviselés érdekeit sértő kihágást képez. Ezen legfelsőbb kegyelem végrehajtasa tár­gyában a m. kir. Belügyminiszter ur a szüksé­ges utasítást 172998-1914. szám alatt kelt kör­rendeletével adta meg mely szerint a mozgósí­tás folytán bevonult személyek ellen megindított és megindítható kihágási ügyekben a további intézkedéseket az illetékes rendőri büntető bU róság végzésileg függőben tartja, a bevonult­nak pedig a tényleges szolgálatból a polgári életbe történt visszahelyezése után köteles meggyőződést szerezni a hatóság arról, hogy az illető katonai szolgálatát híven teljesítette, és igenleges esetben a legfelsőbb kegyelemnél fogva az eljárás megindítása, illetőleg folytatá­sának mellőzése tárgyában végzést hoz, a már jogerősen kiszabott büntetés törlése iránt pedig végzéssel határoz. Az esetben a kihágási ügy­gyei kapcsolatban, más kérdések is elbirálandók a közigazgatási hatóság által, a kihágásra vo­natkozó intézkedés függőben tatása mellett a kapcsolatos kérdések tárgyában a hatóság kü­lön eljárni és határozni köteles. A hónapok óta duló csatákban s az azzal kar­öltve járó járványos betegségek következtében megfogyatkozott katonaság pótlása végett a m. kir. honvédelmi miniszter ur az 1878. és 1890. évek kőzött született fegyverképteleneknek osz­tályozott népfölkelésre kötelezettek összeírása és besorozás végett leendő bemutatását 16600/1914. szám alatt elrendelvén, ide vonat­kozólag a szükséges intézkedéseket megtettem. Az összeírások községenkint megtörténtek s a népfölkelési bemutató szemlék f. hó 16-án meg­kezdődnek s megszakítás nélkül december hó végéig fognak folytatódni; Nyíregyháza r, t. városból, továbbá a nyirbogdányi, a kisvárdai és tiszai járásokból a bemutatások Munkácson, a dadai alsó és dadai felső járásokból Nyír­egyházán, a nagykállói járásból Nagykállóban, végül a nyírbátori, ligetaljai és nyirbaktai járá­sokból Nyírbátorban fognak eszközöltetni. Az északi harctéren fellépett járványos be­tegségek tovább terjedésének lehető megaka­dályozása céljából a harctérről elszállított se­besült és beteg katonák orvosi megfigyelő ál­lomásokon fognak elhelyeztetni, ahol mind­azok, akik az 5 napi orvosi megfigyelés alap­ján, kolerásoknak, vagy gyanúsaknak találtatnak, gondosan elkülönítve teljes felgyógyulásokig és fertőtlenítésükig ott maradnak ápolás alatt. A mégfigyelő kórházi intézmény szigorú felügye­lettel gondoskodik a fertőző betegek elkülöní­téséről, sőt az egész intézmény elszigeteléséről, minélfogva a betegeknek a polgári lakossággal való érintkezése tehát a ragály kihurcolása miatt támadható aggodalomra legkevésbé sem lehet ok. Ily orvosi megfigyelő állomásul Nyíregy­háza város is kijelöltetvén, annak miniszteri biztosául dr. Ujfalussy Dezső főispán ur őmél­tósága, helyetteséül pedig Mihályi Péter or­szággyűlési képviselő neveztetett ki. A szüksé­ges barakok építése a Nyíregyháza vasúti állo­más északi részén a város tulajdonát képező földeken már kezdetét vette, ugy hogy azok a legrövidebb időn belül rendeltetési céljuknak átadhatók is lesznek. E közegészségügyi intézménynél felmerü­lendő teendők végzése végett a miniszteri biz­tos ur által Dr. Kállay Miklós szolgabíró — ki szolgálattételre a nagykállói járásban van be­osztva — berendeltetett. ^ A belügyminiszter ur a hadkötelezettség teljesítése alól felmentett közhivatali alkalmazot­tak bevonulása tárgyában felhívást intézett hivatalom utján a felmentettekhez, hogy amennyi­ben önként bevonulni óhajtanának azoknak jegyzékét terjesszem fel. E felhívás következtében Dr. Gergelyffy Endre szolgabiró — ki tartalékos huszárhadnagy lévén — szolgálattételre jelentkezett s behiva­tása azonnal meg is történt. Azonban a közszolgálat akadálytalan ellá­tása érdekéből főleg arra való tekintettel is, hogy erősen megcsappant számú tisztikarral kell közigazgatásunk zavartalan menetét ellátni és a hadviselés érdekében elrendeltek teljesíté­sét biztosítani, a felmentettek bevonulását nem javasolhattam. Egyidejűleg bemutattam azon 21 vármegyei alkalmazott névjegyzékét, kik hadi szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi miniszter ur rendelete foly­tán a vármegye területén tartózkodó valamenyi sebesült katona nyilvántartásba vétele iránt a szükséges intézkedéseket meglettem. A kassai katonai parancsnokság megkere­sésére a vármegye területéről 450 kettős fogatú szekérnek október hó 17-én a megjelölt Mándok községben leendő átadása iránt intézkedtem. A kijelölt tiszai, kisvárdai, nyirbogdányi, nyirbak­tai, nyírbátori, nagykállói és dadai felső járá­sokból az egyenlő teherviselés elvét figyelembe véve teljesen egyenlően 65—65 szekeret rendel­tettem kiállítani s azok a meghatározott helyen és időben az előirt 5 napi élelemmel és takar­mánnyal ellátva minden akadály nélkül át­adattak. Intézkedés történt, hogy a küllállamok kellően igazolt katonai lóavató bizottságai által a vármegye területén vásárolt lovak akadály­talanul kivitethessenek. A belügyminiszter ur elrendelte, hogy a határrendőr kapitányságok által a vármegye területére internált román alattvalók bocsát­tassanak el. összeiratott a háború következtében meg­rongált közutak céljából a vármegye területén lévő összes föld-, kő- és kubikos munkások, valamint az utaképitésével foglalkozó mérnökök, s ez összeírás a honvédelmi minisztériumba már fel is terjesztetett. Ugyancsak összeiratott azon ide internáltak is, akiknek a közeledő téli idő beáltával a legnélkülözhetetlenebb meleg ruhanemű félékre szükségük van és a szükségleti kimutatás a belügyi kormányhoz felterjesztetett. A vármegye területére menekült vagyon­talan osztrák állampolgárok kisebb csoportja az e célra megjelölt Szatmár-Németibe, a nagyobb csoportja pedig Ungarisch-Hradisra irányittattak, mig az itten maradt vagyonos menekülteknek pontos nyilvántartásba vételét rendeltem el. Eltávoztak továbbá a máriapócsi Szent-Bazil rend tulajdonát képező rendházból a Lemberg vidékéről ide menekült szerzetesek is, a felvidéki közsegélyre szoruló menekültek pedig utasíttattak, hogyha lakhelyükre azonnal vissza nem térnek, ugy tőlük a közsegély meg­vonatni fog. A háború következtében a törvényhatóság területéről az 1894. és 1895-ik években szülöt­tek, vagyis a 19 és 20-ik életévükben lévők is behivattak, s miután ezek közül is igen sokan voltak, kik különösen öreg szüleiket keresmé­nyükből tartották, s miután a hadbavonultak családtagjainak segélyezése tárgyában kiadott pénzügyminiszteri rendelet az ilyenek csaladjai hozzátartozóinak segélyezéséről nem gondos­kodott, a kérdés tisztázása végett a belügyi kormányhoz felterjesztést tettem. é A jótékony és emberbaráti jelvények hami­sítása 15 napig terjedhető elzárással és 200 korona pénzbirsággal büntethető kihágásnak minősíttetett. A munkácsi cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság megkeresésére feihivást intézíem a járási főszolgabirákhoz és Nyíregyháza r. t. város polgármesteréhez a katonai iskolákban alkalmazott tényleges tiszt tanárok felváltása és pótlása ügyében, hogy a tiszttanerők pót­lására alkalmas egyének mennél többen jelent­kezzenek és a jelentkezők a parancsnokságnak mielőbb tudomására hozassanak. ^ Végül megemlíteni kívánom, miszerint az első fokú rendőrhatóságoktól beérkezett jelen­tések adatai alapján a vármegye főispánjához előterjesztést tettem, hogy a polgárőrség: Nyíregyháza városban 400 Szakoly községben 134 Uj fehértó „ 103 Nyírbátor „ 84 Bököny „ 66 Balkány „ 57 Érpatak f l 49 Geszteréd „ 45 Nagykálló „ 37 Biri „ 33 Kállósemjén „ - 32 Rakamaz „ 14 kívánván megalakulni, ez őrségek szervezéséhez a belügyi kormány engedélyét eszközölje ki. Az elmúlt hó folyamán tartotta meg a törvényhatóság őszi rendes közgyűlését, amely közgyűlésben 435 ügydarab nyert elintézést. Mint fontosabb s közérdekübb határozatát P. törvényhatóságnak meg kell hogy említsem, hogy a szépen fejlődő közútaink jobb közigaz­gatásának biztosítása érdekében 1916-ik év január hó l-t® kezdődő érvénynyel egy ötödik útbiztosi állást rendszeresített, továbbá, hogy a debrecen—tokaji állami közút büdszentmihály— tiszalöki részét, valamint a székely—vásáros­naményi th. közutat a törvényhatósági útháló­zatból kihagyta, azok helyett a már kiépített nyirbogdányi, papi és tornyospálcai útakat vette törvényhatósági kezelésbe. — végül, hogy Nyírbátor község autonómiájának egy évre leendő felfüggesztése iránt a belügyi kormány­hoz felterjesztést intézett. A törvényhatóság a mult év december hó 23-ik napján tartott ülésében Pátroha és Rét­közberencs szövetkezett községeknek önálló községekké leendő átalakulásához hozzájárul­ván, e véghatározatot a belügyminiszter ur jóváhagyta, igy intézkedésem folytán e két község az 1915 év január hó első napjától kezdődőleg külön-külön mint nagyközségek fognak működni. A kereskedelemügyi miniszter ur e hó folyama alatt tartatta meg a nyíregyházai— dombrádi építeni engedélyezett útvonalból a Sóstófürdőre vezető kiágazó útszakasz közig, bejárását, valamint a debrecen—tokaji kiépített közút szabolcsvármegyei szakaszának felülvizs­gálatát és helyszíni szemléjét. Az igazoló-választmány az 1915-ik évre érvénynyei bírandó — legtöbb adót fizeiők ideiglenes névjegyzékét egyebállitotta, a-n-ak közhirrététele iránt a szükséges intézkedéseket megtettem. E hó folyama alatt nyert jóváhagyást a szarvasmarha, juh- és sertéstenyésztésről alko­tott tőrvényhatósági uj szabályrendelet, auely már közhirrététetett s az 1915. év január hó első napján életbe lép. Az őszi gazdasági munkálatok a megfo­gyatkozott munkaerő dacára ha lassan is a befejezéshez közelednek és egyes nagyobb Hósapka-gyapjufonal legjobb minőségben, hadbavonultak részére male] aisó-ruhák, keztyük, harisnyak, has-, térd- és éi*m3lejitőlc szvat­ierak, kötött kaiiátok stfs. a Seg­siagyobbváSasztákban kaphatók női- és férfi-divatáruhSzában Telefon: 129. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents