Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-11-08 / 90. szám

a 7 hl.-t meghaladja és a túllépés a maximális évi 1680 hl. össztermelésig az exkontingens termelésnél is megengedtessék. Az egyesületnek ezt a kérelmét a pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságokhoz intézett 121681. számú körrendeletében teljesítette és a pénzügyigazgatóságokat a többtermelés engedélyének megadására felhatalmazta. — A házbérjövedelem bevallása. A házbérvallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium az 1914. évi november hónap 2-tól 30-ig terjedő időt tűzte ki. — Hősi halál. A következő gyászjelentést vettük : Fiam, Widéri István László a 66-ik gyalogezrednél tartalékos őrmester, Szeged város hires detektive, 28 éves, végzett technikus, négy hónapi boldog házasság után f. évi szeptember hó 24 én Sianki mellett az oroszokkal vívott ütközetben elesett. — Én azonban ezen reám nézve nagyon szomorú jelentést nem fekete gyászkerettel adom ki, mert a jelenlegi világháborúban dicsőség, a ki a királyért és a hazáért hósi halállal hal meg. Fiam István, a ki egy 59 emberből álló szakaszszal a vasúti alagutat őrizte, árulás folytán több ezer orosz által két oldalról bekerittetett, két tüz közé jutott, melyben a kis csapat oly vitézül harcolt, hogy három sebesültön kivül mindnyájan elestek ; inkább mindnyájan meghaltak, minthogy megadták volna magukat. Édes fiam István ! Halálod mondhatatlanul fáj; azonban nagyon dicsérlek, derék jó fiu voltál, jól végezted kötelességedet és a magyar katona küségének és vitézségének példányképe lettél, a miért a jó

5 Isten áldja meg a lelkedet ! A temetésre nem hívhatok meg senkit, inert a katonáknál a háború idején nincs temetés csak elföldelés. Sőt még ennek helyét sem tudtam oda utazásomkor megtalálni, mert az oroszok még ott voltak és az Ung hidját levegőbe röpítették. 85 éves koromban egy derék támaszom és oszlopom elesett; de a jó Isten akarata legyen meg miképpen a menyekben, ugy itt e földön is. Amen. Nyiregyháza, 1914. október havában. Éljen a mi dicsőséges nagy Királyunk! Éljen Magyarország! Eljén a németek nagy császárja ! Itthon levő legközelebbi rokonai : Huszár Béla, a hires 21-ik honvédgyalogezredben tizedes, ki a stanislaui csatában sebesült meg. Huszár Erzsébet. Mint testvér és családfentartó: Ferencz, gépészmérnök, a 65-ík gyalogezred tart. tizedese, jelenleg a galíciai harctéren, neje : Huszár Katalin. Mint özvegye: Özv. Widéri lstvánné szül. Huszár Irén. Mint atyja : Widéri Frigyes volt cs. és kir. lovascsendőrtiszt, most mérnök. tanúsága szerint is — sok munkát segithettek át a másvilágra. A fedezékek ügyes felhasználásával elérték azonban azt, hogy ők golyót nem kaptak, de a nyirkos árkokban való „lakás" megártott nekik és most Nyiregyházára kerültek — szégyenkezni. Közönségünk azonban máskép fogja fel a dolgot mert, tudja, hogy ők is megtették kötelességüket, — A háború élő krónikája. A most folyó világháború legérdekesebb részleteiről a hadvezetőségek mozgófénykép felvételeket készíttetnek, amelyek a harc egyes fázisairól élő dokomentum gyanánt szolgálnak az esetleges későbbi béketárgyalásoknál. Ezen rendkívül nagyértékü és történelmi becsű felvételek egy része már most a nyilvánosság elé kerülhet, nagyrésze azonban természetesen csak a háború után lesz bemutatható. — Egy ilyen báborus sorozatot fog bemutatni az Apolló-szinház szombat, vasárnap, hétfői előadásaiban, amely aktualitásánál fogva méltán fog közérdeklődést kelteni városszerte. — A villamosság terjedése. Bár a vasút nem szállítja drágában a fütő és világító anyagot még is a szállítás késedelmeskedése miatt egyre többen térnek át a villamos géphajtásra és világításra. Legutóbb a Májerszky féle gépgyárat szerelték át villamos üzemre. A társaság nagyon jól tenné, ha a részletfizetés általánosítása által buzdítaná a kisiparosokat a villamosság bevezetésére, ami ideális hajtószer különösen azóta amióta a társaság 3 fázisú áramot termel. A magán világítás terjedéséből a közre is haszon származik, mert mellékutcáinkra fel fér még nagyon is a társaság által ilyen esetekben adandó ingyen lámpák felállítása. •— Talált tárgy. A helybeli vasúti állomáson egy forgópisztolyt találtak, melyet igazolt tulajdonosa a rendőrségnél vehet át. — Csendes a város. Amióta bevonultak a hadkötelesek a katonasághoz, igen csendessé vált a varos. A rendőrség az itthonmaradt és katonai kötelékbe nem tartozókat szintén elküldte lóápolóknak, vagy pedig illetőségi helyére toloncolta. Igy esett aztán meg, hogy a háború első 8 hete alatt még tyúklopások sem fordultak nálunk elő. — Utóállitás lesz folyó hó 12-én Munkácson, amelyre a nyíregyháziakat is behívták. — Cigánykaraván. Az első időszakban jól viselték magukat Fáraó ivadékai, mert azt hitték, hogy országos statárium van kihirdetve. Most azonban már utánna néznek az üzletnek és a Császárszálláson összelopták a baromfiakat. Sikerült azonban négy szekérre kuporodva 43 tagu karavánt elfogni egy vasutas és egy népfölkelőnek, akik beszállították azt a helybeli városházára. Sorsukat békességgel tűrik az ipsék, mert a láthatáron nem éreznek csendőröket. — Ellopott ruhanemű. Mára virradólag Eisner Izrael Holló-utcai lakásáról ruhanemüeket loptak el ismeretlen tettesek. A gyanú cigányokra irányul. — Díszsírhelyet az elesett harcosoknak. Dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök most kiadott körlevelében megemlékezve a távoli csatamezőkön elhullót és közös sírokban nyugvó hősökről, rámutat arra, hogy minő kegyeletes és méltó eljárás lenne, ha idehaza minden temetőben megfelelő díszhelyet jelölnének ki azok számára, akik sebeikbe itthon halnak bele, vagy akiknek holttestét hazaszállították. Ezzel a kegyeletes ténynyel lehetne községenként méltó emléket felállítani itthon a messze földön pihenő hős elesetlek számára is. A püspök felhívja a plébánosokat, hogy ahol a temető katholikus tulajdon, ott iparkodjanak ezt a kegyeletes célt a hitközség mérvadó tagjavai egyetértve megvalósítani, ahol ilyen temető nincsen, ott igyekezzenek hasonló rendelkezésre rábírni az illetékes hatóságokat. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük : akinek van, küldje e címre: Hadsegélyző hivatal, Bndapes, Váczi-utca 38. A ponta ingyen szállítja. — Kinevezés. Bleuer Ödön építész mérnök vállalkozót, aki mint tartalékos tüzérhadnagy vesz részt az oroszok elleni háborúban az ellenség előtt tanúsított állandó vitéz magatartásáért és bátorságáért a harctéren főhadnagygyá léptették elő és kitüntetésre is felterjesztették. — Megszűnt vonatok. A máv. Igazgatósága a Debrecen—Nyíregyháza kőzött közlekedő innen éjjel 1*43 perckor induló, valamint a Nyíregyháza —Csap között közlekedő, Nyíregyházáról d. u. 4'35 perckor induló helyi vonatok közlekedését beszüntette. — (Csak vissza vissza .. .) Egy megsebesült orosz katona szomorú történetét mondta el a kassaiaknak egy tüzérföhadnagy, aki szintén sebesülten került a Kárpátok szegélyein vivott harcokból a kórházba. A tüzérhadnagy előadása a következő: — Amikor a harcban megsebesültem, egy kassai kórházba vittek. Velem együt került oda egy orosz sebesült is. Legénységi ember, de a külseje, beszédmódja elárulta kiváló intelligenciáját. A kórházban való együttlétünk alatt elmondta, hogy iró és meglehetősen ismert neve van az orosz könyvpiacon. Megmondta a nevét amelyet azonban, sajnos, nem jegyezhettem meg. Az orosz katonát több srapnellgolyó érte, ugy, hogy műtétre volt szükség. A műtét súlyos volt és az orosz meglehetősen nyugtalan volt. Mielőtt az operációs terembe vitték, megszólított : — Nem tudom, visszakerülők-e élve az operációs asztalról . . . Fogadjon el valamit tőlem, utolsó emlékül. Egy költemény, amelyet itt a. kórházban irtam. Én még aznap kikerültem a kórházból és nem tudom hogy az oroszszal mi lett. Sikerült később rutén tolmácsra akadnom, akinek segítségével megállapítottam az Orosz vers tartalmát és lefordítottam magyarra. Az orosz vers a főhadnagy fordításában igy hangzik: Jó Istenem, ne halld meg még te sem, A haldokló sziv mit dobog ! Ti cárok ! Ezredéven át hazudtatok ! Vágyott szabadság, féltett népjogok : Ki hinne bennük már ? Csak vissza, vissza, szenvedni tovább, Hol kis családom vár . . . Halálhörgés, utolsó sóhajok, Áttörnek ágyuk bősz szaván Az ifjú vér csak ömlik, ömlik, Akár a viz a Viztulán. Hát miért van ez? Miért hallunk, veszünk? „Hogy boldog légy! — igy szól a cár; Csak vissza, vissza, boldog ott leszek, Hol kis családom vár. Hósapka-gyapjufoxial legjobb minőségben Kohn Ignác divatáruházában, Nyíregyházán. Telefon : 129. sz. 594-52-1 — Gfyermekek világa. E címen jelenik meg hetenként a 6—12 éves gyermekek folyóirata, melynek szerkesztője Móra Ferenc, kiadója Bartos Lipót (Szeged, Klauzál-tér 5. szám). Az elmúlt tanévben több mint 100 példány került e becses lapokból Nyíregyházára. 26 szegénysorsu tanuló ingyen kapta a lapot. A mai nehéz viszonyok mellett is agitálhatnak a tanítók a gyermekek kedvenc lapja mellett, mert .előfizetési ára egy évre csak 80 fillér, mely összeg fél-, vagy negyedéves, sőt havi részletekben is beküldhető. A nemes szívű kiadó nemcsak 20°/o-ot ajánlott föl a szegénysorsu tanulók lapjára, hanem ezenfelül még 5%-ot a hadbavonult tanítók hátramaradottjai javára fog fordítani. E lap pártoló figyelmet érdemel, mert ez van hivatva megörökíteni a gyermekek előtt a mai nagy időt és nagy embereit. MT Nagyon kérjük hátrálékos előfizetőinket, hogy a küldött póstabefizetési lapok utján utalják át az előfizetési dijakat; kínek-kiűek csekélység az a pár korona, nekünk pedig létkérdés a mai viszonyok között. A hadifokságban levők leveleit, pénzét, postaküldeményeit a következő cimen kell íeladui : „tfemeinsammes Centralnachweise-Bareau Hiifs- und Auskunftstelle des Koten Kreuzes Wien, I. Jast mirgottes-Strasse 6. — Piac vizsgálat gyakran van mostanában, ami igen helyén való intézkedésnek bizonyult, mert egyesek a minőség rovására próbálták magukat kárpótolni, az árak szabályozása által szenvedett állítólagos sérelmekért. — Mit szégyel a katona ? Tegnap előtt este 6 órakor, körülbelől 80 katona érkezett Csap felől .és alig vánszorogva vonult a polgári leányiskolában felállított kórház felé. Vegyesen volt benne mindenféle fegyvernem, sőt a bosnyákok sapkáiról, a honvédek és uhlánusok öltözeteiről a nemzetiségeiket is ki lehetett venni. A korzó közönsége részvéttel kérdezősködött, hogy hol „sebesültek" meg. A különféle nyelveken feltett kérdejősködésekre azonban csak a makacs hallgatás volt a válasz. Utói]ára megunta a zaklatást a kalauzoló helybeli huszár is elnémította a közönséget azzal, hogy nem látják, hogy ezek „csak" betegek. Ezt szégyelték tehát a katonák, pedig heteken át tartó ütközetben - - a mellükön lógó érmek