Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-25 / 86. szám

illata kellemes. Kár, hogy levele ősszel már hervadt és ezért gyűjtéséről most már nem lehet szó. Oroszországban a mult század 80-as évei­ben óriási hamisítást követtek el az Epilobium angustifolium, Szent-Antal füve, keskenylevelü füzike leveleivel. Az erdők irtásaiban helyen­ként rengeteg mennyiségben terem. Kérdés, vájjon a kínai tea pótlására alkalmas-e? Egy kis izelitő próba azonnal eldöntené a kérdést. Ha beválna, akkor e növényből könnyű szerrel sokat lehetne gyűjteni. A belőle készült teát kapori teá-nak nevezik. Az Epilobium leveleit különben már Kinában is felhasználták a tea hamisítására. A paraguai tea, vagyis a máté tea dél­amerikai magyalfélék leveléből készül. E ma­gyalfélék a következők: Ilex paraguayensis, I. theezans, 1. Gongoriha. Minthogy ezek koffe­int tartalmaznak, azért a belőlük készült tea is közel áll a kínai teához. Az európai magyal, az Ilex aquifolium levelében nincs koffein ; teája keserűbb, mint a paraguai tea. Jó névre tett szert a New-Jersey tea. Ke­vesen tudják, hogy ennek semmi köze a kínai teához. Az Amerikai Ceanothus' americanus le­velei szolgáltatják. Ize és illata kellemes. A brazíliai tea növénye a Stachytarpheta jamaicensis, a mexikói teáé a Chenopodium amb­rosioides, a jezsuita teáé a Myrtus ugni. Minket azonban inkább a hazai teapótló növények érdekelnek. Ezek közül az erdei szed­ren kivül különösen a kökény levele jöhet szóba. Közönséges, gyakori cserje, levele könnyen szed­hető. Minthogy gyakran terem utak szélén, le­veleirendesenporosak szoktak lenni. Egy gomba, a Polystigma rugrum piros foltokat okoz leve­lén. A gyűjtéskor tehát ügyelni kell arra, ne­hogy poros leveleket szedjünk. Valószínű külön­ben, hogy más szilvafajták is alkalmasak len­nének e célra. Sőt, úgy látszik, a rózsafélék egész családja beválna teapótlónak: a liba­pimpó (Potentilla anserinaJ, a párlófű Agri­monia eupatorium), a rózsa levele népies or­vosi növények. Általában mondhatjuk, hogy a növények nagy sokaságából aránylag nagyon kevésnek vesszük hasznát, pedig kivéve a mér­ges növényeket, a többi szinte egytől-egyig alkalmas volna arra, hogy velők éljünk, hogy felhasználjuk őket ételül vagy italul. Talán Reisinger János volt hazánkban az első, a ki fölvetette azt a gondolatot: „vájjon nem lehetne-é találni valamely kellemes pótlé­kát, mely a theához szokott inyt mindenképp kielégítse?" A következő növényeket ajánlja: „a földi eper, szamócza (Fragaria vesca), a hamvas szeder (Rubus caesius), az orvosi és hegyi szigorál (Veronica officinalis et montana), a mirrha és a közönséges libatopp (Chenopodium ambrosioides et vulgaris), a veres áfonya (Vac­cinium vitis idaea), a csahajsz körtike (Pyrola rotundifolia), a sajmedgy (Prunus mahaléb)." Ezek közül szamócza és a veres áfonya levele őszszel is gyűjthető. Gondolhatnánk azokra a hazai orvosi növényekre is, melyekből kellemes ízű tea készíthető. Ilyen a sok közül az orvosi székfü, a hársvirág, a bodzavirág. Ezek számát könnyen emelhetjük harmincra is. Számba most még sem jöhetnek, mert sem viráguk, sem gyöngébb levelük őszszel nem gyűjthető. Reisinger János a szőlő virágját ajánlja mint a legkiválóbb teapótlékot, mert: „illatra nézve vetélkedik, sőt némelyek szerint felül is múlja a theát; forrázata az Ínynek szintolly kedves, mint a theáé; az egészségnek nem árt, sőt inkább használ; a thea külföldi növény, a szőlővirág pedig honi, melynek éldelete, ha szokásba jönne, sok pénz megmaradna hazánk­ban, sőt, ha cselekvőleges áruczikké válhatnék, nem kis hasznára a szőlőgazdáknak, kiknek pinczéjök néha tele van ugyan borral, de erszényük mellette üres." Az „Erdélyi Hírmondó" 1844. évfolyamának november 26.-Í számában egy kis czikkecske nagyon dicséri a szőlő virág • jából készült theát: „Merjük állítani, hogy az ínynek sokkal kedvesebb, gyöngébb, mint a mástéle. Különösen nincs meg a fanyarság benne, nem oly hevítő. Az angolok hideg vérüek lévén, inkább használhatják a chinait, de mi magyarok heves vérrel birván, jobb lenne a szőlővirághoz szegődni, még pedig több ok miatt: egyfelől egészségi tekintetben mely oly veszélyes, másfelől nem kerülne annyi pénzbe. Kívánja ezt a haza közjava, hogy ne vándorol­jon ezért is a pénz a külföldre." Reisinger János egyetemi tanár indítvá­nyára bizottságot alakítottak, hogy véleményt mondjon a szőlő virágjából készített teáról. Ennek a bizottságnak Kubinyi Ágoston volt az elnöke, tagjai pedig: Bugát, Csausz, Sadler, Arányi egyetemi tanárok, dr. Eckstein orvoskari dékán, dr. Scnedel Ferenc, egyet, könyvtári igazgató, Jurenák és Würtzler pesti gyógyszeré­szek, Petényi Salamon muzeumi őr, Nendvich, Lenhossek és Török József orvostudorok. Az „ünnepélyes theázást" 1845. április 5-én tar­tották meg. A szakszerű vélemény, melyet Török József terjesztett a Kir. Magyar Ter­mészettud. Társulat elé, arra a végső követ­keztetésre jutott, hogy: aA szőlővirág forráza­tának több rendbeli elsőségei vannak a kinai tea fölött, melyeknél fogva szabad legyen reményleni, hogy ez amazt hazánkból, ha nem szoritandja is ki egészen, de használatát kissé korlátozni fogja." Az őszi idő nem engedi, hogy Reisinger János egyetemi tanár kísérleteit felujitsuk. Tavaszszal. A szőlő virágzásának idején, meg­tehetjük, de adja az Isten, hogy addigra a háborúnak is vége legyen és *ne legyen szük­ségünk arra, hogy a kinai tea pótlásáról még tavaszszal is gondoskodnunk kelljen. Dr. Moesz Grusatáv. A nyíregyházi népfölkelők összeírása október 24-tő! október 29-íg. A polgármesteri hivatal ma a következő hirdetményt plakattiroztatta: Az 1886. évi XX. t.-c. alapján utasíttatnak mindazon népfölkelésre kötelezették, akik az 1878-tól 1890. évig bezárólag terjedő időben születtek és a sorozó, vagy vegyes felülvizsgáló bizottság által 1913. év végéig fegyverképtele­neknek osztályoztattak, illetőleg katonai vagy honvéd felülvizsgáló bizottság által a közös hadsereg, haditengerészet, a honvégség, vagy a csendőrség kötelékéből 1913. év végéig elbo­csáttattak, vagy állítási kötelezettségüknek eddig még eleget nem tettek, hogy összeírásuk végett a tartózkodási hely községi elöljáróságánál (városi hatóságnál), kisközségekben a körjegyző­ség székhelyén jelentkezzenek és pedig 1914. évi október hó 24-én, szombaton az 1890., 1889. évben születtek; 25-én, vasárnap az 1888., 1887. évben születtek; 26-án, hétfőn az 1886., 1885. évben születtek; 27-én, kedden az 1884., 1883. évben születtek; 28-án, szerdán az 1882., 1881., 1880. évben születtek; 29-én, csütörtö­kön 1879. és 1878. évben születtek tartoznak összeírásuk végett a katonaügy osztályban jelent­kezni. A jelentkezés alkalmával a népfölkelésre kötelezettnek netán birtokában levő népfölkelési igazolványi könyv igazolásul felmutatandó. Az összeírtak, az elöljáróságnak később közzéteendő rendelkezéséhez képest, a folyó évi november 16-tól december 31-ig terjedő időközben és helyen népfölkelési bemutató szemlére fognak elővezettetni s ott alkalmas­ságukhoz képest osztályoztatni. Az alkalmasok bevonulásuk idejéről hirdet­mény utján nyernek értesítést. Azok a népfelkelésre kötelezettek, akik a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfele­kezetek papjelöltjei, vagy pedig, akik végzett tanulmányaik alapján a véderőtőrvény 21-ik §-a értelmében az egyévi önkéntesi kedvez­ményre jelenleg igénynyel bírnának, ebűe'i minőségüket a bemutató szemlén az illető inté­zet bizonyítványával igazolni tartoznak. Az összeírás, a népfölkelési bemutató szemlén való megjelenés és egyúttal bizony­talan időre a népfölkelési tényieges szolgálat alól is felmentetnek a következők : a) a pénzügyőrségnél tartósan alkalmazott népfölkelésre kötelezettek; b) a vasutaknál és azok műhelyeiben, a forgalmi, pályafentartási, vontatási, műhelyi és szertári szolgálatban, továbbá a magyar királyi vasgyárak központi igazgatóságánál és az annak vezetése alatt álló gyárakban és üzemekben tartósan alkalmazott népfelkelésre kötelezettak; c) a pösta- és táv­írda intézetnél, az I. cs. és kir. szab. Duna­gőzhalyózási társaságnál, a magyar királyi Folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnál, a Délnémet dunagőzhajózási társaságnál, vala­mint egyes, a hadiforgalomban résztvevő s a cs. és kir. trieszti tengerszállitási vezetőség által külön kijelölendő tengerhajózási vállala­toknál állandóan forgalmi szolgálatot teljesítő, vagy az azokhoz tartozó gyárakban és műhe­lyekben tartós alkalmazásban álló népfölkelésre kötelezettek ; d) a kőszénybánya-munkásoszta­gokhoz tartozó népfölkelésre kötelezettek; e) a községek és városok által kiállított népfölkelő munkások, valamint az egyéb különleges hadi­cél szolgálatokra igénybevett népfölkelésre kötelezettek; f) azon népfölkelésre kötelezett egyének, akik a népfölkelési tényleges szolgálat alól már eddig is névszerint felmentve voltak; g) a bevett és törvényesen elismert valás­felekezetek felszentelt papjai, illetőleg falavatott lelkészei és papi jellegű tanárai. Kérelem Szabolcsvármegye községei és Nyír­egyháza város lelkes honleányai- és honfiaihoz. Az egész emberlakta világot létalapjában megingató háború óriási terheit Istenbe vetett csüggedésben hittel, hangyaszorgalommal és takarékossággal, de egyszersmind a háborúban megsebesült katona testvéreink és azoknak üe­reset-képtelen itthon maradt családtagjai iránti hűséges segítséggel kell viselnünk. Eddig ezeket a hazafias kötelességeket Szabolcsvármegye községeinek és Nyíregyháza város lakosainak legnagyobb része igazán híven és teljes oda­adással teljesítette minden téren, minden üdvös uton és módon. Ámde édes jó testvéreim a hazaszeretetben, ez a hónapok előtt kezdődött világháború nem hogy csökkenne, vagy szünetelne, de sőt egyre fokozódik és mindig több és nagyobb áldoza­tot követel embervérben, pénzben és vagyonban. Sok ezer és ezer sebesült katona van már most is hazánk nagyszámú korházaiban elhe­lyezve, de sajnos előre látható, hogy ezen se­besültek száma a legközelebbi nagy csaták után nagyon-nagyon sokkal megnövekedni fog. — Éppen ezért kövessünk el mindnyájan egyenként és összesen minden lehetőt azon legnemesebb, Istent és embert igazán boldogító cselekedet gyakorlásában, hogy a harcban: értünk mind­nyájunkért, édes hazánk boldogságáért vérző, megsebesült katona testvéreinket mentől nagyobb mérvben és sikeresebben ápolhassuk. Kövessük a nagy és hűséges szövetsége­sünk, Németországnak, kövessük hazánk szivé­nek, Budapestnek eszményi példáját, használjuk fel a kegyelet megnyilatkozásainak alkalmait is arra, hogy névnapkor, temetésekkor és halottak napján az ezekre fordítani szokott költségeknek legalább fele részét adjuk a Nyíregyházán ápolt sebesült katonák gyógyítása és ápolása céljaira. Távol áll tőlem még a gondolat is attól, hogy bárkinek a kedves halottjai iránti szent kegyeletét érintsem, de lelkemből hiszem, hogy az 1870—Í890. évben szü­letett népfölkelők össze­írásához, I. és Sí. minta, j az 1912. évi LXIX. t.-c. v. u. könyvnyomdájában 15. §-hoz, 14. SZ. m. kapható Nyíregyházán. Telefon 139. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents