Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-22 / 85. szám

A háború. Azok a csapataink, amelyek a Kár­pátok közül kiverték az oroszokat, már mélyen galíciai területen üldözik az el­lenséget, amely itt is súlyos veszteségeket szenved. A hivatalos jelentés a Przemysl előtti harcok eredményeiről is beszámol. Klasz­szikus rövidség e beszámolás. De néhány szava az oroszok nagy katasztrófáját je­lenti. Negyvenezer orosz halott és sebesült maradt a przemysli sáncok alatt, mondja a jelentés. Drága ára lett a büszke cári akaratnak, amely Przemyslt. el akarta ejteni. A vár áll rendületlenül, de körülte nagy orosz temető lett . . . Románia uj királya hiven követi elődje politikáját. Meg volt az első korona­tanács, amely magáévá tette az elhunyt Károly király akaratát, hogy Románia őrizze meg semlegességét. Megnyugtató bizonysága ez annak, hogy az uj király, Ferdinánd barátja a monarchiának. Olaszország külügyi politikáján San Giuliano külügyminisztnr halála sem idéz elő változást Salandra miniszterelnök, aki a külügyminiszteri tárcát vezeti, már kijelentette, hogy követi elődje irányát, amelynek alapelve Olaszország semleges­ségének megőrzése volt. Egy éjszakai híradás azt jelenti, hogy a Fekete tengeren dörögnek az ágyuk, török és orosz hajók állnak a harcban. E hir valósága azt jelentené, hogy meg­kezdődött a török-orosz háború. 5400 sebesült Nyíregyházán. A hadvezetőség intézkedése szerint úgy Ausztriában, mint Magyarország északkeleti részén 14 városban, köztük Nyíregyházán is, megíigyelö állo­mások létesíttetnek, hol a harctér­ről érkező sebesültek öt napi vesz­tegzár alá vétetnek. Ezen sebesültek egyáltalán nem járványos betegségben szenvedő egyének, miután azonban azon terület, melyen a harc szintere van, fertőzött lehet, a kolera, vérhas, hagy máz és egyéb ragályos betegségek elterjedésének megakadályozása céljából föltétlenül szük­séges, hogy mielőtt a sebesültek az egyes vidéki korházakban véglegesen elhelyez­tetnének, fenti időre megfigyelő állomáson kezeltessenek. Ha a megfigyelt sebesültek valame­lyikén koleragyanus tünetek észleltetnének, azonnal a járványkórházba szállít­tatik és környezete a legnagyobb körültekíntéssel íertötlenittetik. A magunk részéről megjegyezzük, hogy miután a szükséges közegészségügyi óvintézkedések a legnagyobb mértékben meglesznek téve, járvány terjedése kizártnak tekinthető, e tekintetben aggodalomra egyáltalán nincs ok, sőt a megfigyelő állomások létesíté­sének célja éppen a járvány elter­jedésének meggátlása és izolálása. Az öt napi megfigyelés után a köny­nyebb sebesülteket tovább szállítják, a súlyosabb sebesülteket pedig az e célra külön kijelölt kórházakban fogják el­helyezni. Itt emiitjük még meg, hogy Nyíregy­házán összesen 5400 sebesült lesz el­helyezve. A sebesültek közül 460 a Sóstón nyer elhelyezést, a iöbbi pedig a vasúti uj fűtőházon túl elterülő térségen már épités alatt is álló barakokban lesz elhelyezve. Dr. Ujfalussy Dezső főispán, kiren­delt miniszteri biztos előterjesztést tett, hogy a sebesültek gondozására a hadve­zetőség 50 orvost rendeljen ki. (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Budapest, október 20. Hivatalosan közlik október 19-ről: A szerb sajtó a legutóbbi napokban a győzelmi hirek egész aorát. terjeszti, amelyek talán óha­jainak megfelelnek, de a tényleges álla­potokkal -teljesen ellentétesek és a követ­kezőkre redukálódnak: először a kurjlaticai állítólagos győzelem egy viz alá került kis hídfőnek kiürítése volt, melyet a Drina áradása okozott, nem pedig szerb táma­dás kényszeritett ki és amely hídfőnek magában véve semmiféle különösebb je­lentősége nem volt; a kiürítés a leg­nagyobb rendben történt, sőt az ellenfél meg sem zavarta, minélfogva a számos fogolyról stb.-ről szóló híradás egyáltalá­ban nem helytálló, másodszor a Gurevo hegyháton az ottani harcvonalak nagy közelsége következtében csaknem napontai harcok folynak, amelyekben majd szerb csapatok, majd saját csapataink a táma­dók, különös jelentőséggel ezek a harcok nem bírnak, ezek a Gurevo hegyháton elért nagy sikerről szóló szerb hirek is csak a tények elferdítése, elhallgatja azonban az ellenfél azt, hogy ugyanaznap, melyen a szerbek állítólag „fényes győ­zelmet" arattak, Gurevo hegyháton, to­vább délre, sokkal komolyabb — tüzér­séggel is támogatott — szerb támadást véresen visszavertünk és harmadszor a Romanja Plandnán a szerbek által állító­lag megvert hadosztály a megtisztítási akciót e pillanatban is folytatja, e had­osztály egyes részei október 12 én és 13-án bravúros harcokban három-négy zászlóaljat szétugrasztottak és az erdők­ben tévelygő számos szerb katonát és tisztet elfogtak. Mindez eléggé jellemzi a szerb haditudósitást és nem szorul to­vábbi kommentárokra. POTIOREK s. k., táborszernagy. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) (A „Nyirvidék" eredeti. távirata.) Berlin, október 20. Nagy főhadi­szállás október 20-án délelőtt az Osten­détől part mentén előnyomuló német csapatok Zuer szakaszon Nieszportnál ellenséges haderőkre bukkantak, ezekkel tegnapelőtt óta harcban állanak. Tegnap is visszaverték Liletői nyugatra ellenséges támadásukat nagy veszteséget okozva az ellenségnek A keleti hadszinterén semmi lé­nyeges esemény nem történt. (Miniszterelnökség sajtóosztálya ) (A nNyirvidék" eredeti távirata.) Budapest, okt. 20. A főhadiszállás­ról jelentik, hogy közép-Galiciában külö­nösen a Strwiaz folyótól fenn északra a csata hevessége még fokozódott és táma­dásunk állandóan tért hódit. Kelet felé egyes különösen fontos magaslatok bir­tokáért mindkét részről rendkívül elkese­redett ^küzdelem folyt s az ellenségnek minden kísérlete, hogy a Magierát tőlünk ismét visszahódítsa meghiusult, ellenben a mi csapataink elfoglalták a Tiskowicétől északkeletre fekvő magaslatot, amely nagy vetélkedés tárgya volt. A Magieratól délre az ellenséget több helységből kiüztük. Ezekben a harcokban ismét sok oroszt, köztük egy tábornokot fogtunk el és gépfegyvereket is zsákmányoltunk. A fog­lyok ágyutüzünknek rettenetes hatásáról^ adnak hirt. A Strwiaztól délre — ahol arcvonalunk Stary—Sambor mögé nyú­lik — áll a csata. Stryjt és Kőrösmezőt szeretett csapataink az ellenség elkerge­tése után birtokukba vették. HÖFER vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A „Nyirvidék* eredeti távirata. Budapest, október 20. Az Adrián történt eseményekről a hadsereg főparancsnokságának a követ­kezőket jelentik: Folyó hó 17-én reggel Punta d'Ostrau-nál a tenger felől, egyes torpedó- és tengeralattjáró hajóink, vala­mint egy légi jármüvünk — miközben a Waldeck Rousseau francia cirkáló he­vesen tüzelt rájuk — sértetlenül befutot­tak. A francia cirkáló a Punta d'Ostraui világító toronyra is tüzelt, de csak az erkély szenvedett jelentékeny sérülést A francia hajóraj zöme, amelyet beljebb a tenger felé figyeltünk meg, mihelyt tengeralattjáró hajóinkat észrevette, sietve elhagyta vizeinket. Torpedóhajóink 18 án a kora reggeli órákban Antivári kikötője előtt portyáztak és közvetlen-közeiből, ágyútűzzel elpusztítottak néhány raktárt és megrakott vasúti kocsit. HÖFER vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya) Sursum Corda. Lassan gördülő súlyos szekéren Elrejtett arccal, némán, sötéten Jár most a végzet! Hallgasson el most minden hírvágy Minden nyugtalan álom-hiuság Most csendüljön föl minden tiszta hang A templomokban a hivóharang: Valaki messze földön elhagyott Szemében öntudatlan láz ragyog Az arcán lelket döbbentő igézet És lassan már feléje tart a Végzet! Elég egy tiszta szó, egy gondolat Egy csöndes bús lemondó áldozat S megáll a végzet! Garay Anna.

Next

/
Thumbnails
Contents